Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

2 NOGRAD 1989. AUGUSZTUS 24.. CSÜTÖRTÖK Három magyart szabadon engedtek Lesz tanítás szeptember elején A prágai magyar nagykö­vetség többszörös közbenjá­rásának eredményeképpen a csehszlovák hatóságok szer­dán szabadon engedtek há­rom magyar állampolgárt azok közül, akiket a hétfői prágai Vencel téri tüntetés­kor vett őrizetbe a csehszlo­vák rendőrség. Lantos Ist­ván, Huber Pál és Pesti László a MALÉV charter- járatával érkezik Budapest­re. A prágai magyar nagykö­vetség az MTI tudósítóját arról tájékoztatta, hogy a most szabadon engedett ma­gyarokat, akik egyébként tv­és filmoperatőrök és a Ven­cel téri tüntetést próbálták rögzíteni, a közrend megsér­Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke szerdán az Órszágházban fogadta az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának Alan Crans­ton szenátor vezette küldött­ségét. A delegációhoz csat­lakozott Hamilton Fish re­publikánus képviselő is. . A megbeszélésen a . mi­niszterelnök méltatta a George Bush magyarországi látogatása során elhangzott amerikai kezdeményezések jelentőségét, s kifejezte re­ményét, hogy, az amerikai törvényhozás ezeket támo­gatni fogja, hiszen ettől függ megvalósulásuk. Németh Miklós ezt követően rövid áttekintést adott a magyar gazdaság helyzetéről, a pi­acgazdaság megteremtésére irányuló lépésekről, valamint a belpolitikai helyzetről^ ezen belül a háromoldalú politikai egyeztetőtárgyalá­sok eddigi eredményeiről. Ezt követően válaszolt a vendégek kérdéseire. Az amerikai politikusok első­sorban a soron következő választásokról, a készülő al­kotmányról és a köztársasá­gi elnök jogköréről, illetve a magyarországi reformok nemzetközi összefüggéseiről érdeklődtek. Az eszmecserén részt vett Kovács László külügyi ál­lamtitkár. TV Grósz Károly, az MSZMP főtitkára ugyancsak szerdán Azóta nagyot fordult a vi- ig. A párt, amelynek az llető tábornok büszke ka­tonája volt, alig néhány hó­nap múlva nyugdíjba küld­te őt (fontos beosztása ak­kor még az MSZMP káder­hatáskörébe tartozott), s nem sokkal utána, megszüntette a Magyar Néphadsereg köz­vetlen pártirányítását ’ is. Hogy a beadványt író ifjú hadnagy érzett-e némi elég­tételt az események ilyetén alakulása miatt, nem tudha­tom; ha érzett, inkább ke­sernyés lehetett az öröme, mintsem mámorító diadal- érzés. Ha sorra vesszük a kínál­kozó megoldásokat, hamar kitűnik, idővel melyik lehet tése miatt 500—500, illetve 300 korona pénzbüntetésre ítélték, és arra kötelezték őket, hogy csütörtökön déli 12 óráig hagyják el Cseh­szlovákia területét. Mind­hárman épek és egészsége­sek. Szerdán, a késő délutá­ni órákban a prágai magyar konzul még arra várt, hogy az előzetes letartóztatásba vett, összesen kilenc állam­polgárból további négyet szin­tén szabadlábra helyeznek a csehszlovák hatóságok. Sze­mély szerint Németh László Ákosról, Bodó Gáborról, Pa­taki Gáborról és Kubinyi Gergelyről van szó. Deutsch Tamás és Kerényi György további sorsa egyelőre még nem ismeretes, mindkettő­jüket „a közrend nagyon sú­fogadta az amerikai tör­vényhozókat a Központi Bi­zottság székházában. A kül­döttség elsősorban a magyar- országi politikai és gazdasá­gi viszonyokról tájékozódott Szó volt a szocialista és a tőkés országokhoz, s különö­sen a Szovjetunióhoz fűző­dő magyar kapcsolatok t ala­kulásáról. Az MSZMP fő­titkára beszélt a Bush elnök magyarországi látogatása utáni magyar—amerikai vi­szony új lehetőségeiről, vá­zolta az ezzel kapcsolatos legfontosabb magyar elkép­zeléseket, s megvalósításuk­hoz kérte a törvényhozók aktív támogatását. Hangsú­lyozta, hogy a látogatással új minőségű keretek jöttek létre, amelyeket azonban tartalommal kell megtölteni. ☆ A Beck Tamással folytatott megbeszélésen a kereskedel- ,mj miniszter — egyebek kö­zött — a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok fej­lesztési lehetőségeiről adott tájékoztatást. Részletesen is­mertette a működő tőke Ma­gyarországra áramlásának lehetőségeit, a magyar kor­mány ezzel kapcsolatos pri­oritásait és várakozásait. Érintették azokat a terüle­teket is, ahol az USA kor­mánya, illetőleg a kongresz­a „befutó”. Mert meg le­hetne tiltani a hivatásos katonáknak mindenfajta po­litikai tevékenységet és párttagságot (ezt teszik a franciák), de ez a szigorú­ság egyrészt megfosztaná a katonákat az állampolgári jogok egyikétől, másrészt egyáltalán nem garantálja a hadsereg teljes politikai ob­jektivitását. Gondoljunk csak saját történelmünkre; a Horthy-Magyarországon tilos volt a tiszteknek poli­tizálniuk, mégis közülük jó néhányan éppen a legszél­sőségesebb nyilaskeresztes párt titkos tagjaként készí­tették elő Szálasiék hata­lomátvételét. A másik szélsőséges meg­lyos megsértése” miatt he­lyezték előzetes letartóztatás­ba. ☆ Tegnap is folytatódott a FIDESZ aktivistáinak ked­den megkezdett ülősztrájk­ja a budapesti nagykövetség előtt. Wachsler Tamás FI- DESZ-tag, aki éhségsztrájkot is folytat, megerősítette: mindaddig nem hagy fel ak­ciójával, amíg a Prágában hétfőn letartóztatott magyar állampolgárokat szabadon nem engedik. Amennyiben rosszullét miatt a mentők elszállítják, más F1DESZ- aktivista folytatja az éh­ségsztrájkot — fűzte hozzá Wachsler Tamás. szus hozzájárulhatna a ma­gyar—amerikai gazdasági kapcsolatok feltételeinek ja­vításához­☆ Az amerikai politikusok a nap folyamán felkeresték Kárpáti Ferenc vezérezre­dest, honvédelmi minisztert. A kötetlen beszélgetés so­rán a miniszter — kérdé­sekre válaszolva — tájékoz­tatta a vendégeket a had­sereg irányításában. az Or­szággyűlés ellenőrző tevé­kenységében rnár bevezetett és tervezett változásokról, valamint azokról a várható hatásokról, amelyek a had­sereg életében jelentkeznek majd a többpártrendszer körülményei között. A talál­kozón szó esett az európai katonai erőviszonyokról is. Ennek során Kárpáti Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk számára nem közömbös az amerikai F—16- os vadászbombázó ezred Spanyolországból Olaszor­szágba történő áttelepítésé­nek terve. Az esti órákban az Or­szágházban fogadta az ame­rikai delegációt Pozsgay Im­re államminiszter, aki első­sorban a magyarországi re­formfolyamat politikai ösz- szefüggéseiről adott áttekin­tést. (MTI) oldás a teljes liberalizálás lenne, tehát az. hogy a had­seregben valamennyi alkot­mányos párt ' szervezkedhet, működhet, eleget téve ezzel egy idealizált jogegyenlő­ségnek. Furesa mód pilla­natnyilag ezt a variációt látszik támogatni az MSZMP, nyilván nem ok nélkül. Ugyanis a Magyar Néphad­sereg tiszti karának nyolc­van százaléka az MSZMP tagja,' s a hatalmon lévő párt valószínűleg arra szá­mít, hogy megtarthatja befo­lyását a hadseregben akkor is, ha formailag más pártok is lehetőséget kapnak a se­regbeli szervezkedésre. Az MSZMP törekvéseinek formailag egy „lengyel meg­oldás” felelne meg legin­kább. Lengyelországban a laktanyák kapuin belül csak a Lengyel Szocialista Mun­káspárt szervezkedhet, ka­pun kívül viszont a hivatá­sos, katonák bármelyik párt­ba, vagy legálisan működő társadalmi szervezetbe be­léphetnek. (Folytatás az 1. oldalról.) Az illetékes kormányza­ti szervek elismerték bér­igényünk jogosságát., kielé­gítését azonban csak fo­kozatosan tartják megva­lósíthatónak. A bérharcot folytatjuk! Tárgyalunk a kormányzati szervekkel. A tárgyalások csak az aktív tagság tá­mogatásával lehetnek si­keresek. Az elnökség a kö­vetkező tárgyalási állás­pontot alakította ki. 1. A kormány elképzelé­sével akkor értünk egyet, ha 1990. január 1-vel ha­tározott intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az anyagi ágazatok szellemi dolgozóihoz viszonyított bér- hátrányunk megszűnjön. 2. A bérintézkedések csak úgy lehetnek hatásosak, ha a kormány január 1-től az éves bérfejlesztés mérté­kében kompenzálja az idén keletkezett bérhátrányunkat, majd ezt a gyakorlatot fo­lyamatossá teszi. Az elnökségnek az a vé­leménye, hogy most a. tár­gyalások számunkra ked­vező végigvitele a legfon­tosabb. Ezért felhatalma­zást kérünk, hogy a fenti álláspontot képviselhessük. Kérjük kollégáinkat, hogy akik ezekkel a tárgyalás­irányokkal egyetértenek, gyűjtsenek aláírásokat és küldjék, meg azokat elnök­ségünk címére szeptember 15-ig. (1417 Budapest VI. Gorkij-fasor 10.) Utazási korlátozások? Az NDK-állampolgárok a jövőben feltételezhetően csak korlátozott létszámban utaz­hatnak Magyarországra. Ezt az értesülést a Die Welt cí­mű napilap közölte megbíz­ható, de közelebbről meg nem jelölt forrásokra hivat­kozva. Eszerint az NDK vezetése az utazások tekintetében Ma­gyarországot nyugati ország­ként kívánja majd kezelni, s ennek megfelelően, csak azoknak bírálják él kedve­zően magyarországi utazás iránti kérelmét, akiknek út­ját szolgálati, vagy társada­lompolitikai célok indokol­nak. Az utazási korláto­zások a Die Welt értesülése szerint állítólag szeptember elsejével lépnek életbe. Jelenlegi hazai viszonya­ink között a legtisztessége­sebb megoldás az lesz. hogy ha a hadseregből egységesen kitiltanak mindenféle poli­tikai szervezkedést és pár­tot, ugyanakkor megadják a lehetőséget — állampolgári jogon — a katonák számára ahhoz, hogy munkahelyükön kívül bármelyik alkotmányo­san működő pártba belépje­nek. Vajon mit szólnak mind­ehhez azok, akikről szó van, mi a véleményük a tisztek­nek, tiszthelyetteseknek ? Nos, a Honvédelmi Minisz­térium hivatalosan az MSZMP álláspontját támo­gatja. A HM vezetői nem győzik hangoztatni, hogy eb­ben a kérdésben a hivatásos katonák nagy többsége egy­séges véleményen- van. Mu­tatkoznak azonban olyan jelek, amelyek ezt a katonás egységet megkérdőjelezik. Könnyen elképzelhető, hogy éppen az MSZMP honvéd­ségi reformköreinek közelgő tanácskozása lesz az a fó­rum, amely a hivatalostól el­térő véleményének megfo­galmazásával látványos re­pedést idéz elő a gyanúsan demonstratív nézetazonossá­gon. F. K. Kollégáink! A pedagógu­sok szakszervezete elnök­sége most az országos de­monstrációnak ezt a formá­ját választotta, de elszán­tak vagyunk, hogy a tár­gyalások sikertelensége ese­tén követeléseinket nyoma­tékosabban is alátámasz- szuk.” Nem lesz tehát országos pedagógussztrájk, mint aho­gyan azt többen tudni vél­ték. A főtitkár elmondta, hogy konstruktív tárgya­lások kellős közepén tar­tanak a kormánnyal. „Po­litikai vakság, sőt súlyos hiba lenne, most k folya­matot egy országos méretű munkabeszüntetéssel meg­zavarni” — hangsúlyoz­ta. A sajtó képviselőinek ar­ra a kérdésére, hogy fel— készült-e a pedagógus-szak­szervezet egy esetleges sztrájkra, a következőket válaszolta : — Ha azt mondanám, hogy felkészültünk, nem mondanék igazat. Az ok­tatásban dolgozók egyna­pi munkabeszüntetése száz­millió forintba kerülne. Eh­hez a szakszervezetünknek nincs meg az anyagi bázi­sa. A kongresszuson fel­merült annak az igénye is, hogy teremtsünk , ezért sztrájkalapot... — Eredményesek lehet­nek-e helyi tiltakozó meg­mozdulások? — Csak azokban az ese­tekben, amelyekben a he­A Magyar Gazdasági Ka­mara a hazai gazdaságélén­kítés egyik lehetséges mód­jának a termelő- és keres­kedelmi kisvállalkozások számának jelentős növelését tartja. Ezért a kamara minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kívánja mindenek­előtt a magán-, illetve köl­csöntőkével induló vállal­kozások szaporítását. Ennek a folyamatnak ma még két nagyon döntő aka­dály áll az útjában. Az egyik a még mindig .bénító állami bürokratizmus, az érdekeltséget alig lehetővé tevő központi jövedelemel- yonás. Ez ellen a kamará­val együtt valamennyi érin­tett érdekképviseleti szerv határozottan küzd, és jog­gal bízhatunk e helyzet mi­előbbi kedvező változásában. A másik akadály —, amely csak részben következik az előzőből —, hogy a lakosság körében ma még nincs kel­lő vállalkozói készség. Ke­vés a jó és jól kivitelezett ötlet, az üzleti kockázatvál­lalási készség, az e téren kínálkozó lehetőségek ki­használására irányuló haj­lam. Sokaknál téves politi­kai és hibás morális beideg­ződések is gátolják a piaci mechanizmus szerinti