Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

1989. AUGUSZTUS 15., KEDD no<;rad 3 fl Központi Statisztikai Hivatal NAgrád Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1989.1. félévi gazdasági eredményeiről Új vb-titkár Hátságon „Tetszik nekem ez a település” Július elejétől új vb-titkára van a Rétsági Városi Ta­nácsnak dr. Albrecht Mária személyében. A fiatal szakem­ber a Pest megyei Pomázon született, és 1970-ben érett­ségizett a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban. — A harmadik osztályban kezdtem el játszani a gon­dolattal, hogy valamilyen jogi pályára lépek. Apukám so­káig bírósági ülnök volt, talán ezért vonzódtam a bírói munka felé. Az esztergályos apa és a fonónő anya gyermeke érett­ségi után az egyik budapes­ti bíróságon helyezkedett el. Gépírónőként, hogy szemé­lyesen vehessen részt a polgári tárgyalásokon, élő­ben láthassa-hallhassa az eseményeket. Kamaszkori vágyainak teljesülése 1972- ben kezdődött: felvették a pécsi jogtudományi egyetem levelező szakára. Egy év múlva adódott lehetősége az otthon közelébe kerülni, s az ELTE esti tagozatán foly­tatta tanulmányait. A jogi doktori diplomát 1979-ben kapta meg. — Közben férjhez men­tem — meséli a fiatalasz- szony —, és a férjemnek, aki budapesti és újságíró, nem akaródzott albérletbe költözni. Ez a prózai ok irá­nyított a tanácsi munka fe­lé. Így cseréltem fel a HNF Országos Tanácsának titkár­női állását a pilisvörösvári tanácsi szolgálattal. Külön­böző, főként igazgatási terü­leteken dolgoztam kilenc évig. A tanácsi munka tel­jesen megfertőzött. Nagyon jól éreztem magamat, egy idő után azonban kezdett nem tetszeni a vezetői stílus, és váltottam, elmentem a helyi takarékszövetkezethez. Béírafckoztam a jogtanácso­si szakvizsgára, melyet az­óta le is tettem. — .Hogyan emlékszik,, mi­ként fertőzte meg a tanácsi munka? — Csodálatos sikerélmény­nek veszem, ha bejön — mondjuk — Mari néni. és ügyének elintézésével, meg­elégedve megy el. A taná­cson közvetlen kapcsolatban lehetek az emberekkel. Ezt nem éreztem a takarék- pénztárban, ezután vágyód­tam. Egyébként a régi mun­katársaimmal most is jó vi­szonyba vagyok, tartjuk a kapcsolatot. A tanácsi munka iránti vonzalom hozta dr. Albrecht Máriát Rétságra. Férjével, kilencéves fiával 1988. de­cember 1-je óta él a friss keletű városban, szolgálati lakásban. — A tanácselnökkel meg­beszéltük a teendőket, a kö­vetelményeket. De, minthogy vezető állásban előzőleg még nem dolgoztam, lassabban ment a szekér. Ám szerin­tem senki sem vezető állás­ban születik, valamikor el kel] kezdeni, és az sem lehet hátrány, hogy teljesen alul­ról indultam el. Minden helyismeret nélkül érkezett Rétságra a család. Az asszony a hatósági osz­tály helyettes vezetője lett, s igyekezett megszerezni a nélkülözhetetlen információ­kat. megismerni az embere­ket. Vb-titkárnak július 3- án nevezték ki. A napi ügyintézésben való részvétel után vezetőként már más­ként, világosabban látja a tennivalókat. — Ha a jogi egyetem nem sikerül, minden bizonnyal tanácsakadémiára jelentke­zem — vallja meg az újdon­sült vb-titkár — A pilis­vörösvári gimnáziumban pél­dául óraadó tanárként ál­lamigazgatási ismereteket tanítottam. Itt. Rétságon csak ez hiányzik nekem. A település tetszik, szeretném, ha itt meggyökereznénk- Persze ehhez az is kell, hogy a férjemet kicsit közelebb csábítsam Pestről. Legalább Vácig, mert a megyeszékhely nagyon messze van. — S mint tanácsi vezető­nek. mi a legközvetlenebb célja? — Szeretnék mielőbb rét­ságivá válni. Ügy érzem, nem lesz nehéz, hiszen itt a többség ugyanolyan bete­lepült, mint én, a családom. Aztán nagyon szeretném, ha Rétság embereiért minél többet tudnék tenni a tör­vény adta keretek között. S e hitvallásra az egész élet felfűzhető. (ok) (Ftílytatás az 1. oldalról.) ezer forint értékű munka jutott. A megye földterülete 1989. május 3Í-én 267,4, mezőgaz­dasági területe 141,8 ezer hektár. A művelési ágak között a korábban megkez­dett pozitív irányú átrende­ződés folytatódott- A mező- gazdasági termelés szem­pontjából kiemelt jelentősé­gű szántóterület az elmúlt három évben kis mérték­ben ugyan, de évről évre növekedett. Ugyanez tapasz­talható az erdő- és a kert- művelési ágaknál. Csökke­nő tendenciát mutat ugyan­akkor a gyümölcsös, a szőlő és a gyep területe." Megyénkben is hevesebb a; állat A nagyüzemek állatállo­mánya június végén — az országoshoz hasonlóan — minden állatfajból kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Mint várható volt, a felvásárlási árak növelésére hozott gaz­dasági intézkedések nem javítottak számottevően az állattenyésztés jövedelmező­ségén, ezért az állatállomány tovább fogyott, s ebből ere­dően a felvásárlás is mér­séklődött. A nagyüzemek szarvasmarha-állományának csökkenése meghaladja az országosat. Június végén 37,9 ezer darab volt, amely 6 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időpontjában. Ezt meghala­dó, 6,4 százalékos a tehén- állomány mérséklődése, szá­muk a fenti időpontban 14,3 ezer darab. Nagymértékű és az orszá­gosat is meghaladó a visz- szaesés a sertésállományban. A nagyüzemek sertésállomá­nya június 30-án 34,2 ezer darab, 11 százalékkal ki­sebb, mint egy évvel ko­rábban. Az anyakoca-állo­mány 2,6 ezer darab, mint­egy 8 százalékkal csökkent' À juhállomány mérséklő­désének üteme lassult. A nagyüzemek a fél év végén 4.5 százalékkal kevesebb, 25.6 ezer' juhot tartottak, amelyből 16,5 ezer darab az anyajuh. Az anyajuhok szá­mának gyarapodásából az állomány kismértékű növe­kedésére számíthatunk. A 1 termelőszövetkezetek ba­romfiállománya a múlt évi értékesítési gondok és ala­csony árak miatt mintegy harmadára esett vissza. A vágóállatok és állati termékek I. félévi értékesí- sítése néhány kivételtől el­tekintve összességében el­marad az 1988. év hasonló időszakától Vágómarhából az év első hat hónapjában 2067 tonnát értékesítettek, amely 6 százalékkal több mint a múlt év első fél évé­ben. Ez az értékesítési több­let azonban ismét egybeesik az állatállomány, főként a tehénállomány csökkenésé­vel. ,amely további mérsék­lődést vonhat maga után. A vágósertés-értékesítés 84 százaléka az egy évvel ko­rábbinak (2972 tonna). Ez részben megyei sajátosság, országosan ugyanis növeke­dés figyelhető meg. A kis­gazdaságok állateladásainak csökkenése közel egyhar­mados. Ebben az önfogyasz­tás növekedése is szerepet játszik A baromfihús-érté­kesítés 361 tonna, az orszá­goshoz hasonlóan, de azt többszörösen meghaladó mértékben, közel 60 száza­lékkal esett vissza. Csök­kent a tojásértékesítés is, amely mindössze 787 ezer darabot tett ki. Tejből 21 millió litert értékesítettek a gazdaságok, ez az országos­hoz hasonló. 3 százalékos növekedést jelez. A gyapjú­értékesítés volumene (131 tonna) nem éri el a múlt év első félévit. A mezőgazdasági nagyüze­mekben egyes ipari tevé­kenységek megszüntetése és a természetes fogyás miatt a foglalkoztatottak és a fi­zikai foglalkozásúak száma is tovább mérséklődött, kö­zel azonos mértékben Az állami gazdaságokban a Tél év alatt 13 százalékkal dol­goztak kevesebben, létszá­muk 1879 fő, ebből a fizi­kai foglalkozásúak száma 1530 fő. A termelőszövetke­zetek foglalkoztatottainak száma 13 056 fő, 2,5 száza­lékkal alacsonyabb, mint a múlt év első fél évében, eb­ből 10 979 fő fizikai fpglal- kozású. A megyei székhelyű szer­vezetek 1989- első hat hó­napjában egymilliárd fo­rintot fordítottak beruházá­sok megvalósítására. A pénz­ügyi teljesítés folyó áron számítva több mint negye­dével haladja meg az egy évvel korábbit. A beruházá­si kifizetéseken belül a gé­pi ráfordítások növekedése gyorsabb, mint az építéseké. Mindez arányeltolódást eredményezett a gépi beru­házások, azon belül is első­sorban a nem rubelelszá­molású importgépek javá­ra. Többen mennek, mini jönnek A megyében 1989. I. fél évben 14 — egyenként 5 millió forint feletti költség- előirányzatú — beruházás kivitelezése kezdődött. A beruházások jelentősebb hányada az anyagi ágak —, mintegy negyede pedig a nem anyagi ágak fejleszté­sére irányul. Kiemelésre ér­demes többek között a hely­közi távbeszélő igazgatóság közel 100 millió forintos köítség-előirányzatú beruhá­zása, a Salgótarjánban épü­lő új üzletház és ABC’áru- ház, az Erdőtarcsán létesí­tendő vízmű, valamint a rétsági bankfiók kivitelezése. Nógrád megyében az el­múlt fél évben befejeződött a pásztói papírraktár bő­vítése és sor került a diós- jenői termelőszövetkezet te­henészeti telepének a re­konstrukciójára. Az előbbi 11,5, az utóbbi 40 millió forintba került. Ezen túl­menően a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat a szemester­mények vasúti szállításának korszerűsítése érdekében bő­vítette a Pásztón meglevő telepét. Nógrád megye lakónépes­sége 1989. január 1-jén 227 101 fő volt, 0,7 százalék­kal kevesebb, mint egy év­vel ezelőtt. Az élve születé­sek számának csökkenése 1988. évben megállt, a 2726 élveszületés 0,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A halálozások szá­ma 3093, 87-tel kevesebb, mint 1987-ben volt. Folytató­dott az az irányzat, hogy többen költöznek el a me­gyéből, mint amennyien ide­költöznek, a vándorlási veszteség 1988-ban 1349 fő. A Nógrád Megyei Mun­kaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet informá­ciói szerint a megyében a munkaerő-kereslet és -kínálat közelebb került egymáshoz, ugyanakkor nem oldódott meg a foglalkoztatásban ko­rábban is meglevő ellent­mondásosság. Ez abban nyil­vánul meg, hogy egyidejűleg érzékelhető munkaerőhiány és -felesleg is. A bejelentett vállalati munkaerőigények növekvő tendenciát mutatnak, a fél év végén 1726 volt, az egy évvel korábbinak több mint kétszerese. A nyilvántartás­ba vett elhelyezkedésre vá­rók száma 353 fő, közel há­romszor annyi, mint 1988. július 1-jén. Közülük 267 fő részesült munkanélküli­segélyben, egy fő átlagosan havonta 3811 forintot kapott. A lakosság készpénzbe­vételei 1989 I. fél évben — az MNB Nógrád Megyei Igazgatóságának adatai szerint — a korábbi évek­ben tapasztaltaknál nagyobb mértékben, 23,5 százalékkal emelkedtek. A lakosság takarékossági hajlandósága, s ebből ere­dően pénzmegtakarításai érzékelhetően csökkentek. A betétállomány értéke az OTP Nógrád Megyei Igaz­gatóságának adatai szerint június végén közel 4,5 mil­liárd forint, a fél év folya­mán 48,3 millió forinttal lett kevesebb. A hitelállomány 5,7 mil­liárd forint, a fél év folya­mán 232,7 millió forinttal növekedett. A hitelek dön­tő hányadát, 5,2 milliárd fo­rintot a hosszúlejáratú la­kás. és ingatlanvásárlási kölcsönök teszik ki, ezek ál­lománya 93,3 millió forinttal növekedett a fél év folya­mán. A lakosság eladósodási mértékének növekedését jel­zi, hogy 100 forint betétál­lományra 127,6 forint hitel- állomány jpt. Ez az érték a múlt év közepén még csak 104,8 forintot ért el. Lakások Önerőből... A lakosság helyzete a so­rozatos áremelések miatt ne­hezebbé vált, s emiatt meg­változtak vásárlási szokásai, csökkent a fogyasztás. A kereskedelem, érzékelve a gondokat, olcsóbb beszerzé­si források után nézett, ha­tárainkon belül és kívül is keresett szállítópartnereket. Saját alapjai terhére pedig kiárusításokat, engedmé­nyes vásárokat szervezett. Ennek ellenére a kiskeres­kedelmi forgalom, melynek értéke az év első felében folyó áron 6,5 milliárd fo­rintot tesz ki, változatlan áron nem éri el a múlt év I. fél évének szintjét. A bol­ti élelmiszer-forgalom kivé­telével minden árufőcsoport­nál csökkenés következett be. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma fo­lyó áron 2,1 milliárd forint, az országoshoz hasonlóan 15,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Változatlan áron azonban mindössze 0,3 százalékos a növekedés. A vendéglátás első fél­évi 724 millió forintos for­galma folyó áron az orszá­goshoz hasonlóan 3,2 száza­lékkal haladja meg a múlt év első fél évének forgalmát, ez azonban az árnövekedé­sek miatt jelentős csökke­nést takar, változatlan áron 10 százalékosat. A ruházati cikkek értéke­sítése 541,3 millió forint, fo­lyó áron 13,5 százalékkal nőtt, változatlan áron azon­ban nem éri el a múlt év első fél évének szintjét. Az áremelkedések ebben az áru- főcsoportban a legmagasab­bak. A vegyesiparcikkek 3,1 milliárd forintot kitevő for­galma az, országos 24,4 szá­zalékostól elmaradóan, 17,7 százalékkal növekedett, változatlan áron kevesebb az egy évvel korábbinál. A kereskedelemben a fog­lalkoztatottak és a fizikai foglalkozásúak száma egy­aránt tovább mérséklődött, az előbbieké 3,1 százalékkal 5769 főre, az utóbbiaké 4,2 százalékkal 4013 főre. Nógrád megyében 1989 el­ső felében 246 lakás épült, 14 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. A lakásépítések ütemessége 1988 I. fél évéhez viszonyít­va kissé javult. A lakások 98 százaléka magánerő fel- használásával készült. A kivitelezések során a már korábban meglevő nehézsé­gek némileg enyhültek, azonban továbbra is gondot jelent az akadozó építő­anyag-ellátás, helyenként pedig a nem megfelelő te­lekellátottság. Fokozatosan mérséklődik az építőipari szervezetek közreműködése a lakásépí­tésben és egyre nagyobb szerepet kapnak a kisiparo­sok és más nem építőipari gazdálkodó egységek. A meg­szűnt lakások száma 31, na­gyobb részük a községek ál­lományát csökkentette. A megszűnt lakások kétharma­da az egy évvel korábbinak. A megyében 1989 I. fél év­ben 97 általános körzeti or­vos dolgozott, az orvosi kör­zetek száma pedig 103, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az 1988 I. félévi 4-gyel szemben ez évben 6 volt a betöltetlen általános orvosi körzet. A körzeti gyermekgyógyászok száma 27, betöltetlen gyermekor­vosi körzet nincs a megyé­ben. Szécsényben és Rétsá­gon 1—1 gyermekorvosi körzettel, 27-re bővült a be­tegellátás. A 677 bölcsődei férőhely 4 százalékos mér­séklődést mutat az egy év­vel korábbihoz viszonyítva. Az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak 95 százaléka, 3467 fő jelezte to­vábbtanulási szándékát, egynyolcaddal több mint egy évvel korábban. A nö­vekedés oka elsősorban az, hogy a demográfiai csúcs idején (1974-^75—76) szüle­tett gyermekek többsége most került ki az általános iskolákból. A továbbtanu­lásra jelentkezettek közel 16 százaléka gimnáziumot, mintegy harmaduk a szak- középiskolát és közel fele szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát jelölt • meg. Előzetes információink sze­rint mintegy 80 százaléku­kat vették fel a megye kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeibe. Szalagrendszcrben készülnek a tűzhelyek Salgótarjánban az SVT-ben. —NÖGRÁD-archív—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom