Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

Á Therwoolin megéri az árát Nem sajnálja a pénzt, aki takarékos Varga László ügyvezető igazgató bemutatja az íiveggyapot-rt.-ot Már minden kész. A vál­lalkozás sikerrel befejező­dött, a kezdet azonban még csak most következik. Hiszen a magyar—japán vegyes vállalat akkor teszi majd meg első lépéseit az üzleti életben, ha vevői megelége­désére útnak indítja az első szállítmányokat. Hosszú út áll már a Salgó­tarjáni Üveggyapot Rt. mö­gött, mire elmondhatja: útnak indul e nem mindennapi vál­lalkozás. S ez egyáltalán nem csupán játék a szavak­kal... Varga László ügyveze­tő igazgatót az előzmények­ről s a kirajzolódó távlatok­ról kérdezzük. — Kik a részvénytársaság tagjai? — Részt vesz bonne a Nemzetközi Pénzügyi Társa­ság. Tagja az Üvegipari Mű­vek, a Skála Coop, a Salgó­tarjáni Síküveggyár, s részt vesz benne három japán cég, a Toyo Menka, a Nitto Boseki és a Paramount Glass. — Még az előkészületi sza­kaszban sokan megrótták önöket, hogy éppen a drága japán ajánlatot fogadták el, jóllehet volt olcsóbb is. — A japánok valóban nem adták olcsón magukat, de mindennel rendelkezésre álltak, amire egy új vállal­kozásnak szüksége van. A Toyo Menka Japán hatodik legnagyobb kereskedőháza. A gépeket szállító Nitto Bo­seki hásonló gyártósorokat helyezett üzembe Kínától az USA-ig több országban. A technológiai hátteret és a gyártási licencet a Para­Építkezök figyelmébe ! / új S, ; __ S Í' márkanevű hő és hangszigetelő nvoggyapot terffiéReink sæptember • kvjvAsfratVM.« EPTEK . TÜZÉP 1TSZKER az ALUK6R és ■ METALL0GL08US hák/ai Kfl/ «n Az új otthon tervozóso megfontolt döntéseket igényel. A hagyományos szálas szigelelrta- nyagokhoz képest azonos hőszigetelő ké­pesség és azonos vastagság melleit, azonos árért háromszor kisebb sutyú hő- és hangszi­getelő üveggyapotot ajánlunk. Az üveggyapot könnyen vágható nom szúr, nem nedvszívó, nem éghető Válassza a korszerűbbel, a biztonságosabbal! A fellelt országokban a lelhasznál: szigetelő anyagok több mint 60%-a üveggyapot it magyar­SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYAPOT RT. Kérje prospektusainkat! mount Glass adta, mely több gyártóüzemmel és belföldi kereskedelmi hálózattal ren­delkezik. A Nitto Boseki, mint hatalmas bazaltgyapot- gyártó kitűnően ismeri a szálas szigetelőanyagok pia­cát. Az igazán stabil tech­nológiai és kereskedelmi hát­teret tehát a japánoktól kap­tuk. Ennek köszönhetően mindössze 105 fővel csaknem félmilliárd forintos termelési értéket állítunk elő. — Nyilván csábító volt a világszerte dicsért japán minőség is. — Ami egy új terméknél egyáltalán nem mellékes! öt éven át saját alkalma­zottunkéi foglalkoztatjuk a japán vezetőket, akik nálunk is bevezetik az országukban honos minőségbiztosítási rendszert, s továbbadják azt a személyzetkiválasztási és értékelési Szisztémát ’ is, melyet a felkelő nap or­szágában minden techniká­nál magasabbra tartanak. — A beruházás kezdete óta napra pontosan s szo­katlanul merészen ígérték a határidőket. Eddig a teljesí­tés is napra, pontos volt. ' — Ez is hozzátartozik egy üzleti partner szavahihetősé­géhez. Aki nem veszi komo­lyan a saját ígéretét már a kezdet kezdetén, annak nem hisznek majd később sem. Márpedig mi korrekt, meg­bízható üzleti partner kívá­nunk lenni! — Versenytársaikkal szemben is ez érvényes? — Ök sem kivételek. A tapolcaiakkal sem fogunk soha tisztességtelenül vi­selkedni. pedig termékeink­nek meg kell majd küzdeni­ük egymással. De ne a fur- íang, az ármány, hanem a jobb minőség győzzön! — Termékeink egy része külpiacokra kerül, a többit azonban itthon akarják el­adni. Csakhogy nálunk az építkezők zöme úgy van, hogy a szomszédpukkasztás- ra is alkalmas, a lakásban jól látható építőanyagokra szívesebben áldoz, mint ar­ra ami el- van dugva. — Igen, ezzel a stílussal tisztában vagyunk, s ez bi­zony nem kedvező körül­mény piaci munkánk szá­mára. De van még más is, ami megnehezíti majd -az értékesítést. A lakásépítés feltételei, a kölcsönök rop­pant magas kamatai hosz- szabb távon bizonyosan nem tarthatók, hiszen így a fiata­lok számára elérhetetlen a saját otthon. Piaci lehetősé­geinket a szerény építési kedv is korlátozza. — E^ébként sem jellemző nálunk az energiatakarékos megoldások számottevő tá­mogatása. — így igaz. A fokozott hő- szigetelést világszerte prefe­rálják. Tulajdonképpen ná­lunk is, de olyan jelentékte­len mértékben, hogy a költ­ségeknél alig észrevehető, s az építkezők zöme még erről sem tud. Pedig mi energiá­ban szegény ország vagyunk, több gondunk lehetne erre! — Az üveggyapot-rt. ter­mékei azonban a legszigo­rúbb szabványoknak is meg­felelnek, s ez előbb-utóbb mégiscsak vonzerő lesz. — Ha már a szabványok­ról esett szó, nos, itt is van tennivaló, A szigetelési Szabványok ugyanis jelen­leg több pazarlást engednek meg, mint ami elnézhető vol­na. Eddig persze nem volt a hazai piacon megfelelő és elegendő szigetelőanyag, volt hát ok a szabványok-, kai szembeni engedékeny­ségre. De most már itt az üveggyapot, ideje hát az elő­írások felülvizsgálatának! Tűzrendészet! szempontból is indokolt a felhasználás sza­bályozása. A mi termékünk éghetetlen, s ahol fontos ez a tulajdonság, oda ezt kell előírni. ^ — Előbbiek nem hangzot­tak túl derűlátón. — Pedig optimista va­gyok a piaci helyzetet illető­en. Tudom, hogy termékünk minősége elsőrendű, s ettől jelentősebb garancia nem kell. Igaz, az építési piacra most nem éppen az élénkülés a jellemző, de a jó minőséget versenyképes áron minden­kor el lehet adni. Az is igaz, hogy a magyar családok ta­karékossági hajlandósága rövid távra szól, csakhogy a fűtési energia már ma sem olcsó! S aki kicsit is szá­mol, az rájön, a családi kasz- szát már ma is kíméli ak­kor, ha a jó szigetelésre for­dított kiadással a jövőre gondol.^ Termékünk, a Therwoolin megéri az árát! Szendi Márta Az üreggyapot-rt. munkatársai mondják „Tollbamondás" a kellemes meglepesek sorozatáról Ma és holnap — a kulcsszavakat japánul Is Indiák A könyvekből szerzett böl­csesség is bölcsesség, megáll­ja a helyét, csak talán kevésbé érezzük a sajá­tunknak. Hasonlóan, mint a hallomásból szerzett tapaszta­lást, amit jóval felülmúl a közvetlen, a saját bőrünkön szerzett. A különbséget megél­hetjük kellemes és kellemetlen csalódásként is. Elmondhatják ezt a japán- magyar vegyes vállalkozásban működő Salgótarjáni Üveg. gyapot Rt. szakmunkásai is, akik már jó ideje „tanulmá­nyozhatják”, milyen a japán vezetési stílus, milyen kolléga a japán. Elleshették, mi a tit­ka világhíres precizitásuknak, érzékelhető-e a mindennapi munkában sokat emlegetett ta­pintatosságuk, udvariasságuk. ' a jóleső meglepetés hang­ja csendült ki abból az él­ménydús, szokatlan beszá­molóból, amit Uramecz Jó­zsef, az üveggyapot-rt. cso­portvezetője mondott el : — Bámulatos az önural­muk, a kitartásuk. Újra és újra nekilátnak például a hibák kijavításának, amire a bejáratlan gépsorok gyak­ran szolgáltatnak okot. A bosszúság, mintha ismeret­len fogalom lenne közöt­tük. .. Látszik az igyekeze­tükön, hogy a munkának, annak a részfeladatnak, ami hozzájuk tartozik, kellően fontos szerepet tulajdoní­tanak, és a legmesszebb­menőkig meg akarnak fe­lelni. Felelősségérzetükre még az éhség sem hat za­varóan. . . Tóth Gábor gépkezelő a csőhéjgyártó soron. A mun­katársától hallottakat az alábiakkal toldja meg: — A nyelvi nehézség nem is jelentős, pedig sok eset­ben csak a mutogatás ma­rad egymás megértésére. Ennek ellenére nem elér- •hetetlen a jó munkához szükséges közös hullám­hossz. Igaz, apránként azért ismerkedünk az idegen sza­vakkal, de lassan haladunk, a készséges japán közre­működéssel is. — Olyan gyár ez, ahol a beruházási -igazgatóhelyet­tes is befekszik a gép alá, ha kell — mondja nem tit­kolt dicsekvéssel Horváth Károly gépkezelő. — Kimio Sakamato úr nem sajnálja kezébe venni a szerszámot, nem híve az irodából való irányításnak. Emellett azon­ban nagyon is megkívánják itt a rendet, de más a mód­szerük a nálunk szokásos­nál: a saját munkafegyel­müket állítják elénk ösz­tönző példaként... Csoóri Gábor ezt megelő­zően az endrefalvai tsz- ben dolgozott; hogy az új helyet könnyen megkedvel­te, abban része volt a szim­patikus környezetnek, a munkatársaknak s még más egyébnek is: — Az ő elvük a bizton­ság, amelynek a legapróbb munkafolyamatok során is érvényt kívánnak szerezni. Ennek érdekében mindent alaposan megdolgoznak, a „mielőbb túl lenni” sürge­tése számunkra nem létező fogalom.'.. A japán vezetési stílus tehát nem más, mint a ja­pán munkastílus... Ez a szerencsés egybeesés meg­határozó jelentőségű (ma­gyarázatot ad a távolkeleti ország világgazdaságban elfoglalt helyére). S persze legkevesebb, hogy ez a ma­gyar munkás számára sem marad már észrevétlen. Az érett kalász lehajtja, az üres magasra tartja a fejét — szól a szép magyar köz­mondás. — Más szóval az igazi tudás csak a szerény­séggel fér meg. Az üveg­gyapot-rt. itt megszólalta­tott szakmunkásai is úgy Vélik, ezzel a megnyerő ma­gatartással nem túl gyak­ran találkoztak eddig, pe­dig a mi képességeinket nem becsülik le — a japá­nok sem. Valamennyien leszögez­ték azt is: náluk a magyar vezetők sem olyanok, mint máshol. S ennek a légkör, a munkakedv korántsem vallja kárát. Vagyis: az együttmunkálkodáshoz, egy­más megismeréséhez elen­gedhetetlen a nyelvi meg­értés, de legalább ilyen súllyal esik latba a közös hang. Ez érződik ki a „csetlö- botló” japán—magyar beszél­getésekből, ugyanakkor más Is: valami, ami mindenféle em­beri kapcsolat meghatározója — az egymás iránti tisztelet, mely egy töröl fakad a tisztességgel. S ez — legyen sző éppen a munkáról — nem lehet rossz ajánlólevél a jövőre nézve az üveggyapotnál sem. „Ma” és „holnap” — beszél­getőpartnereim még csak e két szó japán megfelelőjét ismt rik. — Talán nem véletlen, hogj épp ezeket — a kulcsszavakat. Mihalik A magyarok túl sokat beszélnek — mondja Sakamato Beillünk-e japánnak? Kimiato Sakamato urat a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. beruházási igazgatóhelyet­tesét arról kérdezem, hogy milyen volt a munkakap­csolata a magyarokkal? Ud­varias, de kitérő válaszokat ad. Vajon miért? — Kérem, meséljen né­hány jellemző történetet, ami a közös munka han­gulatát érzékeltetné. — A japán emberek, ha valamilyen cégnél munkát vállalnak, elhatárolják egy­mástól a munkahely ügyeit és a saját ügyeiket. Ezt én úgy tudom megtenni oda­kint Japánban, hogy a fe­leségem nem dolgozik. Egyetlen feladata a család ellátása, hogy én nyugod­tan dolgozhassak, ne kell­jen törődnöm semmi egyéb­bel. Amikor idejöttem, na­gyon érdekesnek találtam, hogy Magyarországon a férj és a feleség is dolgozik. Ta­lán ezért nem tudják a ma­gyarok a személyes és a munkaügyeiket elválaszta­ni egymástól. Ez szokatlan volt, és ebből következett, hogy néha értetlenül áll­tam. A magyarok túl sokat beszélnek, pedig a munka mindenkinek kifizetődőbb... — Azt mondják, hogy a japánok a világ talán leg­gyorsabb, legpontosabb és leglelkesebb munkásai. — Ez nem igaz. NePn va­gyunk például gyorsak. Sőt, lassan dolgozunk! De ami­hez hozzáfogunk, azt jól megcsináljuk. — Mire képesek . a ma­gyarok? Beillünk-e majd japánnak? — Két nép. Különböző szokások. De nem monda­nám, hogy a magyrok rosz- szabb munkát végeznek. Ha a feltételeket biztosítják, és érdekük, hogy kiemelkedő­en teljesítsenek, akkor bár­kivel felveszik a versenyt. Sakamato úr nem említ konkrét példákat. Nem haj­landó „sztor.izni”. Hogy mi­ért? Lehét, hogy azért, mert a japánok oly közismert udvariassága köti. De .elő­fordulhat, hogy csupán az itt mindenkire kötelező bel­ső elvárások kódexéhez tart­ja magát, amely kimondja: Kritikai észrevételeket egy­más között, kifelé csak a jót mutassuk. Na, persze. Ez is az üz­lethez tartozik. Csala Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom