Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-30 / 125. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 125. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. MÁJUS 30.. KEDD Anyaggazdálkodóból szövetkezeti elnök (3. oldal) Á varázsló kertje (4. oldal) Ha felépül végül a házunk (5. oldal) Ülést tartott az WISZIUI83 t A Mester, a Golyóiévá és a ... Összeül az Országgyűlés Ma délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze. Az elmúlt hónapok magyar belpolitikájának markáns vonásává vált a feszített ütemű törvénykezés, amely most újabb állomásához érkezik a parlament kedden megkezdődő tanácskozásával. A május hónapban immár másodszor ösz- szeülő törvényhozó testület ezúttal olyan kérdésekre összpontosítja figyelmét, amelyek a magyar gazdaság — mind az ipar, mind a mezőgazdaság — alap- problémáit érintik. A jogszabálytervezetek, módosító indítványok jelentőségének megfelelően az ülésszak munkarendjét négynapos intenzív vitára készítették elő. A beterjesztett 13 napirendi pont közül a gazdálkodás fejlődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó, egyetemes jellegével kiemelkedik az a két törvénycsomag, amely a ház elé kerülő jogszabálytervezetek zömét magában foglalja. Az első ilyen csomagot — az előzetes menetrendnek megfelelően — közvetlenül az ülés tárgysprozatának megállapítása után „bontják fel” a képviselők. A törvény-előkészítők ebben a csomagban fogták össze a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló javaslatot, illetve az ehhez kapcsolódó két jogszabályt az állami vállalatokról és a szövetkezetekről. Az előkészítés során mind a parlamenti bizottságok ülésein, mind az illetékes szakmai fórumokon — de még a gazdasági szakismeretekkel nem rendelkező közvélemény részéről is — szenvedélyes hangvételű argumentumokat sorakoztattak fel az űj közgazdasági intézmény bevezetése mellett és ellen. A vitapartnerek általában egyetértettek abban, hogy az átalakulási törvény tervezetével a társasági törvény után most ismét olyan jogszabály születik amely nagyban hozzájárulhat a piaci folyamatok kibontakoztatásához, a tőke mozgékonyságának növeléséhez. A bírálók ezzel szemben az előterjesztés súlyos fogyatékosságai közé sorolják, hogy a technikai, lebonyolítási szabályok rögzítésére szorítkozó tervezet nem ad eligazítást a tulajdonviszonyokat illetően; kidolgozatlan marad az átalakulási folyamatok köz- gazdasági háttere; hiányoznak az állami vagyonkezelő intézményekre vonatkozó szabályok; problematikus a vagyonértékelés mechanizmusa; tisztázatlan a vállalati tanácsok helye, szerepe. Sarkított megfogalmazások szerint a tulajdoni reform hiányában nagy a veszélye annak, hogy az átalakulási törvény pusztán a jelenlegi életképtelen struktúra átmentésének eszköze lesz. A mezőgazdaság jövőbeni fejlődése szempontjából hasonlóan meghatározó jelentősége van a másodikként sorra kerülő törvénycsomagnak. Ennek három eleme közé tartozik a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekről, illetve a földről, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Az országgyűlési bizottsági viták tapasztalatai arra utalnak, hogy a képviselők fundamentális kérdésként kezelik a tervezetcsomagot. Olyan intézkedéseket szorgalmaznak, amelyekkel megújítható a gazdálkodás mai követelmértyeitől messze elszakadó, az állami tulajdon „mindenhatóságára” épülő 1987-es földtörvény. A földdel kapcsolatos törvénykezés távlati céljaként általában azt jelölték meg, hogy szűnjék meg mindenfajta tulajdonkorlátozás, teremtsék meg a földforgalom feltételeit. s találjanak végre kielégítő megoldást a szövetkezeti parasztság földtulajdonlásával kapcsolatos problémákra. A kérdések átfogó rendezése előreláthatólag többlépcsős törvényi szabályozást igényel majd; ennek [Folytatás a 2. oldalon) A SZÓBESZÉD NEM ALAPTALAN Nyugdíjazását kérte az elbocsátott tanácstitkár Az utca ismét dr. Sándor Gyuláról, a Salgótarjáni Városi Tanács fegyelmivel el" bocsátott vb-titkáráról beszél. Mi tagadás, ez érthető is. Hiába rúg ugyanis száz- és ezerszámra a büntetőügy, illetve a munkajogi eljárás — a reflektor- fényben álló köztisztviselő megkülönböztetett Ifigyeimet kap. A szóbeszéd most arról tudósított:, a fegyelmivel elbocsátott —, s amennyiben a gyanú megalapozott lesz, akkor büntetőeljárás elé néző — volt vb-titkár nyugdíjba készül. A rosszabb dolgokhoz is hozzászokott polgár erre mondja: lám, elindult a mentőakció. — Igen, érkezett hozzánk egy papír a társadalombiztosítási igazgatóságtól — kaptuk a választ a Salgótarjáni Városi Tanács titkárságán. — Az ügy azonban nem hozzánk tartozik, a munkáltatói jogokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja, így oda küldtük