Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.2Í: Hogy tetszik leírni? *.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.00: Egy falusi nótáriusnak legújabb pest­budai utazása... 11.30: Rólunk van szól 11.35: Hét szűk' évtized. Epizódok Tatay Sándor önéletrajzi regényéből 12.15: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle. 13.00: Klasszikusok dél- . időben. 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót.. . 15.20: Nóták 1600: Tizenhat óra. 16-10 : A szórakoztató osztály műsora 17.00: Tér-idő. 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: Anna Frank naplója. 20.21: Például a Swiss Air! M. Szabó Imre ' műsora 20.50: Turgenyev és a muzsika. Galamb György műsora — befejező rész. 21.45: ..Híijszálgyökerek” A Napút festője: Csontváry Kosztka Tivadar 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Elő) 23.30: Zenekari opera- részletek PBTÖFI RADIO: S.05: Kölyökrádió, szünidőben 8 48: A Nap születése. 9.05: Népdalkörök pódiuma 9.30: Maximális sebesség nincs. .. Forma—1. híradó. 9.40: Rivaldafényben : A sanzonok 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balatonrádió 12-10: Asztali muzsika 13.05: Robin Hood. V/2. rész. Angol nép­balladák alapján irta: Puskás Károly 13,41: Radioton­korongokról ! 14.00: Tea hármasban 15.05: Könyvről, könyvért. 15.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Elő) Maruzsa Tibor, Mészáros János és Varga Zoltán kürtön játszik 15.30: Csúcsforgalom. (Élő.) 17.05: Nyáridő. Benne : a Csúcsforgalom folytatása 17.30: Tárcsázz! 18.30: Popregiszter 19 30: Hagyományápolók ­20.00: 20 éve volt a woodstocki fesztivál Zenés beszélgetés 21.05: Húsz év múlva. Alexandre Dumas Három testőr című regényének folytatása rádióra alkalmazva 21.30: Savoy Brown felvételei. Nemes Nagy Péter blues- sorozata 22.00: Rádiószínház. Mr. I.übu mennyor­szága. John Mortimer hangjátéka. (1985.) 23.15: Zeneközeiben a hallgató BARTÖK RADIO: 9.08: Banda Pál gordonka­hangversenye a régi zeneakadémia Liszt Ferenc kamaratermében 10.45: Szimfonikus zene 12.00: Didó és Aeneas. Részletek Purcell operájából 12.44: A Mertens rézfúvós- együttes felvételeiből 13.05: Sikerlemezek CD-n. 14.05: Soproni József műveiből 14.52: Operaházi portrék Mátyás Mária 15.22: Évmilliók ember­közelben. Juhász Árpád geológussal beszélget Egyed László 15.42: Üj Melódia­lemezeinkből. Snittker: II. szimfónia 16.41: A kamarazene kedvelőinek. 17.53: X. Europa Cantat. Pécs, 1988. XXX/25. 18.30: Na matemjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat díj­nyertes lemezei. 20.14: Liszt: Funérailles. 20.26: Back-művek 21.45: Donizetti operáiból Alfred Brendel, 22.30: Dzsesszarchívum 22.58: Kultúrdiplomataként Helsinkiben MISKOLCI STÜDIÖ: (Hétfőtől péntekig állandó műsorszámok.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: í. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Brahms — Bernstein ciklus. 10.10: Panoráma. 10.55: Mozgató. Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 11.00: Képújság 16.25: Hirek 16.30: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. 16.40: Nachrichten. Hírek német nyelven. 16.45: Unser Bildschirm. 17.15: RTV-közönségszolgálat 17.20: Reklám 17.25: Számadás. Gazdasági negyedóra 17.40: A kegyelmes úr szárnysegédje, FF. Szovjet tévéfilm­sorozat, V/3. rész, ism. 19.00: Reklám 19.05: Műsorajánlat 19.10: Esti mese. 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Szép magyar tánc Kettős. 20.10: A klinika. NSZK-tévéfilmsorozat. XI19. rész: Kőomlás 20.55: Reklám 21.00: Stúdió ’89. 21.45: Tengerentúli magyarok. 22.30: Telis-televideo 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2. Radványi Dorottyával és Rózsa Péterrel 15.45: Képújság XIX. veszprémi tévétalálkozó 16.00: Henrik Ibsen: Peer Gynt. Tévéfilm. IIT. rész. (1988), ism. 17.01 : Tv 2. . Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene Tévétorna Teledoktor Orvosi tanácsok Neurológia 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Alvin és a mókusok. Amerikai rajzfilm­sorozat. 1. Ismeretlen repülő mókus. 2. A mókus- kiszasszonyok 18.48: Tv 2. 19.00: Péntek Rézi. Magyar film. (1938) FF. 20.10: Tv 2. Benne : Van öt perce? Dvorák: Humoreszk 21.00: Híradó 2. , 21.20: Tv 2. 21.30: Folyton folyvást folytassa! Angol film­sorozat. 10. rész. 21.56: Tv 2. 22.00: Nézőpont. A művészeti fő­szerkesztőség műsora 22.45: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : I. MŰSOR: 9.25 : Sportvisszhangok, 10.25: Helyszíni közvetítés a szövetségi gyűlés tanácskozásáról 12.00: Váltságdíj — ír tv­sorozat 12.55: Tévébörze 16.00: objektív, magazin 16.30: Ipari tanulóknak. 17.10: A tudásban van az erő. dokumentumfilm 17.40: A szocialista vállalkozás 18.20: Esti mese 18.30: A természetvédelemről 19.30: Híradó 20.15: Váltságdíj, 21.10: Dokumentumsorozat, 21.40: Koncert 22.20: Olaszország—Szovjet­unió férfi- kosárlábda-EB. 2. MŰSOR: 17.00: A nap percei 17.10: Légiposta, francia tv-sorozat 18.10: Bizalmas levelek 18.40: Kelet-szlovákiai magazin 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.15: Fiatalok tv-klubja 21.45: Híradó 22.15: Világhiradő 22.30: Hová repülsz galambocska? Angol tv-film MOZIMŰSOR: 'salgótarjáni November 7.: Nincs kegyelem ! Színes, szinkr. amerikai krimi-akcló- film. — Kamara: Mózes I—n. Színes, szinkr. angol—olasz film. — Kohász: Piedone Hongkongban. Színes. látvá­nyos olasz kalandfilm. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól : Moonwalker. Színes, zenés amerikai fantasztikus film. — Madách Kamara: Pergőtűz V. (Hazaérkezés) Magyar doku- mentumfilm. — Bátonytere- nyei Bányász: San Francis- có-i zsaru. (Bullitt.) Színes, amerikai krimi. — Bátonyte- renyei Petőfi: A hal neve: Wanda Színes, szinkr. angol krimikomédia. — Pásztó: Godzilla Mechagodzilla ellen. Színes, szinkr. japán fantasz­tikus film. — Rétság: Kom­mandó. (16) Színes, szinkr. amerikai akciófilm. telexen Érkezett.. Madách Imre és rokonsága Matzon Ákos magángyűjteménye a Nógrádi Sándor Múzeumban ^Buda László feiv.) Egy magángyűjtemény anyagát nézegetve sok érde­kességre rábukkanhat az ember. Nevek, alkotók, csa­ládok összefonódása izgal­masabbá teszi magukat a műalkotásokat is. Hogyan is talált' a salgó­tarjáni Nógrádi Sándor Mú­zeum Matzon Ákos Solymá­ron élő építészmérnök gyűj­teményére? Madách Imre megyénk nagy költője az összekötő kapocs. Öróla tudja minden­ki, ki volt, de a kiállításon alkotásaival szereplő Ba­logh Károlyt és Matzon Fri­gyest is megismerhetik a látogatók, ha a június 20-án megnyílt kiállításra elláto­gatnák. Hogy mégse tapogatózza­nak a félhomályban, Ba­logh Károly 1846— 1920-ig élt, és Madach Imre nővé­rének, Máriának volt a fia. A szabadságharc idején ár­ván maradt, s ezek után Majthényi Anna (Madách édesanyja) és a művelt nagy­bácsi neveli fiával, Ma­dách Aladárral együtt Sztre- gován. A fiúk nyelveket ta­nulnak, versek írásával pró­bálkoznak, festenek, rajzol­nak. Abban a korban a mű­velt nemesi családokban a humanista életérzés termé­szetes velejárója volt a mű­vészetek minden ágában va­ló tallózás. Maga Madách Imre is festett, de nem mű­vészi szinten, csaik kedvte­lésből. Balogh Károly iskolái­nak elvégzése után, miköz­ben a pécsi királyi tábla elnökeként bírói hivatásá­nak élt, szabad óráit szíve­sen töltötte sétával, az erdő fáinak, virágainak tanul­mányozásával, rajzolásá­val, környezetének érzé­keny, mégis dokumentatív megfestésével. Akvarellel dolgozott, melyet könnye­dén, lazúrosán, nagy tapasz­talattal kezelt. A kiállítás egyik részében tehát Balogh Károly munkáival, az ót Matzon Frigyes: Támaszkodó körülvevő világgal ismer­kedhet meg a látogató. De ki Matzon Frigyes és Matzon Ákos? Matzon Frigyes, aki Ba­logh Károly unokáját vet­te feleségül, 1909-ben szüle­tett, s a képzőművészeti fő­iskola elvégzése után, az 1940-es években kubiszti- kus szobraival lépett a ha­zai és a külföldi tárlatláto­gatók elé. Kedvenc anyaga a márvány, amelynek tu­lajdonságait maximálisan figyelembe véve alakította ki tömör, architektonikus formanyelvét. 