Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-15 / 218. szám

1989. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK NO(ÍRAI) 3 KI kapáljon — s mennyiért?! Palócokkal a piacon Múltkorában egy érte­kezlet szünetében megyénk vezetőinek egyike az őt kö- rülvevők gyűrűjében elej­tett mondatára kaptam fel a fejem. „Nógrádban akkor lesz jó világ, ha a parasztok kapálni fognak”. (!?) A szűk körben állók va­lamennyien az elhangzott kijelentést egyetértő meta­kommunikációs kísérettel nyugtázták. A gyűrűn kívül­állók, akik „még vették az adást”, szkeptikus arccal fogadták eme megállapítást. Azóta óriási kérdőjelként Támtelepedve lépten-nyomon szorongat e bölcselkedő íté­letalkotás. A napokban fővárosunk több vásárcsarnokába „té­vedve” meglepetésszerűen hatott számtalan földim je­lenléte. lliny, örhalom, Dej- tár. Patak, Érsekvadkert — sorolhatnám megyénk tu­catnyi települését. Zamatos beszédük külön figyelem- felhívás a vásári kavalkád- ban, mely palócországi mi- voltukról árulkodik. Korra, nemre való tekintet nélkül már hajnalban útra kelnek, hogy elsőként csillapíthas­sák a pesti vásárlók kielé­gíthetetlennek tűnő étvá­gyát. Idős férfiak korukat meghazudtoló mozdulatok­kal, fiatalasszonyok kozme- tikázatlan arccal, mégis vonzó tekintettel kínálják szebbnél-szebb áruikat. Távolabbról csodálom energikus képességüket, mígnem meditációm köze­pette megszólítom egyné- lyüket. Az idősebbek egy- egy lakonikus mondattal magyarázzák; .„Nékünk ez már a vérünkben van”. A fiatalabbak már nem ily szerényen: „Lakás nélküli fiatal házasok lévén, főál­lásunk munkabéréből napi megélhetésünk költsége­it éppen csak fedezni tud­juk — mondja Pásztor Sán- né Dejtárról. — Gyermek­áldásra egyelőre gondolni sem merünk. Munkaidő után egyetlen »szórakozá­sunk» a málna-, burgonya-, s uborkaföld, majd fizetett szabadságunk alatt a pesti piactér, a házkörüli jószág- állományról már nem is beszélve...” Kérdésemre; miért e tor­túra?, hiszen településen­ként több kijelölt átvevő­helyen értékesíthető min­den termék? Ezzel mintha felborzoltam volna környe­zetemben állók kedélyálla- potát. „Nézze meg ezt az uborkát" —• hangzik a szom­széd árus szájából ; közsé­günkben hét forintért ve­szik át, itt 30—35 forintot is kapok kilójáért. A bur­gonya környékünkön a ku­tyának sem kell, s lám tíz forintért viszik mint a cuk­rot, szintúgy a vajbab, melyért 40—45 forintot is kapok.” — Vagy itt volt a málna Szaunakályha-betét Finnországba A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár fejlesztési osz- 'tályának kísérleti részlegében szaunakályha-betét próba- darabgyártását kezdték meg. Ezen termékből jövőre öt­ezer darabot exportálnak Finnországba. —Rigó— Úttörővezetők X. országos konferenciája Gyermekiinnep a Parlamentben — A Magyar Üttörők Szö­vetsége Országos Tanácsa 1989. szeptember 6-i ülésén döntött, hogy megrendezi az úttörővezetők X. országos konferenciáját. A konferen­cia megrendezésére 1989. no­vember 24—25—26-án Zán- kán kerül sor. — Ugyanezen ülésén állást foglalt az országos tanács a zánkai úttörőváros jövőjé­vel kapcsolatban. A testület kezdeményezi, hogy az in­tézmény, melyet a magyar gyermekek számára 1975-ben adtak át: O a jövőben is elsősor­ban gyermekcélokat szolgáljon, O alapvetően magyar, vagy Magyarországon élő gyermekek és gyermekek­kel foglalkozó szervezetek számára álljon rendelkezés­re, O költségvetési támoga­tását a kormány kü­lön keretből biztosítsa, O hasznosításáról a mű­velődési kormányzat a gyermekügyekben érintett társadalmi erők, szervezetek figyelembevételével és egyetértésével döntsön, © elnevezése tükrözze, hogy minden magyar gyermek számára hozzáfér­hető. Az OT állásfoglalását el­juttatta a miniszterhez is. — A MÜSZ kezdeménye­zi —, mint a társadalom egyik gyermekszervezete —, hogy a parlamenti karácsony legyen a gyermekek ünne­pe. Olyan ünnep megrende­zésére kerüljön sor 1989-ben, mely megjeleníti a nemzeti, történelmi sajátosságokat. A MÜSZ OT felkérte Szű­rös Mátyást, az Országgyű­lés elnökét, jelöljön ki a parlamenti karácsony koor­dinálásával megbízott fele­lős személyt, s így lehetővé válna, hogy a gyermekünnep megrendezésében mindazon társadalmi erők, szervezetek, csoportok részt vehetnének, akik elkötelezettek a gyer­mekkorosztály iránt, össze­fogásukkal és igazolják, hogy a gyermekek ügye közös nemzeti felelősségünk a mai Magyarországon. Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsa Miért késik a kamatmentes devizahitel? Senki nem tud semmiről... „Az Unicbank szeptembertől kamatmentes devizahitelt nyújt a magánvállalko­zóknak exportbővítő beruházásaikhoz, tőkésimport-gépek beszerzéséhez. A pénzt itthon is a takarékszövetkezetek közreműködésével használják fel.” E gondolato­kat olvashattuk többek között az MTI anyagában, mely lapunk hétfői számában jelent meg, s. néhány érdeklődő olvasónk azóta telefonált is szerkesztőségünkbe: kíváncsiskodtak takarékszövetkezetnél a hitel felvételénnek lehetőségéről, ám felvilágosítást nem kaptak. Mi is érdeklődtünk. Elsőként a magyarnándori takarékszövetkezetet hívtuk te­lefonon. Nagy Jánosné az alábbiakat mondotta: — Mi sem írásos, sem szóbeli tájékoztatást nem kaptunk a magánvállalkozói kamatmentes' devizahitelről. Pénteken lesz egy országos értekezletünk, várhatóan ezen tudjuk majd meg a legfontosabb információkat. Újabb telefon, ezúttal a ludányhalászi takarékszö­vetkezetbe. A vonal túlsó végén Balázs Nándorné: — Az Unicbank szerző­déskötését ismerjük, ám részletes információkkal nem szolgálhatok. Közelebbi fel­világosítást nem kaptunk, iehet, hogy a pénteki orszá­gos értekezlet után többet tudunk. Az utolsó mentsvárnak tűnt a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkársá­ga, ahol Hegedűs Józsefné sem tudott segíteni: — A takarékszövetkezeték 1989. július 1-től kiváltak szövetségünkből, így mun­kájukról és konkrétan erről az új hitelfelvételről nem tudunk, hisz nem a mi ügyünk. Nem lettünk okosabbak. Az érdeklődő magánvállal­kozók pedig legjobb esetben az Unicbanknál érdeklődhet­nek péntekig. A következő hét elejétől talán már me­gyénk takrékszövetkezetei is tudnak segíteni. Mi több: hitelezni is... Annál inkább is, mivel Menyhárt Tibor, az Unicbank illetékes szakem­berének felvilágosítása alap­ján közölhetjük az érdek­lődőkkel, hogy ők múlt pén­teken kipostázták a megyei takarékszövetkezetek köz­pontjaiba a legfontosabb in­formációkat tartalmazó do­kumentumokat. — vaskor — esete — hallatszik a stand végéből — (ami ugyan már leérett, de sok bosszúságot okozott a termelők körében ebben a szezonban). — Helyben csupán 20—22 fo­rintért tudtuk értékesíteni, amiért Pesten 70—80 forint dukált, akiknek nem voltak szállítással kapcsolatos gond­jai. A kilogrammonként 20 forintos vételár befektetett munkánk negyedét sem ér­te el! Családi döntés alap­ján őszre kivágásra kerül az alig négyéves telepítés. De említhetném az állattar­tás körüli tarthatatlan ál­lapotot. — Hízósertésként kétszáz forintot sem könyvelhetünk nyereségként. Verejtékünk órabérben számolva fillére­ket ér. Ez évben ezt is fel­számoljuk — mondja in­dulatosan, de mondaniva­lóját mégis újabb tervek­kel átszőve fejezi be. — „A vér mégsem válhat vízzé...” Az „élet sűrűjében” fo­gant megannyi indulat, ha időnként magával ragadja is az ember reményét, min­dig akad a hamvadó pa­rázs alatt egy mikronnyi szikra, mely kipattanva ké­pes újjáéleszteni az ember tevékenységét. Csupán a túl nagy távolság fedheti el az ember következetes gon­dolkodását, melynek • kísé­rője pusztán üres* verbaliz- mus lehet. — kolbányi — Magánszemélyek is létesíthetnek nagyobb szeszfőzdét Magánszemélyek, magán- vállalkozók is létesíthetnek ezentúl olyan szeszfőzdét, amelyben 500 literesnél na­gyobb főzőüst használható. Erről intézkedik a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter legújabb rendelete, amely a szesz előállításáról, forgalmazásáról, és felhasz­nálásáról szóló 1973. évi MÉM-rendeletet módosítja. Az új szabályozás — a megfelelő szakvizsgával rendelkező — magánvállal­kozóknak szeszfőzde bérbe­vételét. illetve szerződéses üzemeltetését is megengedi. Amint azt a MÉM illeté­kesei elmondák: a rendelet- módosítás célja, hogy