Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
2 NOC.RAD 1989. JÚLIUS 11., KEDD Csak igazi demokrácia van Horn Gyula sajtótájékoztatója A kisebbségek jogairól A magyar politikai vezetés Dagy várakozással tekint George Bush amerikai elnök látogatása elé; személyében első ízben látogat Ma. gyarországra a nyugati világ vezető hatalmának államelnöke — hangoztatta Horn Gyula külügyminiszter hétfőn délután az elnöki látogatásról tudósító hazai és külföldi újságírók számára tartott sajtókonferenciáján,, a Pesti Vigadóban. — Min. dent megteszünk azért, hogy e látogatás hasznosnak, tartalmasnak bizonyuljon — tette hozzá. A magyar vendéglátók szándékairól szólva kifej- tette: reális képet kívánnak adni Bush elnöknek a magyarországi helyzetről, a politikai törekvésekről. Különösképpen azokról a célokról, amelyek a kormány tevékenységét vezérlik, be- leértve ebbe a kormányzó párt, az MSZMP szándékainak megismertetését is. Ennek kapcsán kiemelte: az MSZMP volt a kezdeményezője a megújulás folyamatának, s ma is ez a párt áll e folyamat élén. Ugyanakkor együttműködik, konzultál a nem kormányzati pártokkal és mozgalmakkal is. Mint mondotta, a kormányzó pártban ma az újítók, a megújulást akarók tábora a meghatározó, azoké, akik a demokratikus szocializmus megteremtésére törekednek. Egy, a demokratikus szocializmus tartalmát firtató kérdésre válaszolva kifejtette: az MSZMP szakítani akar a szocializmus régi, mára alkalmatlannak bizonyult gyakorlatával, azzal, hogy „évtizedekig demokráciáról beszéltünk, és szocialistának neveztük a rendszerünket, miközben ez nem volt valódi demokrácia. Meggyőződésem szerint nincs polgári, vagy szocialista demokrácia, csak egyféle, csak igazi demokrácia van. S ezt kell megteremtenünk." A külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését is, hogy Magyarországon a közeljövőben nem képzelhető el kormányképes koalíció az MSZMP részvétele nélkül. Az MSZMP, miközben viselnie kell a felelősséget a múltban elkövetett hibákért, változatlanul a legnagyobb politikai erő, s. meggyengült tekintélye ellenére is képes a megújulás élére állni. Most a válsághoz vezető okok megszüntetéséért dolgozik, ez év őszére elkészíti konkrét programját. A többi politikai párt, mozgalom céljaival, programpontjaival való összevetés is azt bizonyítja, hogy az MSZMP formálódó programja reális helyzetfelismerésen, a legfontosabb célok helyes megjelölésén alapult. Horn Gyula kiemelte, hogy a magyar külpolitika a realitásokból indul ki, szem előtt tartja az ország geopolitikai méghatározottsá- gát. Igen fontosnak tekinti a Szovjetunióhoz fűződő viszony megőrzését, fejlesztését. „Nincs szó arról, hogy a hazai megújulás során el- ■ távolodjunk a Szovjetuniótól, a többi szocialista országtól, arról azonban igen, hogy korszerűsítsük azt a kapcsolatrendszert, amely ezekhez az államokhoz fűz minket” — mondotta. A külügyminiszter felidézte, hogy a közelgő látogatás kapcsán különböző hírek röppentek fel valamiféle, Magyarországnak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó — szögezte le, hozzátéve: egy elnöki látogatásnak nem is lehet ez a témája. Előre kívánunk lépni azonban olyan, még meglevő akadályok elhárításában, amelyek nehezítik az új típusú együttműködés kialakítását. S ez nemcsak magyar érdek, hanem az amerikai vállalkozók érdeke is. A magyar fél konkrét törekvései között említette annak elérései, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét öt évre, vagy időbeli korlátozás nélkül terjesszék ki Magyarországra; ugyancsak üdvözölnénk az amerikai tőkebefektetésekre vonatkozó kormánygarancia megadását, továbbá a technológiaátadás megkönnyítését, ezzel összefüggésben a CO- COM-lista enyhítését. Emellett a magyar kormány évek óta szorgalmazza, hogy magyar képviselet nyíljon az Egyesült Államok nyugati partján. Horn Gyula rámutatott: „Nem azt várjuk, hogy mindezek a kérdések a lá-< togatások idején megoldódnak, de bizonyosak vagyunk abban, hogy Bush elnök, útja jelentős ösztönzést adhat az előrelépéshez.” Hozzáfűzte: George Bush Budapestről a tőkés világ hét vezető hatalmának párizsi csúcs- találkozójára utazik, s ott bizonyára Magyarországon