1955-től a képzőművészeti gimnázium tanára volt. Alkotásai teszik ki a kiállítás második egy­ségét. A kollekció harmadik ré­szé is családi örökség, de leginkább tudatos gyűjtés eredménye. Molnár C. Páll, Tahi Tóth Nándor, Dobos Gyula, Németh György és a többiék Matzon Frigyes kollégái, barátai, tanítvá­nyai voltak; Kmetty Já­nos, Gadányi Jenő pedig nagyra becsült kortárs. Eh­hez a csoporthoz tartoznak a Matzon Ákos gyűjtői ízlé­sét, geometrikus-építészeti szemléletét tükröző alkotá­sok. Konok Tamás, Rar- csay Jenő, Kepes György, Keserű Ilona és mások al­kotásai a modern magyar művészet kvalitásos képvi­selői. Maga Matzon Ákos, a Madách-leszármazott is szí­vesen foglalkozik alkotó módon is a képzőművészet­tel, noha építész. Kubiszti- kus hangulatú kis kollázsai érdekes elemei a gyűjte­ménynek. örvendetes dolog, hogy lehetőség nyílott ezen anyag bemutatására. A kiállítás június 20-tól július 19-ig tekinthető meg a Nógrádi Sándor Múzeum kisgalériá- jában. H. Szilasi Ágota Nemzetközi tudományos vásár Becsben Nemzetközi tudományos kiállítás és vásár kezdődött vasárnap Becsben, a nem* zetközi konferencia-köz­pont palotájában. A nagy­szabású bemutatót World Tech Vienna néven most hatodik alkalommal rende­zik meg az osztrák főváros­ban. Az jdei rendezvény je­lentőségét növeli, hogy ve­le egy időben tartják Bécs- ben a nyugat-európai or­szágok Eureka elnevezésű közös tudományos kutatási programjának miniszteri értekezletét, amelyen a prog­ramban részt vevő 19 állam tudományos ügyekben ille­tékes miniszterei elfogad­ják az 1992-ig szóló új kö­zéptávú együttműködési munkatervet. Ibafai pipa­múzeum Az ibafai papnak min­dene a fapipája... mondja a nóta és mint­egy 20 éve a gyűjte­mény egy része Ibafán a múzeumban látható. A különböző formájú és fajtájú pipákból mu­latunk be néhányat. Ké­pünkön: Festett porce­lánpipák. Fotó: Hámor Szabolcs \ __________J T v, Vélemény A temetés „egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feledNI a gyilkosokat névén nevezNI” (Nagy Gáspár) Mindmáig legtiszteletre­méltóbb vállalkozása a Ma­gyar Televíziónak a nem­zeti gyásznapként örökké emlékezetünkbe vésődött jú­nius 16-i temetés közvetíté­se volt. Gyászolt az ország, gyászoltak a világ magyar­jai. Hazánk lakossága kora délelőttől késő délutánig szemtanúként, élőben követ­hette ötvenhat mártírjai­nak végső búcsúztatását. A kamerák hű dokumentátor- ként igaz képet adtak e világeseményként kezelt, megkülönböztetett figyelem­mel kísért végtisztességről. A Hősök terére milliók te­kintete szegődött. A 300 ezerre becsült kondoleálóhoz itthon reggel kilenc órától még további láthatatlan százezrek csatlakoztak. A vi­déki városok, községek utcái elnéptelenedtek, zajtalanná váltak. A munkahelyek el­csendesedtek. A hivatali cé­lokra szentesített protokoll- képernyők munkaidőben is megvilágosodtak. A tévén volt az ország szeme s ta­lán ekkor fordult meg so­kunk fejében: ezen a napon tényleg a nemzeté a televí­zió. Nagy történelmi pilla­natnak lehettünk így része­sei: az igazságtalanság te- metetlen halottait, a sürgető megbékélés szimbólumait közös főhajtással kísérhet­tük utolsó útjukra. Sokat változott egy esz­tendő alatt a helyzet körü­löttünk. A hatóság még ta­valy „letartóztatta” a 301-es parcellához „igyekvő” kop­jafát. Tamás Gáspár Mik­lóst ugyanekkor „finoman” elvezették, megakadályozva emlékbeszéde megtartását. Az idén még 300 kopjafát készí­tett az ominózus egyhez egy független művészcsoport. A ’89. június 16-i szónokok bú­csúszavait már nem fésül­ték meg avatatlan kezek. Mikrofonok sokasága zeng­te az egybegyűltekkel közö­sen: „rabok tovább nem le­szünk...” És valljuk be őszintén: a magyar tömegtájékoztatás is hatalmas utat tett meg. Az Emberi Jogok Magyar Ligája 1988. június 16-án em­lékművet, állított fel Nagy Imrének és mártírtársainak a párizsi Pére Lachaise te­metőben, de erről egyetlen sor nem jelent meg nálunk, hiába volt ]az emlékmű védnökségében 27 Nobel-dí- jas. A híres holtak kertje 44. számú parcellája őrizte meg a rettentő színdarab ál­dozatainak emlékét. A megemlékezések sorát a tévé egyes műsorában a június 16-án este sugárzott Viharos emberöltő című Nagy Imre-portréfilm zárta. A Gellért Kis Gábor és Sólyom László készítette dokumentumfilm — mely első e témában — jelentős mértékben hozzájárult a Nagy Imre-kép felülvizsgála­tához. Előítéletektől mente­sen és elragadtatás nékül fejtették ki véleményüket a perről. Szigorúan a hiteles­ségre törekedtek, így sok ko­rábbi hiedelemről és hazug­ságról lebbentették fel a fátylat. Ki is volt hát valójában a kivégzett miniszterelnök? Ez a szörnyűség hogyan tör­ténhetett meg? Nem marad­tak adósak a tárgyilagos vá­lasszal a film készítői. Apró Antal, Rajk László temetése­kor megnyugtatta a népet: „A párt el van szánva arra, hogy végérvényesen leszá­mol a múlt hibáival és bizto­sítja, hogy soha többé ne legyen ilyen tragédia.” A túlélők jól ismerik az ered­ményt. Nem az ellenforrada­lom sötét Ierői, nem a jobb­oldal pribékei ölették meg Nagy Imrét, ia meggyőződé- ses kommunistát, jaki a pártegység mindenekfelett- valóságát hirdette. Elvbará­tai tették vele ezt az iszo­nyú gyalázatot. 239-en fizet­tek az életükkel, koholt vá­dak alapján végezték ki őket. És ez a véres lista 1958. június 16-án nem zá­rult le. Haynau, Horthy és Rákosi börtönei nem őriztek ennyi halálraítéltet! Az ön­kény ellen így emelte fel szavát Krisna Menőn 1958. június 20-án: „Aki ma hall­gat Magyarország szenvedé­seiről, az nemcsak elfogadja azt, ami történt, de cinkossá is válik a magyar nép leigá­zásának bűnében.” A tényekben és nem a megrögzött ideológiában gondolkodó Nagy Imre meg­úszta a sztálini terrorpere­ket. Kompromisszumkészsé­gével kivédte Rákosi összes manipulációját, pedig kez­dettől a legkompromittálóbb és leggyúlöltebb posztokra állította. Kádár János is megígérte hatalomra jutása­kor, hogy „az új párt egy­szer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel!” A Nagy Imre-perben az igazság felderítése mégis el­maradt. Helyette az elretten­tést választották, mert nem olvasták Spinoza Etikáját: „A lelkeket nem fegyver, ha­nem a nagylelkűség hódítja meg.” Elhomályosult 1958- ban a Politikai Bizottság tisz­tánlátása is, amelynek tag­jai ekkor a következők vol­tak: Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. Münnich Ferenc, Rónai Sándor és Somogyi Miklós. Az „önkritika” és a lemondás árán megment­hette volna életét Nagy Im­re, de ő bátran vállalta sor­sát: a halált. Tudta: súlyos bírósági tévedés áldozata, kegyelmet mégsem kért. Biz­tos volt abban: eljön az idő, amikor igazságot szol­gáltatnak neki és mártírtár­sainak. Elérkezett a pillanat: meg­történt tudományos, erkölcsi és politikai rehabilitációja. Fegyelmezetten és méltóság- teljesen gyászolta meg a nép a kiemelkedő államfér­fit. De rekviem, emelkedett gyász jár a harcokban el­esetteknek is! Korparancs a megbékélés. Erteilen a bosszú és a megtorlás. A hő­söket tisztességgel eltemet­tük: békességben megfért egymás mellett a tömegben a Székelyföld és az Ersek- vadkert tábla. Az flntihősök pedig hallgatnak. Vajon meddig? „A gyilkosok bün­tetése egy legyen: a megne- veztetésük!” Buzafalvi Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom