Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

MAIAJÁN

KOSSUTH BADlO:

1.20: Hogy tetszik lenni ?

Nyugdíjasok műsora. «.SO: Külpolitikai figyeld 9.M: Napközben (Elő)

10.00: Az URH-adókon

egész napos közvetítés az Országgyűlés illéséről.

11.00: Labirintus.

11.10: Ligeti György népdalkórusaiból.

11.34: Hét szűk esztendő 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 15.20: Zeneiskolásoknak zeneiskolások muzsikálnak.

15.40: Poggyász.

Tudnivalók utazóknak. 14.00: Tizenhat óra Hírmagazin.

15.10: szívesen hallgattuk 11.00: Bioritmus

Életmód, egészség, környezet.

17.20: Dvorzsák-művek 17.45: A Szabó család 13.15: Hangerő 20.00: A Magyar Rádió

népi zenekara játszik. 20.33: Sokszemközt az egészségről

*1-05: Egy hölgy — kor nélkül...

Rökk Marika életútja. 21.45: ..Hajszálgyökerek”. 22.00: Hírvilág 22.30: Két kvintett 23.32: Dohnányl: Ruralia Hungarica — szvit.

PETŐFI RÁDIÓ:

8.05: Kölyökrádió 8.50: Olgeborge kapitány. IV/1.

8.05: Népdalkörök és citerazenekarok 9.30: Sportvilág 9.40: Rivaldafényben Rockmúzeum.

11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló. 11.30: Balaton-rádjó 12.10: Nótacsokor 13.05: Kenguru 14.00: Betütenger 15.05: Könyvről könyvért (Elő).

15.15: Szmolka Klára zongo- rahangversenye a 6-os stúdióban.

15.30: Csúcsforgalom — Miskolcon (Élő)

17.05: Nyáridő Benne:

17.05: A Csúcsforgalom folytatása 17.30: Helykereső.

Esélyekről, lehetőségekről — fiataloknak ! 18.30: Popregiszter 19.35: Hagyományápolók 20.00: Zenés beszélgetés. 21.05: Húsz év múlva 21.27: Magnósok figyelem! 22.08: Az Ifjúsági Rádió bemutatója.

A Szent Anna-tó regéje.

23.15: A dzsessz története.

80/43. rész.

23.55: Régi fúvósmuzsika.

BARTOK RADIO:

9.08: Nagy mesterek kamarazenéjéből

10.25: Rafael Kubelik vezényli a bécsi filharmonikus és a Royal lilharmonlkus zenekart.

11.30: Takács Tamara

operafelvételeiből.

12.0«: Gajane Dzsagacpan- Jan zongorahangversenye a pécsi művészetek házában.

13.05: Rockzene CD-n.

14.00: Három Vlvaldl- concerto

14.30: Zengjen a muzsika!

15.00: Moziárverés — moziátverés?

18.00: Felejthetetlen hangversenyek

17.20: Poggyász

17.40: x. Európa Cantat — Pécs, 1988.

18.09: Zenekari operarészletek.

18.30: Na maternjem jezlku

19.05: In der muttersprache

19.35: Verdi: Requiem.

21.03: Beethoven: A-dür szonáta. Op. 68.

21.30: Fiatalok a seregben

22.00: Magyar művészek operafevételeiből.

22.38: Kodály notturnói.

MISKOLCI STUDIO:

(Hétfőtől péntekig állandó műsorszámok.)

MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR:

2.05: Tévétorna nyugdíjasoknak

8.10: Brahms — Bernsteinciklus.

NSZK-filmsorozat. 9.10: Panoráma 9.55: Az Országházból jelentjük.

Tudósítás az Ország- gyűlés ülésszakáról.

1

1

LATUNK

lt.30 : Hírek

14.35: Pannon krónika.

14.45: Nachrichten.

Hírek német nyelve». 14.50: Ecranul nostru 17.20; RTV-közönségszol- gálat.

17.25: Számadás 17.40: Reklám 17.45: A kegyelmes úr szárnysegédje.

FF. Szovjet tévéfilmsorozat. V/4. rész — ism.

19.00: Reklám 19.05: Műsorajánlat 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.25: Közlemények.

Müsorajánlat.

19.30: Híradó 20.00: Az Országházból jelentjük... Összefoglaló az Országgyűlés mai napjáról.

20.40: Reklám 20.45: A klinika. NSZK- tévéfilmsorozat.

21.30: Reklám 21.35: Stúdió ’89.

22.20: Az animáció mesterei. Angol dokumentum- íilm-sorozat — Olaszország.

22.50: Híradó 3.

TV 2.

Radványi Dorottyával és Dömsödi Gáborral. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2.

Benne:

Reklám

Riportok

Időjárás

Zene

Tévétorna Teledoktor Orvosi tanácsok Neurológia 17.45: Torpedó.

Telefonos játék.

18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek!

18.49: Tv 2.

19.00: Bocsánat, itt vernek?

Lengyel bűnügyi film. 20.21: Tv 2.

Benne:

Van öt perce?

Shütz: 100. zsoltár. 21.00: Híradó 2.

21.20: Tv 2.

21.30: Meghökkentő mesék. Angol tévéfílm- aorozat.

Művészi kasszafúrás

— ism.

21.57: Tv 2.

22.00: Gondolkodó.

A Televízió tudományos folyóirata.

Kb.

22.45: Tv 2. Napzárta.

BESZTERCEBÁNYA :

1. MŰSOR:

9.25: Tv-játék — ism.

10.40: Sportvisszhangok —

ism.

11.45: Tévébörze 14.35: Obiektív — magazin. 17.15: Föld. az ismeretlen bolygó — sorozat.

17.45: idény előtt — tanácsok motorosoknak.

18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin. 19.30: Híradó 20.00: Váltságdíj — ír pr- sorozat.

20.55: Dokumentumsorozat

FF.

21.25: Dokumentumfilm a Fijj-szigetekről.

22.10: Koncert — komolyzene.

2. MŰSOR:

14.00: Kaleidoszkóp 16.45: A nap percei 14.55: Az Incheba-filmfesztivál műsorából. 17.50: Koncert gyermekeknek

18.40: Megyei magazinok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.15: Fehér rózsa — NSZK-film.

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

Az embervadász. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Kamara: Zártkörű filmklubrendezvény — Kohász: Mielőtt befejezi röptét a denevér. Színes magyar film. — Ráláss agy arma ti Madách : Fél 4: Macskafogó. Színes magyar rajzjátékfilm. Háromnegyed

4-tól: Volt egyszer egy Amerika I—11. Színes amerikai kalandfilm. — Kamara: Lenullázott légió. Magyar dokumentumfilm. — Bátonytere- nyei Bányász: Három férfi és egy bébi. Színes, szinkronizált amerikai íilmvígjáték. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Nincs kegyelem! Színes, szinkronizált amerikai krimiakciófilm. — Pásztó: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája. Színes, szinkronizált olasz film. — Rétság: Afrika expressz. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm.

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT...

Petőfi- expedíció Szibériába

Vélemény

A szeretet misszionáriusa:

)

Teréz am/a

A Morvái Ferenc kazángyártó vállalkozó által finanszírozott Petőfi-bizott- ság a minap tartotta Szibériába indulása előtti, egyeztető megbeszélését a Hírlapkiadó Vállalat Blaha Lujza téri klubjában.

Most már minden akadály elhárult, hogy a közei hétezer kilométerre, a Bajkál mellett lévő Bar- guzinban a bizottság feltárja a feltételezett Petőfi- sírt, és a több mint másfél évszázados, újra és újra felbukkanó legenda végére járjon.

A bizottság által összeállított magyar csoport 23 fővel két részben indul útnak. Július 10-én a kecskeméti televízió stábja, 13-án p>edig Morvái Ferenc vezetésével a sír feltárását végző szakemberek, köztük dr. Kiszely István antropológus, Varga Béla régész a felmerülő filológiai kérdések tisztázásához, Pécsi István, a bizottság sajtószóvivője.

Szovjet részről a feltárási és az ahhoz kapcsolódó munkákban részt vesz Va- szilij Pagirja munkácsi helytörténész és irodalomkutató, Petőfi szibériai legendájának újrafelvetője, valamint Alekszej Tyiva- nyenko és Eduard Gyomin, a Szovjet Tudományom Akadémia Burját Intézetének tudományos munkatársai, kandidátusok.

Utolsó mozzanatként e héten pontosul az exhumálásban részt vevő két amerikai antropológus személye, valamint az, hogy az Egyesült Államokat melyik tévétársaság képviseli. A fe1- vételek költségét az Amerikában élő magyarok fedezik.

Amennyiben a nemzetközi szakértő gárda minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy a titokzatos sírban valóban Petőfi Sándor magyar forradalmár és költő földi maradványai vannak, a hamvak Magyarországon kerülnek végső nyughelyükre.

Csank Csaba

„Odaodoon kell t szerelni másokat, úgy hogy belefájduljunk.”

Eltárgyiasult. érzéketlen, sőt barbár világunkban fehér holló a jóság, a huma- nitáriusság. Szeretetakciók, -kampányok persze vannak, mert képmutató módon a látszatra nagyon ügyelünk. De ezek nem pótolhatják a folyamatos, őszinte törődést. A segítségért kinyújtott kezek ezért gyakran ja Semmibe markolásznak. A kérő -tekintetekre üres arcok merednek.

A világjelenséget már testközelinek érezzük Napról napra fájóbb a felismerés, nagyobb mérvű az elszegényedés hazánkban, mint a pólus másik oldalán a meggazdagodás. A kontraszt egyre élesebb. Negyven esztendő eltorzult szociálpolitikáját lehetetlen a jelenlegi gazdasági feltételek között helyrehozni. Az állam egymaga már nem képes ellátni szociális funkcióit, így fokozatosan teret enged az egyházi kezdeményezéseknek, ahol az emberbaráti szeretetet nem paragrafusok szabályozzák.

Mert „a simogató kéz többet jelent a kenyérosztó

kéznél” — ezek már Teréz anya szavai. Azé a világhírű Nobel-díjas apácáé, aki a napokban négy nővérrel azért érkezett Budapestre, hogy itt is letelepítse a Szeretet Misszionáriusainak rendjét. Két éve már jártak nálunk, most hívták őket, és ismét jöttek. Jöttek, hogy fogadalmukhoz híven teljesen ingyen, nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül segítsék a szegényeket, az árvákat, az utcára kitett gyerekeket, a betegeket, a drogosokat, az AlDS-ben szenvedőket. Nyolcvan országban 2800-an állnak a rend kötelékében, Magyarországon lesz a 406. házuk, ahol áldásos tevékenységüket folytatni tudják.

Teréz anya albán szülők gyermeke: 40 éves koráig apácaként tanított Kalkuttában. A sugallat 1946. szeptember 10-én, egy vonaton történt utazás alkalmából érte. A hívás így szólt: adjatok oda mindent a nyomor- negyedekben lakóknak! A szegények legszegényebbjei között szolgáljatok! 1951-ben alapítja meg a Szeretet Misz- szionáriusai rendjét, amely nemcsak a világ éhségsújtotta területein terjed el rohamosan, hanem a gazdagabb

államokban is. „Minden országnak megvannak a maga szegényei" — vallja a kicsiny, törékeny 'termetű világnagyság.

Téglásy Ferenc felemelően szép, lírai töltésű rövidfilmjében pénteken délután találkozhattunk a neves vendéggel. Az író-rendező, a Soha, sehol, senkinek című nagy sikerű alkotásában saját életén keresztül már bemutatta az igazságtalanság áldozatainak, a kitaszítottaknak a sorsát. Ebből az alapállásból közelített ehhez az élő szenthez is. Melegen, emberségesen, a legnagyobb tisztelettel pásztázott a kamerája a barázdált arcon, megmutatva azon az alázatot, a szeretetet, a békét, az örömöt és az istenhitben elmélyült érzéseket.

Nem feledhetjük az egyik fogadóféinek, Pozsgay Imrének az ajándék rózsafűzért szorongató kezét sem, aki ezzel a találkozással jelképesen belépett a szolgálatba, bár tudja: nem illik a regulába. Tekintete sugárzott, akárcsak a távolról idezarándokolt jószolgálati misz- szió tagjainak, hiszen 6 is belülről, lélekből képes visz- szamosolyogni az emberekre.

Buzafalvi Győző

Kellemeset a hasznossal...

Izgalommal telnek a bá- tonylerenyei Poszuk Renáta napjai. A mostanság tett érettségi vizsgája után felvételire késiül, a soproni Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola

óvónőképző intézetében kívánja tanulmányait folytatni. Ha strandra, sétára indul, a táskájában ott lapulnak a könyvek, s minden odódó alkalommal még ott is bújja oldalait. Merthogy nyár és vakáció: a kellemeset a hasznossal szívesen összeköti egy mai diáklány. -kjHegedűs Morgan műtermében

Optimista festő a humánummal szövetségben

A szerényen berendezett padlásszobát egy szekrénysor és térelválasztó osztja két részre, a műteremre és a lakórészre. Itt, salgótarjáni otthonában beszélgettünk Hegedűs Morgan festőművésszel. Sohasem érdekelte a formaság, a felszínes csillogás, mindig mélyebb összefüggéseket keresett. Megismerni az emberek gondolkodását, kapcsolat- rendszerét, és a festészet eszközével felhívni figyelmüket egy-egy gyarlóságukra. Rádöbbenteni, elgondolkodtatni, és nem gyönyörködtetni akar.

Nem volt könnyű az út, amit Hegedűs Morgan eddig végigjárt.

— Több vargabetű megtételével a képzőművészeti főiskola nélkül jutottam ide. Fiatalon, 16 évesen határoztam el, hogy festőművész leszek, annak ellenére, hogy szüleim az épületlakatosszakmát taníttatták ki velem. Az elhatározásomon és a hitemen kiviül semmim sem volt.

Két dologgal biztos, hogy rendelkezett az egykori el- ■ szánt fiatalember: tehetséggel és akaraterővel, azzal a belső tűzzel, ami benne égett, és még most is ég.

— Festettem, rajzoltam, nagyon sokat tanultam és dolgoztam, hogy legyen pénzem festékre és a mindennapi megélhetésre. Voltak barátaim, akik hittek bennem, biztattak. Festők, akik segítettek, és akik rámle- gyintettek. De sajátosan mind a kettő előbbrevitt. Akik segítettek, azok szakmailag, akik rámlegyintet- tek, azok megerősítették bennem a „csak azért is” elhatározást. Krisztusi korban — 33 évesen — megkaptam a képzőművészeti tagságot.

— Több technikát is alkalmaz, például olajt, tűzzománcot, akvarellt...

— Valójában az olajnál köteleztem el magam, de gyakran „kirándulok” más területre is. Mindig azt a technikát választom, amelyik a legkifejezőbb, amellyel a legjobban el tudom mondani adott gondolatomat.-*- Említette küzdelmes útját a képzőművészeti tagságig. Gondolom, ez idő alatt több csalódás érte.

— Alapjában véve optimista és nyílt ember vagyok. Könnyen kiadom magam. Ha valaki ezzel az őszinteségemmel visszaél, az csalódást okoz. Találkoztam

emberekkel, akik ebbe a kategóriába tartoznak.

— Mi a véleménye most az emberekről?

— Nagyon sok közöttük az egoista, öncélú. Az emberek egyre inkább érdekcentrikusok lesznek. Csak ami engem érint, csak ami nekem jó. Ez az életfilozófia elidegeníti egymástól az embereket. Közömbösek maradnak, hiányoznak az egymást megértő, segítő emberi kapcsolatok. A felnőttek egyre inkább manipulálhatók. Számomra ma a legnagyobb emberi érték: a szeretet, a megértés, a segítés, a tolerancia, az empátia. Summázva, azt mondhatom, hogy humánum. Sok az álhumá- nus egyén. Szeretem, féltem a másikat, de vajon miért? Mert érdekem fűződik hozzá. Nézze meg a készülő képemet. A ragadozó madár őrzi és vigyáz áldozatára. Az emberek is ilyenek. Fenntartunk kapcsolatokat, érdekből. Szeretünk, netán még segítünk is — érdekből. Az előbb azt mondtam, optimista vagyok, és most egy sor pesszimista példával jövök elő. Szerencsére azonban nem mindenki ilyen. Talán egyszer majd mindenütt és mindenkinél az igazi emberi értékek lesznek a meghatározók.

— Az emberi kapcsolatban mit tart a legfontosabbnak?

— A világon a legcsodálatosabb érzés, tett másoknak boldogságot szerezni, önzetlenség, barátság, szeretet, szolidaritás. Nem szabad ezeket a szavakat lejáratni. Ezeket mindennap élni kell. Én az az ember vagyok, aki azt mondja: ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Ha megbocsátasz, ha nem dobsz vissza kővel, talán a másik elgondolkodik. Emberek vagyunk. Sokszor épp ezt a legelemibb dolgot felejtjük el.

— Kanyarodjunk vissza a művészethez. Rómában a nemzetközi akvarellbienná- lén a díjazottak között volt. Itthon rangos kiállításokon találkozni műveivel. Csak a festészetnek él?

— Igen. Csak a festészetnek élek, amiből manapság nem könnyű megélni. Hogy mennyire így van, nézzen körül. Tudom, hogy a m gazdasági körülmények között a „kultúramecéna” az ikszedik helyre szorul. Azt mondtam, optimista vagyok, ez most is igaz. Mindaddig festek, amíg úgy érzem, hogy van mondanivalóm. Ha egyszer kiégtem, nem lesz mit közölnöm, akkor leteszem az ecsetet, és választok valami egyszerűbb és jövedelmezőbb pályát.

Szenográdi Ferenc