ma­gánszemélyek, vállalkozók számára egyenlő esélyt biztosítanak a szeszfő­zésben az állami, a szövetkezeti, a tanácsi és más cégekkel. Az ezzel fog­lalkozók évek óta igényel­ték a kötöttség eltörlését, azt, hogy az eddiginél na­gyobb főzőüstöt használhas­sanak. Munkájuk haszna, hogy a lakossági szolgálta­tásként végzett bérfőzéssel a más célra nem használható gyümölcs feldolgozásával ér­téket mentenek meg. Az új rendelkezés elősegítheti a mini szeszfőzdék középüze­mekké válását. lékeket, fermentorokat, kristályosítókat, keverés be­rendezéseket, hőcserélőket. Az idén 40 készülék legyár­tása szerepei a programban, ennek árbevétele 46 millió forint. Az összeg csábító. ám ezért kiváló munkát kér a japán megbízó. Jellemző a szigorú minőségi követel­ményekre, hogy a gyártás során az USA előírásrend­szere a mérvadó. A kristá­lyosítókat és a fermentoro­kat belülről polírozott felü­lettel kell elkészíteni, míg a többi berendezést műgyanta réteggel szükséges bevonni, A készülékek között lesz olyan, amelyiknek az átmé­rője 6200 milliméter, súlya meghaladja a 33 tonnát. A készülékek alapanyaga szénacél és saválló acél. Az előbbit a salgótarjániak szerzik be. az utóbbit a japánok biztosítják. A gyár­tás a jövő hónapban veszi fel a kellő fordulatszámot, s a munka a jövő esztendő első negyedében fejeződik be. A salgótarjániak a7. idén 87 millió forint értékben szállítanak csoportos kútho- zammérő berendezéseket a szovjet partnernek, össze­sen tíz darab nagynyomású szeparátorról és a hozzájuk tartozó vezérlő és szabályo­zó műszerekről van szó. A jövő évi megrendelés is már megérkezett, több mint 30 millió forint értékben. A gyárban négy hatalmas, egyenként 240 köbméteres sörerjesztő tankot készíte­nek. s kettőt már útba is indítottak a martfűi sör­gyárba. A további két tan­kot is hamarosan előállítják, a helyszínre szállítják, sőt szeptember végéig azokat fel kell állítani. Az üzlet 23 millió forintot jelent a kol­lektívának, de jellemző a magas követelményekre, hogy az óriási berendezé­sek belső falát époxi réteg- gél kell bevonni. (kolaj)—(bábéi) Készülnek a csőizometriák gyárba, s innen osztották szét a Vegyépszer termelő- egységeinek. A nógrádj vegyépszeresek a tervzett 2300 tonna cső- izometriából 950 tonnát gyár­tanak le, melynek anyag­mentes árbevétele 70 millió forint. A határidő rendkívül rövid, hiszen november 20- ig már 660 tonna izometri- át kell előállítani. így aztán jelenleg minden üzemrész­ben ennek a feladatnak a végrehajtásán dolgoznak. A megállapodás teljesítése át­húzódik a jövő esztendő első hónapjaira. Miként az az üzlet elnevezéséből is nyilvánvaló, a szálcsöveket és csőizometriákat a ten- gizi olajmező beruházásához használják fel. A salgótarjáni munkás­gárda vállalati megbízatás alapján bedolgozik a japán Kawasaki cégnek. A távol­keleti ország cége nyerte el a kábái cukorgyár lízingüze­mének megépítésére kiírt pályázatot, s egyik alvállal­kozója a Vegyépszer. Me­gyeszékhelyünk vasasközös­sége 85 millió forint érték­ben szállít vegyipari készü­Magasra állította a mér­cét az idén a Vegyépszer salgótarjáni gyára: a ter­vek jócskán meghaladják a múlt évit. A7i előirányzott árbevétel 500 millió forint, 80 millióval több a tavalyi­nál, míg az elérendő nyere­séget 80 millió forintban határozták meg. Az eddigi eredmények arra engednek kövekeztetni. hogy sikerül megfelelni a feladatoknak. Ámbár az alábbi jelentős vállalkozások teljesítése dön­tően befolyásolja, miként zárja majd az esztendőt a vasaskollektíva. Amint azt Lantos Edétől, a vállalkozási osztály veze­tőjétől megtudtuk a Ve­gyépszer és ezen belül a gyá­ruk részt vesz a Tengiz II. üzletben. Ez a megállapo­dás folytatása az előző, a Tengiz I. szerződésnek, s értéke 25 millió frankra rúg. A tennivalók 70 szá­zaléka hárul a vállalatra, s nem kevesebb, mint 4800 tonna. 2 és 64 coll közötti átmérőjű acélcső megmun­kálásáról van szó. A csö­vet a lurgj konzorcium szál­lította be a salgótarjáni Újabb csöüzlet — Bedolgoznak a Kawasakinak — Kúthozammérök a szovjet félnek — Sörerjesztő tankok Martfűre

Next

/
Oldalképek
Tartalom