Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 110. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 12.. PÉNTEK Híért éppen a dixieland? (4. oldal) Csalód, otthon, szabad idő (5. oldal) Hegyei B osztályok bajnoksága . (7. oldal) ~'~m\ Folytatta munkáját az Országgyűlés Módosított kamatrendelkezések — Képviselői törvényjavaslat a választási törvényről — Elfogadták az Elnöki Tanács beszámolóját Fenntartásokkal tudomásul vették az AlSH jelentését Pillantás a karzatiol-képek: kulcsárCsütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán jgazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvény- könyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a PTK 8 százalékban szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy nyújtott hitelek kamatának mértéke. Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Az Országgyűlés a törvénymódosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Évtizedek óta először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa expozéjában utalt arra, hogy az Országgyűlés — képviselői indítvány hatására — döntött arról, hogy két fordulóban tárgyaljanak az új választójogi törvényről; ez eredetileg nem szerepelt a Tisztelt Ház munkaprogramjában. Hangsúlyozta : miközben egyre-másra jelennek meg állásfoglalások a választások kívánatos időpontjáról különböző okfejtéssel, a politikai egyeztető tárgyalásokra, a kerekasztal-megbeszé- lésekre várunk, képviselők és választók egyaránt. Szerinte ilyen körülmények, ilyen várakozás közepette működni nem lehet, ezzel a kérdéssel csak akkor foglalkozhat a parlament, ha már megalkotta az új választási törvényt. Hasznosnak minősítette, hogy meginduljon a párbeszéd az MSZMP és az új pártok között a legnagyobb nyilvánosság előtt. Ugyanakkor a képviselők sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Az indítványába foglalt konkrét javaslatok közül Bödőné Rózsa Edit csak egyre tért ki részletesen. Nevezetesen arra, hogy a jelölt számára a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása legyen kötelező. Határozathozatal következett: a Bödőné Rózsa Edit által benyújtott (törvénymódosító javaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével együtt a képviselők 2 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A napirendnek megfelelően ezután a „Joszif Visszá- rionovics Sztálin generaliszszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény” hatályon kívül helyezéséről szóló törvény- javaslat tárgyalása következett. Az Országgyűlés egyhangúlag hatályon kívül helyezte a Sztálin emlékét megörökítő törvényt. Ezután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi pontról, az Elnöki Tanács 1985. júliys 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A jelentéshez Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásra sem jelentkezett képviselő, határozathozatal következett : a beszámolót a képviselők két tartózkodás mellett tudomásul vették. Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kormányzat eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számolt be. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés utoljára 18 évvel ezelőtt, az Ifjúsági Törvény megalkotásakor tárgyalt önálló ifjúságpolitikai témát. Az államtitkár legfontosabb tényezőként az ifjúság helyzetének aggasztó mértékű romlását jelölte meg. Megoldatlanok a legjelentősebb ifjúsági problémák. A fiatal felnőttek jelentős rétegei — a mai 20—30 évesek — saját létfeltételeiket nem tudják a maguk erejéből megteremteni; annak ellenére sem, hogy dolgoznak. Az állam már a családra hárította át az ifjúság nevelése költségeinek legnagyobb (Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi konferencia Europa jövőjéről Híd a jövőbe — ez a mottó is jellemezhetné az „Európa és az európai együttműködés jövője az 1990-es évek küszöbén” címmel ösz- szehívott nemzetközi sokpárti kerekasztal-konferen- ciát, amelynek megnyitóját csütörtökön rendezték meg Budapesten. A házigazda, szervező MSZMP nevében Tabajdi Csaba, a Központi Bizottság nemzetközi párt- kapcsolatok osztályának helyettes vezetője köszöntötte a 15 országban működő 24 párt képviselőjét, hangsúlyozva, hogy a tanácskozáson résztvevők egy uj kezdeményezés valamennyi kockázatát vállalják. A konferencia ténye is önmagáért beszéli, hiszen: a pártok küldöttei, először ülnek össze ebben az ösz- szetételben szabad véleménycserére. A meghívottak körét indokolva rámutatott: a jelenlét minősít, a távoliét azonban nem, ugyanis széles körű konzultáció előzte meg a kiválasztást, amelynél alapvető elvként jelölték meg, hogy parlamenti pártok kapjanak meghívást. A kerekasztal köré végül is az Osztrák Néppárt és a Szocialista Párt; a dán Konzervatív Néppárt; az egyesült államokbeli Demokrata Párt; a Finn Centrumpárt, a Szociáldemokrata és a Nemzeti Koalíciós Párt; a Francia Kommunista és a Szocialista Párt; a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége; a Lengyel Egyesült Munkáspárt; a brit Konzervatív és a Munkáspárt; a Német Szocialista Egységpárt; az NSZK-beli Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Uniió, a Sza.- baddemokrata és a Szociáldemokrata Párt, a-z olasz Kereszténydemokrata, a Kommunista és a Szocialista Párt; a Spanyol Szocialista Munkáspárt; a svéd Baloldali Párt — a kommunisták és a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsége kapót invitálást. Salgótarjánban : Sütőipari szakemberek ankétja Az ország valamennyi részéből érkeztek szakemberek arra az ankétra, amelyet csütörtökön, a salgótarjáni Technika Házában szervezett meg a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Nógrád megyei szervezete. A tanácskozás témáját a közelmúltban módosított élelmiszertörvény adta, annak is sütőipari tapasztalatai. A meghívottakat Verli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója köszöntötte, majd Urban Imre, a megyei tanács termelésellátás-felügyeleti főosztályának mezőgazdasági főmérnöke tájékoztatta szű- kebb pátriánk gazdálkodási körülményeiről, az élelmiszeripar fejlődéséről, a hátteret jelentő mezőgazdasági üzemek jelenlegi gondjairól. Mivel a sütőipari termékek alapélelmiszerként kerülnek nap mint nap az üzletekbe, az ágazatnak 10 millió kritikussal kell szembenéznie — mondotta hozzászólásában dr. Pigler József, a MÉM főosztályvezető-helyettese. Éppen ezért szükség volt olyan törvény- módosításra, amely növeli a gyártók felelősségét, a korábbinál jobban figyelembe veszi a megnövekedett fogyasztói igényeket. Ezt követően előadásokat hallgattak meg, elsőként dr. Rácz Endre MÉM osztályvezető-helyettestől, aki a hatósági minőség-ellenőrzés feladatairól szólt. Mint mondta, éppen a megnövekedett vásárlói elvárásból következik, hogy a tegnapi minőséget ma újra kell fogalmazni. Az emberek számára immár nemcsak a tömeg, az íz, a küllem a mérvadó, hanem az egészséges életmódból következő tulajdonságok, mint például a természetidegen anyagok részaránya, a diabetikus tartalom s1b A törvény végrehajtásával kapcsolatos iparági, vállalati tapasztalatokról adott át egy csokorravalót Adamát János, a Sütőipari Egyesülés igazgatóhelyettese. Végezetül Bozó Árpád, a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző állomás főmérnöke osztotta meg a jelenlevőkkel azokat a mérési eredményeket, amelyeket az ország sütőipari vállalatainál tapasztaltak. A pékáruk közül a kenyér átlagosan 20 százalékban volt kifogásolható. A nógrádi kenyér jobb ez országos átlagnál, mindössze 11,4 százaléka tér el valamilyen módon a szabványostól. A tanácskozást vita, majd szekcióülés követte. (németh) A megyei cigánytanács ülésén: II hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás tapasztalatai A Hazafias Népfront mellett működő megyei cigánytanács tartott ülést tegnap Salgótarjánban, ahol dr. Szalánczay György, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője a hátrányos helyzetű cigánygyermekekkel való foglalkozás tapasztalatait összegezte. Egyebek közt elmondta, hogy a cigányság társadalmi felemelkedésében, beilleszkedésében jelentős a közoktatás szerepe. Megyénk közoktatási intézményeiben a cigánygyerekek tanulólétszámhoz viszonyított aránya csaknem 13 százalék. Ezért tekintik kiemelt pedagógiai feladatnak a cigánytanulók segítését, a fokozott odafigyelést, alapkészségük kialakítására, felkészítésüket a munkába állásra'. A társadalmi beilleszkedést segítő tényezők mellett jelentős mértékben számól ni kell a gyerekek magyar nyelvi beszédkészségé" nek alacsony színijével, a,z előítéletekkel, melyek a hátrányos helyzet kiala" kulásához vezetnek. Az óvodáskorúak körében fő törekvés, hogy emelkedjék az óvodába járók aránya és az iskolai előkészítés színvonala. Ezzel kapcsolatban továbbira is gond a rendszertelen járatás. Az általános iskolák fontos feladatként kezelték az alapkészségek kialakítása mellett a differenciált foglalkozások, a tanórán .kívüli tevékenység feltételeinek megteremtését. Az utóbbi években. lehetővé vált, hogy bizonyos tantárgyakat csoportos bontásban oktassanak. Javult a napközi otthoni ellátás, s mérsékelten növekedett a tanácsi hozzájárulás a térítési díjakhoz. Csökkent az igazolatlan mulasztások száma, azonban gyakori az iskolakerülés, a csavargás, a korai élettársi kapcsolat létesítése, ami elősegíti a hátrányos helyzet rosszabbodását. Az általános iskolás cigánytanulók közül — a többihez viszonyítva — kevesebben tanulnak tovább. A középiskolákban megfigyelhető a lemorzsolódás, melynek oka egyrészt a hír ányos tudás, illetve a közösségbe való beilleszkedési zavar. A további feladatok között említette az előadó az elodázhatatlan tantervreformot, valamint az oktatási törvény azon előírásainak érvényesítését, amely alapján a helyi tanácsok kötelezhetik a szülőket, gyermekük rendszeres óvodába járatására, ha a családi nevelést nem tudják kellően biztosítani. Felhívta a figyelmet arra is: a cigánytanácsok fordítsanak nagyobb figyelmet a kiskorúakat nevelő cigány- családok megsegítésére
