Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
2 NOGRAD 1989. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az Országgyűlés Nógrád hangja az MSZMP Központi Bizottsága ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) fának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező — és persze ennek előnyeit élvező — szövetkezeti tag eszménye valóság lehet.' A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok — nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók — a termelőszövetkezetek közgyűlései — a gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében — • elismerve az igények jogosságát — elő lehetne írni például, a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását, vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. — Ám az a véleményünk, Jjogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot — mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradéjf kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A'másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági vi(Folytatás a 3. oldalon.) DR. MIKLÓS ZOLTÁN: Vitathatatlan a téesztörvéhy módosításának időszerűsége Dr. Miklós Zoltán, a Nógrád megyei 3. számú választókerület országgyűlési képviselője, a Litkei Ipoly Tsz elnöke, hozzászólása bevezető részében azt hangsúlyozta, alapvetően a tulajdoni reform, másrészt a szövetkezetek gazdasági, szervezeti önállósága növelése érdekében is szükség van a termelőszövetkezeti törvény jelenlegi módosítására. A módosítás azért is kell, mert a gazdasági társaságok álltai teremtett versen y helyzet lépéshátrányba kényszerít- hetré a szövetkezeteket. Megoldást csak az egységes szövetkezeti törvény elkészülte adhat, a mostani módosítás során kell megteremteni a termelőszövetkezeti tagság tényleges tulajdonosi érzetének hátterét — mondotta a képviselő. — Helyes az a szándék, hogy a kizárólag munkadíjaizáison alapuló személyi kötőJ désen kívül a szövetkezeti tagság jó részének vagyoni kötődését is igyekszik megöl dán i a javaslat. A módosítással kapcsolatban a termelőszövetkezeti vezető e sőként a szövetkezetek önkormányzatának fejlesztését. az önállóság növelését szolgáló törekvést emelte ki. Mondván: az önállóság az ejíyik olyan sajátosság, amely jól szolgálja mind a tagsági, mind pedig a gazdaság^ érdeket. Az önállóságot tovább kell fokozni. A mostani módosítással ezt segíti, hogy a jövőben csak a legmagasabb szintű jogszabályok állapíthatnak meg a szövetkezetekre vonatkozó kötelezettséget. A képviselő egyetértését fejezte ki azzal is, hogy a termelőszövetkezet közgyűlése, vagy küldöttgyűlése dönthesse el, melyek a szövetkezetben azok a vezetői munkakörök, amelyek ösz- szefé ehetetlenek, hiszen a testület jobban ismeri a helyi viszonyokat, mint a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv. — Álláspontom szerint minden más témában is elsődlegessé kell tenni a közgyűlési vezetést, segítve ezzel a szövetkezeti demokrácia erősödését. Ezt szolgálják a jelenlegi módosítás egyes rendelkezései. Az egységes szövetkezeti törvény k i d olgozásá nál miindenlkép- pen igényként jelentkezzen a közgyűlés szerepének nöDr. Miklós Zoltán velése. A törvénynek a küldöttgyűlést nem működtető szövetkezeteknél garanciát kéll adnia arra, hogy fontos kérdésekben a döntést, az alapszabályt ne utalhassa a vezetőség hatáskörébe, azok a közgyűlést illessék meg. Dr. Miklós Zoltán kifejezte az ellenőrző bizottságok újraszabályozásának igényét, a mostani