Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-02 / 180. szám
f \ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.00: Társalgó 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: A magyar nyelv századai. 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsikai Az amatőr zenei mozgalom híradója 15.30: ,.Muzsikának szép a hangja.” XXIV/14. rész. Látogatóban Kádár Ferenc déva- ványai népművésznél 1 15.47: Beszélni nehéz, ism. 16.00: Tizenhat óra. 16.10*. Szívesen hallgattuk. Hurkacövekleves. Andersen meséjéből írta: Csetényi Anikó 17.00: Gátszakadás. Üj szociológiai irányzatok a SZU-ban. 17.35: Beszélgessünk zenéről. Üjfalussy József műsora 18.00: Lengyel Péter: Macskakő. Szabó B. István könyvszemléje 19.15: Tolnai Klári rádiós szerepeiből. 20.19: Lily Pons operaáriákat. énekel 20.40: A külpolitikai rovat műsora 21.10: Az ifjú Szabolcsi I Bence portréja 21.50: Gong. 22.00: Hírvilág 22.30: Vallások világhíradója 23.00: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek PETŐFI RADIO: 1 8.05: Kölyokrádió. 8.52: Orroló. Mosonyi Aliz meseregénye folytatásokban 9.05: Idősebbek hullámhosszán 9.50: Rivaldafényben: Radioton hanglemezek 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton-rádió 12.10: Nóták 12.30: Postabontás 13.05: Monte Christo grófja 14.00: Látogatás a múltunkban, ... ahogy a hang- archívumból látjuk. 15.05: Egy énekes, több szerep. Házy Erzsébet- felvételeiből 16.00: Tartóshullám, különkiadás. 17.05: Nyáridő Benne : 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.30: Albumajánlat 20.30: Esti kitekintő — a kapolcsi kulturális napokra 21.05: Tangentor. Kampis Péter kisregénye. rádióra alkalmazva 21.31: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 22.00: Közkívánatra! Vissza a feladónak. . . 23.15: Fiatal előadók fesztiválja. II 2. rész 23.55: Virágénekek BARTÓK RADIO: 9.08: Massenet: Manon. Négyfelvonásos opera 12.15: Zenekari muzsika 13.05: A heavy metal kedvelőinek 14.00: Mendelssohn : e-moll vonósnégyes. (Tátrai-vonósnégyes) 14.25: Zenei tükör 15.00: A másodperc cirkuszporondján. Bratka László versei 15.25: Svájci zeneszerzők műveiből 16.09: Cár és ács. m Részletek Lortzing operájából 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Élő) Hangverseny bécsi zeneszerzők műveiből 18.00: Régi fúvós muzsika. 18.30: V materinskom jazyku A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat díjnyertes lemezeiből. XX 17. rész. Közben : Európaiak Velencében 20.15: La Sereneissima Republica, ism. * 20.35: Az oratórium közvetítésének folytatása 22.30: Fúvósfórum 23.01: Rádiószínház. Mesterségek próbája, avagy a pénteki eső. Koppányi György hangjátéka MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55 : Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.15: Közelkép mikrofonnal. 6.20: Északmagyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). 6.55: Útinform. (Országos és körzeti.) 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük — Ablak az országra — Reklám. Szerkesztő : Szemes István. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: szünidei matiné: Smith. Angol filmsorozat. VIII/2. rész: A szerencsés találkozás, ism. 9.35: Változatosság és alkalmazkodás az állatvilágban. Angol ismeretterjesztő-sorozat. 10.00: A történet hőse. 10.50: Stúdió, ’89. 11.35: Képújság 17.30: Hírek 17.35: Déli videoújság. 17.45: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.50: Műsorajánlat 17.55: Betűreklám 18.00: A moszkvai virtuózok hangversenye. Csehszlovák film. 18.40: Reklám 18.45: Szabolcsi Bence útján. Dokumentumriport 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrien Mole titkos naplója. Színmű két részben, a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház előadása, felvételről 22.20: Híradó 3. TV 2. Sugár Ágnessel és Rózsa Péterrel 37.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 18.00: Telesport Gyerekeknek ! 1. Kalandok a malom völgy ben. Vaddisznók. Lengyel kisfilm- sorozat. 2. A két kópé. A csillag. Csehszlovák rajzfilm 18.46: Mozaik. Telefonos játék 19.00: A felkelés tere. Szovjet film. (1985) 20.17: Tv 2. Benne : 20.40: A Rockhajón: a Hobo Blues Band és a svájci Janning együttes 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Polip. (Popsaláta) 22.20: A küklopsz. Jugoszláv tévéfilmsorozat. V 3. rész: Tájékozódás Moha segítségével 23.20: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.00: Kicsinyek műsora 9.35: Angol tv-sorozat. ism. 10.25: Francia film. ism. 12.00: Az éveket nem lehet megállítani 16.40: A dermatologiáról 17.10: A nap percei 17.20: A szocialista országok életéből 17.45: Vállalkozó. dokumentumfilm 18.20: Honvédelmi magazin 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Az idő gyűjteményei, olasz dokumentumsorozat 20.30: Én, nagymama. Iliko és Illarion, tv-játék befejező része 21.40: A skót tv zenés szórakoztató műsora. 22.05: Egy dokumentum története, dokumentumsorozat 22.30: Házi feladatok 2. MŰSOR: 20.00 : Operettmelódiák 20.50: Szlovák dokumentum- filmek 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kulturális magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vérbeli hajsza. Színes, amerikai sci-fi komédia. — Kamara: Élethalálharc. — József Attila Kert : Viharos hétfő. Színes angol krimi. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Bünvadászok. Színes, szinkr. olasz krimiparódia. — Kamara: A negyedik hatalom. Színes, szinkronizált francia film. — Bátonytere- nyei Bányász: A cápa bosz- szúja. Színes, szinkr. amerikai horror. — Bátonyterenyei Petőfi: Másnap reggel. (16) Színes, szinkr. amerikai krimi. — Pásztó: 6 és 8 órától: Túsztörténet. Színes magyar film. NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. új szakszervezeti kuliúriHtézMtéMif Pécsett Gazdasági vállalkozásokat is folytató, sokoldalú kulturális intézménnyé alakítja központi könyvtárát és a hozzá tartozó százti- zenegy könyvtár alkotta hálózatot a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa. A pécsi központi szak- szervezeti könyvtárban kommunikációs központot állítanak fel, amely különféle szakirodalmak tematikus bibliográfiáinak ösz- szeállítására is vállalkozik. A könyvtárhálózat olvasóköröket szervez az odajárók igényei alapján, vi- deoparkját kölcsönzésre is felkínálja. Már megkezdték a könyvkereskedés, illetve könyvaukciók szervezéséhez szükséges jogosítványok beszerzését is. Szolgáltatásait a szakszervezeteken kívül más szervezeteknek és egyéneknek is felkínálja. Az idegenforgalmát fejlesztő Baranyában például szakmai nyelv- tanfolyamokat szervez a különféle kereskedelmi szervezetek, taxisok, vendéglátók számára. A megyei munkaügyi szolgáltató irodával közösen átképző tanfolyamokat indít, megjelenteti a munkavállalók megyei lapját, amely a munkaerőpiaci és munkajogi tájékoztatást segíti, és „Kiki” címmel gyermekek írta és szerkesztette újságot is kiad majd. A közelmúltban épült korszerű pécsi könyvtár monodrámák rendszeres bemutató- helye lesz, számos más program megrendezésére is vállalkozik, sőt reklámpropaganda-közvetítőként és választási kampányszervezőként is megjelenik a nyilvánosság előtt. Az új típusú — de a hagyományos szakszervezeti önművelődést is fontos céljának tartó — kulturális intézmény munkáját szakmai és társadalmi felügyeletet gyakorló igazgatótanács irányítja. Hegyi Imre újabb „bravúrszámát figyelhettük hétfőn este a Kossuth adón a Huszas stúdió programjában. Kádergyerekek című riportját — interjúk sorát valójában — ezúttal is Ko- valik Márta szerkesztő gon- dozta-vágta szigorú feszesre. A jó szerkesztő amúgy ér annyit (vagy majdnem any- nyit?), mint a jó riporter, s ha mindketten igazán értik, amit csinálnak, a hallgató- olvasó jár jól. Ez történt most is (mint annyiszor a Hegyi—Kovalik kettős esetében). A Kádergyerekekben számomra nem volt semmi felesleges. Még akikor sem, ha volt, ami ismétlődött — a kádergyerek-jelenség körüljárása, a reagálások helyenkénti (de nem feltűnő) azonossága. Végül is nagy „szemezgetés” volt ám ez a riport! Mert annyira egymástó] is eltérő alany került Hegyinek, ami már önmagában is valamiféle szavatosságot jelent jó előre a változatos megközelítés tekintetében. A káderekről alig esett szó. A gyerekek? Szinte a teljes paletta; a kivégzett egykorvolt káder-áruló-hős ma emlékező lánya (ő a Rajk- perrő] és apja naivságáról beszélt!), és az ifjú Marosán György között olyan nagy a különbség minden tekintetben, hogy szinte már elhanyagolható a közöttük lévő azonosság. És akikor még a teljes kitérő a kukásaz igén y idc useg áradatával Tudósítás a filmkultúra jó napjairól Szentben Valójában csak néhány napról beszélhetünk, és esak keveset. A kultúra ma nem igazán divatos téma, vagy ha igen, akkor is sajnálkozva és némi nosztalgiázó szomorúsággal emlegetjük. Más lenne, ha gazdaságról, politikáról, válságról és más efféle izgalmas dolgokról társalognánk. így csak szerénykedve, csendesen essék szó arról, hogy azért még van más is a világon. S ha kevésbé is tűnik most fontosnak, azért még szükségünk lehet rá egy békésebb, nyugodtabb időben. Vagy tán ezután már csak a kiemelt kettes helyárú, szines, szélesvásznú szuperprodukciók kábulatára lesz szükségünk, hogy az egyre nyomorúságosabbá váló mindennapjainkért vigaszt találjunk? De inkább maradjunk a filmeknél. Immár második alkalommal került sor filmklubos továbbképzés rendezésére a közelmúltban Salgótarjánban. A November 7. Filmszínház Apolló kamaratermében az 1987. évihez hasonlóan, idén is négy és fél napon át meglehetősen intenzív és tartalmas képzésben részesültek a résztvevők. Ezúttal a német filmművészet került terítékre, és érintőlegesen a mai magyar filmfőiskolások rövid bemutatkozása szerepelt a tervben. Az európai kultúra egészében előkelő helyet elfoglaló német, illetve NSZK- íilmművészet kis hazánkban enyhén szólva halmozottan hátrányos helyzetben volt hosszú évtizedeken át. Pedig rendkívül tanulságos lett volna látni a moziban is azt az Adenauer kancellár nevével fémjelzett (ez nemcsak szóvirág, Adenau- ert vaskancellárként emlegették keménysége révén) korszakot, amiről némi túlzással úgy beszél a világ, hogy ,.a németek utólag nyerték meg a II. világháborút.” Javunkra vált volna időben látni, ahogyan a német társadalom a bukott hitleri fasizmus romjaiból feltápászkodik, leveri magáról a szégyent és a port, s mára eljut a világ harmadik legerősebb gazdasági és politikai pozíciójába. Okulásunkra és saját helyzetünk jobb megértésére szolgál, ha művészi megfogalmazásban láthatjuk ennek az útnak a drága és kényszerű áldozatait, és nem csupán a mai áldásait nézegetnénk elismerő, olykor sanda irigységgel. Arról nem beszélve, hogy értékválságos porunkban legalább abban biztosak lehetnénk, hogy a kultúra érték. Hiszen ba csak a Marshall-segélyre építette volna új életét az NSZK, akkor mindössze egy betű különböztetné meg az országhatára két oldalát. Néhány filmet azért itthon is láthattunk, és nem is rosszakat. Mégis, valami furcsa ellenérzés, valami méla elutasító közöny fogadta ezeket az alkotásokat. Mintha a politikai előítéletek és a rossz emlékű közös történelmi múlt átprogramozta volna a tudatunkat. De ez valószínűleg csak a dolgok egyik része. A másik az, hogy amikor Schamoni, Schlöndorff, Kluge, Herzog, Wenders, Fassbinder filmjei Magyar- országra kerültek, ez az időszak egybeesett a moziműsorok amerikaizálódásával. Jobbára művészmozik és filmklubok programjaiban kerültek nézők elé. Mára pedig a látványos tömegfilmek fokozódó áradata a német filmművészetet is kisöpörte a mozikból. Uniformizálódik a filmnyelv és a szórakoztatóipar normáitól eltérő stílusban hozzánk szóló alkotások egyre kevesebbek számára érthetők. Pontosabban, ezek nem érthetetlen filmek, csak mi nem akarunk erőfeszítéseket tenni a más nyelven beszélők megértésére. A Magyar Filmklubok Szövetsége és a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat szervezésében a salgótarjáni Apolló kamarában lezajlott kurzus a filmkultúra jó napjai közé tartozott. A németországi kulturális és tájékoztató központtól kapott 10 film megszerzése viszonylag egyszerű volt, bár valamennyit dialóglista nélkül, szinkrontolmács közreműködésével kellett vetíteni. A program további 10 filmjét a Magyar Filmintézet, valamint 6 fiatal rendezőnövendék munkáját a Színház- és Filmművészeti Főiskola adta kölcsön. Ennyi filmet megnézni és még előadásokat is hallgatni nem kis teljesítmény. Az ország keleti feléből érkezett közel 40 filmes a részvételi díjon túl ezt az erőfeszítést is vállalta. Nem önsanyargatásból, hanem a saját gyönyörűségére. Bodnár Mihály Az eddig múzeumban őrzött pisztolyokkal párbajozott Puskin, az Anyegin szerzője és Georges D’ Anthes francia katonatiszt 1837. január 27-én. A világhírű költő halálát okozó párbaj „tárgyi szereplőit” Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, szovjet államfőnek ajándékozták 1989. július 4-től 6-ig tartó franciaországi látogatása során. Hangszóró mellett Káderg ycrckck gyerek! a fiatal Marjai vagy a kádergyerek-sorsot teljességgel elkerülő Földes fiú — Hobo (és az ő blues bandje, amiről méltányolható büszkeséggel mondja a riportban maga a zenekarvezető, hogy „alig valószínűi hogy a koncertközönség azért jön el hangversenyeinkre, mert az apám partizán volt”). Mire volt jó mégis ez a műsor? S miért volt jó? Ami benne igazi vállalkozás — az tulajdonképpen egy mai, teljességgel ellengőzzel előrerohanó társadalmi közegben egyáltalán káderok- kal-gyerekeikkel foglalkozni. Ez egy dolog. A másik a Hegyi-jelenség: soha nem a divatnak (politikai, társadalmi. anyagi stb.) voksol. Soha nem csak a divatirányzatot „lovagolja”, hanem mindig van bátorsága arra, hogy finoman, árnyaltan bemutatva a témát — „kioktassa”, figyelmeztesse a divatot (ez esetben éppen a túlzó és éppen ezért teljességgel igazságtalan most izmosodó közfelfogást a káder-jelenségről) — „van ennek több oldala gyerekek...” Talán mindig is ehhez kellett a legtöbb kurázsi. Ehhez a finom figyelmeztetés-, hez. Ami a szájtépést. az egyoldalúan ítélkezést megfékezi egy nagyon is sérülékeny, szakadékony hangszalaggal, amit Hegyi és alanyai töltenek meg többnyire normál a hangokon megszólaló vallomásokkal, visszafogott véleményekkel és így tovább. Hogy mindenki a Rózsadombról jött le ebben a riportban? Igaz. Hogy alanyait, ahogy maga mondja — nem a csepeli munkás- házak között találta? Igaz ez is. De az az emberi belső küzdelem, ami ezeket a híres kádergyerekeket önmaguk. kialakítása érdekében jellemzi, nos, az mindenképpen említésre méltó. Mert a legtöbbjüknek éppen az okozta a legtöbb gondot, ami az előnyt is adta — a kiváltságos helyzetben élés, a másság, a védettség, a kompromisszumra kötelező életfelfogás-magatartás, amit az előnyökkel, a papa hivatali hatalmával együtt nekik — nem kádereknek, gyerekeknek — örökölniük, sőt követniük kellett (volna). De többnyire nem ezt tapasztalta Hegyi Imre. Se a Rajkkal egy- időben kivégzett Marsai László lánya esetében, aki nagy megértéssel, de némi érthető-megbocsátó iróniával is említi édesapja párt iránti gyerekes? naivságát. Ahogy a siralomház cellafalára a kanál nyelével felvéste a szavakat „a pártért az életet odaadni sem sok...” vagy valami ilyesmi. S a másik szándék, amivel éppen ez a lány utasítja visz- sza azt, hogy ma „másként” foglalkozzanak velük, családjukkal. „Apám az én halottam és az anyámé...” Egy ifjabb Marosán -a családi modell kemény teljesítménycentrikus erkölcsös példájáról beszélhet legelsősorban és nem a vagyonról (ami nincs esetleg). De ugyanakkor minden kádergyerek — harminc-negyven évesek ma már — megemlékezett arról a plusznyomásról is, ami nekik kijutott az életben. Más szóval nem felhőtlen a boldogság, soha sem volt igazán az. Hiszen az ember önmaga alkotásában ott vehet részt a legeredményesebben, ahol nincsenek (előnyök sem) igazi beépített, eleve meghatározott gátak. Nincs a ikáderség könnyedebb életet feltételező valódi visszahúzó ereje a személyiség kialakításában. Nos, jó, érdekes riport volt ez is. Valójában mégis maradt az embernek olyan érzése, hogy az igazi az lett volna, ha arról készít riportot Hegyi Imre — miként reagált riporttervére a kádergyerekekkel a teljes hazai környezet! Az eredményt hallottuk... (T. Pataki)
