Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-03 / 154. szám

1989. JÚLIUS 3.. HÉTFŐ NOG RAI) 3 Lakáskamatok Emelés - visszamenőleg? Az MDF Is omlékoxlk, Provokáció történt f56 december 8-án! Schifter Fái filmet fonat • Ma is szófián koronatanúk • Hogyan reagált Kádár János? • Géppuska a bérház tetején .' < - «• hít * Döbbenetes hangulatú tanácskozás színhelye volt a József Attila Városi-Megyei Mű­velődési Központ klubja: az MDF salgótarjáni szervezete — neves vendégek társaságá­ban — vitafórumot szervezett 1956. december 8-a, a megyeszékhely munkásainak felkelé­sét brutálisan, fegyverrel levert történéseinek felelevenítésére, avagy — divatos szó­használattal élve *— a múlt tisztázására. Az esti órákba nyúló, háromórás összejövetelen szemtanúk idézték fel a véres provokáció óráit, majd az azt követő megtorlást, törté­nészek, szociológusok pedig eddigi kutatásaik eredményét osztották meg a hallgató­sággal. Vitaindítójában Pál József, a Palócföld főszerkesztője utalt rá, hogy csak az el­múlt hónapokban jelentek meg a témával kapcsolatos cikkek, rádióműsorok, ám ahhoz, hogy méltó módon zárhassuk le a szörnyűsé­ges I élményt, szükséges az események hiteles feltárása. Fordulatértékűnek nevezte a NÓGRÁD hasábjain áp­rilisban megjelent cikket, melynek szerzői közül ezen a_ fórumon is részt vett dr. Horváth István történész, a Nógrádi Sándor Múzeum igazgatója. Rövid összegzésében az igazgató elmondta, hogy a részletek tekintetében hiá­nyosak a dokumentumok, s ehhez hozzájárult az akkor uralmon levő politikai erők tudatos hamisítása is. Így fordulhatott elő, hogy míg egyes szemtanúk 100 feletti számú halottra emlékeznek, addig a levéltári anyagban mindössze 47 legyilkolt mun­kás személyét sikerült azono­sítaniuk. Kádár János sze­repéről hozzáfűzte: '57 feb­ruár 2-án, egy szőkébb ak­tíván kifejtette, hogy elío­A diktatórikus szocializmus politikai, hatalmi és gazda­sági rendje csődbe jutott. Nem képes az emberek ér­dekeit, vágyait kielégíteni, s nem tarhat igényt a társa­dalom megelégedettségen alapuló azonosulására. Üj társadalmi modell kialakí­tására van szükség! A ki­bontakozás erőinek széttör* gácsoltsága. s közben az életkörülmények folyamatos romlása a szélsőséges cso­portok számára kinál moz­gásteret. Fenyegetően jelen vannak és megerősödhetnek a rendpárti diktatúra, a vé­res leszámolás és a bosszú­állás különböző erői. Társadalmunk nem ad­hatja át magát a bizonyta­lanság, a kilátástalanság és a félelem cselekvést bénító érzésének. Hazánk jövője érdekében mozgalmunk tömöríti a nemzeti felemelkedés, az európai progresszió és a de­mokratikus szocializmus ér­tékeit együtt vállaló embe­reket. tekintet nélkül párt­állásukra, szervezeti tagsá­gukra. Várjuk azokat, akik elutasítják az egy helyben topogást és a visszarende­ződést, akik vallják, hogy a demokratikus Magyaror­szág megteremtéséhez de­mokratikus úton kell eljut­ni, akik saját környezetük­ben a változások cselekvő részesei kívánnak lenni, s •akik támogatják a békés és rendezett átmenetet szolgáló kormányzati és társadalmi erőfeszítéseket. Nemzeti önbecsülésünk egyik alapja a magyar nép szorgalma, áldozatkészsége és tehetsége. Ezzel élni kell, és nem visszaélni, mert to­vábbi áldozatok csak a tisz­tességes jövő reális esélyé­vel követelhetők. Hirdetjük gadhatatlannak tartja a fegyveres erőszakot. Bár ez is tény — állapítot­ta meg Schiffer Pál filmren­dező, aki eddig 50 órányi video- és 5 óra filmanyagot forgatott a tanúkkal történt beszélgetésekről —, ám az is igaz — tette hozzá —, hogy Kádár, december 8-ról 9-re virradó éjjel, a neki tett je­lentés kapcsán így nyugtázta a történteket: reméli, az elv­társak a helyzetnek megfe­lelően jártak el, köszöni a jelentést. Schiffer Pál öröm­mel nyugtázta, hogy a vitá­ra ilyen sokan kíváncsiak voltak (a klub zsúfolásig megtelt), hiszen a megnyi- latkozók számára bátorítást ad az efféle összejövetel. Ez év márciusában is előfor­dult, hogy az egyik korona­tanú, a helyszínen megtörve állt el mondandójától, s ér­vei között az is szerepelt, hogy fél a jelenlegi hata­lomtól. Mindezek a körül­mények nehezítették a film- forgatást, de — terveik szer rint — decemberre elkészül a történet hatórás videovál- tozata, melynek ősbemutató­jára Salgótarjánban kerül és szolgálni akarjuk az ösz- szefogást. az együttműkö­dést az emberhez méltó, új Magyarország megteremté­séért. Felelősséget érzünk a határainkon túl élő magyar­ság sorsáért. Helyünket a világban csak akkor lelhetjük meg, ha de­mokratikus politikai rend­szerünkkel, versenyképes, és a környezeti, emberi ér­tékeket védő gazdaságunk­kal, szociális biztonságot nyújtó társadalompolitiká val. az alkotás szabadságára épülő kulturális reformmal, alapjaiban megváltozó ok­tatási rendszerünkkel föl­zárkózunk Európához. Mozgalmunk céljainak megvalósítása érdekében he­lyi és országos politikai fó­rumokat, vitákat és akció­kat szervezünk. Segítjük a politikai információk köz­vetítését. Segítjük egymást, tagjainkat és csoportjainkat a helyi és országos közélet­ben törekvéseik érvényre juttatásában. Nem szemlélői, hanem alakítói kívánunk lenni a társadalmunk éle­tét meghatározó folyamatok­nak. Nyilvános működésünk­kel hozzá kívánunk járulni a demokratikus politikai kultúra terjedéséhez. A tü­relemre alapozott nemzeti párbeszéd hívei vagyunk. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánlunk min­den szervezetnek közös cél­jaink megvalósításában. A mozgalom alakuló gyű­lésére 1989. július 8-án ke­rül sor. Az érdeklődök — a cím és a foglalkozás feltün­tetésével — az alábbi címen jelentkezhetnek: Szilvásy György 1357. Budapest. Pf: 2. A szervezők elérhetők te­lefonon is: 312-142. 123­420/224, 120-600/388. sor, esetleg a Salgótarjáni Televízió lehetőségeit is ki­használva. Eddig 105 tanút értek el, s jelenleg is folyik újabb szemtanúk felkutatása. Ar­ra azonban ő is figyelmez­tetett, hogy december 8-át nem lehet kiszakítani a kor történéseiből; vizsgálandó többek között a politikai ha­talom és a katonai-rendőri akciók, lépések közötti ösz- szefüggés. A vitában szélsőséges vé­lemények is elhangzottak, melyek szerint, a pufajká- sok mellett az „oroszok" is lőttek volna a fegyvertelen tömegre. A népfelkelés tisz­taságát mi sem jelzi job­ban, mint, hogy a munkás- tanácsok rendkívül tervsze­rűen, precízen készültek a diktatúra elleni fellépésre A provokációhoz azonban semmi kétség nem férhet, mint azt valamennyi jelen­levő leszögezte, s például Balázs László szemtanú sze­rint már előző nap, azaz december 7-én elhelyeztek egy géppuskaállást a 48-as számú bérház tetején. Az ott szolgálatos karhatalmisták az ominózus napon lerészeged- tek két hordó bujáki pálin­kától, így viselkedésük ki­számíthatatlan volt a bá­nyásztársaik kiszabadításá­ért tüntető tömeg megjele­nésekor. A tanúk szerint 131-en veszítették életüket a gép­pisztolyok tüzében, de a meghamisítás részeként, jó néhánvukat más halálokkal anyakönyvezték. A megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak állásfoglalása értelmében december 8-a áldozatainak emlékére tábla kerül a me­gyeháza falára. Ezt a Magyar Demokrata Fórum salgótar­jáni szervezete is támogat­ja, szükségesnek tartja. T. Németh László Amiről sokáig csak füle­sek keringtek, s amit a kor­mány mindeddig cáfolt, im­már majdhogynem bizo­nyosság. Előbb vagy utóbb, de a régi, kedvezményes ka­matozású lakáshitelek ka­matait — ha a Parlament úgy dönt — visszamenőle­gesen felemelik. A költségvetésnek az idén már mintegy 100 milliárd fo­rintjába kerül a lakbér-hoz­zájárulás, a bérlakás-fel­újítás és a kedvezményes kamatozású lakáshitelek tá­mogatása. Ez utóbbi össze­ge 42 milliárd forint az idén, amely minden bizony­nyal egy-két év alatt a többszörösére nőne, ha nem emelték volna fel a kedvez­ményes kamatokat piaci, 17 százalékos kamatozásúra. , 42 milliárdos állami támogatás Az elmúlt évtizedekben összesen 276 milliárd forint­nyi alacsony kamatozású hi­telt folyósított az OTP és a takarékszövetkezetek. Ebből 13,9 milliárd forint kamat­mentes hitel, 1 százalékos kamatozású 32,1, 2 százalék pedig 19.3 milliárd forint. A 3 százalékos kamatú hitelek összege pedig eléri a 158 milliárd forintot. A rend­szer ma úgy működik, hogy a költségvetés a pénzintéze­tek számára ezt kiegészíti 17 százalékra, s mindezt megfejeli 1 százalék keze­lési költséggel is. Ez pedig együttesen adja ki az előbb említett 42 milliárd forint­nyi támogatást. A régi és a mostani la­káshitelek felemássága miatt akik valóban hátrányos helyzetűek — tehát most vagy a közeljövőben jutnak lakáshoz —, azok kénytelen­kelletlen megfizetik a piaci kamatot, míg a szerencsés tulajdonosok jelentős támo­gatást kapnak. Sőt e tá­mogatás összege az infláció­val egyenes arányban tovább is növekedne. Ez tarthatat­lannak látszik, lévén az állami költsévetés hiánya jelenleg is nagyobb a meg­engedhetőnél. A Gazdasági Reformbizott­ság 3 évre szóló programja szerint a lakásfinanszírozá­si rendszer változásának enyhítenie kell a költségve­tésre nehezedő nyomást. À megoldás több tényezőből állhat össze. így a lakásfi­nanszírozáshoz szükséges jö­vedelmek egy részét a vál­lalati jövedelmekből kell előteremteni, s olyan megol­dást kell találni, amely nö­veli a már lakással rendel­kezők terheit, és ebből jö­vedelmeket csoportosít át az első lakáshoz jutók számá­ra. Jogilag nem látható tisztán a megoldás Az elképzelések a lakás­finanszírozási rendszerek változásával egyidejűleg az állam bérlakások bérének emelését, a túlméretezett és bürokratikusán működő IKV-k megszűnését is céloz­zák. A lényeg, hogy a parla­menti döntés alapján a régi kedvezményes lakáshitel­szerződéseket — jogilag nem tisztán látható, hogy mi mó­don — meg kell változtat­ni. Mindenesetre elkerülen­dőnek látszik, hogy a „tár­sadalmi igazságosság” je­gyében úgymond kockás papíron szülessen megoldás. Eddig többféle változatot is tárgyaltak a szakembe­rek. az egyik szerint a to­vábbiakban a hiteltartozá­sokra piaci kamatot kellene fizetni, s így értelemszerű­en megszűnne a költségve­tési kamattámogatás. Csak­hogy ez esetben rendkívüli módon differenciált lakos­sági tehernövekedéssel kel­lene számolni, amely a hitel- felvétel idejétől függően ha­vi 100 és 8 ezer között szó­ródna. A másik — az elfogadha­tóbb változat — szerint úgynevezett gyorsított tő­ketörlesztést kellene előírni, például 3-4-szeresére emel­ve ennek mértékét. Ez a megoldás a kamatemelésnél jóval kiegyenlítettebb, havi 1500—2000 forint közötti többletkiadással járna a csa­ládok számára. A közvetlen költségvetési kamattámoga­tás így csak 2-3 milliárd forinttal csökkenne, de a hi­telszférában 30—40 milliárd forintnyi többletforrás kelet­kezne, s a kedvezménye* hitelállomány 4—5 év alatt feleződne. Kompenzálás, de hogyan? Persze egy ilyen intézke­dés nem nélkülözheti az ellentételezést, s eldöntendő, hogy a lakossági tehernöve­kedést fészben vagy egész­ben; a bérekben, a nyugdí­jakban, illetve a családi pót­lékban kompenzálják-e. Ez ügyben a vélemények eltérő­ek. a GRB szerint nem cél­szerű a teljes körű kompen­zálás. A felszabaduló for­rások egy részét az állami szociális bérlakásépítésre célszerű fordítani. A bizott­ság szerint az ellentétele­zés nagyobb részét általáno­san és átlagosan kell kom­penzálni, kisebb részben pe­dig szociálpolitikai jellegű ellentétel is alkalmazható. A bérben és juttatásokban történő kompenzálás viszont többletjövedelmet eredmé­nyez azoknál, akik nem él­nek bérlakásban, illetve nincs kedvezményes hitel- tartozásuk. E többletjövedel­met nem szabad elvonni azoktól, akiknek még nincs lakásuk mivel ez a lakás­célú megtakarítások forrása lehet. A többieknél meg­fontolandó a lakásadó beve­zetése. A hitelt igénybe ve­vők pedig a ténylegesen fi­zetett kamatok egy részét leírhatnák ebből az adóból, s így körülbelül 10 évig nem fizetnének adót. Ez egyúttal mérsékelné a vagyoni diffe­renciálódást is. A lakásadó átlagos mértéke havonta 5—800 forint körül alakulna. Persze mindez tervezet, amellyel a készítők közül nem mindenki ért egyet, mert úgy véli, hogy ezek az intézkedések túlságosan dur­va és egyszeri jövedelem­átcsoportosítást okozna. To­vábbá érdemben nem változ­tatnak a lakáshoz jutás rendszerén. Éppen ezért a lakásreform folytatásának keretében az ilyenfajta jö­vedelemátcsoportosítást csak 1992 után — amikor felte­hetően már nőnek a reálbé­rek — tartják indokoltnak. Popwvies Gyuláné. Kovács Jánosné és Ferejicz Tibor- né — ez utóbbi áll — gépi varrónők a szabadidő-ruhák száiazását végzik. r Érettnek nyilvánítom... A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára, ez év elejétől részvénytársaság formájában te­vékenykedik. Az elnyert önállóság jegyében a kollek­tíva már eddig is bebizonyította, hogy érettnek lehet nyilvánítani őket. Árbevételi tervüket az első öt hónap­ban időarányosan 2,9 százalékkal szárnyalták túl, s ezt az eredményt várják az első fél év lezárásakor. A belföldieknek ajánlott 91 modellből 52—54 előállí­tására kerül sor. A szovjtetunióbeli cégeknek felajánlott 60—65 modell közül 34-et választottak ki a megrende­lők. Minden tekintetben eleget tettek tőkés megrende­lők kívánságainak. Ez utóbbiak közé sorolják a fran­cia. az angol és NSZK vevőket- Egyébként termelésük 50 százalékát a külpiacon értékesítik. A szállítmányokban szabadidő* és kismamaruhák voltak, amelyeket poliészter és pamútből kevert anya­gokból állítottak elő. A második fél évben a belföldi piac igényeinek mér­séklődése miatt, az év elején bejelentett igényeknél kevesebb árut vesz át majd a kereskedelem.. A kieső kapacitás lekötésére tőkés megrendeléseket keresnek, mivel van érdeklődés az itt gyártott ízléses termékek­re. Az üzletkötést elősegítő mintákat már kiküldték. A kollektíva érettségét jelzi az is, hogy eddig hitel nélkül és nyereségesen gazdálkodtak. Tolnai Andrea. Halmosi Ottóné szovjet exportra ké* szitik a kért termékeket. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom szervezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom