Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-28 / 202. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f % NOGRAD Fotóstábor aktokkal Mátraalmáson minden év augusztusának végén a Nógrád megyei fotóklub szervezésében alkotótábort rendeznek a fotogra- fálás iránt érdeklődőknek. A losonci és besztercebányai társklubok tagjainak részvételével a Galyatető alatti művésztelepen elméleti és gyakorlati ismeretekkel gazdagíthatták eddigi tudásukat a táborlakók. (Képes beszámolónk a 4. oldalon.) XLV. ÉVF.. 202. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 28.. HÉTFŐ Pártértekezlet Bátonyterenyén és Szécsényben Helyzetelemzés tizenöt hozzászólással és üresjáratokkal me József társadalmi elsS titkárként wi sti a batonyterenyei pártbizottságot Gondokkal terhes mindennapjainkban Bátonyte- renye közéletének problémái talán az átlagosnál is súlyosabbak, a bánya sorsa ugyanis közvetlenül vagy közvetve az itt élők ezreit érinti. A kívülálló éppen ezért arra készült: a pártértekezlet harcos és kemény lesz, nézetek csapnak össze, az útkeresés nem nélkülözi majd a parázs vitákat sem. A régi sémákkal 'azonban Bátonyterenye nem szakított. Tény, hogy kevés a vidéken a fiatal párttag, a pártértekezlet kezdetekor mégis az volt az első benyomás, mintha valami nyugdíjas rendezvényen lenne az ember. Néhány helyben született gondolatot megfogalmazó reflexiót leszámítva, jó - előre, otthon megírt előadások felolvasásának voltunk tanúi. S ez sem elég: né- hányan mintha eltévesztették volna a fórumot — tanácstagi beszámolóhoz, termelési tanácskozáshoz illő mondandóval álltak elő. A pontos menetrend szerint dolgozó pártértekezleten Füssy József, a megyei pártbizottság titkára erőlködése is hiábavalónak 'Bizonyult; a szuggesztív erejű felszólalása sem fújt ébresztőt az álmos pártfórumon. A Bányász Művelődési Ház színháztermében a megválasztott küldöttek és a szavazati joggal is rendelkező pártbizottsági tagok kilencven százaléka jelent meg. A térség gazdasági, társadalmi és politikai életéről, a párt helyzetéről szó. ló állásfoglalás-tervezethez Czene József, a pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Ahogy mondani szokás, kritikus és önkritikus, kendőzetlen mondandója megalapozhatta volna az élénk véleménycserét. Az MSZMP sok vonatkozásban meggyengült és elbizonytalanodott, bizalmát vesztve keresi a kitörés lehetőségeit. sorai újrarendezésének módszereit. A bevezető gondolathoz az első titkár hozzátette: az útkeresést a pártérdekeken felülemelkedve, az ország és a nép érdekeit szem előtt tartva kell elvégezni. A reális helyzetértékelés mellett program kell. Olyan program. amely nem jelszavak gyűjteménye, hanem konkrét megoldási javaslatokat is tartalmaz. Az elmúlt évekre visszatekintő értékelést Czene József így folytatta: egymásra fogalmazott, végrehajthatatlan határozatokkal nem lehet megváltoztatni a helyzetet, a gazdaságban nem a párt határozatai, hanem a gazdaság törvényszerűségei hatnak. A remények nem teljesültek, az előrelépés hiányának egyik leglényegesebb oka a pártban keresendő. Csupán szándék maradt ugyanis, hogy a párt álljon a változások élére, szervezetében és munkájában egyaránt újuljon meg. A leglényegesebb kezdeményezések az MSZMP_nek köszönhetők, az események azonban megelőzték a pártot. utólagos magyarázkodásra kényszerültünk. a párt nem irányította a folyamatokat. A tagságot nyugtalanította, hogy nem látta a központi vezetés egységét, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok zavart okoztak. Sok a tisztázatlan ügy a múlttal kapcsolatban is. Czene József részletesen is sorra vette a térség helyzetét jellemző tényeket, a változások mögött számos a vitathatatlan eredmény is, ezeket nem lehet letagadni. A gazdaság azonban stagnáló. ^lig fejlődik. A terület legnagyobb gondja, hogy a legtöbb embert foglalkoztató szénbánya helyzete kilátástalanná vált, reális veszély — jelentős következményekkel — a bányászkodás megszűnése. Mindez természetesen szá. mottevően befolyásolja a politikai közhangulatot is, ennek összetevőit ugyancsak részletesen sorra vette az első titkár. Folytatva azzal, hogy a területi átrendezés következtében, de a kilépésekre is tekintettel egyre kevesebb taggal rendelkezik az MSZMP. Sok a csendes távozás, a törlés is, elgondolkodtató tény. hogy jelenleg a tagság tíz százaléka nem fizet tagsági díjat. Ezzel együtt az MSZMP 1800 tagja a térségben a legszervezettebb politikai erő. A kádermunka gyengeségei után a változó munkastílus igényéről szólt az* első titkár, hangsúlyozva, hogy a politikai munka színtere inkább a lakóterület lesz- Ezért is lenne igen fontos a területen és a munkahelyen dolgozó összesen háromezer párttag egységes fellépése. Kiegészítője befejező részében Czene József a sze- vezetj átalakítás igényéről és lehetőségeiről szólt, majd mondandóját így fejezte be: — Együttműködésre törekszünk mindazokkal, akik a hibák kijavítását nem rendszerváltozással, hanem a nemzet szocialista jövőjéért való munkálkodással akarják megoldani. A pártérie- kezlet ilyen szellemben kötelezze el magát a reformok mellett! Az elnöklő Lonsták Vilmos pártbizottsági titkár nyitotta meg a vitát. A véleménynyilvánítás elég nehezen indult, végül azonban tizennégyen szólaltak fel, egy résztvevő pedig írásban adta be hozzászólását. Várszegi István (Fűtőber) mindenekelőtt azt hangsúlyozta. hogy vissza kell szerezni a bizalmat. A tagság azt érzi. hogy sok döntésből kihagyták, a tőlük elszakadva hozott . határozatok végrehajtásában nincs egyetértés, húzóerő, Bakos János, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának titkára enyhébben ítélte meg a bánya helyzetét, mint az előterjesztés, a ki- ■látástalanság helyett a bizonytalanság kifejezést használta. A pb-titkár politikai szolidaritást kért a gazdasági rendezéshez. Hangsúlyozta, hogy. a térségben bányászérzelmű országgyűlési képviselőre van szükség, a fiatalokkal kapcsolatban pedig megjegyezte: ha nem nekik szóló program készül. elfognak szakadni. (Bakos János felszólalására a későbbiekben többen is reflektáltak, vitatkozva egy-két megállapításával- Szóvá téve azt is, hogy a pb-titkár nincs jelen, felszólalása után eltávozott.) Gyenes iLászló (Bartók Béla Általános Iskola) a párt melletti hűségnyilatkozat megfogalmazása mellett az ipartelepítés központi finanszírozását szorgalmazta, az oktatás és nevelés szerepéről szólt, Többek között pedig ezt is kifejtette: ma kétszer beszélünk és egyszer gondolkodunk — fordítva kellene ezt tenni. Sodródunk az árral, egyik nap nagy dolgokat kimondunk, másnap megmásítjuk. Szabó Ferenc, Bátonyterenye tanácselnöke más fórumra illő hosszú előadásá(Folytatás a 2. oldalon) Nélkülözhetetlen az életben maradáshoz Mostoha természeti adottságok között gazdálkodik a mátraterenyei termelőszövetkezet. Az alaptevékenységből lehetetlenség megélni. Ezért a közös gazdaságban olyan másjellegű tevékenységi formákat kerestek és fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik az életben maradást, biztosítják a szövetkezet jövőjét. Például hűtőházat és műanyag-feldolgozó üzemet működtetnek, nyugati piacokra termelnek. Képünkön Almádi Ferencné és Bodorné Torják Zsuzsa polietilén tasakokat készít. (Írásunk a 3. oldalon.) n kötélgyártó Az ősi, egyre inkább háttérbe szoruló mesterségek egyik jeles képviselője volt a balassagyarmati Merczel István kötélgyártó. Az ügyes kezű mester kitűnő eredmény- nyel vizsgázott 1928-ban a Kereskedelmi és Iparkamara Bizottsága előtt, s hosszabb ideig édesapja műhelyében dolgozott, majd önállósult. Alakjáról és a mesterségről Elekes Éva emlékezik meg — Czele János fényképfelvételei segítségével. (Kvázi riportunk aZ 5. oldalon.), *s.-*-t/' Szakadatlan dolgoztak az erő- és munkagépek a pihenőnapokon is Pásztón és térségében. A közös gazdaság földjeiről a takarmányozásra szánt kukoricát vágták, szecskázták, majd vitték a szállító járművekkel a majorba. —kj— AZ MSZMP LAPJA
