Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-03 / 154. szám

1 ' mw ..« ? I M AI AJÁNLATUNK ■ ■ KOSSUTH RADIO: 17.15: Hírek 8.2tf: A hét, zeneműve. 17.20: Déli videoújság. A szegedi körzeti 8.50: A hét költője: . stúdió műsora Vas István, ism. 17.30: Stiri. Hírek román S üli: Napközben." (Élő) nyelven. A szegedi 11.00: Tanévzáró az MRT •körzeti stúdió műsora gyermekkórusánál 17.35: Utánam, srácok. 11*30: A Budapesti Fúvós­Gyermekijlmsorozat. együttes Druschetzky­V.1,1. rész: müveket játszik A hidrakéta, ism. 11.38: Hét szűk évtized 18.05: Három nap tévéműsora Epizódok Tatay Sándor 18.10: Emma és nagypapa. önéletrajzi regényéből Angol ismeretterjesztő 12.45: Házunk tája. sorozat XII 7. rész: 13-00: Klasszikusok- Július. délidőben. 18.20: Skorpiók, tarantulák II.10: A francia forradalom és a többiek. Szovjet, • magyar szemmel. ismeretterjesztő -film 14.30: 225 éve született 18.40: Müsorajánlat Lavotta János 18.45: Reklám' j4.55: Madarász Iván— 18,50: Esti mese. ' \ Gyárfás Endre: A? em-. ' Szamóca apó tálálmá­bcrélet varázslatai. nyai. A szorgalmas­UKISZ Művészegyüttes hóemberről. Csehszlovák központi kórusa) rajzfilm. 15.00: a művelődéspolitikai 19.00: üj cim-cim. rovat műsora Irodalmi rejtvény­15.30: Kóruspódium műsor gyerekeknek. 1«.00: Tizenhat óra. Zsigmond király Hírmagazin 19.20: Reklám lb.10: Szívesen hallgattuk 19.25: Közlemények.' 17.00: Eco-mix. Müsorajánlat Gazdasági magazin 19.30: Híradó 17.30: Táncházi muzsika 20.00: Reklám Erdélyből. 20.05: Két férfi egv eset. Mezöségi táncok NSZK-tévéfilmsorozat­18.00: Mesezene Fizetési nap. gyermekeknek 21.05: Panoráma. 19.15: PAF-müsor Világpolitika percről 20.15: Johann Strauss: percre A denevér. A II. 21.50: Reklám lelvonás fináléja 21.55: A Gondolkodó 20.29: Rólunk van szó arcképcsarnoka. 20.37: A Rádió Kabaré­. Vallomások Lukács szinpada. Bemutató Györgyről. 21.50: Gong 22.55: Híradó. 3. 22.0«: Hírvilág . ■ ■ ". ■ •' 22.30: Archívumok mélvéröl. 2. MŰSOR: Meixner Mihály műsora • Tv 2. 23.52: Weber: 1Î.25: Képújság Adagio és rondo ,17.35: Tv* 2. PETŐFI RADIO: 18.00: Hétfőn . hatkor 18.25: Gyerekeknek!­8.05: a Gyermekrádió Nils Holgersson ,• csodálatos utazása­műsora a vadlú.dakkal. »05: Bernd Wei ki NSÜK-rajzfilmsorozat. opérettdaiokat énekei Gvuro. a csalimadár. 9.40: Rivaldafényben: . ism. Lemezek a tegnap 18.50: Mozaik. • slágereiből Telefonos játék. 11.05: Világújság 19.00í A Forsyte Saga. 11.10: Térkép és útravaló Angol családregény. H 30: Balatonrádió XXVI 1. rész: 12.10: Kis magyar néprajz Családi ünnepség. FF, 12.15: Nóták ism. 1.1.05: A vakondsárkány II/l. 19.50: TV 2. Simái Mihály 20.00: Körzeti tévéstúdiók mesejátéka. (1988) — Budapest , 14.00: Kettőtől ötig. . . (Elő) — Pécs 17.05: Nyáridő — Szeged 17.30: ötödik sebesség 20.55: Tv 2. 18.30: Popregiszter 21.00: Híradó 2. 19.05: Sportvilág 21.20: Tv 2. 19.30: Daráló. 21.30: Telesport 20.00: Popkorong Kb. 23.00: Tv 2. 21.08: Ismeretterjesztő műsor Napzárta 21.38: Hagyományápolók 22.05: Erkölcsi csapdák BESZTERCEBÁNYA: 25.15: Pori dzsesszfesztivál, 1988. VII 2. rész l. MŰSOR: Az Illinois Big Band játszik 16.45: A nap percei 23.45: Színészek énekelnek 16.55: Katonák műsora BARTÓK RADIO: 17.45: Pozsonyi magazin 18.20: Orvosi tanácsok 9.06: Hajdú Gábor orgona­18.30: A legszebb sarok, zenés műsor hangversenye, a Má­19.00: Esti mese t.vás-templomban 19.30: Híradó 10.23: Magyar művészek 20.00: Remény az életre. operafelvételeiből dokumentum játék 10.57: Zenekari muzsika befeiező része 12.12: Fribourgi fesztivál. 