Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Garázsháború a gyarmati Rózsadombon „Már megint nélkülünk döntöttek a tanácson!" Napjaink korszerű, közkedvelt építési módja a csoportos családi házak építése. Kevés helyigénye miatt a tanács is támogatja ezt az elképzelést. Többnyire garázzsal együtt építik, hiszen ma már nem luxuskategóriába tartozik a személygépkocsi-tároló. Balassagyarmaton a város szívében, az Áchim András út és a Jókai út között a kertekből lemetszettek egy darabot, és sorra épültek a csoportos családi házak. Kialakult az Esze Tamás és a Béri Balogh Ádám utca. A lakosok rengeteg társadalmi munkával széppé varázsolták a kömyeT zetüket —, parkosították, járdát építettek, játszóteret alakítottak ki a zsákutca végén. A köztudatban Gyarmat Rózsadombjaként él ma már a parányi település. Tizenegy lakásba — érthetetlenül — nem terveztek garázst. Ezzel kezdődtek a gondok. — Nyolc katonai szolgálati lakás épült az utcában, s mindössze kettőben van garázs — mondja Berta Róbert, a városfejlesztési osztály vezetője. — A honvédség részéről nem volt igény rá. Mellette hat lakás épült, ugyancsak garázsok nélkül. Csökkentett igényű bérlakásokként kezdődtek az építkezések, majd az OTP közreműködésével fejeződött be -a sorház. Nincs olyan szabvány, hogy csak garázsokkal épülhetnek családi házak. Időközben az egyik OTP- lakás mellé épült egy garázs, így összességében tizenegy autónak nem maradt hely. A tulajdonosoknál — természetes — igényként jelentkezett garázsok építése. A körzeti lakótelepen lakók is garázsra vágytak. Az Esze Tamás utca túlfelén, a parkírozónál terveztek garázst építeni Elkészültek a tervek. Az utca lakosai közben tiltakoztak az építkezés ellen. Akcióikat siker koronázta —, nem épült garázs. Üj helyet kellett keresni. Erre legalkalmasabbnak a Béri Balogh Ádám utca vége és a ‘ temető közötti terület látszott. — A temető mellé lakás nem építhető, ezért maradt szabadon az a terület — folytatja Berta Róbert. — Az eredeti tervben itt park. s játszótér szerepelt. Aztán változott a gondolkodás, három verzió alakult ki. Az egyik szerint szó sem lehetett garázsról, a másik vélemény az volt, hogy csípjünk el a parkból egy darabot, a harmadik pedig azt sugallta, csak az ott lakóknak épüljön tizenegy garázs. A vélemények a lakosok körében is megoszlottak. Ezt bizonyítja a tanácstag jelentése is. Többen tiltakoztak az ellen, hogy csak az utca lakosai építhessenek garázst, mivel a hely közterület. Végül a minap a vb-ülésen megszületett á döntés —,19 garázs építésére lesz lehetőség. Az eredeti terv, a park, a játszótér teljesen logikusnak tűnik. Különösen most érthetetlen a megváltoztatása, mikor a lakók társadalmi munkában elkészítették a játszóteret. Vajon melyik szülő engedné szívesen gyermekét arra a játszótérre, ahol autók száguldoznák? A tanácstagi jelentésből nem derül ki a lakosok azon óhaja, miszerint csak úgy járulnak hozzá a garázsok építéséhez, ha azok a játszótérnek háttal épülnek, arról az oldalról nem közelíthetők meg. Kántor István, a, tanács műszáki osztályának főelőadója az elvi engedélyeket kiadta az építkezés megkezdéséhez. Ö a lakosság véleményét nem köteles figyelembe venni. Egy dolga van ilyen esetben; a városfejlesztési vállalat által benyújtott igényeket az országos