Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAIAJÁN KOSSUTH RADIO : 8.20: Eco-mix — Gazdasági magazin, (ism.) 8.50: Külpolitikai figyelő 8.00: Napközben (Elő) Zenés délelőtt 11.00: Társalgó 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai. Gyöngyösi árnyékban. 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Kaszasuhintó július Muzsika gyerekeknek 16.10: Szívesen hallgattuk 17.10: Mi közünk ho^zá? — riport. 17.40: Beszélgessünk zenéről 18.02: Üjraolvasva 19.15: A Rádiószinház bemutatója Kb. 20.25: Hírek, érvek, vélemények 20.55: Nótakedvelőknek 21.50: Gong 22.30: Egy igazgató névjegye 22.50: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat díjnyertes lemezei. 23.50: a lipcsei rádió archaikus hangszer- együttese játszik. PETŐFI RADIO: 8.05: Kölyökrádió — szünidőben 8.46: Okos Marci és az oroszlán. IX 2. 9.05: Idősebbek hullámhosszán. Dallamok, emlékek. 9.50: Rivaldafényben: Barbra Streisand. 11.00: Julio Iglesias és a Mantovani zenekar 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló H.30: Balaton-rádió 13.05: Az aranyember. Jókai Mór regénye rádióra alkalmazva. 14.00: ..Szívem nagyon forró kezd lenni...” Karay Ilona hagyatéka. 14.30: Nagy nevettetők. Gádor Béla: Repülő anyóka. 15.05: Zenerulett (Élő) 17.05: Nyáridő Közben: Sport. 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.30: Albumajánlat. 20.30: Esti kitekintő 21.05: Húsz év múlva 21.23: Egy énekes — több szerep. t2.ll: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. Az ifjú király — Oscar Wilde meséie rádióra alkalmazva. 23.15: Válogatás a Status Quo legsikeresebb felvételeiből. BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Wolf—Ferrari : Suzanne titka. Egyfelvonásos opera. 9.50: Zenekari muzsika 11.10: Vonósmuzsika 12.00: Rafael Kubelik operafelvételeiből. 13.05: A heavy metal kedvelőinek. 13.48: Pongrácz Zoltán: Magvar régiségek. A rádiózenekar kamaraegyüttesét a szerző vezényli. 14.01: Kamarazene 14.30: Zengjen a muzsika 15.00: Hétköznapi történet — Tar Sándor hangjátéka (1986). 15.40: Melis György opera- áriákat énekel 16.07: Bruckner: I. szimfónia. 17.00: Felejthetetlen hangversenyek. 18.10: Holnap közvetítjük. Pergolesi Úrhatnám szolgálója és Mozart Színigazgatója a Pesti Vigadóban. 18.30: v materinskom jazyku 19.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) 20.10: Szimfonikus zene 21.29: Híres zongorástriók 22.40: Kódexek zenéje MISKOLCI STŰDIÓ: (Hétfőtől péntekig a műsor nem változik.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 19.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Szünidei matiné: 1. Patty postája. Angol kisjátékfilmsorozat. Azok a régi álmok mindig elkísérnek. TELEXEN ÉRKEZETT LATUNK 9.35: 2. Változatosság és alkalmazkodás az állatvilágban. Angol ismeretterjesztő sorozat. Xlll/5. rész: Hőszabályozás. 10.00: 3. Távoli vidékek gyerekei. Uj-zélandi dokumentumfilm. Pápuái gyerekek. 10.00: A történet hőse a bp.-i Vörösmarty Gimnázium I/A. osztálya. 10.50: Stúdió ’8fl. 11.35: Képújság 13.15: Egyenes közvetítés Bush elnök programjáról 16.45: Hírek 16.50: Betűreklám 16.55: Vízilabda Világ Kupa. Magyarország—Egyesült Államok mérkőzés. Közvetítés Nyugat- Berlinből. 18.00: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora. 18.10: Správy — Hírek szlovák nyelven 18.15: A fedelesszárnyúak rendje. Bolgár ismeretterjesztő film. 18.30: Tájak, városok, emberek 19.00: Műsorajánlat 19.05: Reklám 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat. 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: Cyrano de Bergerac. Edmond Rostand romantikus drámájának televíziós változata. 22.25: Reklám 22.30: Híradó 3. 22.45: Műsorzárás h TV 2. Endrei Judittal és Aigner Szilárddal. 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne : Reklám Időjárás Riportok Zene. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.49: Kérdezz! Felelek Egri János műsora. 19.00: Élőben a 8H stúdióból Toscanini tiszteletére. Amerikai film. 20.14: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Popkorong 22.00: A forradalom nyara. Francia tévédráma. II/2. rész. Kb.. 23.20: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: Hangszóró mellett „Szegénység, SZCTA, szervezett szociálpolitika 09 Három könyv George Husiiról A hazai könyvkiadás színes kínálatára jellemző, hogy George Bushról megválasztása óta több könyv is megjelent. A sorban az első 19884>an a Krónika Kiadó gondozásában Kereszty András könyve Íme az elnök! címmel. A szerző négy éve a Népszabadság washingtoni tudósítója. Avar János George Bush (Üt az elnökséghez) című kötete a Kossuth Könyvkiadó újdonsága. Elbeszéli az egykori bátor bcmbázópilóta útját az elnökségig. A szerző a látogatás tiszteletére adta ki rekord gyorsasággal a Széchenyi Kiadó George Busch önéletrajzát, amelyet Victor Gold segítségével írt. A kötet címe Előre tekintve, és Göncz Árpád fordításában került a könyvesboltokba. Egyre többet beszélünk, olvasunk, hallunk a szegénységről, s eßyte többen meg is élik azt. Nem mindig lehetett ez hétköznapi beszédtéma kis hazánkban, hiszen a hetvenes évek elejétől már az említése is állásvetztéssel járt. Pedig a szociológusok egy kis csoportja, élén Ferge Zsuzsáról. Kemény Istvánnal, egy 1969-- ben végzett társadal- mirétegzödés-vizsgálat nyomán megállapította, hogy már akkor 30 százalékos volt a szegények aránya! Ez az adat persze soha nem került nyilvánosságra! A figyelem, az „éberek” figyelme nem a problémára, hanem az azt feltárókra irányult. Különösen megnőtt az érdeklődés 1970 körül e szakemberek iránt, amikor a terepmunkát végző szociológusok megalapították a SZETÂ-t, a Szegényeket Támogató Országos Alapot. Kutatótevékenysé- jségük során nap mint nap találkozhattak a létező, nagyon szembetűnő és kiáltó szegénység jeleivel. A közvetlen indítékot eg.v létminimum alatt élő család adta, akiket anyagilag először kezdtek el támogatni. Az egyedi esetből mozgalom lett. Lassan, óvatosan indultak el, mert nem tudták, hogy a kezdeményezésük milyen visszhangot válthat ki. Ki kisebb, ki nagyobb adománnyal kereste fel az alap tagjait, de a segítség elosztása is véletlenszerű volt. Adtak a gazdagabbak is, ám olyan is akadt, aki nagy ideológiával csak elutasított. Volt, aki csak feltételekkel, de volt, aki szó nélkül adott. A művészek mindig szívesen álltak e nemes karitatív cselekedet szolgálatába. Aukción értékesített műveik árából befolyt összeget bocsátották a SZETA rendelkezésére. Még az erkölcsi és a politikai felelősséget is felvállalták az ügyért, ami pedig akkor eléggé kockázatos tettnek számított. 1981 után már nem lehetett nyílt keretek között ilyen szabad akciókat folytatni. Megszűnt az egyezkedés a hatóságokkal. A rendőrség „áldozata" lett kiadás előtt az az irodalmi antológia, amely jelentős pénzügyi bázisul szolgált volna. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jegyében idézte fel a Petőfi rádió szombat délelőtt Bakonyi Péter szerkesztő irányításával a SZETA több mint 10 esztendős, mozgalmas, eseményekben dús tevékenységét „Szegénység, SZETA, szervezett szociálpolitika" címmel A Rádiószínház dokumentumműhelyének nyilvános felvételére került sor a Pince- színházban. Számomra legérdekesebb információt éppen a SZETA működésével kapcsolatban hallottam, hiszen a tabuként kezelt illegális szervezet oly gyakran kihívta maga ellen a hatalom haragját. De ma már más keretek között bejegyzett legális egyesületként létezhetnek — alapítvánnyal, önálló számlaszámmal. Sokan felteszik a kérdést, ha ez a „földalatti mozgalom” oly sokakért szállt harcba, miért nem mentek ki az utcára az érintett rétegek? a gyermekeket egyedül nevelők, a nyugdíjasok, a sokgyermekes cigánycsaládok. Talán nem voltak .utcaképesek”? Mára feltűnően megszaporodtak, a helyzet’ is változott, elmúlt a félelem. Buzafalvi Győző Ka síéiig kávézó Vállalkozásba kezdett a hatvani városi művelődési központ. Kulturális tevékenységéhez szükséges anyagi fedezete szinten tartása érdekében bérbe adta a több mint 200 éves Grassaikovich-kastély restaurált nyugati szárnyának egy részét, ahol Őszi István — magánvállalkozásban — Kastélykávézó néven egy vendéglátó-ipari létesítményt nyitott. Amerika beaépesedéi e Mátraalmás : a nemzetközi miivésztelep vendégei, IV. Peter Simons Alexander 9.00: Zenés műsor gyerekeknek 9.35: Magyar tv-film (ism.) 17.05: Pókhálók. Sorozat. 17.35: A nap percei 17.45: Határkövek, Dokumentumfilm. 18.20: Honvédelmi magazin 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Az idő gyűjteményei. Olasz dokumentum- sorozat. 20.30: A forradalom nyara. Francia tv-játék. (1. rész) 21.50: Nana Mouskouri Athénban. (Zenés műsor) 2. MŰSOR: 18.00: Kicsinyek magazinja 18.45: Nemzetközi kerékpár- verseny (riport) 19.00: Torna 19.10 MSsti mese 19.30-"Híradó 20.00: Az élet útja. Tv-játék. (1. rész) 21.00: Látogatás a fantázia városában 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kulturális magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ikrek Színes. szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Kamara: véletlen (16). Színes lengyel film. — József Attila Kertmozi: Godzilla Mechagodzilla ellen. Színes, szinkronizált japán fantasztikus film. — Balassagyarmati Madách : Rémült rohanás. Színes. szinkronizált amerikai krimi. — Kamara: Véletlen (16). Színes lengyel film. — Bátonyterenyei Bányász: Piroska és a farkas. Színes magyar-kanadai koprodukció, Bátonyterenyei Petőfi: Viharos hétfő. Színes angol krimi. — pásztói Mátra: A magányos farkas. Színes amerikai kalandfilm. Amerika betelepülésének eddig elfogadott időrendjét felül kell vizsgálni — ez következik az amerikai geológiai szolgálat kutatóinak legújabb vizsgálataiból. A kaliforniai Del Marban és Sunnyvale-ban talált, és eddig 48 ezer, illetve 70 ezer évesre becsült két emberi csontvázat vizsgáltak meg behatóan. Ezeknek a leleteknek a korát eddig az amino- sav-elemzés alapján becsülték, meglehetősen sok tévedési lehetőséggel, mert nem ismerték a tkörnyezet akkori hőmérsékletét. Most az urán—238. illetve urán—235 bomlástermékeként keletkező tórium—230 és protoktinium—231 meny- nyiségét mérték meg rendkívüli pontossággal és a két méréssorozat eredményeként — egymástól függetlenül — a Del Mar-i csontváz korára 11 ezer, a sunnyvale-i lelet korára 8300 évet kaptak. Az új vizsgálatok megerősítik azt a korábbi feltevést, hogy az amerikai kontinens betelepülése 13 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg. Az akkori jégkorszak következtében csökkent a tenger szintje, föld- hid kötötte össze Ázsiát és Amerikát, és ezen a földhí- don érkeztek Ázsiából Amerikába az első telepesek. Peter Simons Alexander holland festőművész Indonéziában, Djakartában látta meg a napvilágot 1952- ben. — Szüleim dolgoztak ott — mondja. — Anyám félig indonéz, félig francia, apám holland. Három és fél éves koromig éltünk Délkelet'Ázsi ában. — Emlékszik valamire abból az időből? — Hogyne. Különös módon nagyon sok mindenre emlékszem. — Például mire? — Leginkább arra, hogy szüleim igen sokat dolgoztak. Volt még két lánytestvérem, és minden gyerekre vigyázott egy indonéz nő. Aki velem volt, Maninak hívták. Ment mindig a piacra, hogy vásároljon, ilyenkor engem a hátán hordott. Amikor nézegette a zöldségeket, mindig lehajolt és én ilyenkor kiláttam a háta mögül. Ez igen érdekes volt. Furcsa szögben láttam a zöldségeket, az embereket, a világot. Aszerint, hogyan hajladozott Mani. Ügy gondolom, a térérzékelésem elég korán kezdődött, talán éppen ezekkel a hajladozá- sokkal és kukucskálásokkal. Az arnhemi képzőművészeti főiskolán végezte el tanulmányait 1981-től 1986ig. festészeti szakon. Azóta szabad foglalkozású művészként dolgozik. Nijmegen városban él. Egyéni kiállítása volt 1988-ban Ijs- selsteinben, 1989-ben Arn- hemben, jövőre pedig Nijmegen, továbbá Maastricht ad otthont újabb önálló tárlatainak. Neve Magyar- országon sem egészen ismeretlen, művei szerepeltek azon a holland és magyar művészek alkotásaiból rendezett közös kiállításon, amely Európa címmel 1986* ban volt látható Budapesten, a Fészek Galériában, az előző évben pedig Hollandiában. Peter Simons Alexander nemcsak festő és grafikus, hanem hosszabb idő óta együtt dolgozik Walter van der Cruijsennel — ő is Mátraalmás idei vendége — egy, a korszerű térszervezés szempontjából is igen izgalmas kísérleti programon, a látványtervezés témakörben. Installációkat készítenek, fényeffektusokkal dolgoznak, a térformálás korszerű változataival kísérleteznek. Mindezen kívül ugyancsak közösen jelentős szervezőmunkát is végeznek a művészeti közéletben. — E—102 címmel kett?n létrehoztunk egy alapítványt a fiatal művészek segítése céljából — jegyzi meg a művész. — A többi között kiállításokat szerveztünk számukra, katalógusokat adtunk ki, publikációkat jelentettünk meg munkásságukról és ígv tovább. A művész vizuális nyelvezetének alapszókincse, fogalmazásmódja a végletekig leegyszerűsített és ugyanakkor rendkívül szug- gesztív. Olajképeinek, színes linómetszeteinek szilárd tartalmi bázisát jelenti a természet, a művészet és a társadalom szerves egységének fölfogása és az a sajátos belülről látás, ami izgalmas kompozícióit jellemzi. Művei, köztük például a tájképek, a Mozgó föld, a Lösz, az Amőbák tánca, a Cím nélkül, a Lunapark hangja, ami a széllel jött, a Felhők, az Elvágta a szivárványt, vagy éppen az Oázis kubisztikus megjelenítése, a Vérző tenger, a Gyár és a többi 1984—1989. között létrejött kép a világ modern érzékelésének értékes és lehetséges modern változatai közé tartoznak. Valójában olyan érzékeléstereket hoz létre, amelyek a tudatos belső világról is sokat árulnak el a nézőnek. A műesoportok közül minden bizonnyal újabb intellektuális fejezetet alkotnak azok a színes linómetszetek, amelyek, mint a Csira, az Ábécé, vagy az indonéz árnyékszínházra utaló Színház című háromrészes sorozat, most készülnek, egyebeken kívül, igen sokat elárulva a művész fantáziagazdagságáról, gondolkodásának feszes belső kohéziójáról, motívumkincsének széles skálájáról. Ezek a vizuális ciklusok, színváltozatok és térartikulációk nem a valóság képét, de ami ennél fontosabb, a valóság képzetét keltik, nyugalmat és lendületet, szorongást és derűt egyaránt sugallva. A térszerkezetes művek — különösen egységes színhatásukban — nem nélkülözik a lira hangját sem. S talán arról is szólnak, hogy élettér és művészet milyen szorosan összefügg egymással ebben a zaklatott időben, amelyben élünk, ha nem is fölöttébb derűsen, ám bizonyos elszántságot sem nélkülözve. Tóth Elemér
