Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-28 / 202. szám
2 NOGRAD 1989. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ 4 Helyzetelemzés tizenöt hozzászólással és üresjáratokkal (Folytatás az 1. oldalról.) ban tanácsi kortesbeszédet mondott, hosszasan sorolva az eredményeket. A bánya helyzetével kapcsolatban pedig kritikai éllel megjegyezte: helyzetéről és sorsáról kellő tájékoztatás hiányában tanácselnökként js any- nyit tud, mint az utca embere. Gulyás Jánosné (gimnázium) kitért a bányát illető eltérő megítélésre, majd így fogalmazott: a bányai politikai vezetők egzisztenciája is függ a jövőtől, a tét azonban sokkal nagyobb. Választási harc elé nézünk, ezért is helyesebb lenne, ha a bánya párttagjai a lakóterületen dolgoznának. A harc ugyanis ott fog eldőlni. A kilépésekkel kapcsolatban szólt arról is: a köpönyegforgatók is távoztak, egy részük azért ment a pártba, mert ezáltal látták érdekeik megvalósulásának lehetőségét. Hiányolta a szolidaritás hiányát: egyik párttag könnyen otthagyja a másikat. Tözsér Gáspár országgyűlési képviselő a térség hangulatát alapvetően meghatározó tényként szólt a bányáról. Felidézve azt is: számos felszólalásban hogyan képviselte ezeket az érdekeket a parlamentben. Nézete szerint a kormányzat és pártvezetés kapkodó intézkedései itt is rossz hatást váltottak lei. A válságból való kilábalást szolgáló érdem, intézkedések helyett pedig hatalmi harc folyik. Füssy József, az MSZMP megyei bizottságának titkára kifejtette: a társadalom átfogó válsága súlyosabb, mi-nt gondolnánk. A gazdaság képtelen alkalmazkodni a változásokhoz, s ha ezt nem sikerül megtenni, akkor fokozódik lemaradásunk a világtól. A kendőzetlen helyzetelemzéshez hozzátette: van esélyünk egy választási győzelemre is, amennyiben meggyőzzük a többséget■ A lehetőségek és esetleges következmények sorolása itt-ott sokkoló hatású volt, szavaiból egyértelműen ki csendült, a cselekvés halogatása azzal is járhat, hogy a párt felmorzsolja önmagát. Györffy Dezső (ruhagyár) termelési jelentése mellett szánt időt más megállapításra is Többek között: kevesebben tartalmasabban kell politizálni; a gazdaság változása a kulcsa mindennek. Báthory Sándorné (ruhagyár): A felelősök keresése folyik, . a saját felelősségünkről azonban kevesebbet szólunk. Változtatni, de nem megtagadni kell eddigi önmagunkat, le kell zárni a múltat. A megújulásra pedig nemcsak a párton belül van szükség, meg kell változni gondolkodásunknak is. Bocsó Imre (ISZI): Nemcsak a karrieristák hagyták ott a pártot, hanem azok is, akik belefáradtak a munkába. A választásokkal kapcsolatban óvott a naivitástól, majd azzal érvelt: a társadalmi rétegek gondjainak vállalása segítheti a tagépítést is. Medve István (Rákóczi- bányatelep), Bakos Jánossal is vitatkozva, megjegyezte: nevetséges az az érvelés, hogy a munkást csak a jelen és a közeli jövő érdekli. Elvégre egy család is legalább negyven évre készít programot. Becze István (Fűtőber): szerint a jövőt a múlt értékelése nyomán kell megalapozni. Most azonban csak 1956-ot — s újabban 1968- at értékeljük —, ez nem elég az előrelépéshez. A múltat addig kell vizsgálnunk, amíg abból a jövendő feladatai meghatározhatók, a többit hagyjuk a történészekre. A fiatalságot és a gazdaságpolitikát érintő mondandója mellett megfogalmazta : szavahihető és a környezet által elfogadott vezetőkre van szükség. Kaszás Istvánná (Mátra- verebély) kifogásolta a munkás—értelmiségi ellentétet, a racionálisnál többnek nevezte a bányához való kötődést. Kitért arra is: nem akcióképesek az alapszervezetek, a kongresszusnak határozott programmal muníciót kell ehhez adni. Heinczingerné Koncz Zsuzsa (nevelőotthon), három éve párttag, munkahelyén azóta nem is volt újabb felvétel. Nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúság megnyerésére, s ez halaszthatatlan, mert ma már nemcsak az MSZMP létezik. Gulyás János (Maconka), írásbeli hozzászólásának lényegét Lonsták Vilmos ismertette aggódik az ország, a párt sorsáért; a múlt hajtogatása helyett előre mutató program kell; erkölcsileg tiszta, a konfliktusokat vállaló vezetők szükségesek. A hozzászólásokat Czene József foglalta össze, majd a pártértekezlet elfogadta az állásfoglalást, a kiegészítést és a vitában elhangzottakat. Azzal, hogy. minderre figyelemmel a szerkesztőbizottság dolgozza át az állásfoglalást, ami alapján a kongresszust követő másik pártértekezleten elkészülhet a program. Akkor kerül sor a párttestület újjáalakítására, a szervezet meghatározására is. Ennek előkészítésére, a szükséges személyi javaslatok megtételére a szombati fórumon tizenöt tagú jelölőbizottságot választottak. Jelölőbizottság eddig is dolgozott, Nagy István vezetésével. Mint elmondta : végül hét személyt javasolnak kongresszusi küldöttjelöltnek, széles körű véleménykérés alapján. Ezek után Stuhl József (Maconka) indítványozta, hogy aki nincs jelen, az ne jöhessen szóba jelöltként. Híves József (Fűtőber) kérdésére elmondták: hiába szűnt meg a Mátra Tsz alapszervezete, az ott dolgozó Baranyi Zoltán „átigazolt” lakóterületre, így nincs akadálya jelölésének. Gerhard Ferenc- né (posta), újabb javaslatokat tett: három személlyel bővüljön a jelölőlista. A jelöltek közül szót kért Balázs Ottó, a pártbizottság titkára, Kiss László, a tanács osztályvezetője és André László, a mátramind- szenti tsz elnökhelyettese — kifejtve nézeteiket. A nyílt szavazás ezek után azt az eredményt hozta, hogy az összesen javasolt tíz személy közül heten felkerültek a szavazólapra. Hárman nem kapták meg a jelenlévők szavazatainak több mint a felét. A titkos szavazás módjáról fölöttébb hosszú és aktív vita bontakozott ki. A szót kérők között volt olyan is, aki nem vette tudomásul, hogy a jelölés immár lezárult. Stork Gábor, a NODISZ területi: titkára és Vargáné Séber Erika (Kossuth Általános Iskola), ragaszkodott ahhoz, hogy határozat mondja ki : a zárt listás szavazás esetén se lehessen kongresszusi küldött senki, amennyiben legalább az 51 százalékot el nem éri. A döntés erre nem tért ki, a zárt listás szavazás azonban bonyodalmat nem okozott. A hosszú számlálás végeredménye: a kongresszuson küldött Balázs Ottó pb-titkár (77 szavazattal), valamint André László és Várszegi István lesz, egyaránt 51 szavazattal. A pártértekezlet dolgozott addig is, amíg a titkos szavazás eredményét összegezték. Ezt az időt kihasználva lépett a mikrofonhoz Füssy József, hogy bejelentse, a pártbizottság legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy Czene József első titkár saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett, korkedvezményes nyugállományba vonuljon. Erre szeptember 1-től kerül sor, Czene József azonban nyugdíjasként is dolgozik, társadalmi megbízatású első titkárként. Irányítva a testületet, az apparátust pedig vezető titkárként Lonsták Vilmos fogja össze. Füssy József meleg szavakkal méltatta Czene József sok évtizedes, elkötelezett munkáját. A pártértekezlet pedig úgy foglalt állást,, hogy elismeréssel adózik e tevékenységnek. Kelemen Gábor Érlelődő reformgondolatok Szécsényben Már a helyszín is rendhagyó volt. Szombaton reggel 9 óra előtt az általános iskola aulájában gyülekeztek a pártértekezlet résztvevői. A városi pártbizottság azért döntött a nagyobb létszámot befogadó helyszín mellett, hogy a küldötteken kívül az érdeklődő párttagok is bekapcsolódhassanak az értekezlet munkájába. Kevés párttag élt a felkínált lehetőséggel. Újszerű volt, hogy a kongresszusi küldöttet és a megyei testületbe delegált személyt a párttagság rendkívüli taggyűléseken választotta meg. A tanácskozás elején a levezető elnök tájékoztatta a küldötteket a választás eredményéről. A kongresszuson Zsédely Lajos, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet párttitkára képviseli a kommunistákat. A párttagok a megyei testületbe Valkár Bélát, a pártbizottság titkárát delegálták. Korábban a városi pártbizottság úgy foglalt állást, hogy a pártértekezletet két fordulóban rendezik meg. Az elsőn, amelyet szombaton tartottak, áttekintik a térség politikai helyzetét, körvonalaiban meghatározzák a helyi politikai élet főbb feladatait. A második tanácskozáson, novemberben a kongresszus határozata és a tanácskozáson elhangzottak alapján kidolgozzák a konkrét feladatokat, megválasztják az irányító testületet. Valkár Béla, a pártbizottság titkára szóbeli előterjesztésében hangsúlyozta: az utóbbi évben a pártbizottság munkájában egyre erőteljesebben jelentkezett a demokratijzmus, a nyíltság, a bürokráciamentesség, a mozgalmi jélleg erősítésének igénye. Gondként fogalmazta meg, hogy a testület nem fejt ki koordinációs feladatot. A pártbizottsági tagok és küldötteik között hiányzik a folyamatos, rendszeres, élő, konstruktív munkakapcsolat. Helyenként akadozik aí munkabizottságok tanácsadó szerepe. Át kell szervezni a pártbizottság gazdálkodását. A párttagság egy része el- bizonytalankodott. Többen úgy ítélik meg: nagyon sok jogtalan bírálatot kap a párt. Csökkent a mozgalomért, tenni, dolgozni akarók száma. Több párttagnál az elbizonytalanodás tapasztalható. A megosztottság jelei fedezhetők fel a párt soraiban, összefogás, szolidaritás nélkül nincs esély a pozíció javítására. Olyan magatartási formát kell kialakítani, amelyik képes a korábban dogmaként elfogadott tételek elvetésére, megérti és támogatja az újat, toleráns más nézetekkel szemben. Egyértelmű és világos: szakítani kell a merev, ideológiarkö- töttségekkel, a tagság ideológiai, világnézeti meggyőződését magánügyként kell kezelni. Az életviszonyok megítélése összetett feladat. Egyik oldalon a fejlődő város, a másikon a feszítő gondok. Az emberek többségére az erőteljes fizikai és szellemi igénybevétel a jellemző. Nagyon sokan erőn felül vállalnak munkát, hogy szinten tudjanak maradni. A továbblépéshez tisztáznunk kell a mozgalom célját. Pártunk célkitűzése, a demokratikus szocializmus. Változtatni kell a jelenlegi nehézkes szervezeti életen. Politikai, mozgalmi pártként kívánunk működni. Olyan várost akarunk, amely nem különféle elvek, be- skatyulyázott szerepkörök szerint, hanem adottságai, hagyományai alapján fejlődik. Az MSZMP szécsényi reformközössége a küldöttértekezletre kidolgozta állásfoglalását, javaslatát. Ezek szerint a novemberi pártértekezletig, a helyi operatív feladatok ellátására öttagú elnökséget kell választani. Szükségesnek tartják a választási program mielőbbi kidolgozását. A pártbizottság foglaljon állást a lakosságot foglalkoztató kérdésekben. Sürgették egy politikai városi lap létrejöttét. A megyei pártértekfezletre megválasztott küldöttek alakíts^ ki közös álláspontjukat. A lakóhelyi alapszervezetek munkájában kapjon központi szerepet a helyi önkormányzat megteremtése. Az alapszervezetek alakítsák ki saját programjukat, adjanak javaslatot a városi, megyei programhoz. A tanácskozás elfogadta a reformközösség javaslatát. A hozzászólásokból kicsengett a térségért érzett felelősség, a megújulás belső szándéka, a reformgondolatokkal való azonosulás. Bállá Tibor’ hagsúlyozta, hogy a reformközösség minden párttag előtt nyitott. Új Arndrás (Karancsság) több mint száz párttag véleményét tolmácsolta. A reform nem a fiatalok kiváltsága. Idős párttagoktól is hallani konstruktív, előremutató gondolatokat. Nehezíti a partalapszer- vezet önálló arculatának kialakítását, hogy hiányoznak az önállóság gyökerei. A párton belüli önállóság nem lehet azonos a liberalizmussal, anarchiával. A kinyilatkoztatások helyett tettekre van szükség. Borenszki En_ vin szerint, a munkahely nem lehet a politikai csatározások színhelye. Ott mindenkinek a munkával kell törődnie. Kiemelte, a helyi önszerveződési közösségek fontosságát. Majeher Tamás: minden párttagnak fel kell vállalni a várost szorító, feszítő problémákat. Ki kell alakítani a pártbizottságnak az ezekhez való viszonyát. Zsédely Lajos hozzászólásában részletesen foglalkozott a térség gazdasági helyzetével, sürgetve a piacorientáltságú gazdaság kialakítását. Új, a termelést, a fejlődést segítő ösztönző rendszerre van szükség. A helyi önkormányzat önigazgatás mielőbbi kialakítása mellett foglalt állást. Olyan elosztási viszonyokat sürgetett, amely ösztönzően hat a termelésre. Dombóvári József: a párttal szembeni bizalmatlanság okait elemezte. Részletesen szólt az ifjúság helyzetéről. Kiemelte, hogy a pedagógustársadalom nem kapja meg a társadalomtól a szükséges erkölcsi, anyagi megbecsülést. Dr. Musztács László (Karancsság) hozzászólásának középpontjában az ember, a humánum állt. Ecsetelte az egyre nehezedő megélhetési gondokat, a kistelepülések gondjait. Kifogásolta, hogy hitelüket vesztett emberek ismét felelős-, ségteljes munkakörbe kerülnek. A pártnak többet kell törődni az'emberekkel. Varga József hiányolta azoknak a kis közösségeknek a létét, ahol a nézetek, gondolatok cserélődnek ki, amelyben a közös cselekvési program fogalmazódik "meg. A helyi reformközösség ennek a hiánynak a betöltésére vállalkozott. Válságos helyzetben van a párt — kezdte hozzászólását ' Kanyó Balázs (Rimóc), aki negyvenhárom éve párttag. — Kell, hogy legyen bennünk annyi erő, hit, elkötelezettség, hogy úrrá legyünk a helyzeten. Szalai László, a megyei pártbizottság titkára elismerően szólt a város, a térség kommunistáinak jobbító szándékú, felelősségteljes hozzáállásáról. Részletesen foglalkozott a párttagság előtt álló feladatokkal. Mindenütt a tartalmi munkára kell helyezni a hangsúlyt és nem a személyi kérdésekre. Beszélt a párton belüli korszerűsítés fontosságáról, az alternatív szervezetekhez való viszonyról. A pártértekezlet megvá. lasztotta a hétfős szerkesztő- bizottságot és a 11 fős jelölőbizottságot, amely a novemberi pártértekezleten tesz javaslatot a testület tagjaira és a tisztségviselőkre. Szenográdi Ferenc
