Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

„Pártunk nyitottá vált...” Nógród és o portugáliai leiriai megye kommunista pártjainak kapcsolata egy évtizedes múltra tekint visz- sza. A múlt héten me­gyénkben járt a Portugál Kommunista Párt leiriai me­gyei bizottságának delegá­ciója, vezetője: Jose Marques Simeos Inácio, a, két párt kapcsolatá­ról, tapasztalatairól szól­va kijelentette: ,,a megyei pártbizottságon folytatott eszmecsere, találkozásaink Salgótarjánban, Pasztán, Szécsényben, Balassagyar­maton, az iparban és me­zőgazdaságban dolgozó emberekkel, arról győznek meg bennünket, hogy való­ban gyökeres változást va­lósítanak meg. (A portugál pártdelegáció vezetőjének interjúja a 3. ol­dalon.) Tengerszem Szultán A Mátra alatt megbúvó apró tavacska vizét vadka­csák szelik keresztül, békák kuruttyolása adja a nád zizegéséhez a kísérőzenét. A természet e békés vi­dékéről képriportban számolunk be az 5. oldalon. Látogatás a jósvafői gyágybarlangban Az Egészségügyi Minisz­térium 1969-ben minősítet­te gyógybarlanggá a jósva- föi Béke-barlangot. Az el­múlt két évtizedben több ezer légúti megbetegedés­ben szenvedő vett részt a föld alatti gyógyterápián, hazaiak és külföldiek egy­aránt. A szanatórium be­utaltjai között gyakran vannak nógrádiak is, ám a közvélemény keveset tud a gyógybarlangról. Ezért látogattunk el a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei kisközségbe, s helyszíni riportunk lapunk 3. olda­lán olvasható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD 1ER M XLV. ÉVF.. 148. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JÚNIUS 26.. HÉTFŐ , Világos válasz a tagságot foglalkoztató kérdésekre Lenkei Csaba a Központi Bizottság üléséről A felfokozott politikai munka egyik jele, hogy az MSZMP Salgótarjáni Váro­si Bizottságának titkárai va­sárnap délelőtt is tanácskoz­tak. Az előző nap késő este véget ért központi bizottsági ülésről Lenkei Csaba tájé­koztatta a titkárokat, az el­végzett munkáról itt kérdez­tük mi is a KB tagját. — Az elmúlt napok saj­tója egyértelműen jelezte, hogy minden korábbinál fokozottabb érdeklődés elő­zi meg a KB ülését. Mivel magyarázza ezt? — Elintézetlen ügyek lóg­tak a levegőben, több olyan kérdés is volt, amiben mindenképpen dönteni kel­lett. Ezekben korábban nem született egyezség, a tag­ságnak sem tudtunk mit mondani. A további elodá­zás a párt szétesésével fe­nyegetett, ezért a Közpon­ti Bizottság tagjai most az­zal ültek le: mindegy, hogy hány napos lesz az eszme­csere, dűlőre kell jutni. Kikényszerítette ezt a tag­ság érdeklődő nyomása is. A mostani ülésnek nem ki­sebb jelentőségű tényeket kellett tisztázni, mint a kongresszus jó előkészíté­se, a választások megnye­rése érdekében szükséges lépések vázolása, a külön­böző platformok közelítése, a hatalmi harc okozta bo­nyodalmak megszüntetése. Á felfokozott érdeklődést ez magyarázza, döntéseivel pe­dig meg is felelt a KB en­nek a figyelemnek. — Az elmúlt héten több felhívás is napvilágot látott: mondjon le az MSZMP főtitkára. Szóba került-e ez az ülésen? — Grósz Károly elmond­ta, hogy két hónappal, ez­előtt a Politikai Bizottság­gal együtt felajánlotta le­mondását, ezt ismét nem teszi meg. Természetesen, ha a Központi Bizottság úgy ítéli meg, akkor mentsék fel. A vitában egyébként többen név szerint i" meg­ismételték ezt a felszólítást, többek között azzal érvel­ve. hogy a főtitkár hitelét vesztette. A titkos szava­zással végül is állást foglalt a testület: főtitkárként az elnökségbe választva Grósz Károlyt. — Hogyan minősíthető a vita? — A Köz;ponti Bizottság ülését hallatlanul nagy aktivitás jellemezte, köz­ismert, hogy a két nap alatt csaknem százan szó­laltak fel. Volt olyan is, aki három-négv alkalommal is kifejtette véleményét. A mondandót a párt iránti el­kötelezettség, az őszinte hangvétel jellemezte. Kriti­kusak, személyeket nem kí- mélőek voltak a hozzászó­lások, érezhettük, hogy a megnyilatkozások mögött platformok húzódnak meg. Egy-két perces, vitatkozó jellegű hozzászólás is sok volt, ezek számos javasla­tot tartalmaztak, A párt léte vagy nem léte a tét — ez a felismerés sarkallt sok hozzászólót. A szenvedélyes­séget pedig jól érzékelteti, hogy gyakran felzúdult a terem, használni kellett az elnöki csengőt. — Bekapcsolódtak-e a véle­ménycserébe a nógrádi kom­munisták képviselői? — Igen. Juscsák György kérdést tett fel Horn Gyu­lának, Devcsics Miklós a párt belső életével, sze­(Folytatás a 2. oldalon) OKTÓBER 7-ÉH MSZMP-KONGRESSZUS A párt új elnöke: Nyers Rezső 21 tagú Politikai Intézőbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga június 23-án és 24-én ülést