szabványoknak megfelelően vizsgálja. A vb tizenkilenc garázs építésére adott engedélyt. Nem tudom ők látták-e a szép játszóteret, a hangulatos környezetet?! — Most hallottam először erről a döntésről, s meg vagyok lepődve — mondja Forgács Ákos, az egyik lakos. — Mi indítottuk el, mi szorgalmaztuk a garázsok építését. Arról volt szó, hogy csak tizenegy garázs épül. Azok is úgy, hogy teljesen el lesznek különítve a játszótértől. Szép utcát akarunk! Ha telezsúfolják garázsokkal azt a területet, akkor inkább lemondok róla én is. Pedig nagyon kéne garázs. Döntsék el a lakosok, milyen legyen az utca arculata. A tanácson elhangzott olyan kijelentés is, hogy milyen jogon sajátítják ki, a Béri Balogh Ádám utcai lakosok azt a közterületet. Aki mondta, talán nincs tisztában azzal, hogy a lakók kemény forintokkal kifizették a közművesítést. Most könnyű lenne rácsatlakozni a kiépített területre. — Mi annak idején azért jöttünk ide lakni, mert csend és nyugalom volt — mondja Bablena Józsefné, akinek van garázsa. — Három gyerekemnek nagy a mozgásigénye, ha itt garázsok épülnek, nem merem őket kiengedni játszani. Nem is tudtam róla hogy a tanácstagunk összehívta az embereket a garázsok ügyé- Bén. — Kifejezetten azért építettem itt házat, mert az eredeti terven park szerepelt — veszi át a szót dr. Horváth Sándor, aki a leendő garázsok szomszédságában lakik. — Elképesztő ötlet garázsokkal telezsúfolni ezt a területet. Bár megértem azt a tizenegy családot, akiknek nincs garázsuk. Ha háttal a játszótérnek építenek garázsokat, azt még el is fogadom. Akkor is, ha esztétikailag nem lesz valami gyönyörű látvány. Nem értem én ezt —, már megint nélkülünk döntöttek a tanácson. Két hete jártam a tanácselnöknél ez ügyben, ö személyesen ígérte meg, hogy nem támogatja a garázsok építését. Hogy ran ez?! — Azért jöttem ide lakni, mert ez zöldövezet —mondja Mayer Lászlóné, utcabeli. — Nyolcvannégyezer forintért vettem meg ezt a zsebkendőnyi területet. Kifizettem a világítást, az utat, a csatornát, mindent. Bíztam benne, legalább nyugalmam lesz. Ügy tűnik, ennek most „lőttek”. Hiába csináltuk meg a játszóteret, szétrombolják. Még attól is félek —, ha tizenegy garázst építenek —, hogy idővel ki- cserélődenek a tulajdonosok. Már most tizenkilencnél tartunk. Vajon mennyi lesz a végeredmény ? A lakosok szinte mindegyike megértette azoknak a gondját, akiknek az utcában nincs garázsuk, ök építsenek háttal a játszótérnek gépkocsitárolókat. Egyöntetűen érthetetlennek tartják, hogy lehet manapság korszerű csoportos családi házakat, garázsok nélkül építeni. Az utca keskeny, balesetveszélyes. Joggal féltik gyermekük épségét az ott lakók. Nyugalmukat látják veszélyben. Rebesgetik, „nagy emberek” erőltetik a garázsok építését. JA kijelölés, laz ár megszabása, a következő testületi ülés feladata lesz. A lakók kíváncsian várják, kik azok a kiváltságosak, akik a gyönyörű diófák Itövében garázshoz jutnak. Tanulságos az eset a döntési mechanizmust illetően is. A lakosok többsége úgy érzi kifelejtették őket saját környezetük alakításából. (A fejleményekre lapunk hasábjain visszatérünk.) Ádám Tamás Rendőrök rossz napjai „Gazdasági injekció" Pozsony mellett két lengyelt „kapcsoltak le” a csehszlovák vámosok. Közel félmillió dollár értékű aranyat, valutát fedeztek fel az Ausztriából érkező kocsijuk benzintankjában, ügyesen elrejtve. A CTK csehszlovák hírügynökség szerint az aranygyűrűk, s egyebek mellett volt 355 ezer szovjet rubel. 255 ezer magyar forint és közel 6 ezer bul- gár leva is. Nem teljesen világos, hogy a félmillió ■dollárba ezek is benne foglaltatnak-e. „A nagyvárosi élet embertelenné válásának súlyát leginkább a rendőrök érzik; rajtuk csattan az ostor akkor is, ha az állampolgárok gondjai sokasodnak, de akkor is, ha a közrend fenntartásával az államnak akadnak gondjai” — nyilatkozta a római rendőrszakszervezet egyik vezetője a közelmúltban. A panaszlista „a szavakban és fizikailag is megnyilvánuló agresszió növeke- dését” is tartalmazta. És ekkor még nem szóltunk az olyan^ veszélyről, mint amellyel brüsszeli kollégáik voltak kénytelenek szembenézni: az intézkedő rendőrt megharapta egy kábítószercsempész —, aki ugyanis az igazoltatáskor le akarta nyelni a bűnjelet. A delikvens az őrszobán bevallotta, hogy AIDS-ben szenved. . . Most a sajtó azt latolgatja, hogy vajon foglalkozási ártalom, vagy hőstett áldozata a rendőr, ha netán fertőzést kap? Egyértelműbb a helyzet Pakisztánban, ahol a belügyminiszter egy váratlan szemleúton, a fővárosban, megállapította: az őrszobákon laza a fegyelem, szenderegnek a rendőrök, akik ostobák és kövérek. A szemle következménye: a miniszter rendeletben írta elő, hogy minden rendőrnek legalább 86-os derék- bőségűre kell lefogynia. A másik hiányosság, az ostobaság orvoslását még keresik. t Cipekedünk Oraverz Balázs képriportja VASÓK FÓRUMA Ludányhalásziból Egerbe Értelmi fogyatékosok kulturális vetélkedője Az értelmi fogyatékosok III. országos kulturális találkozóját a közelmúltban tartották meg Egerben. A megyénkben működő három intézet közül a ludányha- lászi szociális otthon képviselte Nógrádot. Hogy milyen sikerre! és ezt milyen munka előzte meg? — az a NóGRÁD Fórumának címzett levélből vált ismertté. „ ... Körültekintő, célirányos készülődés előzte meg az idei egri népdal- és néptánctalálkozót. A kulturális program során 24 szakosított, illetve általános szociális otthon kultúrcso- portja lépett fel 56 versenyszámmal. A ludányha- lászi szociális otthonból egy néptánc- és egy népdalcsoport mutatta be produkcióját. Az öt táncospár a palóc karikázó és verbunkos tánccal nyerte el a 2. helyet, míg a nyolcfős énekkar a 3. díjat nyerte el. Ok palóc népdalokat adtak elő. Eddig minden alkalommal részt vettünk az országos találkozón és hasonló sikereket értünk el. A csoportunk felkészítését Sebestyén Edit C kategóriás néptáncos irányította, aki nagy türelemmel és szeretettel foglalkozott a csoport tagjaival. A szereplőket az intézetből elkísérték a betegtársak is. akik nagyon lelkesen buzdították a színpadra lépőket... A csoportunk részt vett egy egri kiránduláson is, amelyen nagyon jól érezték magukat...” Az intézményben folyó kulturális munkáról és az egri sikerről a Fórum olvasóit tájékoztatja: Mosó Zoltánná szociális szervező Ludányhalászi Ebben a hónapban látható Az „Asszonykor" kiállítása Hátra verebélyben „Nagymamáink kézimunkái ’ címmel látható a mátra- verebélyi művelődési házban egy kiállítás, amelyet Ja februárban alakult „Asszonykor” hívott 'életre. A kiállításra nagy izgalommal és körültekintő szervezőmunkával készültek, felkutatták a régmúlt idők lakásait díszitő kézzel varrott textíliáit és elhozták ,erre a saját maguk által készített darabokat is. A kiállítást nagyon ízlésesen készítették el. A falakon, asztalokon láthatjuk a szebbnél szebb kivarrásokat, amely valóságos népművészeti múzeumi hatást kelt a látogatóban. A nagy teremben kiállított darabok között 43 olyan falvédö található, amely nagyon szép gondolatokat kifejező varrott írással készült. 18 ünnepi abroszt is láthatunk és 14 dísztörülközőt. Csodálatosak a rojtos kendők ts. Valamennyi darab keresztszemes, (Merkelt) szálon varrott és ehhez hasonló megoldással készült. A kiállítás valósággal lenyűgözi a látogatót, elemzésre késztet, megismerteti a múlt emlékeit. Nemcsak a hagyományokat idézi, de ötletgazdag, tanulságos, esztétikai élményt nyújtó is. Az idelátogatók ismeretekben, lelkiekben gazdagodva távoznak. Segítséget adnak ehhez a Rendezők, akik fogadják és szakszerűen tájékoztatják a látogatókat A június közepén megnyílt kiállítás a hónap vé> tart, kedd és vasárnap kivételével 15—20 óra között J gatható. A tárlat láttán csak elismeréssel szólhatunl Asszonykor tagjairól és lelkes vezetőjükről, Verebélyi josné ,népművelőről. Ez a szép kiállítás eszünkbe juttatja Sütő András megszívlelendő szavait „Minden 'múltidézés, kegyelmi kérvény a jelenhez”. Verebélyi András Málraverebély Salgótarjániak Lvovban Jövőnk sem nélkülözheti a sokrétű együttműködést Az MSZBT Országos Elnöksége pályázatot hirdetett meg, és mint arról korábban hírt adott a NÖGRÁD is, az egyik nyolcvanezer forintos központi támogatást az MSZBT salgótarjáni városi munkaközössége nyerte el. A háromnapos szovjetunióbeli utazásra a közelmúltban került sor, amelyen harmincketten vettek részt a tagcsoportok képviselőjeként. A jutalom és részben turisztikai jellegű utazás eseményeiről Juhász László, az SKÜ MSZBT-tagcsoport- jának elnökségi tagja tájékoztatja a Fórum olvasóit: „.. . Az úti cél a Kárpáton túli 820 ezer lakosú Lvov gazdag történelmi múltú ukrán város megismerése volt, amely jelentős jpari, tudományos, kulturális központ. .. Felkerestük a középkori építészet remekeit, ennek különböző irányzataival ismerkedtünk, amelyek a város történelmi központjában találhatók... Lvov igen gazdag a múzeumokban, amelyből tizenöt található, és közülük többet megtekintettünk. Csodálatos a belváros panorámája is, a különböző alakú kupolák látványa. A város őrzi emlékeit, a múlt értékeit... Sok szobrot láttunk és a glasznoszty szellemében Sevcsenkónak, a nagy ukrán költőnek is kérik az emlékműve felállítását. Üti programunk során megkoszorúztuk a II. világháború áldozatainak emlékművét, tájékoztatást kaptunk a város gazdag kulturális életéről is. . . Sajnos, az idő rövidsége nem adott alkalmat arra, hogy ipari üzembe is ellátogathassunk. .. itt található az Ikarus testvérüzeme, és a legmodernebb tv-készülé- keket gyártó üzem js. A csoportunk számított arra, hogy baráti találkozóra is sor kerül, de ez elmaradt... Az egyéni találkozások, beszélgetések a barátság szálait erősítették, hasznos tapasztalatokkal járt, amely seg itthoni ez irányú munkánkat. A csoportunk tagjai egymást is jobban megismerték. Ez is hasznára válik a tagcsoporti munkának, mert jövőnk sem nélkülözheti a sokrétű magyar— szovjet kapcsolatokat...”