ma­gatartást, Ezt az akadályt is határozottan és mielőbb le kell bontanunk. A kisvállalkozások észak­magyarországi elterjesztése érdekében a területi kama­rai bizottság ingyenes jogi, közgazdasági tanácsadó szol­gálatot állít fel, vállalkozá­sokat segítő szervezőirodá­kat menedzsel, kft. megala­kulását támogatja, tájékoz­tató propagandát szervez. A kamarai tagvállalatok töb­ben ajánlanak fel gépeket, alapanyagot, fejlesztési pénztőkét, esetenként még piaci lehetőséget is a kis­vállalkozások számára. Már eddig is működnek , külön­féle helyi pályázati lehető­ségek, amelyek a tanácsok lyi erőktől lehet várni a megoldást. Eredményesek a munkabeszüntetések ak­kor, ha például a tanácsok a kormány által biztosí­tott 16 százalékos béreme­lésnek megfelelő összeget is visszatartanák. Ebben az esetben lenne értelme. Egyelőre azonban országo­san minden figyelmet a tárgyalásokra kell fordítani és ha ott nem születik megfe­lelő és megnyugtató döntés, csak akkor és csakis végső eszközként szabad a figyel­meztető sztrájk törvényadta lehetőségével élni... A további kérdések az oktatás jelenlegi helyzeté­re, a pedagógusok szak­mai színvonalára vonat­koztak. Rámutattak a ké- pesíté- nélküli tanítók és tanárok kényszerű létének veszélyére. Ismét felszín­re került szinte valameny- nyi ismert probléma, amely az oktatásügyet jellemzi. Á tegnapi nap legfontosabb válasza azonban, hogy szeptembertől zavartalanul kezdődhet a tanítás... (cs. p.) ☆ A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága au­gusztus 29"i ülésén Kapás József művelődési, ifjú­sági és sport-főosztálvveze- tő előterjesztésében ugyan­csak megvitatja a köz­oktatási dolgozók szeptem­ber 1-jétől esedékes köz­ponti bérfejlesztésével kap­csolatos tennivalókat. által odaítélhető újrakezdési, munkahely-teremtési segé­lyeket, kölcsönöket adnak, amiket a kisvállalkozás in­dításához, vagy a már meg­lévők fejlesztéséhez fel lehet használni. Ezt a célt is szolgálhatja a gazdaság ter­vezett' privatizálása. Társulá­si formák jöhetnek létre a kivállalkozások élénkítésé­re. Külföldi segély- és hi­teltőkékről tudunk, amelyet jó ötletű kisvállalkozások nyerhetnek el. Itt tehát az idő a konk­rét cselekvésre! A kamara területi bizott­sága felhívja mindazon fel­nőttlakosság figyelmét, akik egyéni boldogulásuk és a közös ügy céljából vala­milyen kisvállalkozásban részt tudnak és részt kíván­nak venni ötleteikkel, ja­vaslataikkal keressék meg az illetékes szerveket, jelezzék szándékukat a kamarának is. A kisvállalkozás irányul­hat termelői, kereskedelmi, szolgáltató- és egyéb terüle­tekre. Lehet fő- és részmun­kaidős, bedolgozói, vagy idénymunkaforma. Vá­laszthatja az aktív dolgozó korosztály és a nyugdíjas, magyar és külföldi állam­polgár külön-külön és együtt is. A kisvállalkozásban le­hetnek csak maguk a vállal­kozók, de lehetnek alkal­mazottak is (500 főig). Le­het a vállalkozás teljesen önálló, független, de jöhet létre több kisvállalkozás tár­sulása, gesztorálhatja te­vékenységét állami, vagy szövetkezeti szervezet. Dön­tő, hogy a kisvállalkozás fizetőképes keresletet, ver­senyképes termékkel, illet­ve szolgáltatással elégítsen ki. A gazdasági kamara sze­retné felkelteni a kisvállal­kozás iránt a térség lakos­ságának, menedzsereinek az alkotó, kezdeményező fi­gyelmét. Várja támogatható javaslataikat. Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottsága Amerikai szenátorok szerdai programja Hogyan politizál majd a hadsereg? Világéletemben büszke voltam arra, hogy a párt kato­nája vagyok — mondta alig egy esztendővel ezelőtt a néphadsereg egyik magas beosztású tábornoka némi méltat­lankodással a hangjában. A mondat az újságírók számára tartott tájékoztatón hangzott el, s a méltatlankodás pedig annak szólt, hogy egy ifjú katonatiszt beadványban „me­részelte” javasolni a honvédelmi miniszternek: szűnjön meg a hadsereg pártirányítása. NOGRAD sajtószolgálati közleménye Kisvállalkozások alapítását ösztönzi a kamara

Next

/
Oldalképek
Tartalom