Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-25 / 200. szám
2 nógrád i 1 1989. AUGUSZTUS 25.. PÉNTEK Ölest tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató 0 helyzetelemzés vitája a salgótarjáni pártbizottságon Érzelmek helyett az észérvek döntsenek A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta az északmagyarországi térség — különös tekintettel Borsod-Abaúj- Zemplén megye — társadalmi, gazdasági helyzetéről készített előterjesztést. A kormány megtárgyalta a hosszú távú lakáskoncepció szakmai-társadalmi vitaanyagát. A Minisztertanács elfogadta az Állami Számvevőszékről rendelkező törvény tervezetét. Határozatot hozott továbbá az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítéséről. A kormány elfogadta az 1989. évi állami költségvetés egyensúlyát javító intézkedések végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri előterjesztést. A Minisztertanács módosította a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló rendeletet. Még tartott a kormány ülése, amikor Bajnok Zsolt megbízott szóvivő és Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait a Minisztertanács napirendjén szereplő témákról. Elsőként Horn Gyula szólt a magyar külpolitikát érintő aktuális kérdésekről. Elmondta, hogy jelenleg 150— 200 ezer NDK-beli állampolgár tartózkodik Magyarországon. Növekszik azoknak a személyeknek a száma, akik nem kívánnak visszatérni hazájukba. A kormány és szervei folyamatosan foglalkoznak e kérdéskörrel, az utóbbi napokban két rendkívüli kabinetülés is volt e témában. A külügyminiszter hangsúlyozta: nem áll érdekünkben, hogy nőjön azoknak a száma, akik itt kívánnak maradni. Ugyanakkor szólt arról, is, hogy eddig egyetlen keletnémet állampolgár sem fordult a magyar hatóságokhoz, hogy menekültstátust kapjon. A magyar kormányzati szervek intézkedéseik során igyekeznek a lehető leghumánusabban kezelni a hozzájuk fordulók ügyét. A Prágában őrizetbe vett magyar fiatalok ügyével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ha valaki külföldre utazik, köteles betartani az illető ország rendelkezéseit, még akkor is, ha a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog előírásai lényegesen eltérnek a miénktől. Horn Gyula közölte azt is, hogy hazánk és Románia között 1990 februárjában jár le a kettős állampolgárságról kötött egyezmény érvényessége. Az ezt megelőző 6 hónap során kell nyilatkozniuk a feleknek további szándékukról. A választások időpontját firtató kérdésre válaszolva a külügyminiszter minden lehetséges időpontot elképzelhetőnek tartott, ez azonban jórészt attól függ, hogy miben tudnak megállapodni a háromoldalú tárgyalásokon, és azt követően miként dönt a parlament. Ezután Bajnok Zsolt ismertette az ülésen szereplő napirend témáit. Az északmagyarországi regionális fejlesztési koncepció mintegy másfél-két éves előkészítő munka nyomán született, lényegében Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád és Sza- bolcs-Szatmár megye helyzetén kíván javítani. A kérdéskör jelentőségét érzékelteti, hogy a népesség 15 százaléka él e régióban, amely az ország területének egy- hatodát adja. A kormány három tárca előterjesztésében tárgyalt a hosszú távú lakáskoncepcióról. Rendkívül élénk, lényegében politikai vita- folyt e kérdésről. A Minisztertanács az előterjesztést csupán alapnak tekinti, amelyet a parlamenti bizottságok is megvitatnak majd. Napirenden szerepelt az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezet is. Az elgondolás szerint a számvevő- szék 1990. január 1-jével kezdené meg működését, az Országgyűlés ellenőrző szerveként elsődleges feladata a költségvetés ellenőrzése lenne, felügyelné a nemzeti bankot, s' a társadalombiztosítási alapot is éppúgy, mint az állami támogatás felhasználását a társadalmi szervezeteknél és a pártoknál, A kormány megvitatta az állami költségvetés egyensúlyát javító csomagterv végrehajtásáról szóló előterjesztést is. Ezt a parlament ez év májusában, a költség- vetési hiány csökkentésére fogadta el. A mintegy 47 milliárd forint kihatású programból eddig 41 milliárdos megtakarítás, vagy bevételi többlet keletkezett. A Minisztertanács áttekintette a szabadáras húsipari termékek árának emelése kapcsán a SZOT és a kormány között kialakult véleménykülönbségeket. Megállapította, hogy indokolatlanok azok a kritikai észrevételek, amelyek szerint a kormány hosszabb ideje nem veszi figyelembe a szakszervezeteknek az élet- színvonalra vonatkozó javaslatait. A SZOT és a Miniszter- tanács között egyetértés volt abban is, hogy a megállapodások végrehajtását a tényleges bér- és árfolyamatok alakulásának tükrében lehet hitelesen megítélni. A fogyasztói árak 16—17> százalék körüli ütemben nőnek. A kormány továbbra is kész az együttműködést előmozdító eszmecserére. Tekintettel arra, hogy ,a bérek kérdése nem rendezhető pusztá^ a munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a kormány közti megállapodásokkal — ebben szerepet kell kapniuk a munkáltatói, a szövetkezeti és a vállalkozói érdekképviseleti szervezeteknek is — kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésének összehívását. A szóvivő a lakásgazdálkodási koncepciót érintő kérdésre válaszolva kifejezte azt a meggyőződését, hogy nincs olyan alternatíva a javaslatban, amelyikkel jó szívvel egyetértene a társadalom minden rétege. A kormány konkrét részkérdésekbe nem ment bele, de a szóvivő emlékezete szerint éppen a miniszterelnök szájából hangzott el az a megjegyzés, hogy elképzelhetetlennek tartja a lakáshitel-szerződések visszamenőleges megváltoztatását. Ez sem jogilag, sem politikailag, sem morálisan nem elfogadható. (MTI) Munkásgyiílis Úzdon A NÓGRÁD sajtószolgálati közleménye Rendkívüli munkásgyűlést tartott csütörtökön délelőtt az Ózdi Kohászati Művek daruhengerművének kollektívája. Hernádi János megnyug- vássalt szólt a szerdai parlamenti tárgyalásokról. Elmondta, hogy Horváth Ferenc ipari miniszter, valamint a Pénzügyminisztérium, az ÁBMH, az OT, a Belügyminisztérium és a társadalombiztosítás vezetői jelenlétében megértő támogatást kaptak a Parlamentben Németh Miklóstól. A daruhengermű munkásai tudomásul vették a tájékoztatót, de továbbra is igénylik a konkrét és gyors intézkedést. Itt ugyanis 1989. december 31-én leáll a termelés, 600 munkás válik feleslegessé és ma még nem tudják, hogy milyen munkahelyen kezdik az 1990-es évet. (MTI) Szolidaritást a mecseki bányászokkal! A kormány szűk látókörű, felemás pénzügyi ,és adópolitikája benneteket különösen nehéz helyzetbe hozott. Miközben hagyományos állami tervutasítás szerint kell dolgoznotok, torz „piaci” értékítélet alapján 'kérdőjelezik meg munkátok gazdaságosságátAz ipari miniszter a bányászat és az erőművek dolgában úgy ‘tesz, mint az egyszeri erdőgazdasági igazgató, aki \meg- bízta főkönyvelőjét, hogy vizsgálja meg a két főágazat jövedelmezőségét. A főkönyvelő .hamarosan jelentette is: a kitermelés nyereséges, de a telepítés . kész ráfizetés. Az igazgató nyomban intézkedett: az ültetést abba kell ihagyni, a felszabaduló munkaerőt pedig favágóvá kell átképezni. A sorsotokról való döntést előzze meg nyílt szakmai vita. melyen a mellettetek szóló érvek is megfelelő képviseletet kapnak! Ne fogadjatok el közreműködésetek és egyetértésetek nélküli megoldásokat! Ha elég erősnek érzitek magatokat, akkor vállaljátok a valódi önigazgatáson alapuló termelést! Egyetértek azzal, hogy a munkanélküli-segélynek nevezett könyöradomány helyett tisztességes munkátokból akartok megélni. Szolidáris vagyok veletek, s ez nem véletlen, hiszen évekig dolgoztam szénbányában, sőt uránbányász is voltam. Nagy Béla (egykori kányási vájár, a baloldali alternatíva egyesülés tagja) A politikai rendezvények manapság fölöttébb időigényesek, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága tegnap egyetlen napirend megvitatására négy órát szentelt. A testület a szerkesztőbizottság által készített, az 1988. májusi országos pártértekezlet óta végzett munkáról szóló helyzetelemzést vitatta meg. A szerkesztőbizottság vezetőjeként Füzesi István szóbeli kiegészítőjében utalt az ezzel járó felelősségre. Ugyanakkor felidézte a városi előkészítő pártértekezlet igényét is: a szeptemberi pártértekezletre készüljön a legfontosabb feladatokra utaló állásfoglalás. A vita néhány kérdés megválaszolása után különös módon indult. Füzesi István már bevezetőjében is utalt arra, hogy gyakorlatilag a legutóbbi egy évet kell áttekinteni, némely esetben azonban nem kerülhető meg nagyobb időszak átfogása. Így például a továbblépés érdekében fontos az 1956- hoz való viszony tisztázása, bár a pártértekezleten a vitát nem erre a kérdésre kellene súlypontozni. Az intelem jó okkal hangzott el, hiszen a pártbizottsági ülés első másfél órájában gyakorlatilag semmi másról nem esett szó, mint az előterjesztés egyetlen töredékéről, azaz, 1956-ról. Szenvedélyesen, személyes élményeket, megpróbáltatásokat is felidézve, nyilvánítottak Véleményt. Vitatkozva egymással, korábbi sajtóközleményekkel, megdönthetetlennek hitt kinyilatkoztatásokkal. A pártbizottság végül is e részletkérdésben egy tartózkodással hozott határozatot. Eszerint csupán arra vállalkozik a mostani előterjesztés, hogy bemutatja: az említett kérdésben megosztott a párttagság, az illetékes bizottság folytassa a munkát, majd a történelmi valóságot hozzák nyilvánosságra. A későbbi vitában kiderült az egyetlen tartózkodás magyarázata is: az ily módon állást foglaló kifogásolja, hogy a tisztázatlan körülmények között született döntés a salgótarjáni emlékmű- állítás szorgalmazásáról. Talán a fölöttébb terjedelmes kitérő késztette dr. Roz- gonyi Józsefet arra, hogy figyelmeztessen a tényre; az önmérséklet és a -fegyelem hiánya veszélyeztetheti a pártértekezletek eredményességét. Arról beszéljünk tehát, ami éppen a vita alapja. Elkalandozásra ezután is akadt példa, az újabb egytucatnyi felszólaló mondandója so- katmondóan érzékeltette, hogy még e viszonylag -rövid időszak áttekintésében sem egységesek a vélemények. A szerkesztőbizottság több tagja később ezért mentegetőzött is. Fejérvári Géza, a pártbizottság társadalmi megbízatású titkára jó okkal mondta: nincs erre semmi szükség, a vélemények sokszínűsége hozzátartozik a politizáláshoz. A nézetek sokszínűségét hangsúlyozta Füzesi István is. Igen sok konkrét megjegyzésre való reagálás mellett arra is figyelmeztetve, hogy a Városi helyzet- értékelés nem lehet elméleti jellegű, országos kérdésekkel foglalkozó összefoglaló. A tanácskozás végén Plachy Péter, az MSZMP városi bizottságának első titkára érzékeltette a további munka — kényszerszülte — gyors ritmusát is. Eszerint a vita alapján már a hét végén megkezdődik a helyzetelemzés átdolgozása. Utána a hétfői pártértekezletet követően az előkészítő pártértekezlet által igényelt állás- foglalás kidolgozása a végrehajtó bizottságra vár, mert ehhez senkitől nem kaptak segítséget. Az első titkár a hosszú, véleményeket ütköztető vita kapcsán örömmel jegyezte meg azt is: érzékelhető volt a korábbi pártbizottsági ülésen, illetve előkészítő pártértekezleten kirobbant indulatok visszafogása. Ilyen vitakultúrára van szükség, hiszen az érzelmek helyett az észérveknek kell dönteni. Az északi régié gondjai a kormány asztalán Dr. Kïmtndy Józsii saitótójéMatóji a tanácskozásról ■SÍ A gazdasági elmaradottság megannyi gondjával küszködő észak-magyarországi régió helyzetét, a bajok orvoslását tárgyalta csütörtöki ülésén a kormány. Szabolcs, Borsod és Nógrád 150 oldalnyi előterjesztést tett le a kormány asztalára. Szokatlanul hosszúra, több mint kétórásra nyúlt a napirend vitája, s a hozzászólók száma (tízen mondtak véleményt), is azt igazolja, hogy a kormány súlyának megfelelően kezeli az ország északi térségében koncentráltan jelenlévő gazdasági feszültségeket, társadalmi, gazdasági válságjelenségeket. Dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke szóbeli kiegészítést fűzött az írásba foglalt összegzéshez. Mint azt a tegnap délután tartott sajtótájékoztatón elmondta, kiegészítőjében külön hangsúlyozta: Nógrádban a gazdasági elmaradottság fokozódik, a nógrádi ipar súlya az országéhoz képest csökken, a lakosság száma fogyatkozik. Az anyagi ágazatokban dolgozó emberek átlagkeresete 1985-ben az országos átlag 96,2 százalékát tette ki, ez az arány tavaly már csak 90,9 százalék volt. A problémák megoldásához már nem elegendő a helyi kezdeményezés, a kormány ösztönző intézkedései' nélkül nem megyünk semmire. A kormány figyelmébe ajánlotta azt is, hogy korszerű, versenyképes ipart csak életképes, új vállalkozásokkal, kis- és középüzemekkel, magánvállalkozásokkal lehet megteremteni. Ezek meghonosítása azonban kedvező közgazdasági környezetet, adókedvezményeket igényel. Erőteljesebb preferenciát, nagyobb helyi döntési szabadságot követel a munkahelyteremtő beruházások ösztönzése. S, miközben a kisvállalkozásokat pártoljuk, nem feledhetjük el, hogy néhány nagyüzemünk js nehézségekkel küszködik. Közülük a legkritikusabb helyzetben a bánya van, hiszen a szanálási eljárás során vállalt kötelezettségeknek nem tud megfelelni. A pénzügyminiszter kijelentette: a bányát illetően a tárca azonnal megindítja a felszámolási eljárást. Ez azonban nem a nógrádi szénbányászat megszüntetését, a bányászok szélnek eresztését jelenti, hanem olyan - életképes megoldás kidolgozását, mely jó időre szavatolja a gazdálkodás biztonságát. Ügy tűnik, évi ' 6—700 ezer tonna, zömmel erőművi szén gazdaságosan kibányászható, a melléküzemágak pedig kedvezmények megadásával ugyancsak megállnak a saját Iá- . bukón. Ez a megoldás minimális létszámcsökkentéssel kivihető. A részletek kidolgozása még e héten megkezdődik. Ugyancsak Békési László szögezte le: az északi megyék további térvesztését meg kell akadályozni, az intézkedések anyagi vonzatát már a jövő évi népgazdasági tervben meg kell jeleníteni, s külön anyagi támogatást is igényel a régió felzárkóztatása. Megerősítették a kormány ülésén azt is, hogy a Nógrádban kritikussá vált vízellátás javításának a dunai vízkapcsolat a kulcsa. A megvalósításra a megye egyébként már jelentős hitelt vett fel. Az infrastruktúra fejlesztésére döntően a piaci viszonyok figyelembevételével kerülhet sor. Amennyiben a munkanélküliség fokozódik, e célra közhasznú munkát is célszerű igénybe venni. A művelődési tárca a térség szellemi bázisának erősítését tűzi napirendre, az Ipari Minisztérium, szakemberei pedig a helyszínen tekintik majd át Nógrád gondjait, s az átképzés gyorsításának lehetőségeit. Az új vállalkozások élénkítésének, az adókedvezményeken túl, jó szolgálatot tehet olyan regionális bankok létrehozása, mely az érintett térségek mozdítható tőkéit gyűjti össze és teríti újra ugyanezen régióban. Ugyancsak hasznosnak ígérkezik a vállalkozások serkentésében a kis létszámú, de ütőképes menedzserirodák megalakítása, melyek ajánlást tesznek a tőkebe-* fektetésre, s a szervezőmunka elvégzésével is segítik az érdemi vállalkozókat. Nógrád megyében ilyen irodák várhatóan még az őszszel felkínálják szolgálataikat.