át az adatkérő lapot. A hírt megerősítette dr. Farkas Imre, a megyei tanács vb-titkára is: — A formanyomtatvány egy ügyintéző aláírásával itt van nálunk, a társada'- lombiztosítási igazgatóság a munkában eltöltőt évek igazolását kéri. Ezt meg is kell tennünk, ettől nem lehet elzárkózni. — Hány éves dr. Sándor Gyula ? — ötvenkettő. Életkorára tekintettel csakis rokkantsági nyugdíjba mehet, ameny- nyiben a betegsége indokolja. Erre nincs befolyásunk. Azt azonban szeretném egyértelművé tenni, hogy a ta- <hács semmiféle akciót nem kezdeményezett korkedvezményes nyugdíj érdekében. Ilyen életkor mellett erre lehetőség sem lenne. Némi adalékot az ügyhöz sikerült szerezni a társadalombiztosítási igazgatóságon is. Egy kéréssel együtt: az informátor maradjon homályban. Az érvelés: a nyugdíjkérelem mindenkinek magánügye, személyiségi jogát csorbítanál?) a tájékoztatás. A diszkrét „vallomás” így hangzott: — Igen, benyújtott nyugdíjazási kérelmet dr. Sándor Gyula. Az ügyintézés most van folyamatban, a leszázalékolás az orvosok dolga. Ennyi. Illetve, érdemes egy pillantást vetni az eseménysorozat dátumaira. Május kilencedikén jelent meg a NÓGRÁD-ban C. Becker Judit tanácselnök nyilatkozata, miszerint az eljárásra tekintettel nyolcadikától a vb-titkár szabadságát tölti. A társadalombiztosítási igazgatósághoz a nyugdíjazási kérelmet kilencedikén nyújtotta be. Azaz egy nappal később. A társadalombiztosítási igazgatóság példás gyorsasággal dolgozott: 11- én útjára is indították az adatkérő lapot. A többi a további ügyintézés dolga, a döntés az orvostudományon múlik. Tegnapi információszerzésünk közben valaki mag is jegyezte : ha két kihallgatás között van* egy kis szabad j ideje dr. Sándor Gyulának, akkor — orvoshoz megy. —k— Á szegedi ellenzéki kerekasztal felhívása A szegedi ellenzéki kerékasztal szervezetei felhívással fordulnak a pártokhoz, társadalmi szervezetekhez, szellemi mozgalmakhoz, öntevékeny csoportokhoz, klubokhoz és az ország polgáraihoz. hogy minden településen — az általunk Szegeden kezdeményezetthez hasonlóan — hozzanak létre kegyeleti helyet, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc és az azt követő megtorlás áldozatainak állít emléket. E helyen június 16-án és október 23-án azok is leróhatják kegyeletüket, akik a politikai demonstráción nem tudnak vagy nem kívánnak részt venni. Tiszteletre méltó szakmának számított mindig is az üvegfúvás. Mily csodálatos, amikor a cseppnyi izzó gömbből karcsú szárú kelyhek, csillogó vázák, öblös hasú palackok alakulnak ki. Évszázadaik múltán még mindig a hagyományos módon fújják a Salgótarjáni öblösüveggyárban készülő termékek egy részét, a kézi eljárással előállított áru a .legkelendőbb, ez hozza a forintot, dollárt egyaránt. Képriportunkban az üvegfúvók nehéz, szépséges munkáját örökítettük meg, Illés Imre mester és munkatársai, a golyófúvó, a segéd, a bankafúvó és többiek együttes erőfeszítése által alakul ki a kelendő áru. —kulcsár— Központi Bizottsága Hétfőn Grósz Károly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztály- vezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság — nem testületi tag — titkára, továbbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiségét. Grósz Károly, a Politikai Bizottság nevében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. Az iMSZMP agrárpolitikai koncepciójának megújításáról szóló állásfoglalás kialakítása — előadó Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára; 2. Javaslat az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról — előadó Grósz Károly főtitkár; 3. Különfélék. Ezt követően Iványi Pál tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepciótervezetet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Az elmúlt hónapokban csaknem ezer szervezetben és intézményben több mint 30 ezren vitatták meg a dokumentumot, kritikai megjegyzéseikkel vagy javaslataikkal segítették az anyag formálását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a szakmai közvélemény értékítéletét, véleményét messzemenően figyelembe vehessék. — A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanakkor igen szenvedélyesek és kritikusak- is — állapította meg Iványi Pál. — A mezőgazdaságban felhalmozott problémák ismeretében azt kell mondani, hogy indokoltak ezek a szenvedélyek. A véleménycserék a résztvevők munkahelyétől, lakóhelyétől, képzettségétől, kilátásaitól függően igen széles kört felöleltek, az ágazat valamennyi kérdésével foglalkoztak. Elismerést kapott a koncepciótervezetnek az a része, amely a múlt eredményei mellett a hibákat is őszintén feltárta. A kétségtelenül sikeres utat megtett agrárágazatban az eredmé(Folytatás a 2. oldalon)
