Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-28 / 202. szám

1989. AUGUSZTUS 28.. HÉTFŐ NOGRAD 3 Az APEH elemzése szerint H vállalatok jövedelmezősége a tervezettnél kedvezőbben alakult A hazai vállalkozások, vállalatok, szövetkezetek, az ;lső fél évben, a múlt évinél lényegesen gyorsabban nö­velték árbevételüket, és a vártnál kedvezőbben alakult jövedelmezőségük. Ez állapítható meg az Adó. és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elemzéséből, melyet a mérlegbeszámolók isszesítése alapján készített. Sütő Dezső, az APEH el- íöke elmondta: az első fél 5vben, bár stagnált a terme- és, a vállalkozások árbevé- ;ele gyorsan, a múlt eszten- lő hasonló időszakához ké­jest mintegy 20 százalékkal lövekedett. Ebben kedvező 5s kedvezőtlen hatások egy- iránt közrejátszottak. Az ér­desítés bővítését részben a jollárelszámolású export íövelésével érték el; a vál* alkozások konvertibilis el­számolású kivitele 36 száza- ékkal emelkedett. Ez min­ien képpen jótékonyan hat az írszág külső pénzügyi egyen- ;úlyának alakulására. Ked­vezőtlen viszont, hogy a ru- jelexport terven felül bő­vült, a mérséklésre irányuló cözponti szándékok ellenére. \ gyors árbevétel-növekedést ősegítette az is, hogy a melói árak a számítottnál robb mértékbe emelked- s így a vállalatok jelen- j inflációs árnyereségre ettek szert. Az APEH szerint, a válla- atok pénzügyi helyzete lé- lyegesen kedvezőbben ala- ;ult az első hat hónapban, nint ahogy azt a gazdálko- iók önmagukról állították. Jyereségük mintegy 40 szá­zalékkal emelkedett, s külö­nösen gyorsan nőtt a jöve­delmezőség az anyagi ága­zatokban. (Ez azért is figye­lemre méltó, mert a múlt esztendőben — mint ismere­tes — a bankok, a pénzinté­zetek igen gyorsan növelték nyereségüket, s ezt nagy­mértékben kifogásolták a vállalati vezetők.) Bizonyos kedvező tendenciák a költ­séggazdálkodásban is felfe­dezhetők. A vállalati költsé­gek összességében lassabban — 15 százalékkal — növe­kedtek, mint az árbevétel, ami jelzi, hogy erősödött költségérzékenységük. Egy­aránt javult a helyzet az anyagköltségek és a fel nem osztott költségek terén. Ugyanakkor, a bérkiáramlás igen erőteljes volt, valósá­gos bérverseny alakult ki. Ezzel párhuzamosan viszont, a teljesítmények nem növe­kedtek arányosan. A vállalkozások mérleg szerinti nyeresége, az első hat hónapban 129,6 milliárd forint volt, 40,1 százalékkal több, mint a tavalyi első fél évben. Veszteségük 11,1 szá­zalékkal csökkent, s így csupán 10,8 milliárd forint/ volt. A keletkezett vesztesé­geket és nyereségeket együtt számítva, a vállalkozások jö­vedelmezősége 47,8 százalék­kal javult az előző eszten­dőhöz képest. Ágazatonként eltérően ala­kult a jövedelmezőség. Az iparban, a nyereségek és a veszteségek együttes össze­ge 55,3 milliárd forint volt, 97,6 százalékkal több, mint tavaly. Az építőiparban vi­szont csak 17 százalékkal, a közlekedés és hírközlés te­rén 28 százalékkal, a belke­reskedelemben 27 százalék­kal, a külkereskedelemben 35 százalékkal javult a jöve­delmezőség. A vállalatok kö­zött tovább erősödött a dif­ferenciálódás, amit az össze­sített adatok csak részben tükröznek. Így érthető, hogy a gazdálkodók egy részének helyzete romlott, növekedtek fizetési gondjai. Ám ez nem ellentétes a népgazdasági ér­dekkel. Ha a gazdaságosan exportálók, rugalmasan vál­lalkozók jelentősen növelni tudják jövedelmezőségüket, másoknál viszont fizetési ne­hézségek keletkezhetnek, ez a struktúraátalakítás fel- gyorsítására, a versenyké­pesség javítására ösztönöz. Kedvező, hogy lényegesen csökkent a vállalati nyeresé­gek támogatástartalma, ami jelzi, hogy előrehaladt a kor­mány támogatásleépítési programja, bár a szubvenci­ók csökkentése még mindig nem érte el a tervezettet. Prézlis krumpli Kishartyánból Keményen vágja a szik­kadt földbe kapáját Ferencz sándor és felesége a kis- íartyáni határban. Mégis ivat osan forgatják a szer- izámot, vigyázni kell a sé­rülékeny termésre: a bur­gonyát szedik a házsorok nögötti területen. Azóta ísett valamennyi eső, a hő- nérséklet is lejjebb szállt, im ők éppen a kánikula dején fogtak lelkes mun­kájukba. De ki ismerheti, hogy mit hoz a másnap? Így a gazda izzadtságtól vizes homlokára még zseb­kendőből kötött fejfedő is felkerült. Hatvanöt eszten­dősen szaporázza a kapa­vágásokat, felesége alig győzi gyűjteni a fonott ko­sárkába, majd rakja kupac­ba a kert végébe. „Micsoda jó ebédek, vacsorák készül­nek majd a gumókból. Én a prézlis krumplit szere­tem, tudja, az a rántott bun­dás, mint a kirántott hús!" — majd tovább sorolja az ősi ízeket bizonyára’ jól is­merő ház asszonya a többi ételféleséget, amelyet bur­gonyából készítenek. Tócsni, haluska, pogácsa (ők bogá­csának mondták), s még számtalan jóféle falat kerül szóba. Mi pedig jó egészsé­get és jó étvágyat kívánunk hozzá az egész családnak, a nyolcesztendős Róbert ne­vű kisunokával együtt! — kűlcsár — A válogatószalagról ízléses tasakokba kerül az újra reneszánszát élő fekete ribizli. líi-A'Á; >?.: ; /•'. V?: \ ' Kiégés zltéievékeny ség m t&z-bén Nélkülözhetetlen az életben maradáshoz Hegyek szabdalta, • mos­toha természeti adottságok közepette gazdálkodik a mátraterenyei termelőszö­vetkezet. Igazolására csupán annyit, hogy földjük arany­korona értéke talán a leg­alacsonyabb a megye gazda­ságai közül. Ez is sejtetni engedi, hogy az alaptevé- • kenységből megélni, fejlőd­ni annyit jelent, mint ho­mokra várat építeni. Az életben maradás, a fejlődni akarás és bizonyí­tás feltétele és követelmé­nye a vezetők szemléletét és kezdeményezőkészségét, a jövőt megalapozó el­képzelésekre irányította, amelyhez megkapták a tag­ság támogatását. Olyan ipa­ri kiegészítőtevékenységet hoztak létre, amely valami­lyen formában kötődik az alaptevékenységhez, ugyan­akkor attól élesen elütő te­vékenységet jelent. Vajon az első fél évben miként bizonyított az ipa­ri tevékenység, az elért eredmények mire jogosíta­nak fel, remény van-e egy újabb sikeres évzáráshoz, figyelembe véve az élet biz­tosítékát szolgáló további feladatokat, és az esetleges kérdőjeleket. Tőkés piacokra — Éves árbevételünk — 159. millió — 75—80 száza­lékát az ipari tevékenység adja — érzékelteti létük alapját a fiatal, dinamikus, tájékoztatásra kész Varga László, a szövetkezet álta­lános elnökhelyettese. — Ide sorolom a hűtőházat és a műanyag-feldolgozó üze­münket. Az előbbiben az idei málna, fekete ribizli ter­mését és az új növényünket, a rjyugati piacon sláger­ként ismert és kelendő cuk­kinit tároljuk, illetve dol­gozzuk fel. — Akkor most tele van a hűtőház — vetem közbe. — Nyolcvan százalékban, Harminc vagon málna és 5 vagon fekete ribizli folya­matos feldolgozását végez­zük. Az előbbi az NSZK- ba, az utóbbi pedig Angliá­ba, kerül. Málnából már 2 kamionra való került az or­szághatáron túlra. Az egyez­ség szerint december 31-ig a szerződött mennyiség 70 szá­zalékát szállítjuk ki, a töb­bi pedig a jövő év március végéig kerül a megrende­lőhöz. ötvén százaléka gu­rulós, 50 százaléka pedig bóléié. A fekete ribizli pe­dig Szeptember végéig ke­rül majd a kívánt hélyre. A cukkinit 2 hektáron, ház­tájiban termesztettük és 10 vagonra számítunk. A sava­nyúságként, főzelékként és rántva is felhasználható, új étkezési alapanyag kisebb darabjait mi dolgozzuk fel, a nagyobbakat pedig a mis­kolci hűtőház. Svájcban és Olaszországban találnak fo­gyasztókra — tájékoztat a hűtőházban „uralkodó” gyü­mölcsféleségekről, majd kis­vártatva hozzáfűzi: — a Karancshús öt vágonravaló kapacitást kötött le hústá­rolásra. — Milyen nyereséget hoz­nak az itt tárolt fogyasztá­si termékek? — Egyre nehezebb a mál­na értékesítése, de úgy néz ki, hogy az idén a tavalyi­nál nagyob árat tudunk el­érni. A fekete ribizli újabb reneszánszát éli. Míg né­hány évvel ezelőtt 8 forint volt a felvásárlási ár, addig ma már a többszörösét kap­ják a termelők. Visszatérve a málnára, kikívánkozik belőlem, hogy az idei mál­naháborúban az ellenkezője következett be a tavalyinak. A jövő évi termelés és fel­vásárlás biztonsága érde­kében függetlenül a kíná­lattól, a velünk szerződést kötött termelőknek nem­csak biztosítottuk, hanem ki is fizettük a védőárat — utalt a nagyüzem vezetésé­nek jövőt is szolgáló lépé­sére Varga László. Speciális igényeket is Két dolog is jellemzi a műanyagfeldolgozó üzem tevékenységét. Egyrészt az, hogy nagy szériában állít­ják elő a szabványban elő­írt műanyag tasakokat, zsá­kokat, másrészt olyan spe ciális mértékűek előállítá­sát is elvállalják, amire az országban másutt nincs vál­lalkozó. Például tollaszsá­kokat, bálákat készítenek, ezenkívül bányalégcsöve­ket küldneneji az ország összes szén- és ércbányá­iba. örömmel mondhatom, hogy egész évi kapacitá­sunkat a megrendelők le­kötötték. Az ez évre terve­zett 50 milliós árbevétel­ből az első fél évben 29 milliót teljesítettünk, pe­dig minket sem került el az átmeneti gondokat oko­zó alapanyaghiány. Végül ezt is sikeresen megoldot­tuk — szól ismét határo­zottan a dinamikus termé­szetére! ismert Varga Lász­ló. Nem - sokkal később így folytatja: — Sikerült 1 mil­lió forintért 3 új NSZK- gyártmányú speciális zsák­varró gépet vásárolnunk. Ez segít majd abban, hogy az átlagnál nagyobb nyere­séget hozó műanyagüze­münkben még gazdaságo­sabban oldjuk meg a vál­tozó igényekhez sjmulô fel­adatainkat — hangsúlyoz­za bizakodással a hangjá­ban a termelési elnökhe­lyettes. Az eddig elért sikerek nem­csak őt, hanem a tagságot is feljogosítják az újabb re­ményekre. Venesz Károly A műanyag zsákok varrására vállalkozik Kotroczó János- né cs Miskolczi Károlyné. , — Fotó: Rigó —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom