Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
1989. JUNIUS 1., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) szonya korábban szűnt meg és velők vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarhatnak igényt. A miniszter ezután át* tért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta: a mező- gazdaság átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegében 1961-re befejeződött. Két-három év alatt alakultak ki a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi fölterületei. A tagok földjeiknek továbbra is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után földjeik mind nagyobb részén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. Ilyen előzmények után 1967-ben módosították az első földtörvényt, amely a szövetkezetek használatában lévő, de nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába. kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tulajdon mellett a személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is előremutatónak bizonyult. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását, immár akadályozzák. — Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek, — mondotta a miniszter. — Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek számára, gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magánszemély részére is teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termelőföldtulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében . átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazda- sági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedem- adóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdő- gazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják. A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának — és kérdés, hogy jussanak-e — közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami föld- tulajdon további sorsát. Figyelemmel kép lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében lévő ingatlanok jövőbeni sorsára. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Mint mondotta: — Voltak, akik kifogásolták a "termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez — termelési haszon nélkül — felesleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség iga\ zából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt az adott földön a mezőgazdasági termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai feltételek közepette folytathassák. — Az Országgyűlés mező- gazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el — és ezt támogatom magam is —, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. Ehhez a parlament hozzájárulását kérem. Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek az igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amelyben a nagyüzemek, a kistermelők, a magánvállalkozók jobb munkamegosztásban együttműködve, versenyezve a mainál is eredményesebben dolgoznak az ország javára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavásTaitot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. Sólymost József (Tolnia m., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság képviseletében szólít az előterjesztett három tervezethez. Mint mondta, a bizottság előzetesen konzultált a különböző érdekképviseleti szervekkel, mezőgazdasági intézményekkel és szerte az országban a termelőkkel, így kialakított véleménye tehát szélies társadalmi bázisra támaszkodik. A viták során szinte mindenütt szenvedélyesen szólták ig paraszti munka leértékelődéséről, arról, hogy elviselhetetlen mértékben szétnyílt az agrárolló, a gazdaisá'gok jövedelmezősége egvre alacsonyabb. A vitában hozzászólók hangot adtak annak is, hogy az agrárpolitika csakis a mezőgazdasági termelőkkel együtt formálható. Az egy értelmű en k ira jzolódot t, hogy mindenki reformokat akar a mezőgazdaságban. A bizottság véleménye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. A földtörvénnyel kapcsolatiban .megfogalmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de. kerülni kell olyan paragrafusok törvénybe iktatását, amelvek visszafordíthatatlan hatással járnak. A tsz-törvény módosításának vitájában elsőként Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizotísá- gának titkára szólalt fel. A képviselő többek között kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott .annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági ' s zö vetk ezet i mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Ezután következtek a földtörvény módosításával kapcsolatos hozzászólások ; elsőként Kiss István (Bács- Kiskun m., 18. vk.), a Tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kapott szót. Hangoztatta: nem a régi törvény módosítására van szükség, hanem mihamarabb új földkódexet kellene alkotni. Szabó István (országos' lista), a Termelőszövetkezetek Clrszágos Tanácsának elnöke felszólalásának elején azt hangsúlyozta, hogy a földtulajdon hosszú távú rendezéséhez a politikai feltételek még nem teremtődtek meg. Az erdő- és vadgazdálkodási törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz először Wéibl Elemér (Veszprém m., 8. -vk.), a Ba‘ latonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ugodi erdészetének vezetője szólt hozzá. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a MTESZ főtitkára hozzászólásában a törvényjavaslatnak azzal a részével foglalkozott, amely a gazdaságok tulajdonába kívánja adni az erdőket, s lehetővé tenné az erdők szabad adásvételét. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese kétperces hozzászólásban kívánta kiegészíteni írásban benyújtott indítványát. Tornai Endre ugyancsak két percre kért szót, immár másodszor a szerdai vitában. Hangsúlyozta: indokolt, hogy a vadászati területeknek egy gazdája legyen, mégpedig a mezőgazdasági üzemek. A termelőszövetkezetekről szóló törvénymódosításról folytatott részletes vitában elsőként Győrffy László (Vas m., 7. vk.), az Ostffyasszony- fai Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kért szót. Dr Tallóssy Frigyes írásban is benyújtott módosító indítványát igyekezett szóban is világosabbá tenni képviselő- társai előtt. Miután a tárgyalt törvény- javaslatok részletes vitájában új felszólaló nem jelentkezett. az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazda- sági illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja —, amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak ma Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatódik. A tárgysorozat elfogadása előtt sokan azt is kétségbe — A kulcs a tulajdoni reform, erről törvény kellene, vonták: egyáltalán napirendre kerül-e a gazdálkodó szer- Ha erre épülne az átalakulási törvény, akkor sokkal jobvezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló ban megállná á helyét. Így pedig az lesz" a sorsa, hogy törvényjavaslat tárgyalása. Az eredmény közismert, a idő előtt módosításokat kell majd végrehajtania a partörvényjavaslatot végül húsz ellenszavazattal, negyven- lamentnck. nyolc tartózkodással fogadta el a tisztelt ház. A kétségeket, vitákat jól érzékeltette az a beszélgetés, amelyet -ft — még a napirend tárgyalásának kezdetén — olyan nógrádi képviselőkkel folytattunk, akik vállalatoknál dől- Az első munkanapon dr. Séra áános, Komárom me- goznak. gyei képviselő előre szabódott dr. Hütter Csaba miniszA vélemények egy dologban megegyeztek: az átalaku- térnél: a földtörvény vitájánál ő bizony ellentmond egylási törvény jól segíti a részvénytársaságok, korlátolt fe- két tervezett módosításnak. A vegyes fogadtatást jól érlelősségű társaságok gazdálkodását. Sándor Gábor pász- zékelteti, hogy szerda reggeli expozéjában a miniszter tói képviselő ehhez hozzátette: bejelentette: mind a földtörvény, mind pedig az erdőkPARLAMENTI — Gyorsabban alkalmazkodhatnak a gazdaság követelményeihez, a piac értékítéletéhez. Ez vitathatatlan előny. — Átfogó változás mégsem következhet be addig, amíg nem kerül sor a tulajdoni reformra — folytatta az érvelést Vastag Ottilia, a rétsági székhelyű választókerület képviselője. — Az átalakulás adminisztratív szabályait most megalkotjuk, az említett hiány miatt azonban mégsem fogják tömegesen alkalmazni. Hiábavaló akkor a mostani törvényalkotás? Sándor Gábor szerint: — Egyáltalán nem. Az átalakulási törvény mindenképpen ki fogja kényszeríteni a tulajdoni reformot. Az utóbbival kapcsolatban aáonban még elég nagy a bizonytalanság. Vastag Ottilia elmondása szerint igen széles körben tájékozódott, s mindenütt arra jutott, hogy a reform elképzelései — az eddigi tapasztalatok szerint — igen felületesen kidolgozottak. A helyszíni tapaszta-- latszerzés alapján Sándor Gáb°r arra a megállapításra jutott: — A kisebb vállalatoknál, gazdasági egységeknél mégis csak elindíthat valami mozgást az átalakulási törvény, összetehetik a kis pénzeket. Könnyebben „mozdulnak” majd a szövetkezetek, a gazdasági társaságok — amelyeket eddig is jellemzett a mozgékonyság —, lényegi változás azonban aligha várható. Legalábbis addig, amíg késik a tulajdoni reform. Az elhangzottakat megerősítette dr. .Szilágyi Tibor, Salgótarján déli városrészének országgyűlési képviselője is. Az ő szavai szerint: JEGYZETEK ről szóló törvény egy-egy tervezett módosító indítványától eláll. Indokként a törvénytervezet benyújtását köve-* tő viták tapasztalatait, néhány képviselő módosító javaslatát emlitette. Jól tükrözi ez az érdekek összecsapását, miként a miniszter másik bejelentése is: — Támogatón én is azt az álláspontot, hogy a vadászat jogi szabályozását átfogóan és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. , — Így már egészen más — vélekedett Sándor Gábor képviselő. — A képviselőcsoport ülésén még igencsak ágáltam a tervezett módosítás ellen. Egyszerűen azért, mert ha a föld kezelőjére átszáll a tulajdonjog —- minden rajta levővel, így a vaddal is —, akkor ez beláthatatlan következményekkel jár. Tönkretenne olyan vadásztársaságokat, akik társadalmi munkával, igen jelentős értékeket teremtettek, s talán éppen ezért, a legolcsóbban termelik a dollárt. — A vadászat ellen mégis igencsak hangoskodnak. — Egyszerű ennek az oka. A rossz kivételből általánosítanak, nagy publicitást kap egy „-helikopteres”, elítélendő vadászat. Holott a vadászat nem úri passzió. De alig esik szó a kétkezi munkásokról. A többségről, akik igen sokat áldoznak" a vadgazdálkodásért. Sándor Gábor nem az egyedüli kétkedő. Ékesen bizonyította ezt a szavazás — az alaposabb előkészítés után kell a döntés. Kelemen Gábor Arcok az ülésteremben: ugyan mi minden jár fejükben?