módosításokkal kapcsolatban pedig második lényeges elemként kiemelte: támogatja a szövetkezeti tagság tulajdonosi érdekeltsége megteremtésében a vagyonrész bevezetését. Korlátozott mértékben ugyan, de ez utat nyithat a tag tényleges tulajdonossá válásához. — Történelmi lépésként kell minősíteni a módosítás azon tételét, amely a szövetkezeti tulajdon oszthatatliam- sáigának merevségét oldja fel. E megállapítás után a képviselő idézte az ezzel kapcsolatos bizony taliansór gokat, figyelmeztetve arra: ideges hangulattal ne cin- cáljuk szét a tsz-t. — Le kell számolnunk a szövetkezeti politika azon elemeivel, amelyek visszahúznak — hangsúlyozta a kép viselő. — A szükséges átrendezést pedig úgy' csináljuk végig, hogy ne következzen be visszaesés a termelésben. Sajnos, a politikai intézményrendszerünk reformkorában — tehát most — a népgazdaság egészéről ez nem mondható el. A vagyonrész működése körüli kétségeket is idézte a képviselő, majd aláhúzta: — Számomra úgy tűnik, hogy a vagyonérdekeltség növelésében a termelőszövetkezeti törvény módosítása, a mezőgazdasági termelés jelenlegi szerény jövedelmezősége mellett nem hoz érdemi előrelépést. Időszerűsége azonban vitathatatlan, mivel állápul szolgálhat a tervezett új szövetkezeti törvény elveinek kidolgozásához. Én is a vagyon 50 százalékáig terjedő nevesítését támogatom áilt'a- 1 á nosságb an. Hangsúlyozva, hogy a mi térségünkben 20 —25 százaléknak van realitása. A képviselő a vagyonér. dekeltség magasabb rangra emelésiének • lehetőségét látja abban a módosításban, amely szerint a szövetkezetbe földet be nem vitt tagok meghatározott összegű részjegy befizetésére kötelezhetők. Ez egyrészt az elődökkel szembeni társadalmi igazságosságot is kifejezi, másrészt még erősebb a tag tulajdonosi kötődése a tízhez. A törvényjavaslat lehetővé teszi a tsiz-elk gazdasági társasággá való átalakítását is. A képviselő azonban kiemelte, a tsz-ök problémáira nem az átalakulás hoz megoldást. — A jogszabályok korszerűsítésével és mindenekelőtt a gazdálkodás feltételeinek alapos javításával keli a termelőszövetkezeteket a gazdasági társaságokkal azonos helyzetbe hozni, hogy élet- képességük et, versen,yk épe s - ségüket bizonyítani tudják. Az országos a grame form kör állásfoglalására go nd o lók, amely szerint többek között árrendszerünk kiigaz íté sár a van szükség. Az egységes szövetkezeti törvény kidolgozásánál pedig olyan megoldásra van szükség, amelv a szövetkezeti értékekre és elvekre alapoz, megengedi a szövetkezést minden oTyam tevékenységre, amelyet az állaim nem tilt. Végezetül a képviselő szólt azokról a követelményekről!, amelyekkel a szövetkezés szabadsága elől is még inkább elhárulnak az eddigi jogi, anyagi és szervezési akadályok. Befejezésül kinyilvánította: támogatja a mezőgazdasági tériméi őszö- vetkezetekiről szóló törvény- módosítást. Az éjszakai órákba nyúlóan tanácskozott hétfőn az MSZMP Központi Bizottsága. Az ülésen a napirendek vitájában a KB mindhárom nógrádi tagja szót kért, részt vett a véleménycserében az MSZMP megyei bizottságának első titkára is. Legutóbbi kezdeményezésünk, miszerint közreadjuk a KB nógrádi tagjai által képviselt álláspontokat, jó visszhangra talált. Ezért ezzel a lehetőséggel a jövőben rendszeresen élni kívánunk. A hétfői ülés kapcsán ezúttal két nógrádi hozzászólást tolmácsolunk. LENKEI CSABA: fi párttagságot nem kérdezik meg A munkások látásmódjával, gondolkodásával kívánom továbbadni a környezetem megítélését a párt helyzetéről, a pártválasztás, a pártértekezlet, vagy -kong- reszus előkészítéséről. Ogy ítéljük meg, hogy a párt most súlyos helyzetben van, amelyben visszatükröződik a társadalom általános válsága. Az elmúlt egy év során ugyan kedvező folyamatok is kibontakoztak, mégis úgy érzékeli a közvélemény, hogy a jelenlegi állapot sokáig nem " tartható fenn. Vizsgálat alá kell vonni hogy az eltelt egy évben az MSZMP jó szádékú törekvéseit miért nem tudtuk elfogadtatni a párttagsággal, a közvéleménnyel. miért .hatolt ilyen mélyre a politikai válság. A reformmal, a változással a munkások is egyetértenek, de egyre nehezebben tudják elviselni az életszínvonal visszaesésével járó terheket, és alig képesek kezelni a politikai folyamatokat. Mi olyan változást támogatunk, mely belátható időn belül eredménnyel is jár. Mi dolgozni, termelni Szeretnénk, egyrészt szűkebb környezetünk, családunk, másrészt a népgazdaság javára. Ügy ítéljük meg, hogy ehhez minenekelőtt az eddigieknél nyugodtabb politikai légkörre van szükség. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a párttagságot lényeges kérdésekben nem kérdezik meg. Több esetben csak a rádióból, a televízióból értesülhetünk arról, hogy mit akar a vezetés. Két vonatkozásban zavarja tisztánlátásunkat a párt testületi munkája. Az egyik, hogy a vezetők egymástól eltérő módon nyilatkoznak olyan kérdésekben, amelyekben előzőleg testületi döntés volt. Saját magam is tapasztaltam, hogy ez így történt a legutóbbi KB-ülést követően is. A másik pedig az, hogy politikusok eltérő véleményeit nem érzékeljük, pontosan nem tudjuk azonosítani az arcokat és a hozzátartozó megnyilatkozásokat. Nálunk, Nógrádban eldöntöttük, hogy a KB tagjainak hozzászólásait teljes egészében nyilvánosságra hozzuk. Enélkül nem várható el, hogy a munkások aktívabban politizáljanak és határozottan kiáltanak a testületi döntések mellett. A párttagok elégedetlenségével számos helyen találkoztam. Egyedi, de nagyon figyelmeztető: az egyik üzemi alapszervezet azzal a gondolattal foglalkozik, hogy csak minimális tagdíjat fizetnek, a többit letétbe helyezik, addig, amíg a pártnak nincs világos programja, követhető vezetése. A pártszavazás elképzelését jónak tartom és a párttagok is bíznak abban, hogy fontos kérdésekben is személyesen állást foglalhatnak. Az így született döntést inkább magukénak érzik. A KB legutóbbi ülésén pártértekezlet összehívásáról döntött. Azóta felgyorsultak az események. Salgótarjánban is sokan úgy vélik, hogy rendkívüli pártkongresszus lehet alkalmas a párt előtt álló legfontosabb feladatok beindítására. Javaslom és megfontolásra ajánlom, hogy a jövőben évente tartsunk pártkonferenciát, mely hivatott lenne értékelni a párt belső életével összefüggő kérdéseket. Ilyenformán rövid távú politikai programokkal tudnánk előrehaladni a reformelképzelések végigvite- lében, a szükséges kiigazításokat időben meg tudnánk tenni és az indokolt személyi cserékre évente sor kerülhetne. Véleményünk szerint nem a párt elnevezése a döntő kérdés, hanem az általa felvázolt program tartalma. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egy új programot, új politikai irányvonalat kezdeményező párt új névvel hitelesebbé tehet. Mi is fontosnak tartjuk, hogy tisztázzuk múltunkat, rehabilitáljuk az arra érdemeseket, de attól tartunk, hogy az 1956-os események körüli viták nem a megbékélés, hanem az űjabb ösze- ütközés irányába tolódnak el. Ezt minden eszközzel meg kell akadályozni! “A párttagság rövid időn belül olyan programot igényel a KB-tól, amely a reformfolyamat je- gyében^ fogalmazódik meg és a gazdasági, politikai stabilitást erősíti. GÁSPÁR ANTALNÉ: Megelégeltük a nyilatlcozcitliáborütl Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat hallunk. Az a térség, ahol élek, ahol dolgozom, felháborodva veszi tudomásul, hogy egyéni véleményekkel befolyásolják a testületi döntéseket. Olyanokkal, amelyekkel egyfajta nyomást gyakorolnak a KB tagjaira. Mire gondolok? Az írásos anyagban is, de a legutóbbi KB-ülésen is állást foglaltunk • a pártértekezlet mellett, már az időpontot is megjelöltük. Elfogadom, hogy nagy a nyomás a kongresszus irányába, de addig, míg nem döntünk e kérdésben, az előző állásfoglalást kellene a testület tagjainak képviselni. A másik ilyen a Nagy Imrével kapcsolatos kérdéskör. Mai információim alapján magam is elfogadom, hogy Nagy Imre és társai koncepciós politikai per áldozatai lettek. De rehabilitálásukról miért mások, miért nem a KB nyilatkozik? A harmadik ilyen az alternatívokkal való tárgyalássorozat. Nem önként kellene jelentkezni, hogy ki akarja lefolytatni a tárgyalásokat, hiszen van egy döntésünk, megbíztunk egy tárgyalócsoportot és ez még érvényben van. Mivel ennek megváltoztatásáról nem döntöttünk, etikátlan dolognak tartom, hogy van, aki testületi döntés előtt nyilatkozik — vállalva a koordinálást. Nem értjük, hogy a testület tagjai, miért nem a KB-ülésein fejtik ki véleményüket, hiszen ha a vita valóban nyilvánosságot kap, abból világosan ^derül, ki mit képvisel. Egyeseknek az a fontos, hogy a nevük mellett milyen javaslat jelenik meg!? Az emberek, a párttagok megelégelték a nyilatkozatháborút ! Sok embernek az a véleménye, olyan ma a helyzet, mint amikor a közkatonák a lövészárokban ülnek, a fejük fölött folyik az ádáz tüzérségi csata, amelybe ők belszólni nem tudnak, belehalni pedig nem akarnak. A munkások követelik, hogy dőljön el végre a hatalmi harc, ne forgácsoljuk tovább a pártot! Objektív leltárt kell készíteni a párt múltjáról, amellyel ne szégyelljünk szembenézni. Mi. munkások olyan pártot akarunk, amely ismeri múltját, saját tagságára épít, alulról szerveződik és amelyet elfogad, a társadalom és politikai partnerei is. Nem akarjuk a párt szétesését, a látszategységet és a reformdiktatúrát, nem akarjuk a kétes egyéni akciókat, a címkézést és a zavaró egyénieskedéseket. A nagy veszélyt abban látjuk, hogy ha ösz- szeomlik a gazdaság, magával rántja a demokratikus irányban elmozduló politikai intézményrendszert is. A munkásembereknek sem idejük, sem pénzük nincsen arra, hogy 20—30- féle újságból hámozzák ki a párton belüli vitákat, nézeteket. Óriási a felelőssége a KB testületi döntésének. Ne felejtsük el, hogy a munkások nagy része, jóllehet egyre türelmetlenebbül, de várakozással figyeli az eseményeket. Döntő tényezőnek tartja, hogy a KB ér- zi_e történelmi felelősségét a nemzet sorsa iránt, mert úgy Tehetünk kormányzóképesek, ha most követjük az országot és ennek legfontosabb vezérlőelve, alapfeladata: békés úton megvalósítani az átmenetet. A hétköznapok politikai vitái, az emberekkel való beszélgetéseim azt mondatják velem, hogy megújulva van szüksége ránk az országnak! Ezért minden nyilatkozónak a békés átmenet gyakorlatát kell' szem előtt tartania, mert e nélkül elfogy az erőnk, kezelhetetlenné válik a zűrzavar, szétesik a párt! Ennek megakadályozását értem én a KB történelmi felelősségén.