szerzett benyomásairól is tájékoztatást ad majd. Ez is igen fontos lehet hazánk számára. Kérdésekre válaszolva Horn Gyula aláhúzta: a magyar kormány egyetért Bush elnöknek azzal a kijelentésével, amely szerint kelet-európai utazásával nem kíván éket verni a meglátogatott országok és szövetségesei közé. a magyar külügyminiszter rámutatott: Mihail Gorbacsov a legutóbbi, az fISZK-ban és Franciaországban tett látogatása során maga is aláhúzta, hogy a Szovjetuniónak sincs olyan törekvése, hogy megpróbáljon az Egyesült Államok elleni hangulatot kelteni Washington szövetségeseinél, elválasztani őket az Egyesült Államoktól. Bush elnök jól ismeri az európai, és ezen belül a kelet-európai realitásokat is, ebből indul ki az út során — hangoztatta Horn Gyula. Horn Gyula a nemzetközi sajtóértekezleten több kérdést kapott a magyar—román viszonyról, a Bukarestben a hét végén megtartott találkozóról. Megismételte: a nem hivatalos találkozón egyetlen kérdésben sem sikerült előbbre jutni, megoldást találni. A másfél órás megbeszélésen a magyar küldöttek tényekkel és adatokkal cáfolták meg a magyar politikáról Romániában hangoztatott és a találkozón Ceausescu elnök által is megismételt vádakat. A felek egyébként nem kértek fel harmadik orrszágot közvetítésre. Egy kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter kitért az úgynevezett román katonai fenyegetés témakörére is. — A találkozó során, miközben számba vettük az utóbbi hónapokban kialakult helyzetet, megemlítettük azt is, hogy megjelentek olyasfajta nyilatkozatok, amelyek katonai fenyegetést is tartalmaznak Magyarország címére. Ennek részletezésére a találkozó során nem került sor, nem is volt erre idő. Mi az, amire konkrétan gondolunk, mire alapozzuk ezt a megállapítást? Mindenekelőtt arra, hogyha egy szomszédos ország kijelenti, hogy képes az atomfegyver előállítására, továbbá, hogy a nem távoli jövőben hozzálát közép-hatótávolságú rakéták gyártásához, az mindenképpen kell, hogy érintse szomszédos országok, adott esetben Magyarország biztonságát. Megjelentek olyan nyilatkozatok román részről, felelős román vezetők tollából, amelyek ugyancsak tartalmaznak katonai jellegű fenyegetést. Hadd említsek ezek közül egyet: a román hadsereg vezérkari főnöke kijelentette egy folyóiratban, hogy igazságtalan a trianoni béke. No nem amiatt, amiért Magyar- ország is igazságtalannak tartja azt hanem amiatt, hogy Magyarország területéhez tartoznak olyan országrészek is, ahol román lakosság él. Megfogalmazta e helyzet megváltoztatásának igényét is. Több más hasonló nyilatkozat is volt már. Ezeket mi nem akarjuk dramatizálni. de nem is akarjuk szó nélkül hagyni, különösen abban a helyzetben, amikor feszült a két ország viszonya — mondotta kérdésre válaszolva Horn Gyula külügyminiszter. George Bush életrajza Az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke, George Herbert Walker Bush, 1989. január 20-án tette le a hivatali esküt. G. Bush 1924. június 12- én született a Massachusetts állambeli Miltonban. 1942 júniusában végzett a Phillips (repülő) akadémián (Andover. Massachusetts) és 18. születésnapján bevonult az Egyesült Államok haditengerészetének tartalék erőihez, másodosztályú tengerészként. G. Bush, aki még tizennyolc évesen sikerrel tette le a pilótavizsgát és megkapta tiszti kinevezését, akkor az Egyesült Államok haditengeré'- szetének legfiatalabb pilótája volt. 1942 augusztusától 1945 szeptemberéig aktív állományban szolgált. A San Jacinto repülő- gép-anyahajóról induló 'torpedóbombázó bevetéseken vett részt a csendesóceáni hadszíntéren. A repülési érdemkereszt és három más repülőskitüntetés birtokosa. A háború végeztével a Yale egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kiváló eredménnyel 1948-ban közgazdaságtani diplomát szerzett (a Phi Béta Kappa klub tagjaként). Az egyetemi baseballcsapat kapitánya volt. Az egyetem elvégzése után G. Bush Texasba költözött és 1948—50 között a Dresser Industries vállalatnál dolgozott gyakornokként, majd nyugattexasi és kaliforniai beszerző ügynökként. 1951- ben társalapítója a Bush— Overby kőolajipari kisvállalatnak. 1953-ban társalapítóként- létrehozta a Zapata Petroleum Corpora- tiont, egy évvel később pedig már egy harmadik cég, a Zapata Off-Shore Company alapítója és elnöke. A szárnyait bontogató cég úttörő szerepet vállalt a kontinentális talapzaton működő kőolajfúró berendezések kísérleti gyártásában. 1966-ban Texas 7. körzetében beválasztották az Egyesült Államok képviselőházába. G. Busht, azon kevés képviselők egyikét, akit újoncként beválasztottak a költségvetési eljárási kérdésekkel foglalkozó bizottságba, két év múlva ellenjelölt nélkül újra megválasztották képviselőnek. 1971-től 1973ig az Egyesült Államok ENSZ-n agy követeként, majd 1973 januárjától 1974 szeptemberéig a republikánus párt országos bizottságának elnökeként szolgált. 1974 októberében Pekingbe utazott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok összekötő hivatalának vezetőjeként. 1976-tól a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója. Érdemei között tartják számon, hogy hozzájárult a CIA belső helyze-, tének rendezéséhez és a hírszerző tevékenység erősítéséhez, valamint részt vett az amerikai állampolgárok polgári jogainak védelmét szavatoló elnöki rendelet megszövegezésében. 1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvención. Ronald Reagan alelnökjelöltjévé választotta George Busht, akit november 4-én megválasztottak az Egyesült Államok alelnökének és aki 1981. január 20-án, az Egyesült Államok 43. alelnökeként letette a hivatali esküt. 1985. január 20-án beiktatták egy újabb négyéves ciklusra. Alelnökként a szenátus elnöke és Ronald Reagan elnök közeli tanácsadója volt. 1985 júniusában G. Busht kinevezték a Reaean-kor- mányzat nemzetközi terrorizmus elleni tevékenységének koordinátorává. Hasonló erőfeszítéseket fogott össze a szabályozási mentesítésekkel foglalkozó elnöki munkacsoport és az országos kábítószer-el- hárító határvédelmi rendszer (NNBIS) vezetőjeként. Reagan elnök megbízásából hetvennégy országba látogatott el. ahol két- és többoldalú kérdésekről tárgyalt a vezetőkkel. Felesége, leánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli Rve lúkosa volt. öt gyermekük született: George, Jeb, Neil. Marvin és Dorothy Bush Leblond. A Bush házaspárnak tíz unokája van. Az elnök édesapja, a néhai Prescott Bush, Connecticut állam republikánus szenátoraként szolgált 1952-től 1962-ig az Egyesült Államok szenátusában. A Bush házaspár lakóhelye a Texas állambeli Houston. Tagjai az episz- kopális egyház Szt. Már- ton-temploma közösségének, ahol az elnök korábban az egyházközségi tanács tagja volt. Washingtonban a házaspár az episzkapális egyház Szt. János-templomába jár. Az elnök korábban a Maine állambeli Kennebunkport Szt. Anna-templomi alapítványa igazgatótanácsának tagja volt és jelenleg is az episzkopális egyház alapítványi igazgatótanácsának tagja. (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt a problémát sajátosságainak megfelelően, az adott ország adott kisebbségi népcsoportjának speciális helyzete figyelembevételével kell kezelni — mondotta. A következő előadó Georg Mautrer-Markoff úr az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának speciális eljárásokat igénylő ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője volt. (A program szerint Jan Marten- sont, a genfi központ főigazgatóját várták erre az előadásra.) A korreferátum első részéből a hallgatók megismerhették az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának szervezeti és működési felépítését, majd hallhattak annak jelenlegi feladatairól. Mautrer úr elmondotta, hogy különböző albizottságokat hoztak létre, amelyek vizsgálják az emberi jogokat biztosító nemzetközi szerződések betartását, illetve vizsgálatokat folytatnak; azokban az országokban, ahol ezeket súlyosan megszegik. Kiemelte, hogy semmiféle szankcionális, vagy egyéb kényszerítő eszköz nincs az emberi jogok bizottságának kezében, amivel a szerződéseket be nem tartó országokat rászorítsák az egyezmények betartására. Véleménye szerint ezek alkalmazása nem is vezethetne eredményre. A nemzetközi nyilvánosság, a világ figyelmének felkeltése azonban feladata a bizottságnak, s az ezzel elérhető nemzetközi szolidaritás segítheti az elnyomástól szenvedőket. Az említett albizottságok például jelentést készítettek annak idején a vietnami és a dél-afrikai helyzetről, folyamatosan figyelemmel kísérik alakulását, 1975-ben Chilével, 1980-ban pedig Kínával foglalkoztak. 1982-ben a Lengyelországban kialakult helyzetről, 1984- ben Iránról, 1985-ben Afganisztánról, 1988-ban Kubáról készítettek elemző jelentéseket. 1978 óta az ad hoc bizottságok vizsgálódásainak eredményeit közzéteszik. A következőkben az emberi jogok bizottsága a romániai kisebbségek helyzetének vizsgálatával bízott meg egy szakbizottságot. (Georg Mautrer-Markoffal a NÖGRÁD interjút készített, amelyben egyebek között e témában is bővebb felvilágosítást kért.) A Német Szövetségi Köztársaságból érkezett a következő előadó. Nils Meggers, a nyugatnémet ifjúsági szervezetek, fiatalok cseréjét szervező osztályának vezetője azt mutatta be, hogy hazájában milyen kérdések foglalkoztatják az említett ifjúsági szervezeteket. Elmondta, hogy a fiatalok többsége politizáló, a világ eseményeit aktív részesként megélő ember. Szólt annak jelentőségéről, hogy egy közös „Európa-ház” kialakítása szerintük is szükséges, de ennek feltételei vannak. „Ebben a házban biztosítani kell, hogy mindenki a kedve szerint rendezze be a szobáját, és, hogy szabadon közlekedhessen egyikből a másikba.” Az előadó feltű- ‘ nőén kedvező képet festett hazája helyzetéről és törekvéseiről, az emberi jogok területén. Ez vitát robbantott ki a hallgatóság között, akik hozzászólásaikban az újfasizmus éledésének képével és a foglalkoztatási tilalom megkülönböztető tényének megemlítésével tették teljesebbé az információkat. (Az előadó előzőleg azzal bírálta meg a nyári egyetem résztvevőit, hogy keveset vitáznak, nem használják ki a vélemény- csere lehetőségét. Saját esetében erre nem panaszkodhatott.) — Cs — Megnyílt a nemzetközi sajtóközpont Hétfőn délelőtt a Pesti Vigadó épületében megnyílt a nemzetközi sajtóközpont, amely George Bush elnök látogatása idején biztosítja a nemzetközi sajtó képviselői számára a legkorszerűbb munkafeltételeket ahhoz, hogy gyorsan továbbíthas-, sák a látogatás eseményeiről szóló beszámolóikat. A magyar és a nemzetközi tömegtájékoztatási eszközök eddig már körülbelül 1400 munkatársuk számára kértek akkreditálást —, ebben a számban természetesen nemcsak az újságírók, rádió- és televíziós riporterek vannak benne, hanem a rendkívül nagyszámú műszaki munkatárs is, hiszen egyedül a televíziós közvetítésre több, mint harminc amerikai és más tévétársaság jelentette be igényét. A Vigadó épületében számos szolgáltatással készülnek fel a nemzetközi sajtó igényeinek kielégítésére, a pénzváltástól a városnézések megszervezéséig, az írásos tájékoztató anyagok biztosításáig. Angolul tudó egyetei mi hallgatók segítik majd a tudósítókat. A Fehér Ház sajtóirodája külön sajtóközpontot állít fel az elnök kíséretében érkező, a Fehér Házhoz akkreditált tudósítók számára, a nemzetközi sajtóközpont közelében, a Duna Intercontinental Szállóban. (MTI) Korrupt pártvezetők A Kínai Kommunista Párt kérlelhetetlen harcot folytat a korrupt pártvezetők ellen — írta hétfői számában a párt központi lapja. A Zsen- min Zsipao ennek példájaként említette, hogy az év első felében 452 vezető tisztségviselőt zártak ki a pártból korrupció miatt az ország déli részén fekvő Kuj- csou tartományban. A Zsenmin Zsipao is megemlíti hosszú kommentárjában, hogy „a lázadás szervezői természetesen kihasználták a korrupcióellenes jelszavakat a bizonytalan tömeg bujtogatására”. A hivatalos kínai sajtó június eleje óta „lázadásnak” minősíti a diákok demokratikus reformokat követelő mozgalmát. A lap példákat sorolt arra, hogy Kujcsouban több magas beosztású pártvezető részt vett a csempészetben, 80 ezertől 170 ezer dollárig terjedő nagyságú csúszópénzt fogadott el. A cikk kitér arra, hogy Kína fenn akarja tartani a nyitott kapuk politikáját, de ez sürgető feladattá teszi az ideológiai nevelés erősítését. Azok a fiatalok, akik nem ismerik a Nyugatot, „köny- nyen elfogadják a kapitalista propagandát”, s ezért úgy kell nevelni őket. hogy „képesek legyenek ellenállni a burzsoá liberalizmusnak” — írta a Zsenmin Zsipao. \