Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-02 / 180. szám

1989. AUGUSZTUS 2.. SZERDA N(KiRAI) 3 A jelöltek listájáról: Egy szerencsés óvónő, és aki a mintát üvegre viszi Van bőven mondanivaló­ja, s azt a legkevésbé sem rejti véka alá — fogalma­zódik az ember véleménye, ha a temperamentumos, per­gő szavú, etesi óvónővel, Pirk Józsefnével hozza ösz- sze a véletlen, akit a közel­gő pártkongresszusra kül­döttnek jelöltek, a karancs- kesziek és a falujabeliek. — Az asszonysors jó­részt meghatározza, hogy egy családanya miféle és mennyi piuszt vállalhat. At­tól többet csak nagy ügyes­séggel, szervezőmunkával le­het tenni, toleráns családta­gok mellett — mondja, mi­kor arról ejtünk szót, mit jelent számára a közös­ségért való ténykedés. S mindezt még mosolyogva- bólogatva megtoldja: — Nekem szerencsém volt, úgy tűnik- Nem kaptam szemrehányást az enyéim­től, pedig néha bizony ők szorultak háttérbe. Lelki­furdalások közepette igaz, de számolnom kellett ezzel. Hogy azért, amit pártveze­tőségi, nőbizottsági tagként tesz, mit kap cserébe, — az­zal keveset törődött. Pedig őt sem kímélték a kudarcok, csalódások. — Ki ne tudná, milyen ne­héz manapság mozgatni, agi­tálni, hisz' a pénzkeresés megköti az emberek kezét, így nyáridőben, a falusiak­nak még ott a kerti, mezei munka is, mely nem tűr semmiféle más szükséget. — S hogy mi marad ilyenkort A „magad uram, ha szolgád nincs” kényszerűsége, s per­sze egy kis bosszúság, mert hiába a nemes emberi tulaj­donság, a megértés, az csak nem fogható be a napi ten­nivalókon túli elvégzendők szekere elé. — Azért — amióta a gye­rekek nagyobbak (fia nem­sokára leszerel, lánya ápoló­nőként most ál} majd mun­kába), — már könnyebb a megbízatásoknak eleget ten­ni, — jegyzi meg csendeseb­ben, majd arra tereli a szót: családi berkekben a példa ragadós. A leendő nővér ugyanis anyja nyomdokain halad, a fiatalok között mind többet dolgozik. Nem is gá­tolja ebben senki, csak a természetes szülői féltés: — Segítség híján, nem­egyszer mindent egymaga intéz, s ha aggódom érte, mert sokáig van távol, így érvel: Anya, te nem ezt csinálod ? ! Hogy a jelöltség miért épp’ rá esett — mint mondja, maga sem sejti, de már nem ez foglalkoztatja. Jön a nya­ralás aztán pedig az előké­szüli e,. amiről keveset tud még. Meg kell jegyezni azonbai . hogy a kongresszus a faluban különösképpen nem szóbeszéd tárgya, az ott élők napi gondjaikkal van­nak ei foglalva. ☆ Simó Alajos, az öblösüveg­gyár iv-gcsiszolója, megle­petéssel fogadta a tényt; őt is besorolták a jelöltek lis­tájára. A miértek megvála­szolása helyett azonban a tennivalókkal gondol a megfelelni igyekvés szándé­kával, mely nem is min­dig titki It in ott rejtőzik a legapróbb ténykedéseiben is. A gondosságában, aprólékos­ságában és figyelmességé­ben, mell ben családját és beteges édesanyját is Része­síti. Felfedezhető ez abban a kitartásban is, ahogyan sza­bad idejének ió részét, a sok vesződséggel járó állattar­tásnak szenteli. Pedig, mint mondja: — Sokat nem hoz a kony­hára, de a családnak jól jön az a kei és is. A 42 éves lérfi, életébe — az övéiről való gondoskodás és a szakma szeretete mel­lett — a közéleti munka úgy vésődött be, akár az üvegre a csiszolókorong alatt a tervező motívumai- Pedig ez korántsem díszítőelem­ként szolgált. — Olyan magától értetődő és természetes volt, hogy fiatalon elkezdtem, mint most a „mindenki politizál” közismert jelensége, amely­be jócskán belejátszik a megélhetési gondok okozta nyugtalanság. Az utóbbi ná­lam is megmutatkozik: kis­sé visszafogottabb vagyok már, pedig sokan agilisnak ismernek. Az okokat körvonalazgat- va eljut a bizalmatlanságig és a vele rokon bizonytalan­ságig, a mai közélet fontos, és meghatározó szerepet ját­szó jelenségeiig. Fontosnak tartja ennek kapcsán közölni, hogy éppen a fentiek miatt szimpatikusabb számára a diplomatikus magatartás. Ezzel szemben a feszültsé­gek újabbakkal való tetézé- sét — ha mégannyira a jó­szándék vezérli is azokat — kifejezetten károsnak ítéli. — Talán épp’ a gyakorla­tiasságomnak köszönhetem, hogy emberben igazán még nem csalódtam — jelenti ki határozottan. — Annak elle­nére mondhatom ezt, hogy a személyes példamutatás — amit igen szükségesnek és hasznosnak tartok — ma gyakran szenved csorbát. Közgazdász-szemlélete (amit középiskolai ismere­teinek köszönheti), arra in­ti: legyen figyelemmel a gazdaság lépéshátrányaira, melyek leküzdéséért ő „mindössze” annyit tehet: napi teendőit a gyárkapun kívül és belül hiánytalanul ellátja. — Huszonöt éve dolgozik a nagy, patinás műhelyben, ahol mások elképzeléseit ül­teti át a gyakorlatba: a min­tát üvegre viszi. Kezei kö­zül kerül ki az addig csak elméletben létező prototípus, s ez a művelet mindannyi­szor lebilincselő számára, mert a sikeréért nap mint nap, meg kell ,az üveggel küzdenie. — Mihalik — Átképzés, újrakezdési kölcsön, korengedményes nyugdíj Nem q szerkezetváltás okoxzq a munkanélküliséget A MEGYE FOGLALKOZTATÁSI hely­zetének elemzése során nem kerülhető ki a gazdasági szerkezet vizsgálata. Hátrányos helyzetben vagyunk, hiszen a szénbányá­szat első visszafejlesztése miatt sürgető munkahelyteremtés — a hagyományosan magas bányászjövedelmek kompenzálása miatt — a kétkeresős családmodell kialakí­tási kényszere szükségessé tette a nők szá­márba is munkahelyek teremtését. Való igaz, hogy ezek nem mindig a legkorszerűbbek voltak, a függőséget is növelték a rendsze­rint budapesti anyagyártól, de exportra, sok esetben tőkés exportra is termeltek és ter­melnek. Talán ez a területileg megoszló, és ágaza­tilag is sokszínű szerkezet tette lehetővé, hogy eddig nem alakult még ki olyan fe­szültség, mint a szomszédos Borsod megyé­ben. Az ipartelepítés azonban nem járt együtt a vállalkozó kedv megjelenésével, a műsza­ki és közgazdász értelmiség letelepedésével. A szakembereket a hagyományos szakmák­ban igényelték a gyárak, ennek kielégítésére készültek fel az oktatási bázisok, és nem el­hanyagolható hátrányt okozott a közeli fő­városi és környéki munkaerőhiányos tér­ség, ahol alacsony presztízsű munka bizto­sított viszonylag magas jövedelmet. A gazdasági szabályozók nem okoztak olyan feszítő nyomást, hogy a béremelés nö­velése érdekében a gazdálkodó egységek egyre-másra szabadultak volna meg lét­számuk nélkülözhető részétől. A megyei tanács módosította szervezetét, hogy a nehéz helyzetbe kerülő állampolgá­rok kiszolgálása, ügyeik kezelése rugalmas, gyors, színvonalas legyen. Arra azonban nincs lehetősége, hogy a gazdálkodó egysé­geket közvetlenül befolyásolja és anyagi lehetőségei is korlátozottak. A testület ar­ra kötelezte a tanács dolgozóit, hogy támo­gassák azokat, akik új szakmát kell, hogy tanuljanak, mert a régi vállalatuk meg­szűnt és régi szakmájukban csak lakóhelyük­től távol tudtak volna elhelyezkedni. Ösz­tönözzék a gazdálkodó szervezeteket, hogy új munkahelyeket teremtsenek. Segítsék a vállalkozóvá válást, támogassák az újra­kezdési kölcsön felvételét mindazoknál, akik nem jogszabályellenesen szüntették meg mun­kaviszonyukat. Ha a dolgozó olyan korban van, hogy nem alkalmas már új szakma el­sajátítására, az új közösség megszokása, az utazás aránytalanul magas terheket jelen­tene számára, tegyék lehetővé a korenged­ményes nyugdíjazását. A végrehajtásért felelősök tevékenységük­kel egy év alatt mintegy 700 fő számára biztosítottak új szakmaszerzési lehetőséget úgy, hogy az átképzés ideje alatt eredeti jö­vedelmük nem csökkent. Állami és tanácsi támogatással több mint 600 dolgozónak te­remtődött munkahely. Azok közül, akik önállóan kívánták sorsukat megoldani és vállalkozók akartak lenni, 60 fő kapott újra­kezdési kölcsönt. Ezek közül néhányan nem egyedül, hanem különféle kisvállalkozási- formában, csoportosan tevékenykednek a továbbiakban. A nyugdíjkorhatárhoz kö­zeliek közül, mintegy 70 fő választotta a nyugdíjazást, amihez a vállalat is hozzájá­rult. S ha mindezek e-llenére nem tud a dolgo­zó elhelyezkedni, egy évig a munkanélküli­segély biztosít számára megélhetési lehe­tőséget. Más persze annak, aki jogosult er­re. Az elemzések ugyanis azt mutatják, hogy ma még szűkebb pátriánkban nem a szerkezetváltás az oka, a munkanélküliség­nek. A mintegy 200 segélyezettből a többség szakképzetlen, nehezen beilleszkedő, s csak a túlfűtött munkaerő-kereslet körülményei között munkát találó emberből tevődik ösz- sze. Általában ezeket nem a foglalkoztatás­politikai eszközök, hanem a szociálpolitika hatókörébe kellene utalni. Ez is indokolja az egységes szociálpolitikai, foglalkoztatáspo­litikai és társadalombiztosítási rendszer létrehozását. A Minisztertanács felismerve az Észak­kelet magyarországi térség azonos gondjait, és a megyei lehetőségek korlátáit az egész régióra készített átfogó elképzelést. Célja ezzel az, hogy a kialakított stratégia tegye lehetővé a kormányzati, megyei, helyi és a gazdálkodó szervek feladatainak konkrét megfogalmazását. A megyei tanács szűkös lehetőségei elle­nére mintegy 60 millió forint hitel felvételé­vel és a vállalkozások ösztönzésére fordítá­sával maga is igyekezett új munkahelyeket teremteni, különösen a megye elmaradott térségeiben. Az ember bonyolult szerkezet. A külső hatások más-más reakciót váltanak ki be­lőle, s minden tudományágnak, szakmá­nak össze kell fogni, hogy az orvosságot a kezelés módját, jól határozzuk meg. A szak­mai vitákban letisztult véleményekkel kell segíteni a döntéshozókat, akik a különböző önkormányzati szinteken felelősséggel, de szigorú korlátok között dönthetnek. A JAVASLATOK EÖY RÉSZE a vállalko­zást helyezi előtérbe. Ezek azonban jól mű­ködni csak alulról jövő kezdeményezéssel, a szabályozók biztosította környezetben fognak. Ebben tehát a megyei és helyi önkormány­zati szerveknek igen kicsi belszólás adatik meg, s a sikerek nem a megyei vezetés erős­ségén, vagy gyengeségén múlnak. Szabó Kálmán Nógrád Megyei Tanács foglalkoztatáspolitikai osztályvezető A Salgótarjáni Síküveggyárban je­lent!« mennyiségben gyártanak jaç- . művekbe» való üvegeket. A személy- gépkocsik szélvédői mellett az IkarjÉ autóbuszok edzett ablaküvegei is 1 készülnek. Képriportunk a ZapJü in. üzemrészben készült, ahol KÍcsírfj Árpád csoportvezető irányítása m«f- lett Varga I.ászlóné meós, Rácz Bélán« müszerkezelő és munkatársaik vesz nek részt’* az edzett járműüvegek gyár lásában^k/’3SS^«ááa**; if kulcsár Magyar erőmövi berendezések Törökországban A Transelektro kereskedő­ház szakemberei a napok­ban átadták annak a ma­gyar berendezésekkel fel­szerelt hőerőműnek az első blokkját, amelyet a törökor­szági Catalagziban építe­nek fel. A beruházás so­rán 2, egyenként 150 mega­watt teljesítményű blokk létesül az erőműben. A határidőre pontosan át­adott 1 számú blokk ka­zánját a Ganz Danubius Kazán- és Gépgyártó Rt. Készítette, a vízkezelőt pe­dig az Április 4. Gépipari Művek Rock Energetic le­ányvállalata. A két gyártó szakemberei irányították a helyszíni szerelést is. Ezért a szállításért és a munkáért a Török Villamos Művek 34 millió dollárt fizet a Trans- elektronak. A következő hónapokban folytatódik a beruházás Catalagziban. az erőmű má­sodik blokkjának felépítése mintegy 100 millió dolláros beruházás, s ebből 40 milli­ónyit szintén a magyar ipar vállalt el. A tervezést az Erőmű Beruházási Vállalat és az ERŐTERV végzi el. A főbb egységeket az első blokk berendezéseit szállító magyar vállalatokon kívül a Ganz Villamossági Válla­lat gyártja és szállítja Tö­rökországba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom