Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
2 NOGRAD 1989. JÚNIUS 26., HÉTFŐ KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. június 23-án és 24-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a pártintézetek vezetői, valamint a budapesti pártbizottság titkárai. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a pártkongresszus összehívására és előkészítésére vonatkozó javaslatot, és ezzel összefüggésben áttekintette a párt helyzetét. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívta az MSZMP kongresszusát. A testület úgy döntött, hogy minden 600 párttag után választható egv kongresszusi küldött. A kongresszuson a KB és a KEB tagjai is szavazati joggal vesznek részt. A küldöttválasztást 1989. augusztus 27-éig kell befejezni. Ezt követően alakuljanak meg a megyei küldöttcsoportok, és válasszák meg szóvivőiket A kongresszus napirendjéről, ügyrendjéről, a Központi Bizottság a következő ülésén foglal állást, ugyanekkor bocsátja vitára a párt programnyilatkozatának téziseit. A kongresszus napirendjére kerülő tervezeteket a tagság véleményére támaszkodva a küldöttekkel történő folyamatos konzultációk útján kell előkészíteni. A kongresszus összehívásával, előkészítésével foglalkozó határozatot a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza. Ugyancsak közzéteszi állásfoglalását a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről. A Központi Bizottság az ülésen a politikai irányítás ösz- szehangoltsága érdekében szervezeti, személyi változásokról döntött. A pórt elnökévé választotta Nyers Rezsőt. Kollektív irányítótestületként négytagú elnökséget választott Ennek tagjai: Nyers Rezső, a párt elnöke. Grósz Károly. a párt főtitkára. Németh Miklós és Pozsgay Imre. A Központi Bizottság felmentette titkári tisztségéből Be- recz Jánost, aki más pártmegbizatást kap. Köszönetét fejezte ki a párt vezetésében kifejtett tevékenységéért. A testület megválasztotta a KB titkárának Barabás Jánost és Kovács Jenőt. Az elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politikai Bizottságot kibővítve 21 tagú Politikai Intézőbizottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság első titkára, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyurieza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára. Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára, Németh Miklós miniszterelnök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre államminiszter, Rajki Sóndorné, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója, Varga László, a Zala Megyei Tanács elnöke és Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy amennyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági elnöki intézményről. akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köztársasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttseg vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét. Fejti Györgyöt és Iványi Pált választotta. Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei határozata az MSZMP kongresszusának összehívásáról és előkészítésének rendjéről I. 1. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. 2. A kongresszus szavazati jogú küldöttei: a) a tagsag által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött: b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. 3. A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy a) minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen: b) minden párttag — közvetlenül, vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában: c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldött jelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhasson; d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásává1 — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Közponli Bizottság folyamatosan működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. 4. A kongresszusra — szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapjanak meghívást: a) az Országgyűlés MSZMP-csoportjának képviselői, b) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői, c) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról, a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989 augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttválasztáséra felelős pártszervek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután, a dokumentumokat a küdöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. A szóvivők a küldöttcsoportok véleményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási módokról. 6. A Központi Bizottság, a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács László, Tőkei Ferenc, Vajda György. 1. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete óta végzett munkájáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4 Az. MSZMP programnyilatkozata. A Központi Bizottság vitára bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemények figyelembevételével, 1989. júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. 2. A Központi Bizottság partpolitikai bizottsága 1989. június 19-én, a Népszabadságban vitára bocsájtotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos vezető és ellenőrző testületéinek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párttesütlete- ket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembetéteiével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy miyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja a kongresszusnak. A Központi Bizottság 1989 júliusi ülése elé kell 1er jeszteni a következő kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat a programnyilatkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. . 4. Javaslat a kongresszuson létrehozandó vezető es ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára. 5. Javaslat kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére. 6. Javaslat a Központi Bizottság által kiküldendö jelölőbizottság összetételére. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről I. A párt az. 1988. májusi országos értekezlete óta megindult az. eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogállamiság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatározta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez. az új piacgazdasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is kifejeződik. Kezdeményezte a reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, felelősségéről.' Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek elsősorban, a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az. a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti demokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitás szükségességét. Azt a téves felfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista országokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és sajtóorgánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politikai pluralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom". Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus értékeinek védelmét az. erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt hetekben a társadalom széles köreiben is visszatetszést keltettek. A leghatározottabban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket: azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfogást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatot építő politikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. ☆ Pártunk számit a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. (MTI) Lenkei Csaba a Központi Bizottság üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) mélyi kérdésekkel kapcsolatban mondott véleményt. Gáspár Antalné pedig a kongresszusi küldöttek választásával foglalkozott. — Partegység vagy párt- szakadas. ott vannak ezek a fogalmak a levegőben. Milyen változást lát ezzel kapcsolatban a KB-iilés után? — Egy hozzászóló a salgótarjáni aktívaértekez.lc idézte: a főtitkár stt szólt nyíltan a hatalmi harcról, az. egység vagy a szakadás pedig ezen múlik. A szakadás kompromisszumokkal elkerülhető, most pedig ilyen kompromisszumos döntések születtek. Az. erővonalakat megtestesítő személyiségek ott ülnek az elnökségben, az egység meg* erősítése rajtuk múlik. Nézetem szerint most átmeneti Időre elhárult a hatalmi harc gondja. A veszélye azonban továbbra is fennáll. ha vissza is esett az esélye. — Mit vár a most megválasztott elnökségtől, a Politikai Intézőbizottságtól? — A párt belső életével összefüggő kérdések gyors és pontos kezelését, a kongresszus minőségi előkészítését. A különböző áramlatok közelítéséhez pedig mindenki személyesen járuljon hozzá. — A kibővített Politikai Intézőbizottságban mintha erősödött volna a vidék hangja. — Egyértelműen így van. Korábban szóvá tették, hogy a PB-ben a vidéknek alig van képviselete, felmerült, hogy ezt minden megye kapja meg. Erre nem került sor. a vidék képviseletének megerősödése azonban egyértelmű. Kiváltképpen fi ntos ez. most. hiszen csak Budapest nem készítheti elő a kongresszust. — Végezetül : hogyan állt jel a két nap után. miként értékeli a mostani KB- tanácskozást? — Nyugodtabb lelkiismerettel megyek a párttagok közé, számos kérdésre egyértelműbb és világosabb választ tudok adni. A KB leielőserr döntött, megnyugtató álláspontot alakított ki egv sor fontos ügyben. A kongresszussal és a személyi kérdésekkel kapcsolatban. tehát azokban, amelyek a tagságot foglalkoztatják. Ez. muníciót adhat a további munkához, kiváltképpen a gyors és alapos tájékoztatással. Ami pedig az. értékelést illeti : a KB mostani ülését én túlzás nélkül minősítem történelminek. Döntés nélkül ugyanis nem lehetséges fordulat, ez pedig most megtörtént. A hatalmon lévő párt nem mondhat le arról, hogy megerősítse pozícióját, s er.nek érdekében ezúttal jelentős lépés történt. Az intenzív, felfokozott politikához a Köz- poni Bizottság hozzáigazította saját menetrendjét is, ehhez pedig fel kell zárkózni az alsóbb pártszerveknek. Kelemen Gábor
