Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
2 NOGRAD 1989. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) rét törvényjavaslat tehát, hanem a további tételes ko- difikációs munka alapjául szolgáló koncepció, amelyet a kormány ezúttal első olvasatban terjeszt az Országgyűlés elé. Második alkalommal — terveink szerint októberben — már azoknak a törvényjavaslatoknak a beterjesztésére kerül sor, amelyek 1990. január l'jétől módosítják majd a magyar adórendszer egyes elemeit. Az adóreform megvalósításának értékelése kezdettől fogva heves viták tárgya. Az értékelés alapja az eredetileg kitűzött célok és az első esztendő eredményeinek összevetése. Az adóreform nyomén csökkent a magyar gazdaság vállalkozóinak. vállalatainak és szövetkezeteinek adóterhelése, mérséklődött a jövedelemcentralizáció. Ez a tendencia talán az adóreform legfontosabb és legkarakterisztikusabb hatása. A jövedelemdecentralizálás iránya jó, mértéke azonban messze meghaladja eredeti szándékait. Az 1987- es esztendő 76 százalékot meghaladó jövedelemelvoná- sa az elmúlt évben 51,5 százalékra, tehát 25 százalékkal csökkent. A decentralizáció mértéke közel kétszer akkora, mint ameny- nyití terveztünk. Az adóreform nyomán javuló tiszta- jövedelem-struktúrában, ahol szándékainknak megfelelően, bár a tervezettnél kisebb mértékben nőtt a bruttó munkajövedelmek részaránya és csökkent a bruttó nyereség tömege, az adózásit, szabadforrások 32,5 milliárd forinttal haladták meg a 87-es esztendő vállalati-szövetkezeti eredményeit. — A pozitívumok mellett szembe kell nézni az adóreform hiányosságaival, terveinktől eltérő torzító hatásaival is — mondotta — ezután, rámutatva ugyanakkor, hogv az adórendszertől függetlenül meglévő gazdasági válság miatt gyakran az adóreform vált a bűnbakká. — Kétségtelen, hegy a tervezettnél nagyobb inflációs nyomást váltott ki a 88-as adóreform. Bár a fogyasztói árak egyszeri, 8 százalékos növekedése csak két tizedponttal magasabb a tervezettnél, a termelői árak emelkedése ennél jóval jelentősebb. Az is tagadhatatlan, hogy a fogyasztói ártámogatás leépítése és az általános forgalmi adó egyidejű bevezetése néhány területen durva áremelkedést okozott. Ilyenek voltak a gyermek, és csecsemőruházati cikkek árai. Mindent összevetve, a jövedelemcentralizáció változását és az árnövelő hatásokat is figyelembe véve, azt kell megállapítani, hogy az adóreform első esztendejének haszonélvezői a vállalatok és szövetkezetek, terheinek viselői pedig a lakosság és a költségvetés voltakÁm, az adóreform hatásain túl, ez a megállapítás 1988-as gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos elemének kritikája is. Nevezetesen, a lakosság fogyasztásának csökkentése, terheinek növelése nagyobb mértékű volt annál, mint amennyi előnyt a vállalkozási szféra terheinek csökkentése, nettó jövedelmeinek növekedése a gazdaság számára hozott. Ez a jövőre nézve is tanulság mindannyiunk számára. Bár tagadhatatlan a teljesítményt fékező hatás, azért itt is sok tévhit uralkodik a társadalomban. Mindösz- sze két jelenségre térnék ki. Az egyik: minden ellen, kező állítás dacára, s adóreform hatásai mellett, tavaly sem csökkent, hanem 4—8 százalékkal nőtt a kisiparosok és kiskereskedők száma Magyarországon. Ez a dinamizmus, kiegészítve új vállalkozásokkal, ebben az esztendőben tovább gyorsult. Azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyeknél nemcsak a mechanikus bérbruttósítást hajtották végre, hanem megváltoztatták üzemen belüli bérgazdálkodási rendjüket is — nagyobb bruttó bért fizetve a nagyobb teljesítményekért — nem érvényesült az adózás telje* sítmgnyíékező hatásaAz adóreform 88-as megvalósítása az állami költségvetésnek 4,4 milliárd forintjába került, amiből 2,6 milliárd forint az adóhivatalok egyszeri kiépítése és gépesítése, 1,8 milliárd forint az üzemeltetés éves többletköltsége. Becslések szerint a társadalom összköltségei 15—16 milliárd forintra tehetek. A műkő. dőképesség veszélyeztetése nélkül állandó feladatunk az adminisztráció és az ezzel együttjáró költségek csökkentése. Az 1988. évi adóbevételi tervek teljesültek, a személyi jövedelem- adónál a nagyobb bér- és kamatemelések miatt túlteljesültek. 4,8 millió magyar állampolgár fizetett adót az elmúlt esztendőben. A láthatatlan jövedelmükből 82 ezren 830 millió forint összegű jövedelmet vallottak be tavaly honfitársaink. A borravalós szakmában ez 4000—8000, az orvosi hálapénz területén 12 000—14 000 forint évi jövedelmet jelent- Nem kétséges, ezek az adatok a valóság karikatúrái. Az adórendszer továbbfejlesztésénél alapelvnek tekintjük, hogy a korszerűsítési időszak végére 1992-ig, valamennyi magyarországi adót törvény szabályozza. Az adórendszer hosszú távon is öt elemre épüljön : a vállalkozások egységes nyereségadójára, a továbbfejlesztett személyi jövedelemadóra, a korszerűsítendő áfa-ra, majd 1991- től aZ egységes földadóra és az önkormányzatok hatáskörébe tartozó helyi adókra. Fontos alapelvnek tekintjük, hogy a ma túlburjánzó, úgynevezett tevékenységi alapú kedvezményeket fokozatosan a befektetések és megtakarítások adón belüli ösztönzése váltsa fel. Az adórendszer továbbfejlesztésének egyik sarkalatos eleme az adószintek mégha, tározáse. Alapelvnek tekintjük, hogy az adószintet ne a mindenkori kiadási szükségletek, hanem fordítva, az államháztartás és költség- vetés által teljesíthető kiadások nagyságrendjét, a törvényekkel szabályozott egymással összehangolt, a gazdaság fejlődéséhez és teljesítményeihez igazodó adóbevételek határozzák meg. Elengedhetetlennek tartjuk a vállalkozásokat terhelő adók szintjének 10—15 százalékos csökkentését, egyszer, smind, a különadók fokozatos megszüntetését. A 87-es előkészítés ideje óta hallatlanul sok illúzió, tévhit és irreális elvárás tapad a családi jövedelemadó fogalmához. A személyi jövedelemadót ellenző szakértők, mindenekelőtt szociológusok, kívánatos ellentpont- ként a családi jövedelemadót ruházták fel minden vonzó tulajdonsággal, s azóta társadalmi szervezetek, érdek- képviseletek széles köre is felzárkózott a gondolat mögé. E viták a parlamentben is többször fellángoltak — mondta Békési László, s bejelentette, hogy részletesen kidolgozták azokat a megoldásokat, amelyek különbözeképpen adóztatják a családok jövedelmeit— A családi jövedelemadó a közös háztartásban élő családtagok valamennyi jövedelmét összevonja. Ez annyit jelent, hogy bekerül az adóztatandó jövedelmek közé a béreken, vállalkozói jövedelmeken és kamatokon kívül a nyugdíj éppúgy, mint a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, az ösztöndíj, vagy a szociális sególyMiután hazánkban az az általános, hogy egy családon belül a férj és a feleség egyaránt keres, és a jövedelemszerkezetben nem jelentéktelen az előbb felsorolt pénzbeli társadalmi juttatások részaránya sem, a családok összevont jövedelme a személyi jövedelemadóhoz képest erőteljesen növeli az adóztatandó jövedelemalapot. Ezzel szemben áll. hogy az összevont jövedelmeket a közös háztartásban eltartottak létszámával — a mérhetőség kedvéért ez többnyire a kiskorú gyermekeket jelenti — el kell osztani, és így alakul ki az egy főre jutó adóztatandó jövedelem. Kinek kedvez -ez a megoldás? A mellékelt számítások azt bizonyítják, hogy kedvezményezik a nagy jövedelmű családokat, azon belül is a kiugróan magas jövedelmű többgyermekes, illetve az átlagnál magasabb jövedelmű egv- és kétgyermekes családokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a tavalyi adatok alapján az összes magvar adózó 86 százaléka az éves 120 000 forint jövedelem alatti tartományban helyezkedett el. A rendszer jellemzője, hogy nem azonosan értékeli a családban eltartott gyermekeket. A legnagyobb mentesség az első gyermekre jut, majd a kedvezmény degresszíven csökken. Egyértelműen kedvezőtlen a családi jövedelemadó a kis jövedelmű családok, a pályakezdő fiatalok, az egyedülállók és a nyugdíj mellett jövedelemmel rendelkezők számára. Az előzetes számítások azt bizonyítják, hogy valamivel több mint 1 millió 100 ezer, gyermeket nevelő család kisebb része lényegesen jobb. nagyobb része valamivel rosszabb helyzetbe kerülne a klasszikus családi jövedelemadó megvalósítása esetén. A másik szociálpolitikai alapelv, hogy egységesen támogassuk a gyermeket nevelő családokat, azaz, minden gyermek nevelésének költségeihez azonos mértékű támogatást nyújtson az állam. A személyi jövedelemadón belüli kedvezmények, mentességek, preferenciák ma széles körűek, s a lakossági jövedelmek több, mint kétharmadát mentesítik az adó alól. Ez az oka annak, hogy a maradék egvharmadra jutó átlagos adóteher több, mint 32 százalékos, magas a progresszió és magasak az adókulcsok. A mentességek, kedvezmények ügye az egyik legkényesebb területe az adórendszernek. Általában elvi egyetértés van a szándékkal, hogy csökkentsük a preferenciákat, valamint a progressziót és az adó mértékét. A konfliktus akkor keletkezik, amikor az első konkrét, már-már vívmányként kezelt kedvezmény szűkítése, vagy megszüntetése napirendre kerül. Már most tömegével kapom a leveleket, amelyek tiltakoznak egy- egy konkrét terület kedvezményeinek tervezett szűkítése ellen, de ugyanez tapasztalható a különböző érdekképviseleti szervek, szakmai érdekcsoportok és lobbik részéről is. Hütter Csaba miniszter: A kormány tudomásul veszi az aratási demonstrációt A mesebeli lány jut a litkei kombájnokról a parlamenti tudósító eszébe. Szerdán reggel gépszemle volt, talán éppen emiatt érkezett kis késéssel az ülésszak folytatására a téesz elnöke, dr. Miklós Zoltán képviselő, .ló alkalom a kérdésre: tüntetnek-e Péter-Pál napján a litkei gépek? Attól függ, honnan, milyen szemszögből tiéz- zük Csütörtökre virradóan, éjjel kettőkor elindulnak a gépek a Szolnok megyei Kuncsorbára — jól bevált együttműködési megállapodás alapján. Tehát úton lesznek — a nevezetes napon. Címke pedig kettő is akasztható rájuk. Egy: nem tüntetnek, csak munkába vonulnak. Kettő: részesei a demonstrációnak. Tessék választani.' Dr. Hütter Csaba mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter is választ: (nem óhajtja kommentálni a termelők demonstrációját. A szerdai tanácskozás első szünetében csupán eny- nyit mond első nekifutásra a NÓGRAD-nak is: — Tudomásul veszi a kormány a demonstrációt! Kész, indul az Országos Tervhivatal elnöke után. Kissé kínos az elutasítás, meg az újabb kérdés: — Ennyi az egész? — Igen. — fagyon diplomatikus. — Lehet. Mit tegyek ehhez hozzá? A szövetségeket az inspirálja a demonstrációra, hogy saját fontosságukat bizonygassák. — Hogyan érinti ez a kormányt? — A kormány tudomásul veszi. A kormány sem okosabb, sem butább nem lesz ettől Szívesen segítene az állampolgárok jövedelemhelyzetén, az üzemek jövedelmi helyzetén és a költségvetés jövedelmi helyzetén is. Mert mind a három bajban van. — Cselekedni pedig valamilyen határon belül lehet. — Mindig valakinek a rovására. És most nincs kinek a rovására segíteni. —k— Késik az aratás Víz- és jégkárok a mezőgazdaságban Immár csaknem két hete, héz lemérni a mezőgazdanaponta többször is zuhog az eső. Kezdetben még örültünk is az égi áldásnak, ám mostanra átok lett belőle. Különösen sokat bosszankodnak és mindinkább aggódnak a nagymérvű esőzések miatt a mezőgazdasági üzemekben, hiszen lassacskán veszélybe kerül az idei termés. De a károsodás mindenképpen bizonyos... Bablena Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőhelyettese kérdésünkre válaszolva elmondta: keddi látogatásakor a Ceredi Ceredvölgye Mgtsz- ben arról panaszkodtak, hogy az idén már 740 milliméter csapadék hullott a földekre. Annyi, mint az előző három-négy esztendőben összesen. Holott még csak hat hónapot tudhatunk magunk mögött... Másutt is hasonlót jelenthetnének esőügyben. Bár a töméntelen víz negatív hatásait egyelőre nesági üzemekben, az már kétségtelen : tavalyhoz képest előreláthatóan két hét- , tel később kezdődik majd az aratás megyénkben. Elhúzódik a kalászosok érése. Más növények is megszenvedik a sok esőt A bogyós gyümölcsök terméshozama elmarad a várttól. Annál is inkább, mert a jég nem kevés kárt tett bennük. Oravecz Lászlóné, az Állami Biztosító Nógrád Megyei Igazgatóságának mező- gazdasági csoportvezetője arról tájékoztatott, hogy több termelőszövetkezetben és állami gazdaságban is jelentős károkat okozott a jég. A magyarnándori és a pásztói állami gazdaságban egyaránt mintegy 300 hektár gyümölcsös szenvedett jégverést. Hasonlóképpen ez irányú bejelentés érkezett a ceredi, a szécsényi, a szügyi, a nagyoroszi és a mátra- mindszenti tsz-ből. A károk felmérése megkezdődött. A jövő évben az állam- háztartási reformmal és a jövő évi költségvetéssel összhangban, nagyrészt attól függően tervezzük a 4 százalékos pótádó, az egyszeri járadékelvonás, valámint a bér- növekedést terhelő nyereségadó megszüntetését. Ha a költségvetés pozíciója és a gazdasági folyamatok megengedik, szeretnénk a beruházásokat terhelő általános forgalmi adót is felszámolni. Előkészítjük az állami tulajdon utáni osztalék bevezetését, és ezzel együtt a vállalkozási nyereségadó mértékének csökkentését. Tervezzük a személyi jövedelem- adó átalakítását, aminek a lényege: csökkenő adókulcsok és progresszió, 4—5 adósáv, a preferenciák szűberi érvényesültek, részben, mert a gazdasági környezet sem alakult megfelelően. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.,), a Budapesti Elektromos Müvek vezérigazgatója az adóreform hatásait elemezve rámutatott: az általános forgalmi adó a termelői és a fogyasztói árszínvonal emelkedését idézte elő, ,s egyik tényezője volt a meglódult inflációnak is. Ezzel egyidejűleg a személyi jövedelemadó az élcmunkaköllségek emelkedését eredményezte, s voltaképpen ez is az árszínvonal emelkedéséhez vezetett. Tóth Ilona (Veszprém m., 13. vk.), a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára isErdeklődő tekintetek. (Dr. Borszéki Erzsébet és Vastag Ottilia). Kulcsár József felvételei kítése, a költségelszámolás korszerűsítése, a gyermek- nevelési adókedvezmények kiterjesztése és a befektetések ösztönzése. Az áfa területén korrekciókat és egyszerűsítéseket tervezünk, mindenekelőtt a lakásépítéssel kapcsolatos elszámolások területén. A konkrét törvényjavaslatokat a Minisztertanács októberben tervezi a parlament elé terjeszteni — mondta végezetül a miniszter, kérve a koncepció megvitatását. Fekete János, (Békés m., 11. vk.), a reformbizottság elnöke arról szólt, hogy az adórendszer korszerűsítésénél hasznosítani kell a bevezetés során szerzett tapasztalatokat. A várt előnyök ugyanis nem mindenmertette a szociális és egészségügyi bizottság javaslatát: az adórendszer korszerűsítésével kapcsolatos végső döntések az állam- háztartási reformkoncepcióval. ezen belül a bér-, ár- és szociálpolitikai intézkedésekkel összhangban szülessenek meg. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agarár- tudományi Egyetem kertészeti tanszékének tanszék- vezető egyetemi tanára arról szólt, hogy bár e jövedelem-újraelosztó szándék tészletesebb kimunkálását az őszi ülésszakra ígéri a pénzügyi kormányzat, veszélyes volna, ha esetleg a mezőgazdasági kistermelő'k(Folytatás a 3. oldalon.)