21.00: A képújság ma és 1988. VI 5 rész. holnap A kölni Musica 21.30: A haza és a szocia­Antiqua együttes lizmus megvédéséért, hangversenye, a dokumentümsorozat, Szent Mihály­FF. templomban 21.50: Az NDK Tv zenés 33.05: Countryzene szórakoztató műsora 14.00: Glinka: 22.35: VIT-napló Ruszlán és Ludmilla ötfelvonásos opera 2. MŰSOR: 1*.13: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja. 17.45: A titokzatos sziget ism. tv-sorozat 16.58: Az operaközvetítés 18.15: Megvédeni a kezeket folytatása 18.30: A hét eseményei J7.59: Századunk zenéjéből magyar nyelven 18.30: A hét zeneműve 19.00: Torna Rameau: Kamara­19.10: Esti mese koncertek, ism. 19.30: Híradó 39.05: A Belga Filharmonikus 20.00: Sportvisszhangok Zenekar hangversenye, 21.00: Három portréfilm a flandriai fesztiválon 21.30: Híradó 20.22: Egv hölgy arcképe. 22.00: Világhíradó T. S. Eliot versei. 22.15: A magyar puszta. 20.30: ileana Cotrubas magyar dokumentum­operaáriákat énekel sorodat 21.00: Zenekari muzsika 21.51: A Magyar Hanglemez­MOZIMŰSOR: gyártó Vállalat díj­nyertes lemezeiből, Salgótarjáni November 7.: XX 13. rész Három férfi és egy bébi. Szi­22.30: Magyar írás. A Rádió nes. szinkr. amerikai filmvíg­irodalmi hetilapja játék. — Kamara: K. O.-ra ítélve. (16) Színes argentin MISKOLCI STÜDIO: film. — Kohász: Twist Olivér. 5.55: Műsorismertetés, hírek, Színes, szinkr. angol film. — József Attila Kert: Amerikai időjárás, útinform 6.00: Kró­gyilkosságok. (18) Színes ame­otka. (Kossuth.) 6.15: Közel­rikai dokumentumfilm. — kép mikrofonnal. 6.20: Észak­1MH Zagyvapálfalva: Fantasz­magyarországi krónika. — tikus labirintus. Színes, szinkr. 6.30: Hírek, lapszemle. (Kos­amerikai kalandfilm. — Balas­suth.) 6.55: Ütinform (orszá­sagyarmati Madách: Fél 4, gos és körzeti). *00: Krónika háromnegyed 6 és 8-tól: Éj­(Kossuth) 7.20: Észak-ma­szakai rohanás. Színes, szinkr. gyarországi krónika — Kör­amerikai ..road movie"-komé­zeti időjárás. 7.35: Szóvá tét­dia. — Madách Kamara: ték. megkérdeztük. 7.45: Tá­Túsztörténet. Magyar film. — jak. arcok, színek és vélemé­Bátonyterenyei Petőfi: Távol nyék. 7.55: Napi összefoglaló Afrikától I—II. Színes amen­és a másnapi műsor ismerte­kai film. — Pásztó: Figyelem. tése. Reklám. (16) Színes, szinkr. olasz film. • \ MAGYAR TELEVÍZIÓ: Szécsény : 6 tói : Rémült rohanás. Színes, szinkr. amerikai kri­mi. — Karancslapujtö : Edith 1. MŰSOR: és Marcel I—II Színes, zenés 9.00: Képújság francia film. — Jobbá^vi: Pi roska és . a farkas. Színes 9.05: Tévétorna magyar—kanadai kopcoduk­nyugdíjasoknak ció. — Nagylóc: Névtelen vár. 9.10: öröm tölti el Színes magyar film. — Ér­szívemet. . . sekvadkert: Afrika-express. Holland dokumentum­Színes, szinkr. olasz kaland­film. film. — Mesemozi: Hamupi­9.50: A HÉT, ism. pőke királyfi. — Rétság: Tan­10.50: Delta. mesék a szexről. Színes, ma­11.15: Képújság 1 gyár filmvígjáték. NÓGRÁDI TÁJAKON... -1^ TELEXEN ÉRKEZETT. K a városi televízió? A politika félt tőle.. Közel háromezer laka: Nem másolni, közszolgáltatást nyúj Sokféle tévhit ikering a közvéleményben arról, egy általán kié is a városi tele­vízió, milyen szerep szán­ható neki, s kinek a pénzé­ből — pénzéért? — működ­jön. E kérdéseket termé­szetszerűen az vetette föl, hogy végre a megyében is küszöbön áll — igaz, egye­lőre csak Salgótarjánban, s várhatóan Balassagyarma­ton — a helyi televíziózás megvalósulása. Ëppeti ezért, még a kezdet kezdetén célszerű tisztázni helyét, szerepét, lehetőségeit, el­oszlatni néhány félreértést. Ahhoz, hogy a föntebb említett kérdésekre valami­nő választ adjunk, minden­képpen föl kell idézni, hon­nan ered és hogyan jutott mai állapotába a városi te­levíziózás, s milyen felté­tek befolyásolják működé­sét. A gyökerek a hetvenes évek végére nyúlnak vissza, amikoris a pécsi kertváros­ban lefektették az első ká­belhálózatot. Már az ele­jén világos volt a hármas szerepkör: 1. a vétel javí­tása. 2. a helyi műsorkészí­tés és továbbítás, 3. a mű­holdas programok vétele. Csakhogy az akkori tájé­koztatáspolitika félt ettől a kihívástól is, s monopol- helyezete lévén, nem sokat teketóriázott leállította a további próbálkozásokat Négy évig kellett várni a sorompó felnyitására, hogy aztán gombamód megindul­janak a szervezések. Ma negyven településen műkö­dik helyi televízió, sok he­lyen komoly rangja tekin­télye van. a népszerűség oka egyszerű: mindenütt elemi erővel jelentkezik a helyi a képes információ iránti igény. Salgótarjánban is. Bár itt az ötlettől a megvalósulás­ig évekig kellett várni — nem feltétlenül a dolog hát­rányára. Ugyanis, sokhelyütt ^kapkodták a városi tele­vízió kiépítését, s mielőtt alaposan mérlegelték volna annak tárgyi, technikai műszaki és személyi felté­teleit, belevágtak nagy lel­kesedéssel és türelmetlen­séggel... amely azután azt eredményezte, hogy néhány hónap múltán elfogyott a pénz, a lelkesedés, a kitar­tás, elmaradt a rendszeres ac^s' » ^7‘ említett negyven vtv-ből talán fele képes folyamatos műsorkészítésre. A szomszédos Egerben pél­dául hetedik hónapja tart az „adásszünet”... No, de térjünk vissza a megyeszékhelyre. Itt első­kent a Beszterce-lakótelepen épült ki a kábelhálózat, amelynek révén ma közel ketezer lakásban nézhetik az SVT műsorát, s rövide­sen a műholdas adásokat is A belváros több mint ezer lakásában rendelték meg a bekötéseket, a lakótelepe­ken más városrészeken fo­lyamatosan fektetik le a ká­beleket Ha minden igaz, s a szervezés legalább olyan jól megy, mint amilyen rosszul ment eddig, akkor két éven belül mintegy tíz­ezer lakásban foghatják majd a kábeltévé szolgálta­tásait. Ez valóban széles körű, hiszen a magyar, a szlovák csatornákon túl a Sky, a Super, a francia és a szovjet, valamint a Sal­gótarjáni Televízió műsorai között válogathatnak. Meg­jegyzendő azonban, hogy nem csak kábelen, hanem sugárzással is továbbítható a műsor. Ez lényegesen szé­lesítheti a nézők körét, hi­szen például egy-egy add felállítása 15—29 kilométe­res körzet besugárzására al­kalmas lehet. így akár több tízezer ember is részesülhet­ne a szolgáltatásból. Azt hiszem, ezek után vi­lágos, hogy van tehát egv kábelrendszer (kábeltévé), amely a műholdas adások­tól a különféle ipari-techni­kai szolgáltatásokig nyújt választékot, s ezen belül kap helyet — egy csatornát — a városi televízió. A városi televízió intézménye volta- képpen tehát egy stúdió, ahol a technikai, tárgyi, sze­mélyi feltételek önálló mű­sorok készítését és továbbí­tását teszik lehetove. Vagyis a kábeltelevízió és az SVT két önálló, külön intézmény így van ez mindenütt, ná­lunk is: a kábelhálózat ki­építését. karbantartását stb a Nógrád Megyei Szolgál­tatóipari Vállalat látja el, a helyi műsorokat pedig az SVT stúdiója végzi. A kezdet igen hősiesen indult: múlt év június kö­zepén, egy hat négyzetmé­teres toronyházi helyiség­ben, mindössze egy számí­tógép, videomagnó, televízió segítségével. Előtte néhány nappaj alapította meg a leendő intézményt a városi tanacs, kaptuk meg, az MTV, a posta és Minisz­tertanács engedélyét Ugyanakkor, a lecke föl volt adva: létre kell hozni egy olyan városi televíziót amely versenyképes lesz a „nagy tévék”, a műholdas programok mellett Természetesen, egyetlen percig nem gondoltunk arra, hogy akár technikában, mű­sorszínvonalban vagy adás­időben valamikoris verseny­társai lehetünk az említett csatornáknak, mindössze egyetlen esélyünk van: sal­gótarjáninak lenni. Fölvál­lalni az itt élő emberek gondjait, bajait, érdekeit, képes információs szolgálta­tást nyújtani számukra, ve­lük. általuk. Közösségi te­levíziót akarunk, amely a kisemberek problémáival és a különféle szervezetek munkájával éppúgy foglal­kozik, mint az alapító és finanszírozó szerv tevékeny­ségével. Közszolgálati in­tézménynek tekintjük az STV-ét. És ezzel el is érkeztünk a másik kérdéshez: kié a városi televízió? Gondolom, az előbb elmondottakból kö­vetkezik a vélemény: a sal­gótarjániaké. Minden salgó­tarjáni állampolgáré. Ahhoz azonban, hogy a szolgálta­tást megkaphassák, a kábel- hálózat kiépítésével párhu­zamosan meg kell teremte­ni a sugárzás lehetőségét, amely nem csupán Salgór tarjánban, hanem akár a környék településein is le­hetővé tenné a vételt. Ezál­tal válhatna valóban „min­denkié” a helyi televíziózás. Ami az irányítást illeti: az állampolgárok által válasz­tott képviselők (tanácstagok), vagyis a városi tanács tes­tületé, bizonyos operatív kérdésekben pedig a végre­hajtó bizottság gyakorolja az intézményes felügyeletet. Ók gondoskodnak arról, hogy az SVT helyi műsorok készítésével segítse a vá­rospolitikát, helyet adjon az állampolgárok véleményei­nek kezdeményezéseinek, érdekeinek. A tanács — el­lentétben más városok ta­pasztalataival — az állam­polgároktól (a nézőktől) nem kér egyetlen fillért sem a szolgáltatás igénybevételé­ért, ingyenes hát a városi csatorna használata. Azonban a helyzet ettől egy kicsit bonyolultabb. Tudniillik, egy városi tele­vízió létrehozása és fenn­tartása nem olcsó dolog. Vannak városi stúdiók, ame­lyek műszaki parkja negy­ven-ötvenmillió forintot ér, s húsz-harminc fős stábbal dolgoznak. Általános szak­mai vélemények szerint a heti rendszeres és színvona­las adáshoz legalább 15—20 millió forintos technikára és tizenkét-tizenöt fős sze­mélyzetre (műszaki, techni­kai, szakmai) van szükség. Nos, ez tehát nem kevés pénz. Oly annyira nem, hogy a tanács ennyi pénzt nem is tud áldozni rá. Ezért van szükség más intézmé­nyek támogatására is. Elsőként ismerte föl az ■ebben rejlő lehetőséget még tavaly a KISZ megyei szer­vezete, amely egy országos pályázaton nyert három­millió forintját és saját tech­nikáját invesztálta De a stúdióba. A műszaki be­szerzéshez szükséges továb­bi hárommillió forintot a HNF és a tanács döntése alapján a társadalmi mun­káért kapott .jutalompénz je­lentette. Első lépcsőként te­hát egy hatmilliós beruhá­zással, s az év második fe­létől hat főállású státussal erősödik a helyi televízió­zás. S a tervek szerint a kábelhálózat optimális ki­építésével párhuzamosan kell létrehozni az STV to­vábbi működési . feltételeit is. A stúdió munkájának fi­nanszírozására a következő megoldás látszik járhatónak. A legszükségesebb, a bizton­ságos működéshez szükséges feltételeket a városi tanács garantálná éves költségve­tésében. A műsorok tartalmi finanszírozását, készítését a stúdió saját bevételeiből (reklám, hirdetés, filmcse­re stb.) fedezné. Míg a fejlesztési forrásokat a me­gyei, a városi szervek a kü­lönféle gazdálkodó egysé­gek, vállalatok, intézmények kölcsönös érdekeltségi ala­pon teremtenék elő. Pazar­lásnak tűnik például, hogy sok intézményben, vállalat­nál százezreket költenek vi­deózásra — sokszor öncélú­an —, miközben kínálkozik a lehetőség, hogy az SVT- vel együttműködve olcsób­ban, jobb színvonalon jut­hatnának hasonló szolgálta­tásokhoz. A finanszírozás kényszerei tehát bizonyos mértékben jogokat is jelen­tenek azok számára, akik anyagiakat is áldoznak ezért. ☆ Végezetül, engedtessen meg egy személyes megjegy­zés: jóleső érzés, hogy a város lakossága körében erőteljes igény van a helyi nyilvánosság bővítésére. S ezt nemcsak szavakban, ha­nem tettekben is kifejezik. Ezért is véljük úgy, hogy a Salgótarjáni Televízió nem csupán egy tanácsi intéz­mény kíván lenni, hanem egy tömegkommunikációs bázis, amely szellemi mű­helyt nyújt az érdeklődők­nek. És amely — talán a nem túl távoli jövőben — a városi rádiózás egy új vá­rosi újság, valamint a kör­nyéken is fogható adások műsorszervezetévé is nőhet. Ehhez várjuk a nézők ötle­teit, kezdeményezéseit, köz­reműködését —, hogy való­ban közösségi televíziózás valósulhasson meg a me­gyeszékhelyen. Dr. Tanka László, a Salgótarjáni Televízió főszerkesztője A MÁV Lander Jenő Járműjavító tizemének fiataljai és idősebb kollégái 3500 óra társadalmi munkával egy új vas' útikocsi'típust, játszótermes gyermekkocsit alakítottak ki. A kocsi egyik része a szülők, a nagymamák és nagypapák kényelmes utazását, a másik — amelyet teremmé alaki* tottak, és játékokkal, valamint videóval is felszereltek — a gyerekek utazás alatti kellemes időtöltését biztosítja. Halló, Szcntatya... Az emberarcú pápa. Egy Rómában megjelent könyv címében nevezi így 11. János Pált, a ,.lemyel pápát’’, nem utolsósorban azért, mert elődeivel ellen­tétben keresi a személyes kapcsolatot is a hívőkkel és nemhívőkkel egyaránt. Utazó pápa. És ahová nem jut el, onnan most már fel­hívható. Ha valaki például Honoluluban feltárcsázza a 397793020-as számot — ter­mészetesen előtte a távvá­lasztóval — II. János Pál szól hozzá angolul. De ha az utolsó számjegy 10, ak­kor olasz, ha 30, akkor spa­nyol nyelvű a válasz. Az üzenet két percig hallható, akkor a Szentatya leteszi a kagylót. Azazhogy a vati­káni rádió technikusai így szerkesztették meg a pápai üzenetek idejét. Ami pedig a tartalmat il­leti, nos ezt az egyházi, li­turgikus időszakok szerint váltogatják, aszerint, hogy advent, karácsony, húsvét, pünkösd, vagy más ünnep­kör következik. A szalago­kat naponta cserélik, így aztán nem fordulhat elő, hogy a hívő hívó kétszer ugyanazt hallja a bőséges választékból. A felvételek ugyanis a vatikáni rádió hangarchívumának gazdag készletéből valók, ahol a pápa minden beszédét őr­zik, köztük az utazásai so­rán elhangzottakat is, fő­pásztori szavakat és biblia­magyarázatokat egyaránt. A kapcsolathoz csupán egy speciális számítógépes rend­szer kellett, amely a távhí­vásnak megfelelően indítja el és kapcsolja ki a szala­got.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom