Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
2 NOGRAD 1989. JÚLIUS 1.. SZOMBAT Befejezte munkáját az Országgyűlés „ Semmelweis-ünnepség Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) ték. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy' nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban, vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl, másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség van. Így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a büntető törvény- könyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvény- módosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügyminiszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) a testület egyetértő véleményét tolmácsolta. Elmondta: a bizottság tárgyalta Novák Béla képviselőnek azt az indítványát, hogy az üzérkedés bűntettével kapcsolatosan a törvényi tényállás módosuljon. Ezzel a felvetéssel a minisztérium is egyetértett, s úgy foglalt állást, hogy az üzérkedés bűntettét a büntető törvénykönyv általános felülvizsgálata keretében, ez év második felében kívánja tárgyalni. Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a képviselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő erejéig az elnök felfüggesztette a tanácskozást. A parlament egyhangúlag elfogadta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Btk. módosításáról benyújtott törvényjavaslat beterjesztése és elfogadása közötti időszakban — mivel a ár- Sinkovics Mátyás képviselő által benyújtott módosító javaslat véleményezésére összeült a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság — interpellációk hangzottak el. Varga Imre (országos lista), a gödöllői Grassalkovich- kastély ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. A miniszter válaszával a képviselő egyetértett, az Országgyűlés pedig két tartózkodással ugyancsak elfogadta. Ezután Dékési Istvánné (Pest m., 3- Vk.), interpellált a pénzügyminiszterhez a 34 1986- PM-rendelettel módosított 10 1961. PM-rendelet módosítása tárgyában. Békési László pénzügyminiszter válaszát mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vlk.), az adókimun'kálási jutalékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM-rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált- Az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. Krekács László (Pest m.. 8. vk.). a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában interpellált. A kormány megbízásából Békési László pénzügyminiszter válaszolt, s legfeljebb harmincnapos haladékot kért. Balogh Károly (Győr- Sopron m.. 11. vk-). a szociális foglalkoztatók adókedvezménye ügyében interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszát a képviselő és a parlament egyaránt elfogadta. Áz interpellációkat megszakítva az Országgyűlés megtárgyalta a földtörvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot. A módosítási javaslat lényegét a mezőgazdasági bizottság előadójaként Solvmosi József (Tolna m., 4. vk.) ismertette. A vitában felszólalt: Csöndes Zoltán (Budapest. 39. vk.) : Vassné Nyéki Ilona (Pest m.. 1. vk.) : Zsolnav Katalin (Komárom m., 3. vk.) : Tallóssy Frigyes (Budapest. 24. vk.) : Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter: Török Sándor (Szolnok m.. 13. vk.). A vitát követően az Országgyűlés elfogadta a törvénytervezet módosítását. Ezután személyi kérdésekről döntött a parlament. Felmentette a külügyi bizottság elnöki tisztségéből Szűrös Mátyást, s helyébe Berecz Jánost választotta meg. A tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottság elnöke Biacs Péter, titkára pedig Lotz Ernő lett. Az interpellációk sorát Márk György (országos lista) folytatta az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjrendszer módosításából eredő feszültségek tárgyában. Az interpellációra Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, s ezt mind a képviselő, mind a parlament elfogadta. Dauda Sándor (Budapest. 45. vk.), az M—3-as autópálya bekötőszakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatban interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Az interpellációra adott miniszteri választ a képviselő és a parlament egyaránt elfogadta. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagymértékű alapanyagár-eme- lések tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Az interpellációra Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Arhivatal elnöke válaszolt. A válasszal a képviselő csak részben értett egyet, az Országgyűlés viszont elfogadta. Gágvor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Csehák Judit válaszával mind az interpelláló képviselők, mind az Országgyűlés egyetértettek. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalom- biztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosítása tárgyában interpellált. Csehák Judit válaszát a képviselő és az Ország- gyűlés egyaránt elfogadta. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút korszerűsítésével kapcsolatosan interpellált. A képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta Derzsi András válaszát. Tóth László (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 20. vk.) az önhibájukon kívül fizetés- képtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldása tárgyában interpellált. A képviselő és az Országgyűlés elfogadta a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszát. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Víziváros környéke környezetvédelmi helyzetével kapcsolatosan interpellált. Derzsi András válaszát mind a képviselő, mind az Ország- gyűlés elfogadta. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.) a társasági törvény alapján jog- tanácsosi iroda egyesülés formájában történő létrehozásáról nyújtott be interpellációt. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés* is elfogadta. Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a közoktatás-fejlesztési alap állami pénzalappá nyilvánítása tárgyában. Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár válaszát az Országgyűlés és a képviselő egyaránt elfogadta. Horváth László (Bács-Kis- kun m., 9. vk.) a gyümölcsfelvásárlások körüli gondok ügyében interpellált. Az interpellációra Gombocz Zoltán kereskedelmi államtitkár válaszolt, s ezt a képviselő és a parlament elfogadta. Sebők József (Heves m., 8. vk.) a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. A képviselő Stark Antal művelődési államtitkár válaszát nem fogadta el, miként az Országgyűlés sem.' Solymosi József (Tolna m.. 4. vk.) az ABMH elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta, hogy terjesz- szék ki a munkanélküli-segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre is. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Ezután az Országgyűlés elfogadta a parlament programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét, amelynek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány az alkotmányozással összefüggő sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti a parlament elé. A képviselők végül nyilatkozatot fogadtak el, amelyben üdvözlik a nagy francia forradalom 200. évfordulóját és köszöntik a francia népet. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: az Országgyűlés várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb, majd bezárta a parlament ülésszakát. A Magyar Országgyűlés nyilatkozata a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából. Franciaország népe és vele a világ ez év július 14- én emlékezik meg azokról a forradalmi eseményekről, amelyek 1789-ben az egykori börtön, a Bastille lerombolásával kezdődtek. A népmozgalom eredményeként harcban, vérben, egyéni diadalban és bukások közepette új rend született, amelynek jelszava a szabadság, egyenlőség és testvériség volt. Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, (Folytatás az 1. oldalról.) Füssy József, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára ünnepi köszöntőjében arról a kihívásról beszélt, amely ma hazánkat, a szocializmust, az MSZMP-t, a különféle szervezeteket egyaránt éri, s amellyel szembe kell néznie, meg kell küzdenie az egészségügynek is. A társadalomnak a gazdasági válságból való kilábalás és a politikai modellváltás megvalósításával egyidejűleg újból meg kell találnia a választ az ember- központúság hogyanjára. Az egészségügyet több oldalról érik kihívások, amelyek azt célozzák: mit tegyen az ép, egészséges, valamint a beteg emberért, mi az, amit felelősen igényelnie kell mindehhez a társadalomtól. Semmelweis Ignác áldozatos munkával, egy betegség kórakozójának, az ellene vaamely szétvetette a feudális privilégiumokon, a francia nemzet többségének jogfosztottságán alapuló, korrupt tekintélyuralmi rendszert. A sorsát kezébe vevő nép —, olyan lánglelkű és forradalmi szellemű személyiségek, mint Danton, Marat. Robespierre irányításával — megfogalmazta és kivívta a szabad élet nélkülözhetetlen feltételeit jelentő személyi és polgári jogokat, amelyek az 1793-as jakobinus alkotmányban kaptak törvényes megerősítést: ezek azóta is minden modern és demokratikus , alkotmány lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is érezzük a francia forradalom eredményeit és tragikus, ellentmondásoktól sem mentes tanulságait- Megérezték és megértették ezt nemzetünk nagyjai is, amint azt Martinovics Ignác és mártírtársai, vagv Batsápvi János. Petőfi Sándor és sok más magyar hazafi lelkesedése jelzett a ló védekezés módjának felkutatásával válaszolt kora kihívására. Dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a megemlékezésen. Kiváló munkáért harminchatan vettek át oklevelet, miniszteri dicséretben huszonheten részesültek. Dr. Langmayer Balázs bejelentette, hogy ma a Parlamentben veszi át a Kiváló Orvos kitüntetést dr. Dancsok Gyula, a balassagyarmati véradóállomás főorvosa, Kiváló munkáért tüntették ki Bertók Sándornét, a ludányhalászi szociális otthon igazgatóját, Becskereki Józsefnét, a balassagyarmati szociális otthon módszertani csoportvezetőjét és Há- zy Károlynét, a balassagyarmati kórház férfi ideg-elme osztály vezető főnővérét, akik szintén ma kapják meg az elismeréseket. francia forradalom bölcsője. Párizs iránt. Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes szereplői vagyunk, mi magyarok itt a Kárpát-medencében, akik e gyökeres társadalmi átalakulás sikeres megvalósítása érdekében tanulni szeretnénk nemcsak saját múltunk, de más népek, így a francia nép történelmi tapasztalataiból is. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földkerekségünk sorsát: a világ sok táján a következő napokban, hetekben ünnepségekre, megemlékezésekre kerül sor. A francia forradalom 200. évfordulóján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük, a francia nemzetgyűlés és szenátus képviselőit, rajtuk keresztül a francia népet, amellyel kapcsolatainkat és együttműködésünket a jövőben is szélesíteni és elmélyíteni kívánjuk az élet minden területén. Budapest, 1989. június 30. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése PARLAMENTI JEGYZETEK A legmodernebb technika bevonult az Országház kupolacsarnokába. Az egyik sarokban szerényen meghúzódó stábbal az okos gépek mérhetetlen mennyiségű információval — és hallatlan gyorsasággal — segítik a munkát. Tételezzük fel, hogy felszólalása előtt pár órával egy képviselő tudni akarja: mondandójával kapcsolatban milyen információ jelent meg a lapokban egy-két-három hónappal ezelőtt. A forrás percek alatt előkereshető. Mindez az országgyűlési könyvtár floppyújságjá- nak, a Pressdoknak köszönhető. A készséges munkatársak elmondták: a könyvtár a hazai sajtó fontos kiadványainak feldolgozásával hozza létre az adatbázist. Elsősorban a politikai, gazdasági, társadalmi és jogi cikkekre, közleményekre építve. A Pressdok adatbázisa havonta körülbelül 2000 tétellel bővül, s ezeket mágneses adathordozón, floppy- újságként terjesztik. A vállalkozás jellemzői? Frissesség, tömörség, szak- szerűség. kényelmes kezelhetőség. A lehetőséggel nemcsak az országgyűlési képviselők élhetnek, az eddigi előfizetők között is vannak szerkesztőségek, könyvtárak, megyei tanácsok. Az előfizetés díja bagatellnek tűnik a gyors szolgáltatásért. S hogy mit tud a floppy- újság, kipróbálhatjuk egy példával. A NÖGRÁD kérdez, a gép pedig pillanatok alatt válaszol. Mi jelent meg a hazai sajtóban Nógrád megyéről vagy Salgótarjánról 1989 májusában? Néhány billentyűnyomás, aztán villog a képernyő: „Elbocsátották Salgótarján tanács- titkárát” — „Javaslatok képviselők lemondására” Mindehhez hozzáteszi a gép a pontos forrást, szerzőt. Közben fut a leporelló a gépről, mindezt írásban is kiadja. Az ülésszak alatt feltűnt: nagyon kevés a képviselő az okos szolgáltatás asztala előtt. Ki tudja, talán attól tartanak, hogy a számítógép kevés megnyugtató hangú cikket idéz róluk. ☆ Sokan mondják manapság: fel kellene oszlatni az Országgyűlést. Pénteken úgy tűnt, megteszi ezt a magas testület önmagától, idő előtt. Szűrös Mátvás- nak kora délután számoltatnia kellett, aztán kiderült, hogy két honatya hiányzik. Pontosabban: annyian vannak távol, hogy ketten hibádzanak a határozatképességhez. Látni kellett volna az elnök arcát, amikor felfedezte: ketten éppen bejönnek. Remek. Lehet szavazni. Csak azt nem tudni, ily módon milyen információk birtokában foglalnak állást az éppen eldöntendő kérdésben. A hiányos széksorok komolyságát jelzi az a tény is, hogy a félházzal dolgozó parlamentben már nyolcvan képviselő állásfoglalása is eldönthet pro vagy kontra egy ügyet. Lehangoló. Miként az is, hogy a képviselők ennyire fáradtak. Vagy a mandátumot nem veszik komolyan? Kelemen Gábor A NÓGRÁD kérdez — a számítógép pillanatok alatt válaszol.