tartott, amelyen a testület tagjain kivül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, valamint a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a budapesti párt- bizottság titkárai. A testü­let Grósz Károly előterjesz­tésében megvitatta az MSZMP kongresszusának összehívásával, előkészítésé­vel kapcsolatos javaslatokat. A testület úgy döntött, hogy 1989. október 7-éré Budapestre összehívja az MSZMP XIV. kongresszu­sát. Határozott a szavazati jogú küldöttek megválasztá­sának rendjéről, a tanács­kozási joggal meghívandók köréről. A helyi küldött­választásokat 1989. augusz­tus 25-ig be kell fejezni, ezt követően létre kell hoz­ni a helyi küldöttcsoporto­kat és meg kell választani szóvivőiket. E napirend keretében a Központi Bizottság idősze­rű belpolitikai és pártpoli­tikai kérdéseket is megvi­tatott. A párt szervezeti kérdéseiről folytatott beható vita után úgy határozott, hogy szervezeti változtatá­sokat hajt végre. Ügy dön­tött, hogy a párt operatív irányító testületéül négy­tagú elnökséget választ, melynek tagjai: az MSZMP elnöke Nyers Rezső, a párt főtitkára Grósz Ká­roly, valamint Németh Mik­lós és Pozsgay Imre. Az el­nökség javaslatára a Köz­ponti Bizottság kibővítette a Politikai Bizottságot, amely a jövőben 21 tagú Politikai Intézőbizottságként műkö­dik tovább. A Központi Bizottság tit­kárává választotta Barabás Jánost, a budapesti párt­bizottság titkárát és Kovács Jenőt, a Központi Bizott­ság pártpolitikai osztályá­nak vezetőjét. Érdemei el­ismerése mellett felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost, aki más pártmeg­bízatást kap. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyez­tető tárgyalásokon részt ve­vő delegáció vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá pe­dig Fejti Györgyöt. Ivánvi Pált és Pozsgay Imrét vá­lasztotta. Nem akarnak zsarolni, de megtartják a Péter-Pál-napi tüntetést! Mint ismeretes, a gabona- termelő nagyüzemek az élel­miszer-ellátás alapját jelen­tő gabonaágazat évek óta folyamatosan romló helyze­tének felülvizsgálatát, gond­jaink orvoslását és legsür­getőbb gondjaik megoldására a gabona felvásárlási árá­nak 30 százalékos feleme­lését követelték abban a felhívásban, amelyhez közel ezer termelőszövetkezet és állami gazdaság csatlakozott. A felhívásban az is sze­repel* hogy az igények alá­támasztására a termelők Péter-Pál napján a közutak­ra vonulnak gépeikkel. A megszervezésre országos előkészítő bizottság ala­kult, amely június 19-én a termelő követeléseit tartal­mazó felhívást átadta a kormányt képviselő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszternek. A bizottság a követelésekre június 23-ig kért érdemi választ a kor­mánytól. A kormány képviselői, va­lamint az országos előké­szítő bizottság és a TOT el­nöke részvételével pénteken tartott tárgyalás nem ve­zetett teljes eredményre. A kormány az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem lát módot a legfontosabb követelés, a gabona felvá­sárlási árának azonnali, 30 százalékos emelésére. A kormány ígéretet tett a ga­bonaágazat jövedelmezősé­gének három év alatti hely­reállítására. Mivel ez évi — szükségesnek ítélt — jöve­delemjavító intézkedés nem történik, ezért az előkészítő bizottság a tüntetés meg­tartása mellett határozott. A bizottság fontosnak tartja tudatosítani, hogy a felvonulásnak nem az a cél­ja, hogy társadalmi feszült­séget keltsen, a kormány- gazdasági reformjait hát­ráltassa. A demonstrációval a társadalom figyelmét kí­vánja felhívni a mezőgaz­daság gondjaira, mielőtt ezek a lakosság élelmiszer-ellátá­sát, az exportot veszélyez­tetővé súlyosodnak. A de­monstrációval nem zsarolni akarjuk a kormányt, a tár­sadalmat. •Nem merül fel a céljaink félremagyarázásával terjesz­tett aratósztrájknak még a gondolata sem. Ugyanakkor nincs más lehetőségünk, mivel a kormányzat mind­eddig figyelmen kívül hagy­ta a termelők figyelmez­tetéseit, a termelőszövetke­zetek V. kongresszusán megfogalmazott igényeit, éppúgy, mint az ez év feb­ruárjában tartott országqs konferencia állásfoglalását, amelyre mindmáig még csak nem is válaszolt. Az országos előkészítő bi­zottság— a korábbi döntésnek megfelelően — Péter-Pál napjára, reggel 7 és 9 óra között országszerte sorra kerülő szervezett, fegyelme­zett felvonulásra hívja a termelőket: demonstrálják egységünket és elhatározott­ságunkat érdekeik érvé­nyesítésére. Űjabb lakások kivitelelésével tovább folytatódik a bátonyterenyei lMátra-lakótelep építése.-kép: kj— Közlemény, határozat, állásfoglalás az MSZMP KB június 23—24-ei üléséről (2. oldal) AZ MSZMP LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom