Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 151. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JÚNIUS 29.. CSÜTÖRTÖK Folytatta munkáját az Országgyűlés Békési László az adóreform tapasztalatairól Szerdán az államháztartá­si reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés Az előző napról áthúzódó vitában szerdán elsőként Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat vezér- igazgatója kapott szót. Ügy vélte: az államháztartási re­formtörekvések helyesek; kedvező irányú elmozdulást jeleznek, önállóan azonban életképtelenek, elsietésük társadalmi feszültségek for­rása lehet. Lásztity Radomir (Buda­pest, 31. vk.), a BME tan­székvezető egyetemi tanára a kulturális szférával kap­csolatos aggodalmairól szólt. Félő — mondotta —. hogy végül is az állam kivonul a kultúrából, s ez további hanyatláshoz vezet. Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház színművésze röviden ismertette a nemrégiben megalakult Magyar Kulturá­lis Kamara levelét, ame­lyet több képviselőnek el­juttattak. Eszerint az MKK üdvözli a kormány valódi reformtörekvéseit, ám az államháztartás és az adó­rendszer korszerűsítésének koncepcióit több szempont­ból ellentmondásosnak tart­ja, és nem tudja a kulturá­lis szféra érdekeivel egyez­tetni. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi ta­nára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a tárgyalt előterjesztés csupán kon­cepció, s ezért javasolta: a parlament tekintse kor­mányzati munkaanyagnak, illetve egyfajta vitaalap­nak a majdan készülő tör­vénytervezethez. A vitában felvetődött kér- • désekre, javaslatokra Békési László pénzügyminiszter vá­laszolt. Megerősítette azokat a véleményeket, amelyek szerint a törvényalkotó munkát gyorsítani kell, a szakmai elképzeléseket össz­hangba kell hozni a pénz­ügyi, gazdasági koncepciók­kal. Az a feladat, hogy 1990-re már ne az eddigi, tulajdonképpen csődöt je­lentő, hanem egy új felfo­gású állami költségvetési ter­vezetet terjesszenek a par­lament elé. Ezután Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta a terv- és költségvetési bizottságnak azt az indítványát, . misze­rint a vagyonértékelésről - szóló törvényjavaslatot a kormány még az idén ter­jessze * a képviselők elé. Ezt a javaslatot két ellen- szavazattal; négy tartózko­dás mellett elfogadta az Országgyűlés. Az állam­háztartási reform koncep­ciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előter­jesztést ugyancsak elfogad­ták a képviselők, két ellen­szavazattal és 20 tartózko­dás mellett. Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően Békési László terjesztette elő . az adóreform működésének ta­pasztalatairól és az adó­rendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előter­jesztést. A feladat nemcsak az el­ső esztendő értékelése, ha­nem a magyar adórendszer továbbfejlesztést céljainak, tartalmának és programjá­nak felvázolása — mondot­ta elöljáróban. — Koncepció és tézisgyűjtemény, amely a továbbhaladás irányait, szá­mos ponton a különböző megoldási lehetőségeket van hivatva kijelölni. Nem-kőnk­( Folytatás a 2. oldalon) A szlovák fajták vezetnek Főszereplő az Orbid Az érsekvadkerti termelő- szövetkezet, a mezőgazda- sági minősítőintézet, a vető­magvállalat monori területi központjának szervezésében kedden tavasziárpafajta-be- mutatót rendeztek, a Nógrád és Pest megyei vetőmagot ter­melő gazdaságok szakembe­reinek részvételével. Sajgó Ferenc, a termelő- szövetkezet elnöke a gazda­ság tevékenységének is­mertetése során elmondta, hogy sok más növény mel­lett több, mint tíz éve foglal­kozik a gazdaság a tavasz» árpa fajtakísérleteivel, ? hektáros táblákon. Jelenleg hét minősített fajta — öt cseh, egy osztrák, egy NDK — látható a kijelölt parcel­lákon. Közülük pillanatnyi­lag az Orbid — szlovák származású, magyar honosí- tású — vált be a legjobban. Az idén több, mint 300 hek­táron termelnek tavaszi ár­pát, melyből a vetőmagot magába foglaló terület meg­haladja a 100 hektárt. Ez ke­vesebb, mint az elmúlt esz­tendőben, mert csökkent iránta a kereslet. Az itt elő­állított vetőmagot a nógrádi és Pest megyei nagyüzemek használják fel. Tőlük eddig minőségi reklamáció nem ér­kezett. Egyébként a társgaz­daságok garanciát látnak és kapnak az érsekvadkertiek által termelt vetőmag vásár­lásánál. Dr. Mikes György, a me­zőgazdasági minősítőintézet osztályvezetője a választékot kifogásoló észrevételekre elmondta, hogy a megfelelő fajták kielégítik a közter­mesztésben levő igényeket, és biztonságosan termeszt­hetők. Bejelentette, hogy a jövőben is csak a külföl­di fajtákra — döntően a szlovák származásúakra — támaszkodhatunk. Az öt szlovák fajta közül legna­gyobb területen az Orbidot termesztik. Utána követke­zik, az ugyancsak szlovák származású Mars, az Opál és a Rubin. Közölte, hogy a megye tavaszi árpa vető­magot előállító gazdaságai közül az érsekvadkertiek 1988-ban a legjobb ered­ményt, 6,2 tonnát értek el. Ismertette, hogy az előbbie­ken kívül foglalkoztak a hol­land Magda névre hallgató fajta meghonosításával* amely 14 százalékkal adna többet, mint az Orbid. Mi­vel igen költséges, nem ke­rül forgalomba. Felhívta a figyelmet a Perun, új szlovák fajtára, amely jó­nak ígérkezik. Ugyanis a csehszlovák vetésterület 20—25 százalékát foglalja el. Magyar fajtát jelenleg sem tudnak ajánlani. A vetőmagvállalat osz­tályvezetője, Újvári György bejelentette, hogy az elit­vetőmag ára tovább nőtt. Mészáros Györgyné, ugyan­ennek a vállalatnak a terü­leti vezetője, elmondta, hogy az itt termelt vetőmag 43 százalékát Pest, 53 százalé­kát pedig Nógrádban értéke­sítik. Megyeri József, a sör- árpatermesztő gazdasági társaság munkatársa beje­lentette, hogy a legnagyobb igény és kínálat az Orbid- nál jelentkezik. Forgalmu­kat a tőkés piacokon kíván­ják növelni, ahol a megren­delők a fajtaazonos árut ke­resik. Sajgó Ferenc zárszava után a jelenlevők megtekin­tették a kísérleti táblákat, ahol Balaton György, a ter­melőszövetkezet kalászos- ágazat-vezetője és Mikes György válaszolt a kérdé­sekre. '1 Mikszáth falujában „Ma már egyformán kedves nekünk magyaroknak, szlovákoknak a regény- és novellairodalmunk nagy. művésze, kinek írásait egyforma érdeklődéssel olvas­suk Ipolyon innen és túl. Mikszáth Kálmán szemé­lyén keresztül az olvasókat összeköti a baráti megbe­csülés és szeretet, melynek elmélyítése minden poli­tikai széljárás ellenére is tartósnak és őszintének kell maradnia.” (írásunk a 4. oldalon.) Nem ad ki senkit az SBTC! „Nagy volt a sürgés-forgás szerdán délelőtt az SBTC klubházában- Három egyesület: az Ü. Dózsa, az St. Síküveggyár SE és az Eger képviselői jártak a tarjániaknál, labdarúgók átigazolása ügyében. Az elnökség, a szakosztályvezetés minden játékos kiadását megtagadta, .átigazolási lapjukat is így zá­radékolták." (Kik, hová készülnek? — a 7. oldalon megtudjuk.) Új Volán-menetrend! A Nógrád Volán új salgótarjáni helyi járati menet­rendjét közöljük lapunk 5—6. oldalán. Felhívjuk ol­vasóink figyelmét, a két oldalt úgy szerkesztettük meg, hogy kiemelve az oldalakat a lapból, zsebben hordható kis füzetet alakíthatnak ki belőle. Olcsóbb a védőeszköz, mint a korszerű technika a kohászat és az építőipar vezet — a baleseti statisztikákban Nógrád megyében az el­múlt évben lassú, de biztos emelkedés volt jellemző a foglalkozási balesetekre, Az országban 96 ezer ilyen történt, szűkebb hazánkban, Nógrádban 2600 baleset. Ez a helyzet pontos meg­ítéléséhez persze, így önma­gában kevés, ám, ha azt vesszük, hogy amíg az or­szágban ezer foglalkoztatott­ból 19 szenved balesetet, Nógrádban pedig 26, már valamivel többet tudunk meg megyénk munkavédelmi helyzetéről. Hasonlóan ala­kulnak az arányok sajnos a táppénzesnapok számát tekintve is. Az okokat firtató kérdés­re nagyon röviden lehet vá­laszolni: megyénkben sok a kedvezőtlen munkakörül­ménnyel bíró munkahely. Így éppen a kohászat és az épí­tőipar jár élen, a mezőgaz­daság korábbi — szintén elő­kelő — helyéről visszalépett. Nem lehet a balesetek okainak vizsgálatakor azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a munkaidőn túli meg­terhelés, a másod-, harmad­állás okozta fáradtság — különösen az utóbbi idők­ben erősen érezteti hatását. Konkrétabban fogalmaz­va, az üzemekben a fejlesz­tés erőteljes visszafogása ugyancsak rontja a helyze­tet. Hiszen a magasabb tech­nikai szinten levő berende­zések önmagukban bizton­ságosabbak. Erre csak egy példa álljon itt: a sík- és a* öblösüveggyárban igen sok baleset következik be a ter­mékek szállítása közbe«. Azon a területen, ahol nincs gépesítés, automatizálás. De hasonló szempontból említ­hetjük ait is, hogy a Sal­gótarjáni Kohászati Üze­mekben a géppark 40 szá­zaléka hullára van írva. Az üzemi és a munkahelyi baleseteknek persze, ' a munkavédelmi hiányossá­gok csak egy részét okoz­zák. Hasonló kiváltó ok: a szűrővizsgálatok „elbagate- lizálása”. Az ötvözetgyárban például a zajvizsgálatot még a megyei munkavédelmi fel­ügyelőség felszólítása után sem végezték el... Nézzük még egyszer a szá­mokat: a 2600 balesetből nyolc halálos volt, 16 pe­dig súlyos csonkulást okozott. A közlekedéssel összefüggő esetek vezetnek a „ranglis­tán”. A védőeszköz-iellátással kapcsolatban megállapítha­tó, bár ez minden bizonnyal országos probléma, hogy ezek nagy része importberen­dezés, amelyeket nemritkán a gyengébb minőségű hazai gyártmánnyal kell a válla­latnak kiváltani. A vállala­tok mégis inkább választják a védőeszközök beszerzését, mint a korszerűbb berende­zések vásárlását. A Nógrád Megyei Társai dalombiztosítási Tanács szer­dai ülésén, amelyen a fent említett megállapítások is elhangzottak, áttekintették még a megyei TAKEH tár­sadalombiztosítási tevékeny­ségét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom