Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-24 / 199. szám
1989. AUGUSZTUS 24.. CSÜTÖRTÖK NOGRÁD 3 Egyszer már volt magyar tőzsde, amelyet 1864 ben alapítottak, s nyolc .évtizeden át működött, túlélt két világháborút, végül 1948-ban megszüntették. Mostanában sűrűsödnek annak jelei, hogy ismét lesz magyar tőzsde. A gazdasági reformbizottság programtervezete abból kiindulva, hogy a piacgazdaságnak az ár- és munkaerőpiac mellett a tőkepiac is nélkülözhetetlen tartozéka, szükségesnek minősítette a tőzsde működési feltételeinek már az idei évben való megteremtését, s 1990-től kezdve a tőzsde tevékenységének fokozatos fejlesztését. A tőzsdé létrejöttére utaló további jelzés: a szakemberek már javában dolgoznak azon a törvénytervezeten, amely az értékpapír-piaci tevékenységet, a tőzsde szervezetét, működésének féltételeit határozza meg. Az értéktőzsdéhez vezető _út 1989-ben azzal nyitódott meg, hogy újból ‘lehetővé vált kö~ zületek és magánszemélyek által vásárolható,' 3—5 évre szóló hitelt megtestesítő kötvények kibocsátása. Az esztendők múltával új értékpapírfajták — letéti jegy, kincstár- jegy — bővítették a választékot, az utóbbiak 1—3 éves lejáratú, valamint a néhány hónapos befektetések lehetőségét nyitották meg. A tőkepiae létrejöttének további jelentős lépése a tőke- és értékpapírpiac másik fpn- tos „áruját”, a tőkejuttatást és a tulajdont megtestesítő részvényt élesztette újjá, a társasági törvény pedig a tőkeáramlás, a tőkemozgás, a tőkeátcsoportosítás vállálkozás- formáit teremtette meg. Ez utóbbi révén az idei évtől a magánszemélyek számára is lehetővé vált részvények vásárlása. Az elmúlt hét esztendőben csaknem 30 milliárd forint értékű több száz kötvény, 1988 tavaszától az év végéig 14 milliárd forint névértékű 3—6—9 hónapos futamidejű kincstárjegyet és 6,4 milliárd forint értékű téti jegyet bocsátottak ki. A bankreform etében majd kéttucatnyi régi és új üz- i bank lett részvénytársaság több tízmii-) iiárdos alaptőkével Az elmúlt évben, s még inkább az ideiben az rt. lett a. vállalatgyarapítás és az átalakulás leggyakoribb formája. A régi és új rt.-ok összesített alaptőkéje jóval túlhaladja az 50 milliárdot. Igaz, hogy a részvénytársaságok többsége zárt 'alapítású, a részvényeket az alapítók egyelőre nem értékesítik. Mindent egybevetve a különfé'e értékpapírok együttes névértéke a 100 milliárdhoz közelít. Van értékpapír forgalom, vannak már ér tékpapír-kereskedelemben közreműködő, megbízásokat teljesítő tőzsdeügynökségek (brókerségek), s bár értékpapírtőzsde még nincs, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendszeresek a tőzsdenapi találkozók, amelyeken a bankok, pénzintézetek, brókercégek megbízottai, úgynevezett alkuszai elsősorban kötvényeket adnak-vesznek. A tőzsdéhez vezető fejlemények összefoglalásával a tőzsde —, maid mindannyiunk számára elvont — fogalmát, tőkepiaci szerepét kívántuk érzékeltetni. A tőzsde ugyanis az értékpapír-, a tőkepiac csúcsszerve, az a hely, ahol a forgalomban lévő értékpapírok közül csak kevéssel, a legnagyobb értékvo- lumenűekkel, a legnagyobb forgalmat ígérőkkel koncentráltan kereskednek. Az értékpapírtőzsdének két alapfunkciója vain : befektetési lehetőségeket biztosít a szabad tőkének, a pénzmegtakarítások számára; a vállalkozók a már működő részvénytársaságok számára pedig a külföldi — beleértve a működő tőke bevonásának — tőkeszerzés lehetőségét nyújtja. Szakmai körökben igen sokan a tőzsdétől várják az eszközök jobb — a hatékonyság által orientált — elosztását, s ennek eredményeként a gazdaság, a termelés szerkezetének ugyancsak a hatékonyság jegyében való korszerűsödését Mind a tőzsde, mind a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelem a gazdaság társadalmi nyilvánosságát szolgálja. A várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerülő értékpapírtörvény tervezete előírja az értékpapír-kibocsátás nyilvánosságfeltételeit, az úgynevezett kibocsátási tájékoztató adattartalmát, s a vállalat éves gazdasági eredményeinek, mérlegének sajtóban való rendszeres közzétételét. A tőzsdére való bekerülésnek, a részvények befogadásának és jegyzésének, forgalmazásának különösképp szigorúak a feltételei. Ezt példázza, hogy a Tungsram Rt. külföldi tulajdonba került részvényeit a befektető pénzintézetek egye-, lőre pihentetik, s ha az elkövetkező három évben a korábban több kontingensen ismert Tungsram gazdasági eredményei bizalmat ébresztőek lesznek, akkor, vagyis a következő évtized első esztendeiben jegyeztetik be a nyugati tőzsdéken Az értékpapírtőzsde elsősorban azokról és azoknak a vállalatoknak, cégeknek nyújt információt, amelyeknek részvényeit a tőzsdén forgalmazzák. A saját részvények, értékpapírok árfolyama, annak alakulása a vállalat piaci megméretését, értékelését fejezi ki, s ez a piaci érték egyaránt több és kevesebb lehet a vagyonmérlegben szereplőnél. A tőzsdei árfolyamok alapján a vállalatok üzleti és fejlesztési döntéseket hozhatnak. Nem véletlenül honosodott meg a tőzsdei barométer kifejezés, amely‘a tőzsde jellemző árfolyammozgása, üzletmeneteiének intenzitása az általános gazdasági helyzetre enged következtetni. Valószínűsíthető, hogy 1990-ben lesz már magyar tőzsde, megfelelő elhelyezkedéssel, technikával, frissen képzett fiatal szakemberekkel, alkuszokkal, egyszóval rendelkezik mindazzal, ami a tőzsdéhez kell. Azok számára, akik tudják, hogy a hajdani Budapesti Áru- és Értéktőzsde — a tv által használt Szabadság téri épülettömbben székelt. Az új tőzsdéhez nem kell sem palota, sem tornaterem nagyságú helyiség, a mai korszerű tőzsdék tulajdonképpen elektronizált irodák, amelyek az alkuszok és az úgynevezett piaccsinálók egyidejű jelenlétét sem igénylik, az üzletek számítógépeken köttetnek. Onnan folytatva, hogy jövőre már újra lesz Budapesti Értéktőzsde, de további esztendők kellenek majd ahhoz, hogy elegendő volumenű, összegű régi és új forgalomképes értékpapírok piacra kerüljenek, s a tőzsdének bőven legyen „árualapja” — mindenekelőtt részvénye —, amellyel a forgalmazás, a kereskedelem folyamatossá válhat. Garamvölgyi. István Augusztus végéig háromezer darab létratámasztó szelement állítanak elő a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál, melyet Angliába exportálnák. Képünkön »óla István és Szanlszló Ferenc csomagolja sz alnmíninmterraékek et, • ■■■■■■■MIÉI Mire kell a tőzsde? » Nem könnyű, de kell „Rászorultságunkat vélem kicsendUIní..." ■ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a textilruházati ipar termelése az első fél évben 10,6 százalékkal csökkent. Az érdekeltek az okok között említik a forintleértékelést, az alacsony jövedelmezőséget, az elavult technikát., a szűkülő mozgásteret, valamint a kényszerkoncentrációt a konvertibilis bérmunkára. Vajon a Páva Ruhagyár 2. számú jánosaknai üzemében mi jellemezte ezt az időszakot, milyen mozgástérben, eredménnyel, vagy eredménytelenséggel oldották meg a létérdeküket szolgáló feladataikat Mentsük, ami menthető — Elég jó a hírünk a velünk üzleti kapcsolatban álló MODEX és Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalattal. Együtt és helyben kötjük meg az üzleteket. Az üzem kapacitását 80 százalékban a tőkés export uralja. A tavalyihoz képest változás történt. Míg 1988-ban több volt a áevizahiiteles konstrukcióban gyártott termék, addig az idén jelentősen emelkedő bérmunkára kényszerülünk, mert a régi, megbízható svájci partnerünk betegség miatt felszámolta önmagát ■— érzékelteti tömören a változást kiváltó legfőbb momentumot Földi Istvánná megbízott üzemvezető. — Milyen veszteség érte önöket? — A 4Ö0 ezer svájci frank adósságból 260 ezret megkaptunk, 100 ezer frankért pedig március 1-ével, lízingbe, olyan gyorsvarrókat és speciális gépeket kaptunk, ami másfél szalag magasabb technikával való ellátását jelenti. Kétségtelen, szokatlan ez a megoldás, de mentsük, ami menthető alapon ezt kellett cselekednünk — hangsúlyozza— Mivel járt a svájci vevő elvesztése? — Egymaga, egész évre, három, szalag kapacitását lekötötte Pótlása sokkal több erőfeszítést követelt. Jelenleg 5—6 tőkés vevő — holland, francia finn, NSZK — részére a tavalyihoz képest darabban 30 százalékkal több terméket, készítettünk, értékben viszont a tavalyi évhez képest csupán 98 százalékot értünk , el. Ez kizárólag a bérmunkával ván összefüggésben — indokolja a piaci mozgást behatóan ismerő, a szakmában otthonosan mozgó fiatalasz- szony. — Az új szituáció jellemzője még az js, hogy igen kis szériákat — 100— 200 darabosát — rendelnek, s ezen belül főleg a 200 darab alatti a meghatározó. ' — Mivel magyarázza ezt? — ők mindig csak szezonra kötnek velünk szerződést. Meggyőződtem arról is, hogy igen nagy és választékos készlettel rendelkeznek. A tárgyalások és az árviták során olyan érzésem alakult ki. ,hogy a je lentős tőkés adósságból adódó rászorultságunkat igyekeznek a hangnemben érzékeltetni. Nem könnyű, de úgy látszik muszáj hozzászokni. ■. Az első félévi 76 milliós árbevételből — ami csaknem 10 százalékkal kevesebb a tervezettnél — 26 milliót, képvisel a tőkés export. Másik nagy bevételi forrás a rubelelszámolású export. Ez 45 milliós bevételt hozott az első fél évben A belföldi igény csupán 5 millióra zsugorodott. Ellenérdekeltség — Tudomásom • szerint a rubelszabályozás ellenérdekeltséget teremt a szerződéskötésnél, veszteségesre ítélve minden próbálkozást. Önöknek még mindig megéri? — Tavaly éppen csak a költségfedezetet biztosította, az idén az állami támogatás további csökkentése ellenére valószínűleg nagyon minimális nyereséget hoz. Azért vállalkozunk a szovjet exportra, mert külső ka- paritásunkat — bedolgozók, kooperálok — egész évre lekötik. Emellett, ha nincs elég tőkésmegbízás, akkor átmenetileg a rubelexport- feladatokat is át tudjuk csoportosítani az üzembe — állítja Földi IstvánnáA bedolgozók és a külső kooperálok táborát a jövő. ben tovább kívánják bővíteni. Amennyiben szükség lesz rá. akkor az itt lévő kapacitás egy részét tőkés- export-gyártással is megbízzák Ez történt a Patyolat esetében. Az első fél évben az itt dolgozó szakemberek kizárólag tőkés piacra dolgoztak. — Egyébként a tőkés kp- perálók zöme megyén kívül, Aggtelek térségében, 12 községben van, ahol falvan- ként 4—6 fő, a vállalat által adott gépen végez bizonyos műveleteket — egészíti ki az előbbieket a megbízott üzemvezető. — Továbbfejlesztése során előkészítő és befejező központot ’ hozunk ott létre. Az itteniek örülnek a lehetőségnek, mert enyhítjük foglalkoztatási' gondjaikat, a. vállalat pedig a munkahelyteremtő állami, anyagi Segítségen kívül változó minőségű de gyakorlott munkaerőhöz, jut. Együttes pihenő után Augusztufe elsején az üzem dolgozói egyhetes nyári pihenőn vçltak. Milyen kilátásokkal folytatják a félben szakított harmadik negyedévüket? Egy beugró NSZK-cégnek egv-egy tétel nadrág-szoknyát gyártanak A kéri Már korábban rászoktattak bennünket — állítja Földi Istvánná megbízott üzemvezető mennyiség szeptemberben leköti az üzem kapacitását* A szovjet félnek hálóingeket, ruhákat, luxuskomplé- kat gyártanak,. A negyedik negyedévre egyélőre csak 25 ezer blúzra érkezett megrendelés egy svájci cégtől. — Az újabb tőkéskívánságokat, amelyek a jövő évi tavaszi és nyári divatot tükrözik — blúz, szoknya, selyem, csíkos mellények, koktélruhák stb ~ majd a szeptemberben kezdődő tárgyalásokon ismerjük meg. a sikeres áralku után pedig szerződéskötéssel zárjuk — utal jelenlegi , tőkés piaci helyzetükre a megbízott üzemvezető, majd kisvártatva, magabiztosan így folytatja: -ü' Bárhogy is alakuljon a tőkéskívánság, dolgozótársaim hihetetlen teljesítményekre is képesek. Ugyanis erre már korábban rászoktattak bennünket... Venesz Károly A késztermékeket vasalja Laczik Istvánné és György Istvánné
