Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
NOGRAD 1989. JÚNIUS 2., PÉNTEK Tanácskozik az Országgyűlés A vélemények cseréje nem napirendhez kötött. (Folytatás az 1. oldalról.) ban kiadják a földet. Tóth László képviselő felvetésére a miniszter azt válaszolta, hogy a háztáji földjuttatás pénzbem megválltásánalk korlátáit rövidesen megszüntetik. Egyetértett Fodor Sándor képviselővel1, miszerint a megváltás ügyében azok döntsenek, akiket az közvetlenül érint. Csipkó Sándor véleményére reagálva, a miniszter elismerte, hogy a kistermelés és a nagyüzemi termelés esélyegyenlőségét meg kell teremteni, ám ez nem történhet egyik napról a másikra, e területen még sok tennivaló van. A miniszter igyekezett eloszlatni Séra János aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy külföldiek is szerezhetnek termőföldet. Mint mondta, a külföldiek tulajdonszerzését engedélyhez kötik,: s ezt az engedélyt a pénzügyminiszter a mező- gazdasági és élelmezésügyi m i n i s z t e r rel e g y et ért és b e n adja ki. Végül Hütter Csaba nyomatékosan hangsúlyozta: a kormány célja a törvények módosításával az volt, hogy elősegítse a társadalmi konszenzust. Ugyancsak szándékában állt a törvényalkotóknak, hoçy a módosítások. gazdasági hasznot is hozzanak. Kérte ,az Országgyűlést. hogy a beterjesztett javaslatokat — a vitában elhangzott hasznos indítvá- nvokkal egvütt. — fogadja •et Ezután hosszas, több mint egv órán át tartó szavazási procedúra következett. A módosító törvényjavaslatokról külön-küJön döntöttek a képviselők. Elsőként a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló. 1967. évi III. törvény módosításáról szó’ó törvényjavaslat fölött szavaztad, illetve a mező- gazdasági bizottság és eaves’ 'képviselők önálló kiegészítéseiről. A törvényjavaslatot végül is általánosságban és részleteiben egy ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadják. A . földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti szavazás következett. Először :a mezőgazdasági bizottság 8 pon'ba sűrített módosításairól küTön-külön döntöttek, ezek felét elfogadták, a többit különböző szavazati aránvban elutasították. * Ezt követően az önálló és még fenntartott képviselőj javaslatok felett szavaztak. A leghosszabb szavazási eljárás még csak ezután következett. mégpedig Tallósy Frigyes képviselő tucatnyi javaslatáról. A kimerítő procedúra után, a parlament végül is 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett elfogadta a földtörvény módosítását. Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítását célz.ó törvényjavaslatról — miután azt az előző nap nem bocsátották részletes vitára, és így átdolgozásra visszautalták az előterjesztőnek — most nem kellett dönteni. Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy döntött hogy a kormány még az idén terjesszen be új vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek Napirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálrpnán igazságügyminiszter expozéját hallgatta meg a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslatról. — Az indítvány, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében, minden bizonnyal nem igénye] hosz- szas indoklást — kezdte felszólalását a miniszter. — A képviselők előtt is jól ismert, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajnálatosan tradicionális vonása, amely az erőszaknak oly nagy helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is, amellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntetőeljárással, esetleg halálos ítélettel intéztek el. az is jól ismert, hogy Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnök lelte halálát vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Különösen időszerűvé teszi e törvényjavaslat elfogadását, hogy hazánk e napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezik. Bár a politikai bűncselekményekre vonatkozó törvényjavaslat csak júniusban kerül az Országgyűlés elé, szimbolikus jelentése van annak, hogy a parlament most mintegy soron kívül határoz e törvénymódosítás sorsáról ; kinyilvánítva ezzel, hogy Magyarorszáág egyszer s mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai tradícióval — hangoztatta a miniszter. Mivel hozzászólásra sem jelentkezett senki az expozét azonnal határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló tör" vényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügy- miniszter volt. Kulcsár Kálmán expozéjában elmondta: a népszavazás intézménye biztosítja a parlament ellenőrzését. A népi kezdeményezés —, ha közvetetten is — ugyancsak ellát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy hangot ad a választópolgárok hiányérzetének a parlament működésével kapcsolatban. Az állampolgárok ilyenkor azt fejezik ki. hogy döntést várnak valamely, a parlament hatáskörébe tartozó kérdésben; s ezért ezt a döntést maguk kezdeményezik. • A törvényjavaslat célja — szögezte le Kulcsár Kálmán —, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik fontos jog- intézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A jogállamiság útján haladva újra kell gondolni és szabályozni az állam és az állampolgár viszonyrendszerét: biztosítani kell a hatalom társadalmi ellenőrzését. Az állampolgárt valóban polgárrá kell tenni, olyanná, aki részt vesz a hatalom gyakorlásában, s befolyásolni tudja, az állami döntéseket. A népszavazás a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás másodlagos- intézménye a népképviselet útján történő hatalomgyakorláshoz képest. A mostani törvényjavaslat ezért a képviseleti demokráciát kiegészítő, annak legitimálását erősítő intézményként közelíti meg, a népszavazást. Ebből következik az is, hogv a népszavazás alkotmánycs intézménnyé válásával sem billenhet át a törvényhozói hatalmi túlsúly, a folyamatos törvényalkotás nem lehet a népszavazás feladata. A népszavazásról szóló törvények alapkérdései közé tartozik: mi lehet, s mi nem a népi akaratnyilvánítás tárgya; milyen kérdésekben kell elrendelni a népszavazást, s annak eredménye milyen jogi következményekkel jár. Nem kevésbé fontos annak eldöntése, hogy csak országos, vagy a helyi szintekre is kidolgozott rendszert kell-e kiépíteni. A mostani törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve kitűzését a parlament hatáskörébe adja. Kötelező elrendelni a népszavazást, ha azt kellő számú állampolgár kezdeményezi. A tervezet ezzel kapcsolatban alternatív javaslatot terjeszt a parlament elé. Az Országgyűlés által elfogadott új alkotmányt is népszavazással kell megerősíteni. Más esetekben a kezdeményezések alapján a parlament mérlegelheti a népszavazás elrendelését, vagy elvetését. A tervezet — szinkronban a nemzetközi gyakorlattal —t kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződésekről hozott törvényeket és a személyi kérdéseket. Ami a nemzetközi szerződéseket illeti. Kulcsár Kálmán külön kitért a bős— nagymarosi beruházás kérdésére. Elmondta, hogy a kormány az ügy politikai jelentőségére való tekintettel mindenképpen nyitva akarta hagyni a beruházás kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét. Ezért született meg kompromisszumos megoldásként a törvényjavaslat 37. szakaszának 2. bekezdése A törvényszakaszhoz fűzött indoklásban a törvény-előkészítők azt is világossá tették, hogy egy hosszú távon működő demokratikus jogi intézmény megalapozását tartják céljuknak, s nem egv „lex Nagymaros” (egv külön Nagymarosra vonatkozó jog-, szabály) megalkotását. A miniszter hangoztatta: az Országgyűlés feladata, hogy ezt a zárórendelkezést a törvényjavaslat általános értékelésétől függetlenül minősítse, eldöntse, szükség van-e erre az átmeneti jogi megoldásra — mondotta végezetül Kulcsár Kálmán. Fiiló Pál, a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság nevében megállapította: a politikai intézményrendszer demokratizálásának és a jogállamiságnak fontos garanciája lehet a törvényjavaslat elfogadása. A bizottság szerint elengedhetetlen, hogy a népfelség elvéből kiindulva a lakosság közvetlenül is gyakorolhassa hatal- rrtát, közreműködhessen a központi és a helyi szintű döntések kidolgozásában, illetve javaslattételi jogával élhessen. A bizottság vitájában négy képviselő nyújtott be összesen 13 módosítást, ezek többsége a szövegezés pontosítására vonatkozik, és csak kisebb részben érintett érdemi kérdéseket. Az előadó ezután egyenként kitért ezekre a javaslatokra, majd a törvényjavaslat elfogadását kérte. Mivel egyetlen képviselő ■ sem jelentkezett hozzászólásra, határozathozatal következett. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács új átdolgozott állami költségvetési tervjavaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunk, mint élő organizmus, az utóbbi hónapokban hihetetlenül erős ingereknek van ‘kitéve. S azt látjuk, hogy ezekre az ingerekre a szokásosnál, vagy indokoltnál intenzívebben reagál. Nem csoda. A védőréteg ugyanis az utóbbi évtizedek történelmi koptatása nyomán vészesen elvékonyo- dott, az idegvégződések már csupaszaié. Ilyenkor már a simogatás is fáj, hét mé'g a pofon. De nincs módunk egy or_ száigméretű - inkubátorba visszavonulni. Gyorsan fel kell mérnj, honnan és milyen erősségű csapásokra számíthatunk, s az élő szervezet, a társadalom alkalmazkodóképességét ezekhez méretezve kell felerősíteni. Aki feielősségget érez a nemzet sorsáért, ebben veszi ki részét. Belső kór támadását legyengült szervezetünk nem heverné ki. A helyzet értékelését és a fenyegetések számbavételét a kormány elvégezte. Ismereteit és következtetéseit nem tartja titokban. Az önökre és a népre tartozik. Tudniuk kell minden lényegest, ami alapján megítélhetik; miért teszi a kormány azt, amit tesz. Ez a kormány érdeke és más külön érdeke nincs! Hamis hangok azok, amelyek a kormánynak a néptől idegen érdekeket tulajdonítanak és a nép érdekeit a kormánnyal szemben védeni akarják. Ebben csak önök, a parlament il'létékes. Az emberek a társadalom- irányítástól, benne elsősorban a kormánytól a csodát várják: legyenek alapvető változások, de ne legyenek vesztesek, veszteségek. Fájdalom nélkül szülessünk újjá, és éleá konfliktusok nélkül menjen végbe az átalakulás. A kormány ene nem tud vállalkozni ! De kötelessége világossá tenni, milyen világban kell élnünk és meg- küz.denünk midennapjain- kért! Felelőssége, hogy időben felismerje és közvetítse a nemzetközi hatásokat. A politikai és gazdasági reformok megvalósításával kell keretet adnia a békés átmenethez. A politikai átalakulás folyamata már zajlik. Nem kevesebbről van szó, mint a több évtizedes kelet-európai politikai öiökség teljes meghaladásáról, a pártállam felszámolásáról, a társadalmi érdektagozódást kifejező plurális politikai szerkezet kiépítéséről, egy valóban demokratikus politikai rendszer kialakításáról. Kormányom zászlajára ez mind fel van írva! Az alapvetően pozitív változásoknak az elsorvasztott politikai kultúra miatt természetes, bár nem kívánatos horda'éka: az egyes politikai szervezetek identiDr. Hiitter Csaba mezőgazdasági miniszter képviselőtársával beszélget. (Folytatás a 3. oldalon) . Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnöknek Tisztelt Miniszterelnök Ür! A Magyar Nemzet 1989. április 27-i száma közölte azon személyek névsorát, akiket ön, az 1945—1962 közötti koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára létrehozott bizottságba, kinevezett. Alulírottak őszinte örömmel üdvözöljük a kormány döntését, mely népünk önismeretét erősíti, igazságérzetét elégíti ki, növeli a bizalom légkörét, fontos és elkerülhetetlen lépcsőfoka nemzetünk megújulásának, az óhajtott közmegegyezésnek. A kormány elnöke történelmi felelősséget vállal és kell, hogy vállaljon e bizottság tevékenységéért. Ennek tudatában meglepődve olvastuk a bizottság történész tagjai között dr. Szomszéd Imre nevét. Dr. Szomszéd Imre tevékenysége többrétűén kapcsolódik városunkhoz. Mint a balassagyarmati határ- örkerület politikai osztályának parancsnoka, az 1950- es évek második felétől több történeti igényű művében foglalkozott városunk 1945 utáni eseményeivel, Munkái — véleményünk szerint — olyan történészi eszközökről, módszerekről, s főként szemléletről tanúskodnak, amelyeket egy letűnőben levő hatalmi rendszer várt el az őt mindenkor és mindenben legitimáló történészektől, s amelyeket ma mind a közvélemény, mind pedig a történészek döntő többsége elítélő jelzőkkel illet. Városunk történetéről alkotott képe, az események, tények elfogult koncepciózus összeszerkesztése és elhallgatása, a közeljövőben éppen általa rehabilitálandó áldozatokra tett minősítései, értékelései arról győztek meg minket, hogy dr. Szomszéd Imre személye nem nyújthat garanciát a rehabilitációs folyamat következetességére. teljességére. Tisztelettel kérjük miniszterelnök urat, hogy érveinket és véleményünket figyelembe véve, dr. Szomszéd Imre bizottsági tagságát szüntesse meg. Kívánatosnak tartjuk továbbá a bizottság működésének társadalmi ellenőrizhetőségét, a rehabilitációs folyamat lehető legteljesebb nyíltságát. Tisztelettel: 22 balassagyarmati polgár és 15 balassagyarmati MDF-tag
