Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

Oda-vissza alapon (4. oldal) Csalód, otthon, szabad idő (5. oldal) Fociforduló (7. oldal) Tanácskozik az Országgyűlés Grósz Károly és Devcsics Az Országgyűlés üléssza­kának harmadik munkanap­ján a képviselők a mező- gazdasági termelőszövetke­zetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­val folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ternek adta meg a szót. aki a szerdai vitában elhang­zottakra válaszolt. Vitazárójában' a minisz­ter mindenekelőtt megkö­szönte azok munkáját, akik a három törvény módosítá­sában részt vettek. A ja­vaslatokból, hozzászólások­ból és véleményekből szin­te teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Sok vád érte viszont az adórendszert, amely ilyen helyzetbe hozta a mezőgaz­daságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaba felhívta a fi­gyelmet arra, hogy sok esz­tendő óta nem volt a me­zőgazdasági termelésnek ilyen kedvezményes adó­rendszere, mint amilyen most van. Véleménye sze­riont tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üze­mek helyzete olyan, ami­lyennek a vita során jelle­mezték. Sokkal inkább az a gond, hogy a mezőgazda- sági árak az utóbbi eszten­dőkben is csak milliméte­rekkel haladtak előre, így az élelmiszer-ipari árak is. A mezőgazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő különbsége foly­tán csökken az üzemi ered­mény, nominálértékben is éppenhogy csak megtartja tíz évvel ezelőtti mértékét. A miniszter a mezőgazda­ság versenyképességéről is szólt. Véleménye szerint ez az ágazat nagymértékben járult hozzá ahhoz az élet- színvonalhoz, amelyet egyre többen kevesellünk, ám amely kiegyenlített, jó élel­miszer-ellátás közepette alakult ki. Mondandóját bi­zonyítva, néhány számmal érzékeltette a mezőgazdaság teljesítményét, hogy a kor­Miklós az ülésszak szünetében. rekt megítélést elősegítse. A mezőgazdaság 1960-tól, te­hát a szövetkezeti mozga­lom kezdetétől napjainkig néhány fontosabb termék előállításában a következő fejlődést érte el: a búza termésátlaga 3,2-szeresére, a kukoricáé 2,5-szeresére, a napraforgóé kétszeresére növekedett, az egy tehénre jutó tejhozam több mint 2,2-szeresére emelkedett. Ez európai mércével mérve is jelentős teljesítmény. A miniszter szólt a pa­rasztság jövedelmének ala­kulásáról is, amely elma­radt a társadalmi átlagtól. Ezen ugyan változtatni kell, azonban azt is látni kell, hogy amíg 1975-ben egy dolgozó egy esztendő alatt 116 mázsa búza értékének megfelelő munkajövedel­met kapott, addig 1988-ban 218 mázsával egyenlőt. —képek: kujcsár— Hütter Csaba ezután a termelőszövetkezeti tör­vény módosításához szólók véleményét méltatta. Egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik az 50 százalékos vagyonegyesítést javasolták, ugyamds a ké­sőbbiekben —, ha a feltéte­lek ezt lehetővé teszik — ezt még akár 100 százalékra is lehet növelini. A földmegváltással kap­csolatban megjegyezte : van mód arra, hogy a földmeg- váltás intézménye megma­radjon, s arra is, hogy az örökös megkapja a földjét, de azt benntartsa és fö!Ü- járadékat kapjon érte. A törvény lehetőséget nyújt arra is. hogy —, iha az ön- kormányzat úgy ítéli meg — egy meghatározott táblá­(Folytatás a 2. oldalon) A karzat zsúfolásig megtelik érdeklődőkkel, sokaknak már ülőhely sem jut. Dr. Gergely Sándor tartotta az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját. Seregnyien vállalnak missziót Tegnap megnyílt az ünnepi könyvhét Nógrádban Ma kezdődik az 1989. évi ünnepi könyvhét, amelynek Nógrád megyei megnyitóját tegnap délután tartották Salgótarjánban. Most elő­ször lett a megnyitó szín­helye a Balassi Bálint Nóg­rád Megyei Könyvtár előtti tér — az épületről köztu­dott, hogy az ország egyik legszebb és legmodernebb újonnan épült könyvtára — jelezve, hogy megyénkben a nehezedő életfeltételek kö­zött is helye van a kultúrá­nak, a művelődésnek. A megnyitón dr. Gergely Sándor, a Karancs Terme­lőszövetkezet elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, akiről ismert, hogy gazda­sági szakember létére, iro­dalomszerető, írástudó em­ber. Nem volt váratlan, hogy beszédében magvas, értékes, elgondolkodtató mondatokat fogalmazott meg: — Minden könyvnap újabb cáfolat a Gutenberg- galaxis halálát huhogok jós­lata ellen — mondotta —, mert bizonyítja, kell a ma­gány, kell a csend, a magá­ra eszmélő gondolat biro­dalma. A betűírás mellett megszületett a hangírás, majd a képírás, és ezek nem elpusztítani, hanem kiegészíteni fogják egy­mást. Az írott szó hatalma megmarad, miközben egyed­uralma megszűnik ... — Még kevés a türelem­re tanító mű a könyvek kö­zött, kevés a megegyezés magvait hintegető, pedig a könyvek által lesz kevesebb a szenvedély döntéseink ser­penyőjében, általuk lesz több a hideg fej, a józan megfontolás. Bízom a köny­veket írókban, bízom a könyveket olvasókban, bí­zom az emberben. — A könyv segíthet, hogy elkerülhessük a tár­sadalom túlnyomásos ál­lapotát, hogy ne valósuljon meg a rémálom: ez a re­formunk is akasztófaerdő­ben végzi be. Nagy felelős­sége van ma az írástudók­nak, de kell, hogy az em­berek fejében gyarapodjon a tudás ... Mától egy hétig több fi­gyelmet szentelünk a köny­veknek. Csupán a megyei könyvtár programjai egész füzetecskét töltenek meg. Ma délután 2 órától, a Pom­pom bábcsoport előadása szórakoztatja a gyerekeket, az előadóteremben, majd 18 órakor kezdődik a Balassi Bálint Asztaltársaság nyil­vános irodalmi estje. Az egy hét során hét író, költő és 9 előadóművész, il­letve művészegyüttes tobo­rozza a közönséget. Baranyi Ferenc, Csanády János, Csengey Dénes, Lázár Er­vin, Padisák Mihály, Pataki László T., Schmidt Egon ta­lálkozik az olvasókkal. Seregnyi könyvet szere­tő, környezetét művelni szándékozó ember vállal missziót ezekben a napok­ban az olvasásért. Minden kis faluban található könyv­tár, amely még ma is kö­zönségszervező központ le­het. A könyvhét június 9-ig tart. A boltokban bőséges a kínálat az ünnepre megje­lent könyvekből. A klasszi­kusok és a népszerű írók nevét sem keressük hiába, de megtalálhatjuk szókét is, akik eddig nem kaphattak szót. Színesnek, érdekesnek, igazán értékesnek ígérkezik az idei könyvhét. Megalakult a független sajtószakszervezet Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának Tisztelt Főtitkár Elvtárs! Ezennel szíves tudomásá­ra hozzuk, hogy 1989. má­jus 31-én megalakult az ön­álló, független sajtószak­szervezet, amely mintegy tízezer szervezett dolgozót képvisel. Tanácskozásunkon egyik központi kérdés volt a me­gyékben, az MSZMP irá­nyítása alatt működő lap­kiadó vállalatok és megyei lapszerkesztőségek sorsa. Tu­domásunkra jutott ugyanis, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága már döntött er­ről szakszervezetünk (illet­ve: a Gutenberg Szakszer­vezeti Szövetség) megkérde­zése, illetőleg tájékoztatása nélkül. Minthogy a szervezett dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek változásában a szakszervezetnek kompe­tenciája van, kifejezzük ér­tetlenségünket és tiltakozá­sunkat a döntéshozatal ilyen módja ellen. Igényeljük, hogy a dön­tést szíveskedjék a sajtó­szakszervezet tudomására \ és nyilvánosságra hozni, mert ki akarjuk alakítani ezzel kapcsolatos állásfog­lalásunkat. Ez alakuló kong­resszusunk határozott kí­vánsága. Tájékoztatására közöljük, hogy nyílt levelünket to­vábbítottuk az Országos Sajtószolgálathoz. Budapest, 1989. május 31. Tisztelettel: Berényi János elnök dr. Lepies György titkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom