Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
2 NOGRAD 1989. AUOUSZTUS 31.. CSOTORTOK Politikai egyeztető tárgyalások H SZOT elnöksége felfüggeszti tárgyalóküldöttsége részvételét Ipargazdasági konferencia Budapesten A SZOT elnöksége felfüggeszti tárgyalóküldöttsége további részvételét a háromoldalú politikai egyeztetőtárgyalásokon, s azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő hét szerdára összehívott plenáris üléséhez, hogy a küldöttség meghatalmazását véglegesen vonja vissza — tolmácsolta a SZOT elnökségének állásfoglalását Kósá- né Kovács Magda, a SZOT titkára szerdán délután a Parlamentben a középszintű, politikai egyeztető tárgyalás elején. A nyilatkozat rámutat: a szakszervezetek számára a tárgyalások fontos tétje volt, hogy az érdekképviseletek eredményes működését segítő közjogi és politikai feltételek jöjjenek létre és olyan gazdasági programok szülessenek, amelyek a bérből és fizetésből élők, a munkavállalók érdekeit is ■be tudják fogadni a gazdasági átalakulás folyamatába. A SZOT elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a szakszervezetek számára meghatározó fontosságú gazdasági tárgyalások nem lendültek túl a szakértői viták szintjén, és alig van remény arra, hogy a vitáknak megállapodásokban, normatív jogszabályokban rögzített következményei legyenek. Még súlyosabbnak tartja azt a tényt, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyre nyilvánvalóbban kizárólagosan pártközi fórummá válnak. A harmadik tárgyaló fél számos fontos kérdésben esélytelenül próbál érvényt szerezni álláspontjának. Mindez önmagában nem ok arra, hogy a szakszervezetek végső következtetésre Terjed a sztrájk a Moldvai SZSZK nem moldován anyanyelvű lakosainak körében. Mint ismeretes, a tiltakozó akciók céltáblája a moldován nyelvről szóló törvény tervezetének néhány pontja: ezek a köztársaság hivatalos nyelvévé egyedül a moldovánt akarják nyilvánítani, így hátrányos helyzetbe hoznák a köztársaság Lengyelországban a lehető legünnepélyesebb formában emlékeznek meg a II. világháború kitörésének 50. évfordulójáról, amely lengyel évforduló is: a hitleri hadigépezet első áldozata az 1939. szeptember elsején megtámadott Lengyel- ország volt. A II. világháború kitörésének évfordulóiról eddig is megemlékeztek a lengyelek, a mostani kerek évfordulóra azonban rányomják bélyegüket az országon végig söprő politikai változások, azaz — oly sok mással együtt — a II. világháborút is átértékelik, illetve már átértékelték. Néhány alapkérdésben évtizedek óta változatlan a lengyel értékelés. A hivatalos állásfoglalások mind hangsúlyozzák, hogy Lengyelország volt a hitleriz- mus első katonai áldozata, a lengyel az egyetlen nép, amely a IL világháború idején mindvégig harcolt a Harmadik Birodalom ellen, és arányosan Lengyelország szenvedte el a legnagyobb emberveszteségeket. Szinte minden más kérdésben azonban alapvető átértékelésre kerül sor, egyfajta válaszként az 1945 után kialakított hivatalos történelemszemlélet dogma- lizmusára és a politikai érjussanak a tárgyalásokon való részvételüket illetően : az azonban igen, hogy az Ellenzéki Kerekasztal a közvélemény előtt is ismert módon megkérdőjelezte a harmadik tárgyaló fél egyenjogúságát, lehetetlenné téve, hogy valóban háromoldalú konszenzus szülessék. A harmadik tárgyaló fél az egyenjogúságát érintő vitában sajnálatos módon egyedül maradt. A SZOT elnöksége mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ily módon a társadalmi szervezetek képviselőinek nem szánnak valós szerepet a jövő formálásában. A testület úgy ítéli meg, hogy a munkavállalók nagy tömegei szorulhatnak ki a békés átmenetet szolgáló politikai és gazdasági feltételek alakításából. A szakszervezetek tárgyaló küldöttsége jog nélküli, csupán felelősséggel bíró szervezeteket képviselve nem kíván részt venni a politikai egyeztető bizottság munkájában. Az MSZMP delegációjának vezetője Pozsgay Imre őszinte sajnálatát fejezte ki a SZOT lépése miatt, s annak a reményének adott hangot, hogy a döntés nem végleges. Ezt követően bejelentette, hogy az MSZMP küldöttsége a munkahelyi pártszervezetek működésével kapcsolatban a Központi Bizottsághoz folyamodott megerősítésért, s ezért kérte. hogy erről csak a jövő héten folytassák a tárgyalásokat. Az Ellenzéki Kerékasztal küldöttségének vezetője, Varga Csaba kijelentette. hogy az EKA megérti lakosságának mintegy 40 százalékát kitevő más nyelvűeket. A törvénytervezetről kedden kezdte meg és szerdán folytatta vitáját a köz- társasági parlament. Szerdán a sztrájk két újabb város vasúti raktáraira terjedt tovább. A sztrájk nyo-x mán kialakult helyzettel a helyszínen ismerkedett Bodekekhez való konjunktúráiig alkalmazkodásra. A háborút megelőző időszak új történelmi értékelése szerint az első világháború után létrejött lengyel állam és annak külpolitikája nem volt vétkes abban, hogy az ország valódi, tettekre kész szövetségesek nélkül, szánté teljesen magára maradva lépett háborúba, úgy, hogy szinte egyszerre két agresz- szió célpontja lett, nyugatról és keletről. Németország, illetve a Szovjetunió részéről. Évtizedekig kellett várni arra, hogy a hivatalos lengyel történelemírás is elítélje a szeptember 17-i. a korábbi szovjet—német megállapodáson alapuló szovjet „határkiigazítást”, és visz- szautasítsa azt a hivatalos szovjet magyarázatot, amely szerint akkor már nem létezett a lengyel állam, az országnak nem volt kormánya. A háború menetének átértékelése néhány „fehér folt” feltárása köré csopora problémát, s hozzájárul a halasztáshoz. Ezt követően Orbán Viktor az EKa nevében köszönetét mondott Pozsgay Imrének aziért a közbenjárásért, amelyet a Prágában letartóztatott ellenzéki fiatalok ügyében tett. Orbán Viktor hangsúlyozta: az EKA külön köszöni Pozsgay államminiszter személyes közbenjárását, különös tekintettel arra, hogy a felek között nyilvánvalóan meglevő politikai különbségek ellenére össznemzeti ügynek tekintette a letartóztatott fiatalok ügyét. Berényi Ferenc, a Mün- nich Ferenc Társaság képviselője — jóllehet a pártok működésének kérdését elnapolták — szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy ebben a kérdésben a legutóbbi ülésen a harmadik oldal nem képviselt -egységes álláspontot. Hangsúlyozta: a Münnich Ferenc Társaság elvileg ellene van annak, hogy a munkahelyen megtiltsák a pártok működésétEzt követően tértek át a/ alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekre, elsőként a köztársasági elnöki intézményről szóló téma megvitatására. A bizottsági előterjesztésből ismételten kiderült, hogy ebben a kérdésben közeledtek a legkevésbé az álláspontok. A felek csupán abban értenek egyet, hogy szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevezetésére. Ez utóbbi módozatairól azonban jelentősek a nézetkülönbségek. risz Nyikiforov szovjet közút- és vasútközlekedési miniszterhelyettes. A TASZSZ hírügynökség munkatársának elmondta, hogy a vasutasok csak a gyorsan romlandó, illetve a feldolgozásra váró mezőgazdasági termékek továbbítására vállalkozT nak, s egyelőre az utasforgalomban sincsen fennakadás. tosítható. Ma is tart azon lengyel fegyvereserők szerepének átértékelése, amelyek Nyugat-Európában, Eszak- Afrika frontjain vagy a világ más részein harcoltak a fasizmus ellen, és amelyeknek a jelentőségét erősen alábecsülték a Szovjetunióban megalakult lengyel hadseregéhez képest. E folyamat utolsó állomása az lesz, hogy a varsói Ismeretlen Katona sírjánál található feliratokat kiegészítik, feltüntetik majd mindazokat az ütközeteket, ahol lengyel katonák ontották vérüket a hazáért, függetlenül attól, hogy milyen egyenruhát viseltek. Ennek előkészítésén társadalmi bizottság fáradozik. Szorosan ösz- szefügg ezzel a Londoniba menekült lengyel kormány által irányított ellenállási mozgalomnak és a varsói felkelésnek, céljainak és következményeinek a feltárása. A felkelést megörökítő emlékmű felállítására Varsónak 1989-ig kellett várnia. Parlamenti tisztségviselők tanácskozása Dr. Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével szerdán tanácskoztak a parlament állandó bizottságainak elnökei, valamint a megyei képviselőcsoportok vezetői a szeptember 26-án kezdődő ülésszak előkészületeiről. A már ismert napirendi pontok közül a parlament tisztségviselői ' tájékoztatást hallgattak meg dr. Túrós András belügyminiszter-helyettestől a ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvény- javaslatról. Dr. Jakus Tamás igazságügyi minisztériumi főosztályvezető a büntetőeljárási törvény módosításáról és a Btk. módosításáról szólt. A Legfőbb Állami Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke ismertette. Dr. Kilényi Géza igazság- ügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy a kormány a most folyó háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eredményeként várhatóan benyújtja a politikai pártokról, az alkotmány módosításáról és a választójogi törvényről szóló törvényjavaslatokat, élve a kormány számára biztosított sürgősségi kérelemmel. Dr. Szűrös Mátyás emlékeztetett arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon az úgynevezett sarkalatos törvényekről, amelyek a leendő demokrácia alaptörvényei lesznek, ma még élénk vita folyik, ezért annak érdekében, hogy a képviselők megalapozottan felkészüljenek a törvény- javaslatok vitájára, megismerhessék választóik véleményét, elképzelhetőnek tartja, hogy a szeptemberi ülésszakot két menetben bonyolítja le az Országgyűlés. (MTI) Az emberiség legnagyobb világégésében természetesen nemcsak a lengyelek szen- ventek óriási veszteségeket, az ötvenmillió halottból „csak” 6 millió volt lengyel. A háború átértékelése vagy akárcsak egynéhány epizódjának újabb megvilágítása csupán nemzetközi összefüggésekben végezhető el. A fehér foltok feltárásában mindinkább érdekelt Lengyelország ma még sok akadályba ütközik ezen a téren, bár az is igaz, hogy a lengyel értékelések nem mentesek a lengyelcentri- kusságtól, a töredékességtől és bizonyos nacionalista felhangoktól. Az igazságfeltárás nehézségeinek egyik kiemelkedő példája a katyni lengyel katonatisztek lemészárlásának ügye. Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok szerint a szovjet NKVD emberei ölték meg őket. 1939-ben, nem pedig a nácik 1941-ben. Azok a szovjet történészek azonban, akik a kérdés kivizsgálásával foglalkozó lengyel— szovjet bizottságban tevékenykednek, mind a mai napig nem erősítették meg az NKVD felelősségét a tömegmészárlásban — dokumentumok hiányára hivatkozva* Zsebesi Zsolt (Varsó) Mi várható a privatizálástól?; A piacra lépés korlátái; Egyensúly és verseny; Árpolitikánk; A barterkeres- kedelem logikája; Az ipari vállalkozások és a sztrájk- tevékenység az Európai Gazdasági Közösség országaiban — íme néhány előadás címe, e témákkal foglalkozik az Európai Ipargazdasági Kutatási Társaság szerdán kezdődött és péntekig tartó 16. nemzetközi konferenciája Budapesten. A konferenciát Békési László pénzügyminiszter nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: Magyarországon egyidejűleg társadalmi és politikai modellváltás zajlik, miközben az országban tapasztalható gazdasági válságból is meg kell találni a kivezető utat. Ez a kísérlet szinte egyedülálló a világon. A demokratikus jogállam megteremtése megfelelő feltételeket teremt a gazdasági modellváltáshoz is. Ez utóbbi lényege: a liberalizált piac; a tulajdonformák egyenrangúsága, a A jövőjüket féltő, létbizonytalanságban élő mecseki uránbányászok tömegdemonstrációt — felvonulást és nagygyűlést — tartottak szerdán Pécsett. Még a nyár derekán üzemi röp- gyűléseken határozták el a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói, hogy együttes, békés megmozdulással hívják fel a .közvélemény figyelmét helyzetük tarthatatlan voltára. Kinyilvánították azt az álláspontjukat, hogy akciójuk nem a szükségszerű, indokolt gazdasági döntések I (bányabezárások) ellen irányul, hanem biztosítékot kérnek arra vonatkozóan, hogy a jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és családjuk megélhetéséről. A tüntetést azért időzítették a bányásznapot megelőző hétre, hogy hangsúlyozzák: nemcsak az uránbányászokat fenyegeti a muncsökkenő állami bevatkozás, valamint az erőteljes külgazdasági nyitás és az orientációváltás, annak érdekében, hogy felzárkózhassunk a modern Európához. A mostani tanácskozás ehhez adhat rendkívül sok segítséget. ☆ Román Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia, Ipargazdasági Bizottságának elnöke az MTI munkatársának elmondta: a kutatók azt elemzik, hogy milyen piaci verenyhelyzetek vannak, ezekre, hogyan reagálnak a különböző típusú vállalatok, milyen a vállalatok vezetése, az irányítók, a tulajdonosok, a menedzserek, valamint a szakszervezetek kapcsolata és mindez végül is milyen teljesítményben realizálódik. Etekintetben Magyarországon mind a teljesítményekkel, mind pedig a magatartással jelenleg problémák vannak. Most lehetőség adódott, hogy a legjobb szakértőkkel találkozhassanak a magyar szakemberek, átvegyék tapasztalataikat. megismerkedjenek kutatási eredményeikkel. (MTI) kanélküliség réme, hanem sok ezer társukat is a szénbányáknál és más bányászati ágazatokban. Nemcsak az ország bányászközössége, hanem más iparágak, valamint a közlekedés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szellemi élet képviselői is támogatásukról biztosították a pécsi demonstráció résztvevőit. Sokan közülük személyesen is megjelentek a tüntetésen. Több pécsi—baranyai üzem dolgozói kedden és szerdán munkahelyi röpgyűléseken ^fejezték ki szolidaritásukat a bányászok iránt. A Mecseki Ércbányászati Vállalat szak- szervezeti bizottságához mintegy száz támogató levél és távirat érkezett az ország egész területéről. Szolidaritását nyilvánította ki a magyar bányászok iránt hatmilliós tagsága nevében a Nemzetközi Bányász Szervezet is. Az Egyesült Zagyvavölgye Áfész 1989. október 4-től 3 éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alábbi üzleteket: 57. sz. olajtelep Kisterenye 109. sz. presszó Bárna III. 0. 120. sz. italbolt Szuha IV. o. 129. sz. presszó Mátraverebély III. 0. Pályázatokat 1989. szeptember 20-ig kell benyújtani az áfész központjába, Bátonyterenye, Madách út 4. Versenytárgyalás; 1989. október 3-án, 13 órakor, az áfész központjában. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást az áfész-központ közgazdasági osztályán adunk. Moldáviai sztrájkok II. wilägliäborü Lengyel átértékelés Bányászdemonstráció Pécsett
