Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

\ 2 NCKiKÁI) 1989. JÚNIUS 23.. PÉNTEK Ülést tart az IUISZIUIV* Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1989. június 23-án, pénteken 9 árára összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság az alábbi 'napiren­di pontok megtárgyalását javasolja: 1. Javaslat az MSZMP kongresszusának összehívására és előkészítésének rendjére. Előadó: Grósz Károly. 2. Állásfoglalás-tervezet az MSZMP viszonyáról az egyházakhoz és a valláshoz. Előadó: Berecz János. NSZK parlamenti határozat Magyarország támogatásáról (Folytatás az adat: a térítési díj emelése miatt 10—15 százalékkal kevesebb ebédet igényelnek a tanulók. Wisinger János a többi között azt idézte: ma már a pénzügyminiszter is elis­meri, hogy az adórendszer nem állította vissza a fő­állás becsületét, inkább na­gyobb hajszába sodorta az embereket. A táppénzes­helyzetről szólva kifejtette, hogy ez most fog igazán megugrani, amikor jön a mezőgazdasági munkák sze­zonja. E ténynek is szociálpoli­tikai indíttatása van, nem pedig az orvosok diagnózi­sában keresendő a baj. A már említett, tervezett visz- szamenőleges kamatemelés­ről keresetlen szavakkal szólt: ha ez megtörténik, ielkerül a korona az elmúlt évek antiszociális intézke­déseire. Füssy József, az MSZMP meg\ei bizottsága titkára szerint a szociálpolitika rendkívül súlyos gondokkal küzd, számos területen más felfogásra van szükség. Az MSZMP nem támogatja. hog\ az állam kivonuljon a szociálpolitikából és nem ért egyet az általános „pia­cosítással'’. Az államnak garantált juttatással és cél­programokkal kell segíteni a rászorultakat. Az MSZMP megyei bizottsága most for­málódó politikai programjá­ban is helyet kapott a szo­ciálpolitika, arra helyezve a hangsúlyt, hogy javuljon a társadalmi esélyegyen­lőség. A feszültségek eisőd­Felforrósodott a légkör az Ózdi Kohászati Üzemekben. Ismertté vált ugyanis, hogy 1990. január 2-től leállítják az üzem egyes részeit, s az ezzel felgyorsuló szerkezet- váltás során együttesen csaknem két és fél ezer em­bernek kell megválnia je­lenlegi munkahelyétől és a megfelelő átképzés után helyben, esetleg más üze­mekben más munkát vállal­nia. A gondok . megvitatására csütörtökön a helyszínre ér­kezett Nagy Sándor a SZOT főtitkára. Az eszmecserén résztvevő munkások min­denekelőtt a bizonytalan­ságot kifogásolták azt, hegy még féléves távlatban sem látják a jövőjüket. Áz indulatos, esetenként elkeseredett felszólalásokra leges forrásának Füssy Jó­zsef is a lakáshelyzetet ne­vezte. Hozzátéve, hogy vé­leménye szerint a lakásépí­tés egész rendszerét köz­pontilag újra kell gondolni, beleértve a támogatás új formáját is. Németh Pétcrné a pénz­szűkére utalt: a szerény ta­nácsi lehetőségek, a csalá­dok helyzetének rosszabbo­dását megállítani nem tud­ják. Éppen ezért indokolt a minél ésszerűbb felhaszná­lás. Egy NEB-vizsgálatra utalva ugyanakkor megje­gyezte: megkérdőjelezhető, hogy a legrászorultabbak kapjak a segítséget. Fi­gyelmeztetett arra a hely­telen gyakorlatra is. amikor a rászorultság helyett érde­mi alapon zajlik a segélye­zés elbírálása. Bánfalvi István államtit­kár korrektnek minősítette a megyei helyzetképet, hoz­zátéve, hogy az előterjesz­tés nemcsak benyújtja a számlát, segítséget kér. ha­nem kezdeményező. jó­szemléletű szociálpolitikát mutat be. Az államtitkár országos, gondokról is szólt, ezek között említve az elég­telen rehabilitációt. Mint mondotta: félmillió rokkant nyugdíjas van hazánkban, s ezek kétharmada rehabili­tálható volna. Az elmúlt év­tizedek tendenciáinak ér­zékeltetése után szó esett a következményekről is : a tömeges méretű lecsúszás odavezetett, hogy egymilli- óan élnek a létminimum alatt, aktív keresők, sőt két­keresős családok jutnak, el ellehetetlenülésbe. Az új helyzetben a szociál­politika alapstruktúráját is válaszolva Nagy Sándor rá­mutatott, hogy a SZOT az, ózdi kohászok követelései nek túlnyomó többségét reá­lisnak tartja. Az. üzemben — a durva- hengermű bloksorának kor­mánypultjánál -— lezajlott találkozó végén Kós István, a durvahengermű szakszer­vezeti bizottságának titkára bejelentette, hogy az ózdi kohászat gondjaival kapcsolatban küldöttséget menesztenek Németh Miklós­hoz, a Minisztertanács elnö­kéhez. Az aktívaértekezlet befe­jezése után Nagy Sándor az MTI munkatársának elmond­ta, hogy a szakszervezet tel­jes súlyával szolidaritást vállal az ózdi kohászokkal, akik önhibájukon kívül ke­rültek ilyen nehéz helyzetbe. meg kell változtatni, a poli­tikai reformok előrehaladá­sával a szociálpolitika is társadalmasodott, sok az új kezdeményezés. Erre pél­da. hogy csak az elmúlt év­ben hetven központi alapít­ványt jegyeztek be a mi­nisztériumban. az ilyen célt szolgáló társaságok pedig megszámlálhatatlanok. A helyzetmegítéléssel kapcso­latban helyet kapott az ál­lamtitkári mondandóban az előítéletekre való utalás, va­lamint a csábító szociális demagógia kritikája is. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? A romló átla­gos életszínvonal mellett emberközpontúbb szociál­politika kell. Az elsődleges cél az önálló életkezdés — ezen Délül a gyermekválla­lás —, az. önmagukról gon­doskodni képtelenek : a ver­senyképtelenség következ­tében munka nélkül mara­dók. valamint a halmozot­tan hátrányos helyzetbe ke­rülők segítése. A rendelke­zésre álló pénz. dinamikusan a mai helyzetben nem nő­het, a meglévő erőforrások átcsoportosításával azonban megoldhatók a szociálpoli­tika legfontosabb céljai. Bánfalvi István részletes adatokkal támasztotta alá: mennyibe kerül a három- százalékos lakáskamatok ál­lami kiegészítése. A té­nyékhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy ennek egy része nem szociálpoli­tikai célokat szolgál, hiszen azok- is ilyen kamatot fi­zetnek, akik a gazdagodás­ra használják ezt a hitelt. Báli Nándorné dr. utol­só felszólalóként a Vörös- kereszt , tevékenységét mu­tatta be, majd segítséget kért. Több adományt is kapnak és szeretné, ha ezek közérdekű kötelezettségvál­lalásnak minősülnének. Eb- ber» a végrehajtó bizottság., foglalhat állást, s íg'v adományozó leírhatja az, adóalapjából. Baü Nándor­né dr. indítványát pártfo­golták a tanácsülésen. A tanácstestület végül a jelentést a vitával együtt el­fogadta, dönteni kellett azonban részkérdésekben is. Az egyik javaslat A va­riációja szerint az 1989 90-es tanévtől legyen az általános iskola alsó tagozatában in­gyenes a tankönyv, ez 11 300 kisdiákat érint. A B variá­ció szerint a kezdvezménv kiterjedne mind a nyolc osztályra, ebben az esetben azonban nem általános ér­vénnyel, hanem rászorultság szerint, differenciáltan. Dr. Körmendje József az A vari­ációt ajánlotta elfogadásra, a többség így is voksolt, a B variáció mellett tizenegyen voltak. K. G. Az NSZK szövetségi gyű­lése (Bundestag) csütörtök délután egyhangúlag elfoga­dott határozatban biztosí­totta elismeréséről a de­mokrácia felé tartó Magyar- országot és felszólította a nyugatnémet kormányt, hogy mind saját eszközeivel, mind pedig nemzetközi köz­benjárásával támogassa Ma­gyarország megújulási és gazdasági reformtörekvé­seit. valamint az európai intézményekkel való ered­ményes együttműködését. A határozatot — a szö­vetségi gyűlés Magyaror­szágról napirendre tűzött vitája során — a kormány — és az. ellenzéki pártok együttes előterjesztése alap­ján fogadták el. A Keresz­tén y dem okr a ta—Keresz­tényszociális Unió (CDU, CSU). a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD), a Sza­baddemokrata Párt (FDP) és Zöldek pártja által megsza­vazott indítvány vitájára és elfogadására, a vendéglátók meghívá'-ánnk eleget téve, megjelent Nyers Rezső ál­Együtt.es ülést tartott a Magyar Demokrata Fórum és a Magyarországi Cigá­nyok Demokratikus Szövet­sége, az MCDSZ. Az MDF a nemzeti és kisebbségi po­litika keretében nemcsak a határainkon kívül élő ma­gyarság felé fordul, de a hazánkban élő nemzetise­gek, kisebbségek támogatá­sát. gondjaiknak lehetősé­geihez mért felvállalását is fontosnak tartja. Az MDF nemzeti és kisebbségi cso­portja, az NKCS a hazai kisebbségek közül ePőként a cigányság képviselőivel lamminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja és Horváth látván Ma­gyarország bonni . _ nagykö­vete is. A Bundestag — a határo­zat értelmében a — a ke­let—nyugati bizalomépítés­hez és a helsinki folyamat keretében a rendszerek megnyílását előmozdító együttműködéshez való fon­tos hozzájárulásként üdvöz­li és támogatja a Magyar- országon kibontakuzott fej­lődést a demokratikus és pluralista viszonyok irányá­ban. A pártok egybehangzó véleménye szerint Magyar- ország a politikai rendszer­nek olyan lényegi reform­ját vezette be. amely a több­pártrendszerű parlamenti demokrácia meghonosításá­ra, az emberi jogok, a ha­talommegosztás, a jogálla­miság, az intézményi plura­lizmus. a tömegtájékoztatás sokrétűsége és a közéleti nylítság szavatolására ve­zet. A kormány és az ellen­zék átfogó párbeszédbe kez­dett, hogy széles alapra he­lyezzék az átalakítás folya­matát — állapítja meg a határozat. tárgyalt, akik hangsúlyoz­ták a cigányságnak a ma­gyar nemzethez »aló szoros kötődését. Az MCDSZ vezetői, a köz­életben és a munkahelye­ken -egyaránt jó kapcsolatra törekszenek mindenkivel, és az egyik legfontosabb feladatnak a cigányságot érő hátrányos megkülön­böztetések megszüntetését tartják. A szervezetek ve­zetői egyetértettek abban, hogy az a helyes, ha a ci­gányság nem asszimilálódni hanem integrálódni akar a A Bundestag-képviselők pártállásra való tekintet nélkül együttes állásfoglalá­sokban külön kiemelték a piacgazdaság irányába tett gazdasági és törvényhozási, valamint a külföldi tőkebe­ruházások előmozdítására életbe léptetett intézkedése­ket. A belső reformokon kí­vül ugyancsak elismerően méltatták Magyarország kül­politikai nyitását, a magyar állampolgárok szabad kiuta­zási lehetőségét szavatoló rendelkezéseket, a szomszé­dos országokkal való együtt­működés szélesítését, a vas­függöny embertelen határ- berendezéseinek a nyugati határon váló lebontását, a nemzeti kisebbségekkel valq egyenjogú, a kulturális ön­azonosságuk megőrzését ga­rantáló bánásmódot. Ez a politika iránymutató lehet Kelet-Európa több országa számára is — állapítják meg. A szövetségi gyűlés fel­szólítja még a kormányt ar­ra is. hogy az. EK-ban jár­jon közbe az EK és Ma­gyarország . megállapodásá­nak teljes megvalósításáért. magyar nemzetbe, társada­lomba. Az MDF és az MCDSZ vezetői elhatározták, hogy folyamatos kapcsolattartásra és rendszeres konzultációkra törekszenek. A konkrét te­endők végzésére közös bi­zottság alakul. Megállapodás született ar­ról is. hogy az első idő­szakban az együttműködés foglalkoztatáspolitikai kér­désekben. a jog és a közélet területén való eligazodás se­gítésében és a kulturális felemelkedés támogatásában valósulhat meg. Összehangolt szociálpolitikát 1. oldalról.) iopzArtb utAn érkezett Sürgősen orvosolni kell a kohászok gondjait Áz MDF és MCDSZ megállapodása ­Nyilatkozat az MSZMP főtitkárának személyéről fl Salgótarjáni Reformmííhely platformja (uiTuniuvno A pécs—baranyai MSZMP refomkör — csatlakozva a Csongrád megyei reform­kor kezdeményezéséhez — halaszhatatlannak tartja a főtitkári poszton történő személycserét. Grósz Károly történelmi érdemeket szer­zett a Kádár-féle vezetés leváltásában, de rajta és elvbarátain túllépett az idő. Megbocsáthatatlan hiba volt, hogy Nagy Imre és sorstársai politikai reha­bilitációja nem történt meg. így temetésük az MSZMP erőteljes kritikájának vált színterévé. A párt jelenle­gi vezetése, így de facto Harminc órás hajóút után csütörtökön megérkezett a Spitzbergákra a kedden sze­rencsétlenül járt Makszim Gorki i. A sérülések miatt a hajó csak igen lassan haladhatott, ezért vett ennyi időt igény­be amíg elérte a szerencsét­lenség színhelyétől 130 ten­azonos kategóriába került a mártírok elítélésében és kivégzésében közreműkö­dőkkel. Ez a tánv alapve­tően megkérdőjelezi az MSZMP hitelét, a választá­sok kimenetelét és vissza­tetszést szül minden tisz­tességes, a párt jövőjét fél­tő emberben. Ezért felszólítjuk a hibás döntésekben részt vállalt, illetve kompromittálódott személyeket és testületeket, hogy a párt megtisztulása érdekében vonják le a meg­felelő konzekvenciákat! Baranyai Reformkorok .Koordinációs Tanácsa geri mérföldre fekvő szige­teket. A Makszim Gorkijt Barentsburg kikötőjében hor- horgonyozzák le s időleges javításokat végeznek rajta, majd a jövő héten innen in­dul tovább az NSZK-beli Bremerhavenbe, ahol a ha­jótest sérüléseit teljesen ki­javítják. Politikai hitvallásunk Támogatjuk az MSZMP reformszárnyát. Elvetjük a sztálinista politikai gyakorla­tot, azt megreformálhatat- lannak tartjuk Egyedül jár­ható politikai útnak te­kintjük a demokratikus szo­cializmus megvalósulását: a jogállamiságot, a többpárt­rendszert, a többszektorú gazdaságot. A meghirdetett feladatok­hoz szükségesnek tartjuk, hogy országos és helyi szin­ten változzon az irányítás rendje, fogalmazódjanak megvalósítható programok, és hiteles, megnyerő szemé­lyiségek kerüljenek a veze­tésbe. Célunk A kulturált, demokratikus közélet megteremtése. En­nek érdekében politizáló fó­rumot hozunk létre az egész­séges helyi társadalom ki­alakítása és ezt követő fejlő­désének biztosítására. Véle­ménynyilvánításunkkal hat­ni akarunk a döntéshozó ál­lami és mozgalmi szerveze­tekre. Vállalt célkitűzésünk elérésében együttműködünk mindazokkal, akik elfogadják hitvallásunkat. Szövetségese­ink esetében ez az elsődle­ges követelmény. Szükségesnek tartjuk 1. Az e tájon élő emberek múltbeli cselekvésének való­ságos megismerését, megis­mertetését. Indokoltnak tart­juk a demokratikus hagyo­mányok feltárását. 2. A helyi politikai pártok, mozgalmak közötti rendsze­res, nyílt együttműködés gyakorlatának kialakítását. Kezdeményezzük a mozgal­mak, a szervezetek működé­si feltételeinek javítását. 3. A helyi politikai, gaz­dasági célkitűzések konkrét megfogalmazását. E prog­ramból tűnjék ki a tőlünk és nem tőlünk függő feladatok, a megvalósítási lehetőségek köre. 4. Minden szinten a helyi önigazgatás, az önkormány­zat visszaállítását, fejleszté­sét. 5. A szakmunkástól a dip­lomásig terjedő szakmai tu­dás megbecsülését. Működési rendünk 1. Közösen, előre megha­tározott napon és időben (legalább kéthetente) össze­jöveteleken értékeljük a helyzetet, megbeszéljük fel­adatainkat. 2. A tárgyalandó témát előre, közösen, az aktualitás­nak megfelelően határoz­zuk meg. Megbeszéléseinket rotációs rendben, alkalman­ként választott elnök vezeti, aki a kijelölt feladat tel­jesítését nyomon követi. 3. Állásfoglalásunkat nyil­vánosságra hozzuk. Nyári akadémia (Folytatás az 1. oldalról.) ra, hogy valamenyi szak­osztály és szervezet küldjön, a téma megvitatására szak­értőket. A Figyelőben, — az MKT lapjában — bővebb tájé­koztatást kapjon a vidéki szervezetek élete. Szükség van más irányban is széle­síteni az eddigi tevékenysé­gi kört, ugyanakkor a je­lenleginél többet kell nyúj­tani a jogi tagoknak is. In­dokolt, hogy a társaság kez­deményezésére és ahhoz kapcsolódóan szerveződjék a szakmai érdekvédelmi ka­mara. Augusztusban Salgótar­jánban sor kerül a nyári számviteli akadémia meg­rendezésére, az idei, ‘ Szom­bathelyen — július 2-án és 3-án — megrendezésre ke­rülő közgazdász-vándorgyű­lésen megyénket 15 fő kép­viseli. A Makszim Gorkij megérkezett a Spitzbergákra

Next

/
Oldalképek
Tartalom