Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

2 NOGRAD 1989. AUGUSZTUS 30.. SZERDA Pozsgay Imre az egyeztető tárgyalásokról Az utóbbi napokban a középszintű politikai egyeztető tárgyalások la nyilvánosság előtt zajlanak. A napilapok, a hírközlő szervek részletes tudósításokban számolnak be a tárgyalások eseményeiről, amelyeket a közvélemény élénk érdeklődéssel követ. Nagy visszhangot váltott ki az a hét. íőn elhangzott javaslat, hogy a munkahelyeken ne mű­ködhessenek pártszervezetek. Erről Pozsgay Imre, az MSZMP tárgyalóküldöttségének vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek. — A politikai egyeztető tárgyalásokon elért megálla­podásokat néha lezártnak, befejezettnek tekintik, no­ha ezekről még tovább fq, lyik a vita. így történt ez a párttörvény egyik tételével, a munkahelyeken működő pártszervezetekkel kapcso­latban is. Az MSZMP kül­döttsége ez ügyben komp­romisszumot ajánlott a kö­zös álláspontot képviselő El­lenzéki Kerékasztalnak és harmadik oldalnak, de nem született megállapodás. A felek a döntést elnapolták. Jól tudjuk, hogy a mun­kahelyi politizálásról és a pártszervezetekről élénk, időnként éles vita folyik az MSZMP tagságának köré­ben, de más társadalmi cso­portokban is. A közvélemény számára, félreérthetetlenül szeret­nénk megvilágítani az MSZMP küldöttségének ál­láspontját a munkahelyi pártszervezetekről. Azt kép­viseljük, hogy az alkot­mánybírák és a bírák egye­sülési jogát az alkotmányt korlátozza, ők semmilyen pártnak nem lehetnek tag­jai; biztosítani kell a ka­tonák, rendőrök egyesülési jogát, de úgy, hogy megha­tározott időn belül a párt- szervezetek kivonulnak a laktanyákból, szolgálati he­lyekről; a közhatalmi in- tézmnéyekben (miniszteriá­lis szerveknél, tanácsoknál, ügyészségnél) ne működje­nek pártszervezetek. Az MSZMP elfogadja, hogy a munkahelyek szer­vezeti-vezetési struktúrájá­ba a pártok ne épüljenek be, munkaidőben a munka­helyeken semmiféle tevé­kenységet nem folytathat­nak. — Ezzel a ponttal függött össze az a javaslat, hogy az előbbiekben felsorolt he­lyeken, intézményeken túl semmilyen munkahelyen ne működjenek egyetlen pártnak sem szervezetei. Eh­hez azonban hozzátartozik Stelet Pragaban Kiutasítás és pénzbírság A prágai I. kerületi bí­róság a közrend megsértése miatt 5000—5000 korona pénzbírságra ítélte, és azon­nali hatállyal kiuhrította Csehszlovákiából Deutsch Tamást és Kevnyi Györ­gyöt A prágai I. kerületi bíró­ság kedden tárgyalta annak a Deutsch Tamásnak és Kerényi Györgynek az ügyét, akiket az augusztus 21-i prágai Vencel téri tün­Az NSZK-ban ismeretes­sé váltak olyan NDK-beli törekvések, hogy megalapít­sanak egy új szociáldemok­rata pártot. Értől kedden egybehangzóan beszámolt több nyugatnémet napilap. A pártalapítás gondolata azon az egyházi szeminári­umon merült fel, amelyet a berlini Golgota egyházkö­zösségben tartottak. A berlini Golgota egyház- közösségben csak vázlato­san körvonalazott pártala­pítási elképzelések szerint az tetéseken vett őrizetbe a rendőrség, és a közrend megsértése címén állítottak bíróság elé. Az ügyész vád­beszédében a kiróható pénz- büntetés felső határát (20 000 korona) valamint ki­utasítást kért. A vád tanúi­nak felvonultatása, a vád- és védőbeszéd meghallgatása után a tárgyalásvezető bíró késő délután hozta meg a döntését. Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt a köz­NDK-beli SPD tevékenysége olyan alapelvekre épülne, mint amilyen a jogállami­ság, a hatalom megosztása, a parlamenti demokrácia és a többpártrendszer intézmé­nyesítése. Emellett olyan népjóléti állam kialakítá­sát tűznék ki célul, amely hatékony szociálpolitikát és környezetvédelmet folytat, magáévá teszi továbbá a piacgazdálkodást, a sztrájk­jogra és az üzemi beleszó­lási jogra épülő szakszerve­zeti mozgalom megalapozá­még, amiről a tudósítások nem szóltak ez a megállapo­dási terv nem zárná ki, hogy üzemi, munkahelyi pártszervezetek működhes­senek a lakóterületeken, te­hát az üzemen kívül. — Tekintettel a javaslat kiváltotta nagy visszhangra és a párttagságot, valamint a pártvezetőket is érintő vi­tára, ez ügyben a végső dön­tést az MSZMP tárgyaló küldöttsége a Központi Bi­zottságtól kéri. Ha a Köz- poni Bizottság úgy döntene, hogy maradjanak az üzemi, intézményi pártszervezetek, abban az esetben az alkot­mány és a törvény szerint vállalja, hogy minden párt­nak joga van ezeken a he­lyeken pártszervezetet ala­kítani. —■ A politikai egyeztetés­ben eddig elért eredmény, haladás bizakodással tölti el a tárgyaló feleket, akik a nyilvánosság elfogadásával azt is tudomásul vették, hogy a közvélemény ezen­túl aktív és alakító részt­vevője a tárgyalásoknak. Az MSZMP küldöttsége ebben a szellemben kíván együtt­működni a párt tagságával, az ország közvéleményével a nemzeti közmegegyezésért — hangsúlyozta végezetül. (MTI) rend megsértése miatt 5000—5000 korona pénzbün­tetésre, és az országból va­ló azonnali kiutasításra ítél­te. A magyar nagykövetség a pénzbírság összegét és a fejenkénti 800 korona per­költséget Deutsch Tamásnak és Kerényi Györgynek meg­előlegezte, így a két magyar ellenzéki fiatal a MALÉV kedd esti járatával hazatér­hetett Budapestre. sát, a gyülekezési és tájé­koztatási szabadság becik­kelyezését. A bejelentés szerint a szer­vezők szeptemberben szeret­nék felvenni a kapcsolatot az NSZK-beli SPD-vel is. A Süddeutsche Zeitung úgy ér­tesült, hogy az NDK-ban más olyan alternatív pártok alakítását is mérlegelik ál­lampolgári kezdeményezések nyomán, amelyek polgári demokratikus elveket érvé­nyesítenének. Nyers Rezső és Grósz Károly amerikai képviselőt fogadott Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Tom Lantos amerikai képviselőt. Véle­ményt cseréltek a magyar— amerikai kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről. A találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. (MTI) B Magyar Szó cikksorozata Csehszlovákiáról Az újvidéki Magyar Szó „Körúton Csehszlovákiá­ban” címmel megkezdte munkatársa, Dujmovics György cikksorozatának közlését. A riporter beveze­tőjében a következőket ír­ta: „miközben a Szovjetunió­ban, Lengyelországban és Magyarországon gyökeres társadalmi és gazdasági át­alakulás bontakozik ki, ami a szocialista társadalom job­bítására és az embernek mint egyénnek az eddiginél nagyobb mértékű tiszteleté­re irányul, addig néhány más szocialista országban, egyebek között az NDK- ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában csak szavakban támogatják a reformot. Meg­hirdették, de az átalakulás­ból és a nagyobb nyíltság­ból semmi sem lett. Cseh­szlovákiában például úgy tűnt, hogy februárban sín­re tették az ügyet, de azóta minden görcsbe merevedett. Azok akik 21 évvel ezelőtt a bevonuló és a Prágai ta­vaszként ismert demokrati­kus mozgalmat eltipró tan­kok nyomában kerültek az ország élére, makacsul, ra­gaszkodnak azokhoz a meg­oldásokhoz és módszerek­hez, amelyek fölött egyér­telműen eljárt az idő. Cél­juk, hogy semmi se változ­zon". Szociáldemokrata párt az NDK-ban ? Á Baltikum válasza ■ Amint az várható volt, heves indulatokat kavart a balti­kumi köztársaságokban az SZKP KB-nak a baltikumi füg­getlenségi törekvésekre reagáló, ma már szokatlanul ke­ményen hangzó nyilatkozata. A Pravda múlt szombati számában megjelent doku­mentumra a lett és az észt kommunista pártok ideoló­giai vezetői már másnap vá­laszoltak. Sietve leszögezték, hogy a köztársaságok bel- ügyeibe való beavatkozás­nak tartják a baltikumi fejlemények kategorikus el­ítélését. Nyilatkozatuk, amely a lett és az észt nép­front vezetőitől megszokott kijelentéseket tartalmazott, jól érzékeltette, hogy a na- í gyobb autonómiára, a helyi nyelv és kulturális örök­ség ápolására vonatkozó kö­vetelések a hivatalos politi- • ka szintjére emelkedtek. Némileg visszafogottabban nyilatkozott Vaino Valjast, az Észt KP KB első titkára. Támogatásáról biztosította a dokumentumot, ugyanakkor rámutatott, hogy pártja Észtországot szuverén köz­társaságként a Szovjetunió részének tekinti, fejlődését és sorsát összekapcsolja az egész országban kibontakozó demokratizálási folyamattal. Mindez azt mutatja. hogy jól tudják: a mostani át­alakítás záloga és garan­ciája Moszkva, vagyis a gór- bacsovi irányvonal. Mikk Titma. az Észt KP KB reformer titkára egyér­telműen a Kreml konzerva- tívjainak tulajdonítja az SZKP KB dokumentumát, amelynek hangvétele a pan­gás időszakát idézi fel. Vé­leménye egybe esik az észt népfront álláspontjával, mi­szerint a konzervatívok a balti állapotokat a peresz­trojka megtorpedózására akarják felhasználni­Figyelmet keltett a doku­mentum nyilvánosságra ho­zatalának időzítése is. Meg­figyelők emlékeztetnek rá, hogy két évvel ezelőtt Gor­bacsov belgrádi látogatása idején tették közzé Nyina Andrejeva tanárnő neo- sztálinista, a régj időiket visszasíró levelét — amelyet a konzervatívok támadása­ként értékeltek —, most pe­dig Gorbacsov szabadsága alatt látott napvilágot a „nacionalista hisztériára” fi­gyelmeztető dokumentum. Ez persze nem jelenti azt, hogy Gorbacsov tudta nél­kül tették volna közzé a nagy vihart kavart nyilat­kozatot, kérdés azonban, hogy a meglehetősen sarkos megfogamazásokrói Gorba- csovnak mennyire volt tu­domása. Mindenesetre feltűnő, hogy a szovjet vezető távollété­ben nem első esetben szüle­tett olyan KB-állásfoglalás, amely nem feltétlenül hasz­nál a peresztrojkának, s akár Gorbacsov hátbatáma­dásaként is értékelhető. Megfigyelők nem tartják jó jelnek, hogy a nemzetiségi kérdés küszöbönálló megvi­tatása előtt látott napvilá­got ez a meglehetősen tü­relmetlen hangvételű nyilat­kozat. Geraszimov külügyi szóvivő közlése szerint ugyanis nem kizárt, hogy még szeptemberben megtart­ják a nemzetiségi kérdésről a tervezett KB-ülést, ame­lyen kialakítják az SZKP általános nemzetiségi plat­formját. Mindazonáltal a baltiku­miak — az általuk provoka­tívnak minősített nyilatko­zat ellenére — nyugodtan tekintenek a KB-ülés elébe, és nagyon remélik, hogy ezen a tanácskozáson olyan, a realitásokat jobban figye­lembe vevő állásfoglalás alakul ki, amely tekintetbe veszi az ő sajátos érdekei­ket­Egy biztos: csak a kölcsö­nös türelem és visszafogott­ság jegyében lehet megta­lálni a szükséges kompro­misszumot, amely segít összhangot teremteni a bal­tikumi köztársaságok törek­vései és Moszkva stratégiai érdekei között. Köti Lóránt Tervpályázat a Budapest—Becs világkiállítás lehetséges helyszíneire Az 1995-ös Budapest— Becs világkiállítás lehetséges helyszíneire kiírt tervpályá­zat céljairól tájékoztatták kedden a fővárosban a saj­tó képviselőit. A meghirdetők: a világ- kiállítás előkészítő bizottsá­ga, a Közlekedési, Hírközlé­si és Építésügyi Minisztéri­um, valamint a fővárosi ta­nács képviselői elmondták: gyorsítani kell az előkészü­leteket. Ha a közeljövőben a magyar parlament is amel­lett dönt, hogy otthont adunk ennek az esemény­nek, s a nemzetközi szerve­zettől is megkapja hazánk a rendezés jogát, nem lehet behozhatatlan lemaradásban a tervezés, a szervezés. A parlament pontos, részletes elemzéseket kér döntéséhez a szaktárcáktól, intézmé­nyektől, a kormánytól arra vonatkozóan, mennyibe kerülne a kiállítás a költség- vetésnek, illetve mennyiben lehet számítani a vállalko­zókra. A tájékoztatón el­hangzott: a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztérium olyan törvényja­vaslatot készít elő, amely a nemzetközi gyakorlattal megegyezően szabályozná, hogy a nagy értékű helyi be­ruházások hasznából az or­szág más települései is ré­szesedjenek. Az elemzéseket, javaslato­kat elsősorban az alapos előkészítő munkával kivá­lasztott négy helyszínre — így Dél-Budapestre, Aquin- cumra, Kőbánya-Vásárvá­rosra, Gazdagrétre — kérilç a pályázóktól. Kétmillió fo­rintot szánnak a díjazásra, s olyan résztanulmányokat — részletes rendezési, beépí­tési javaslatokat, látvány­terveket — is várnak, ame­lyek alapján kiírható a vég­leges helyszínre vonatkozó tervpályázat. Ennek meghir­detésére az osztrákokkal egyidőben — az elképzelé­sek szerint a jövő év elején — kerül sor. Ausztriában egyébként már döntöttek a végleges helyszínről. A most meghirdetett pá­lyázat beadási határideje 1989. november 20. A zsűri — amelyben részt vesznek több ellenzéki párt és a he­lyi tanácsok képviselői is — 1989. december 8-ig dönt. A terveket, javaslatokat a Budai Várban megrendezen­dő bemutatón ismerheti majd meg a közönség. Harc a kábítószer termelők ellen Tádzsikisztánban az el­múlt időszak alatt több mint tíz hektár ültetett és kilenc­ven hektár vadon növő, ká­bítószer alapanyagát képező növénytermő területet talál­tak és semmisítettek meg a kábítószer-előállítás ellen folyó köztársasági méretű harc keretében. A tiltott nar­kotikum-alapanyagot tar­talmazó növények termesz­téséért 118 embert vontak felelősségre, tíz kábítószer­gyártó helyet találtak és az utak mentén végzett ellen­őrzések során kábítószer­kereskedőket is letartóztat­tak, rakományukat elkoboz­ták. A Szelszkaja Zsizny ked­di száma beszámol a „Mák— 89” elnevezésű akcióról, amelynek keretében moz­gósították a köztársaság la­kosságát a kábítószer-ter­melők, -előállítók és -keres­kedők felkutatására. A nar­kotikum-előállítás elleni harcban önkéntes rendőri alakulatok, jogászok társa­dalmi szervezetek tagjai, mezőigazdasági szakemberek vettelc részt. Átfésülik a ház­táji termőföldeket, a kolhozok és szovhozok földjeit, ellenőr­zéseket végeztek az utakon. Tádzsikisztánban elsősorban a mákból, az ópium előál­lítása terjedt el és a vizs­gálatok szerint a narkoti­kum jól szervezett csator­nákon át eljut az ország min­den részébe. A Szelszkaja Zsizny rendőrségi statiszti­kára hivatkozva ismerteti, hogy a Szovjetunióban év­ről évre több kábítószer­fogyasztót tartanak nyilván. A Salgótarjáni Öblösüveggyár felvételre keres 18 éven felüli férfi munkaerőt — automatagépész — automata segéd­gépész — üvegolvasztó — segéd-üvegolvasztó — üveglehordó — automata Biebök- gép-kezelő munkakörben 6+2-es munkarendben, továb­bá női munkaerőt — Kücher csiszológép­kiszolgáló munkakörben. Bérezés a kollektív szerződésben foglaltak alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Salgótarjáni öblösüveggyár, munkaerő­gazdálkodási osztály, Salgótarján, Hajek Rezső út 1. 6—14 óráig. Telefon: 10-433/284 mellék. A KARANCSHŰS felvételt hirdet készáruraktárába RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRBE. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán. Az ÉMASZ V. salgótarjáni üzemigazgatósága értesíti a szécsényi (régi téglagyár he­lyén épült), szilárdhulladék­tároló környékén lakókat, hogy a villamosenergia-el- látás érdekében megépített 20 kV-os ' vezetéket és OTR-állomást 1989. augusz­tus 30-án, feszültség alá he­lyezi. A vezeték megközelí­tése és érintése szigorúan TILOS ÉS ÉLETVESZÉ­LYES!

Next

/
Oldalképek
Tartalom