Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
/ 1989. JÚNIUS 2., PÉNTEK ; NOGRÀD 3 Dr. Körmendi József, a Nógrád Megyei Tanács elnöke nógrádi képviselőkkel a Parlament folyosóján. tézkedéseket az elkövetkeTanácskozik az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) tűsválsága: a méltatlan belső viták: a suta és felelőtlen politikái megnyilatkozások: sokszor az elemi politikai ti^z'esség hiánya; a nyilvánossággal való visszaélés. Hinnünk kell — és segítenünk is — abban, hogy e hordalék a partra vetődjék. És emiatt, hogy most még a felszínen úszik, nem fékezhetjük le azt az ütemet, melyet a kormány a parlamenttel szoros együttműködésben diktál a politikai intézményrendszer, az állam- szervezet átépítésében. Vannak. akik ezt gyorsnak tartják. Ügy vélik, hogy a párttörvény, az új alkotmány tervezetének kidolgozása, az államhatalom szervezetei közötti munkamegosztás megújítása. a választási törvény előkészítése azért megy oly .sietve, hogy jogtalan előnyhöz juttassa a ma meg szervezet" tebb MSZMP-erőket. Ezt a feltételezést visszautasítom, mert a kormányról sanda szándékokat feltételez. Vezetésem alatt a kormány követhet el hibát, de tisztességtelenséget soha! Célunk mielőbb kiépíteni államéletünkben azt a mű- ' ködőképes, demokratikus struktúrát, amely képes konszenzust teremteni társadalmi és gazdasági kibontakozásunk alapvető kérdéseiben. Azt látom célszerűnek, ha ezt a folyamatot a legmagasabb fordulatszámmal • hajtjuk végre. Bízom abban, hogy erről a/, ellenzéki kerékasztal résztvevőivel meg tudunk állapodni, A kormány vállalja: mín- t den olyan változtatást, amelyben az említett és más törvénytervezeteket illetően a tárgyalásokon a pártok megállapodnak, változtatás nélkül kész a parlament elé 1er.jesz.teni ! Tisztelt Országgyűlés! A mostani parlamenti ülés- sz.ak napirendi pontjaira pillantva. két szó jutott az eszembe: az. oldás és a kötés. A legfőbb kérdés ugyanis minden témánál az: — hogyan tudjuk oldani a múlt jelenünket is gúzsba kötő kötelékeit: és — hogyan tudunk olyan új kötéseket létrehozni. amelyek már egy elképzelt jövő erős alapszövetét képezik, ♦ Mindnyájan vizsgázni fogunk a következő években. Ez. kemény vizsga lesz, amely megméri majd, mit tanultunk az. ezeréves magyar történelemből. Csak akkor fogunk átmenni ezen a vizs- gán. ha képesek leszünk a magyar történelem minden értékének egységes képviseletére és ha nem egymás ellen próbáljuk kijátszani a küzdelmesen létrehozott történelmi értékeket. Ezt a szellemet mindnyájunknak erősítenünk és építenünk kell magunk körül. Szorítsuk ki a megosztottság, a gyűlölködés erőit! 1989. március végén a tényleges népgazdasági terhet jelentő nettó kamatozó konvertibilis tartozásunk 14,5 milliárd dollárt tett ki. Az 1989. évi nettó kamatkiadás 1340 millió dollár, amely mintegy 100 millió dollárral meghaladja a kalkuláltat. részben a piaci kamatok emelkedése, részben a tervezettnél rosszabb konvertibilis folyó fizetési mérleg miatt. Az. év első négy hónapjában közel 700 millió dollár hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg egyenlege. Ez egyértelműen az említett kamatkiadási többlettel és a turizmussal hozható összefüggésbe, a konvertibilis elszámolású áruforgalom ugyanis lényegében a tervezett pályán halad. A Magyar Nemzeti Bank könyveiben 17 milliárd dollár adósságot és 5,8 milliárd dollár követelést tart nyilván. A követelések majdnem fele. 2,7 milliárd dollár azonban kétes, sőt. csaknem biztos, hogy nem térül meg. Ezért az. összeget a szanálási folyamat végén, mint veszteséget, le kell írni. Ezt számításba véve jön ki, hogy nettó kamatozó adósságunk ténylegesen 14.5 milliárd dollár. Az. államháztartás — főként az állami költségvetés előző években, évtizedekben félhalmozódott adóssága következtében — az első negyedév végén 6.30 milliárd forintot tesz ki. Ezt potenciálisan még növeli a mintegy 1.60 milliárd forint összegű állami garancia, amelyet a költségvetés vállalati hitelekhez kapcsolódóan vállalt. Ez a belföldi államadósságot közel 800 milliárd forintra növeli. A költségvetés adósságát 24 milliárd forinttal növeli az 1968-as reform bevezetése után a vállalatoknak forgóalap-juttatásként folyósított összeg, amelynek elszámolására eddig nem került sor. S ha mindehhez még hozzáadjuk a nemzetközi beruházások későbbi éveket terhelő. de külön alapokon nyilvántartott állományát, illetve a legutóbbi ez. évi forintleértékelések hatását, a teljes — jórészt ma még terhet ugyan nem jelentő — államháztartási adósság közel 950 milliárd forint. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő „csomagterv" végrehajtásával — beleértve az előterjesztésben jelzett tartalékintéz- kedéseket is — 1989-re megteremthető egy olyan pénzügyi egyensúly, amely szerkezetében eltér ugyan a tervezettől, de még lehetővé teszi a gazdaság külső és belső finanszírozását. őszintén remélem, hogy az intézkedési csomag elfogadását megkönnyítik azok a korábbitól eltérő elvek és megoldások, amelyekre épül. A kormány törekvéseit és szándékát jól tükrözi a mostani ülésszakunkon már elfogadott törvény, miszerint a jövőben politikai cselekményekért halálbüntetés nem szabható ki. A június végén kezdődő ülésszakon pedig előterjesztjük a büntető törvénykönyv államellenes bűncselekményekkel foglalkozó fejezeteinek megváltoztatását. Június 16-a legyen a kegyelet, a gyász napja és csak rajtunk múlik, hogy a nemzeti megbékélés napjaként fogunk-e rá visszaemlékezni. Én hiszem, hogy így lesz! Csak rajtunk múlik, hogy az a korszak, amely 1956-ban nemzeti tragédiával kezdődött, ne nemzeti tragédiával végződjön, hanem békés, rendezett átmenet keretében kerüljön meghaladásra. Csak így juthatunk múltunkban kiegyezésre, s csak ily módon fordulhatunk a jelen és még inkább a jövő feladatai felé! , — mondotta végezetül Németh Miklós. A törvényjavaslatot részletesen Békési László pénzügyminiszter indokolta előterjesztésében. Bevezetőben kifejtette: az állam évek óta többet költ annál, mint amennyit a gazdaságban létrehozott jövedelmek megengednének. Ezt az ellentmondást csak a gazdaság teljesítményeinek növelésé-' fel, illetve az állam kiadáséinak csökkentésével lehet feloldani. A költségvetés jövedelmei a gazdaság és a lakosság adóterheinek emelésével nem emelhetők. Ellenkezőleg, fontos érdek az adóterhek fokozatos csökkentése, az eredményesen gazdálkodó szervezetek nagyobb ösztönzése érdekében. A kiadások csökkentését • akadályozza azonban az évtizedek óta kialakult és megkövesedett intézményi struktúra, a jóléti kiadások szerény színvonala, a kielégítetlen társadalmi igények, valamint a támogatások radikális leépítése nyomán fellépő feszültségek, az elkerülhetetlen áremelések. Békési László hangsúlyozta: azért, hogy az év második felében további kényszerintézkedésekre ne kerüljön sor, és a költségvetés év végi hiánya ne legyen nagyobb a még finanszíroz - ható 20—21 milliárd forintnál, a kormány az előterjesztésben megfogalmazott intézkedéseken kívül további 5 milliárd forint összegű egyensúlyjavító lépés megtételét tartja szükségesnek. Az ehhez szükséges konkrét inzendő hetekben kell megalapozni. Ehhez kéri a kormány a parlament felhatalmazását azzal, hogy a kidolgozott intézkedések tervéről a június végi ülésszakon ad tájékoztatást az Országgyűlésnek. A vitát ezt követően a soros elnök berekesztette. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja —, amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. 1 „Pista most ne zavarjon” — a kiváló mikrofonoknak köszönhetően jól hallható a felszólítás az elnöklő Szűrös Mátyástól, dr. Soltész Istvánnak, az Országgyűlés főtitkárának szól. Az új tisztség gyakorlójának akad dolga éppen elég, az idézett „rendreutasítást” is azzal vívta ki> hogy a rendre ügyel. A szavazás menetét, jogszerűségét tartja rendezett mederben, s ha a szükség úgy hozza, súg az elnöknek. A csütörtök délelőtti szavazási procedúra a bizonyíték rá: szükség van erre. Az ezernyi módosító javaslat mellett, nemcsak az elnök helyzete nehéz. Még a szakemberek is kapkodják a fejüket: most éppen mire is szavaznak. A sajtópáholyból jól lászik. hogy két bájos nógrádi hölgy se igent, se nemet nem mond, a földtörvény fölötti szavazáskor. Tartózkodnak. Miért? A szünetben dr. Barlalné dr. Borszéki Erzsébet és Vastag Ottilia képviselő egybehangzóan válaszol: — Annyira összekuszálódott a kép, annvj volt a módosítás, hogy követhetetlenné vált, mit is kellene elfogadni. Igaz lelkmmerettel így nem maradt más választás. mint a tartózkodás. v Mindehhez még egy idézett vélemény: Ekkora törvénymódosítási csomaghoz akár egy külön ülésszak is kevés lett volna. ☆ A vita nem ért véget a szavazással, folytatódott Hüt- ter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sajtóértekezletén is. Bevezető szavaiban a szécsényi téesz volt elnöke, a módosítások egyik előnyeként a tulajdonosi érzés erősödésének lehetőségét említette. A miniszter válaszolt arra a kérdésre is, ha most téesz- elnök volna, nőnének, vagy csökkennének a gojidjai az új szabályok után. — Részben igen, részben nem — hangzott a válasz. — Nőnének, ha arra gondolok, hogy egy járatlan utat kell járhatóvá tenni. Ugyanakkor könnyítene a helyzetemen, hogy amennyiben ténylegesen erősödik az emberekben a tulajdonosi érzés, akkor ez forrása lehet a többletteljesítménynek. A vélemények összecsapása folytatódott a sajtóértekezleten is. A több indítványával leszavazott dr. Tal- lóssy Frigyes képviselő szérint a mezőgazdasági lobby győzött, amely szövetkezetjogi kérdéseket gazdasági oldalról közelített meg. Mit mond erre Hütter Csaba? — A döntésekben nem lobbyzást, nem nagyüzem- pártiságot, hanem realitáspártiságot látok. A küzdelem pedig folytatódik tovább. A „földvisszaadást" indítványozó leszavazott képviselő így vélekedik: — A parlament most nem támogatott, de ez nem lefutott meccs. Ezt a történelmi igazságtételt meg kell majd cselekedni. tér A parlamenti vitát a helyszínen nyomon követte H,offer István, az Állami Földügyi és Térképészeti Hivatal vezetője. Találkozásunkkor elmondta: szerinte igen alapos volt az előkészítő munka, a javaslatok kimunkálásában is részt vett a képviselők több mint fele. — A vita természetesen kifejezte az érdekviszonyokat is. Pluralista véleménycserének voltunk tanúi. — A módosítások után úgy gondolom, több munkája lesz az ön hivatalának is. — Ez elsősorban* a helyi földhivatalokat érinti, amelyek a végrehajtásban dolgoznak. Mindenekelőtt azért, mert a földtulajdon szerzésének szabaddá válása a tulajdonosok, így az ügyfelek számát jelentősen megnöveli. A hivatalnak ez a természetes dolga, a társadalmi változás végrehajtása kötelessége. ☆ A tárgysorozatban csaknem elvész a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat. Holott nagyon is lényeges jogszabályról van szó. Emelletl érvel dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet is. — Amikor a javaslatot megismertem, azt a nekem segítő jogászokkal átnéztem, a módosító indítványokat pedig eljuttattuk az Igazságügyi Minisztériumhoz. ÖrömJEGYZETEK mel láttam, hogy ezek helyet is kaptak.a törvényjavaslatban. — Milyen jellegűek voltak ezek? — Inkább részletkérdések, módosítások. Az eredeti szöveggel, főként pedig a népszavazás és a népi kezdeményezés intézményének bevezetésével egyetértettem. — Hová sorolja a mostani törvényalkotási folyamatban a tárgyalt témát? — Rendkívüli jelentőségű törvényről van szó, az alkotmány után majdnem közvetlenül következőnek tartom. — Sokan sürgetik, a képviselők mögött álljon, szakértői gárda. A bevezetőben segítő jogászokra hivatkozott, e szerint ön már rendelkezik ilyen csoporttal? — Szerencsére igen, ha nem is régen. A népfront égisze alatt működik jogi-szakértői társaság, amely képviselők és a tanácstagok munkáját is hivatott segíteni. Én ezt külön is kértem, a jelek szerint pedig sokat profitálhatok ebből a kezdeményezésből/ ☆ •— És ön ? — A visszakérdezés Jakab Róbertnének, az Országgyűlés alelnökének szól, aki a tudósítótól érdeklődött : „fáradtak-e már"? — Az elnöknek válaszolnia sem kell, ott van ez az arcán. így jó okkal hozom szóba: talán kellemesebb volna otthon, a galgagutai csendben. Az sem sokkal pihentetőbb, még a kerítésen is átkiabálnak az asszonyok és tőlem kérdezik: hol a pénz? Természetesen az ország pénzére gondolnak. A választ én sem tudom, csak abban vagyok bizonyos, hogy nekem sincs. Jakab Róbertné Nógrádról kérdez., szóba hozza a megyei lapot is. A párbeszéd azonban igen kurta, mert így búcsúzik : — Elnézést, én következem az arénában. Pár pillanat múlva már a monitoron látom. Rázza a csengőt, csendet kér. A költségvetés szanálását szolgáló javaslat vitájára hívja a képviselőket. Kelemen Gábor PARLAMENTI I)r. Szilágyi Tibor és Tőzsér Gáspár.
