Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-09 / 107. szám
2 NOGRAD 1989. MÁJUS 9., KEDD A Magyar Tudományos Akadémia kőxgyüléso Ülést tartott az IUISZIUIP Központi Bizottsága (Folytatás az 1■ oldalról.) A párttörvény tervezetéről eddig lefolytatott vitákat összegező tájékoztatót tárgyalt meg hétfői ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Erről, valamint az ülésen tárgyalt más témákról Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője elmondta a sajtó munkatársainak, hogy őszinte eszmecsere alakult ki a párt helyzetéről, a pártértekezlet óta eltelt XI hónap tapasztalatairól, valamint az MSZMP és a társadalom közötti kapcsolatok alakulásáról. Tizenhatan fejtették ki véleményüket, valamennyien a párt „talpraál- lítását” sürgették. Mint megfogalmazták: nincs ok az önmarcangolásra, hiszen ami történik, az egyenes következménye az 1988. májusi pártértekezletnek. A változások előtti zsilipet e nagy jelentőségű tanácskozás nyitotta fel, s ebben az MSZMP érdemei elévülhetetlenek. Megállapították: ez a forradalmi változás szükségessé teszi, hogy a párt változtasson belső helyzetén. Mindenki előtt nyitva kell hagyni az utat, hogy elkötelezett reformer legyen. Azt pedig, hogy ki milyen mértékben lesz az, cselekedetei döntik el. Elhangzott az is: az MSZMP-nek az érdeke, hogy tehetséges fiatalok beáramlásával reformpárttá alakuljon. A párttagság őszinteségre vágyik, hogy győzelemre vezesse az MSZMP-t a választásokon, biztosítva a békés átmenetet a többpártrendszerre. Ehhez több magabiztosságra, összefogottabb vezetésre, következetes stratégiára és taktikára van szükség. Ügy ítélték meg, hogy a vezetők közül sokan nem eléggé felkészültek, nem alkalmasak arra, hogy a többpártrendszer viszonyai között egy kritikus helyzeten átvezessék a társadalmat. A testület tagjai úgy ítélték meg, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának, politikai jogainak ér- vényesülése, a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolja a párt- törvénv megalkotását, s javasolják, hogy már augusztus 1-je előtt be kell terGrósz Károly nyilatkozatát közölte hétfőn a Daily Express, ezzel a főcímmel: „A thatcherizmus elevenen él és rugdalódzik Magyarországon”. Edward Pearce a nagy példányszámú londoni lap politikai főmunkatársa Grósz Károlyt olyan „csendes forradalmárnak” nevezi,- aki „leckét vesz a kapitalizmustól”. Edward Pearce a Duna- parti „fehér házban” tett látogatásának benyomásaival vezeti be az MSZMP főtitkárával folytatott beszélgetés ismertetését. Elöljáróban megjegyzi, hogy „szavad még a kommunizmus enyhébb változatainak nézőpontjából iis roppant radikálisak”. Ezt illusztrálandó a beszélgetésnek a gazdasági elképzelésekre, illetve a többpártrendszerű választásokra vonatkozó részleteit ismerteti. „Olyan messzire megyünk a következő öt évben a gazdaság liberalizálásában, amilyen mértékű az erre való hajlandóság Magyarországon — nincsenek jeszteni az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. E napirend keretében több más, olyan kérdésről is szó esett, amely erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt, mint a választások ütemezéséről, illetve a pártértekezlet összehívásáról. Ez utóbbi összehívásáról elvi döntést hozott a Központi Bizottság : időpontját következő. ülésén határozza meg, a politikai menetrendtől függően. Mint a vita is tükrözte: a testület egyeztetni kívánja a pártértekezlet időpontját az országgyűlési képviselői és helyhatósági választásokkal, a köztársasági elnök választásával, amelyek időpontjára, esetleges előrehozására a kommunista képviselőktől kért vélemény alapján tesz javaslatot. A vitában hangsúlyozták, hogy a pártértekez’etiig ki kell dolgozni a választási programot — ennek munkálatai már megkezdődtek. Kifejtették, hogy e programnak felelősnek, teljesíthetőnek, megvalósíthatónak és képviselhetőnek kell lennie. Ugyanakkor el kell készíteni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt 15 esztendő politikai mérlegét. Fontos az is, hogy az MSZMP megalkossa új működési szabályzatát. Ezt még e hónapban vitára bocsátják. Kimmel Emil elmondta, hogy a Központi Bizottság a továbbiakban négy nagy belpolitikai témát is megtárgyalt. így elsősorban azt, hogy az MSZMP lemondott káderhatásiköréről, s a jövőben jelölési jogkörrel él, politikai eszközökkel kívánja befolyásolni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, s egyéb vezetői funkciók betöltését: jelölteket állít, javasol és ajánlásokat tesz. Ennek főpróbájaként tekinthető, hogy a mostani ülésen Németh Miklós mi- nisztrelnök ismertette a testülettel a kormányátalakítási terveit, kérve a KB támogatását javaslatainak elfogadtatásához. A tájékoztató perceiben vitatta meg a testület a munkásőrség tevékenységéről szóló beszámolót. A jelentés hangsúlyozza, hogy a munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, demokratikus szellemben, mozgalmi jellegideológiai korlátok” — jelentette ki Grósz Károly a Daily Express munkatársa szerint. Ezután az MSZMP főtitkárának a külföldi működötöké beruházásainak bátorítására, az üzleti vállalkozásokat sújtó „képtelenül magas adók” csökkentésének szükségességére, illetve a „munkanélküliség vagy infláció alternatívára” vonatkozó megállapításait idézte. „Ami a gazdaság liberalizálásával járó gyötrelmeket, például, a munkanélküliséget illeti, azt kell mondanom, hogy tulajdonképpen nincs alternatíva. Máris 15 százalékos nálunk az infláció, ami a Ilegigazságta- lanabb dolog. Ha mindenképpen választanom kell a munkanélküliség és az infláció között, akkor inkább az előbbit választom^’ — mondotta Grósz Károly a laptudósító szeriint. A továbbiakban a Daily Express munkatársa elmondja: az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy az új független pártoknak és alternatív szervezeteknek gel, a törvényesség betartásával működött; tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaá&g építésében, a közéletben, a szolgálatban. A mintegy 60 ezer tagot számláló testület a közösségi emberek szervezete, belső életük alapvető jellemzője az önkéntesség, a humanizmus, a szolidaritás, a vélemények szabadsága, a kölcsönös segítségnyújtás és fegyverbarátság. Az előterjesztésben és a vitában is elhangzott, hogy a munkásőrség vállalja az MSZMP reformtörekvéseit és a többpártrendszer körülményei között is működőképes. Ugyanakkor elkerülhetetlen a szervezet megújítása. A Központi Bizottság döntött arról, hogy hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatokat, s egyben felkéri a kormány elnökét, hogy a testület országos parancsnokának bevonásával készítsen elő és adjon ki a munkásőrségre vonatkozó új jogszabályokat. A KB ajánlása szerint, a védelmi jellegű önkéntes szervezet a jövőben a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedne, a hazai védelmi rendszer integráns elemeként. A reformkörök működésének eddigi tapasztalatairól a Központi Bizottság tagjai megállapították: a párt alapszervezetei, választott testületéi egyre több gyakorlati lépést tesznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerűen politizáló, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ezt a törekvést tükrözik a reformkorok állásfoglalásai. A testület véleménye szerint az MSZMP demokratikus működéséhez elengedhetetlen a párttagok lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása az, hogy az azonos értékeket és véleményt képviselők platformjaikat szabadon fejthessék ki a párt fórumain. Demokratikus pártban nincsenek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek kizárólagos döntési jogának elismerése, «a többségi határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartani álláspontját. A KB ugyanakkor fellép az áramlatok nem kell aggódniuk pénzalap, vagy helyiséghiány miatt, minden működésükhöz szükséges anyagi feltétel biztosításáról gondoskodnak. Rámutatott, hogy a következő (idén vagy jövőre esedékes) választások „még aligha lehetnek tökéletesek, mivel az ellenzék oldalán senki sem lehet arra kellőképpen felkészülve”. „Bárhogy is alakuljon a dolog (a választásokon), várakozásaink szerint ezúttal minden bizonnyal valamilyen koalíció jön majd össze. Az igazán fontos választás az azután következő lesz — talán 1995-ben' —, amelynek kimenetele már a hazai gazdasági helyzet, a kormány teljesítménye és Magyarországnak az 1992. utáni Európával kialakuló kapcsolatainak megítélése alapján dőlhet majd el” — mondotta Grósz Károly a londoni lap munkatársának. Edward Pearce a beszélgetéshez fűzött kommentárjában megjegyzi, hogy a magyar gazdaság mai problémái sok tekintetben emszervezetté válására irányuló törekvésekkel szemben. A Központi Bizottság üdvözölte a DEMISZ létrejöttét, annak első országos gyűlésén elfogadott programját. Tudomásul vette, hogy az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dolgozik. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban, párttagként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. A párt arra törekszik, hogy a DEMISZ tagszervezeteivel az értékek és a politikai érdekek azonosságán alapuló együttes tevékenységet folytasson. A testület elfogadta, hogy a pártalapszervezetek- ben a fiatal párttagok ifjúsági tagozatot hozzanak létre. Az MSZMP KB tárgyaló- csoportjának az újonnan alakult pártokkal és alternatív szervezetekkel, folytatott megbeszélésekről tájékozódva a Központi Bizottság megerősítette, hogy a párt — együttműködve valamennyi fontos, felelős politikai tényezővel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló demokrácia megteremtésére, valamint a gazdasági válság leküzdésére irányul. A testület tudatában van annak, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása politikai párbeszédet, együttműködést, együttes cselekvést, kölcsönös felelősséget, önmérsékletet igényel valamennyi haladást szolgáló erőtől. A párt meggyőződése, hogy az egypárt- rendszerről a képviseleti demokráciába való átmenet csakis szabad, demokratikus választások révén valósítható meg. Ezért a Központi Bizottság javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas valamennyi lényeges kérdés megvitatására, közös álláspont kialakítására. Javasolja továbbá, hogy e fórum minél teljesebben reprezentálja a magyar társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát, s a politikai rendszer reformjával és a gazdasági válság elhárításával összefüggő teendőket tűzze napirendjére. ☆ A Központi Bizottság tanácskozása a késő esti órákban befejeződött. lékeztetnek a hetvenes évek Nagy Britanniájának gyötrelmeire, kiváltképpen a centralizált „füstös iparágakban”, köztük a szénbányászatban és az acélgyártásban gazdaságtalanul alkalmazott munkaerő leépítésének kínjaira. „Innen adódik Grósz úrnak a munkanélküliséget előnyben részesítő nem marxista nézete, illetve, hogy akaratlanul is visszhangozza Thatcher asszony szállóigévé vált »nincs alternatíva« mondását” — írja. Az újságíró benyomásait végül így összegezi : „ha Magyarország gazdasági koncepciói meghökkentő- ek, nos, akkor politikai elképzelései pedig egyenesen elképesztőek : a piac felszabadítására és a külföldi tőke beáramlásának ösztönzésére, a magyarok liberális demokratákká készülnek válni, választásokból kikerülő többséggel és kormányvereség eshetőségével i® számolva... most valami ragyogó dolog történik Magyarországon. Szabad országgá válik közönyös szemeink láttára. Természetesen, lesznek majd botlások és baklövések, de — hogy ezúttal Thatcher asszonynak egy másik mondását idézzük — nincs visszafordulás... (Folytatás az 1. oldalról.) lyos örökséggel — hatalmas adóssággal, értékválsággal, krónikus társadalmi feszültségekkel — terhelten most egyszerre kell megoldanunk a piacgazdaság építését és egy valódi demokráciába való békés átmenetet. Ennek megoldására átvehető történelmi recept nincs. — Erre az útra csak a tudományos megalapozottság, a politikai felelősség és a mérlegelő arányérzék mentén találhatunk rá. A továbbiakban így folytatta: — Napjainkra egyértelműen kiderült e modell alaphibája: elhanyagolja az embert, nem igazán segíti az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait; a termelési tényezők rövid távú kihasználására épül és mindezek következtében nem hordozza magában a megújulás képességét. — A kormány a társadalomban és a gazdaságban a tudás — és technológia — intenzív fejlődési pályájának kiépítését, és verseny- gazdaság kifejlesztését tekinti céljának. Ebben az összefüggésben kulcskérdés a szellemi munka, az értelmiség szerepének felértékelése — mutatott rá Németh Miklós. A tudománypolitika új helyének keresésével kapcsolatban arra a nemzeti szempontra hívta fel a figyelmet, hogy kellő önbizalom és hit nélkül nem leszünk képesek megoldani feladatainkat. A továbbiakban kifejtette: — Sajnos nálunk a tudománypolitika szocialista hagyománya hosszú ideig a központi és egyéb tervek jelentőségének eltúlzásán, gyakran kézi vezérlésen, személyi összefonódásokon alapult. A Magyar Tudományos Akadémia 1949-es államosítása gyámkodást eredményezett. A direkt politikai beavatkozás torzította a tudományos értékrendet. Én azt mondom: soha nem szabad gátolni a tudományos értékek autonóm érvényesülését, bízni kell a tudományos műhelyek értékítéletében. Politikai szándékok nem köthetik gúzsba a tudományt. Csak így szárnyalhat a szellem, csak így érvényesülhet a tiszta erkólcsiség, az igazi tudós éltető eleme. — Sckan kérdezik azt is, olyan gazdagok vagyunk, hogy megengedhetjük azt a luxust, hogy nem költünk eleget a tudományra?! Nem vagyunk ilyen gazdagok! Szegények vagyunk, de nem lehetünk olyan szegények, hogy a tudományon takarékoskodjunk. Ennek a felismerésnek legalább jelét igyekeztünk adni azzal, hogy az ország kínzó, súlyosan fenyegető gazdasági gondjai között is idén megállítottuk a tudományos költségvetés évek óta tartó csökkenését és rendeztük a minősítettek anyagi helyzetét. — A jövőben a kormány nem kíván szervezeti átalakítások pótcselekvései’ vei beavatkozni az Akadémia tevékenységébe. A kormányzat támogatja a tudomány autonóm szerveződésének jogát, a Tudományos Akadémia ilyen jellegű kezdeményezését. Ugyanakkor lényeges követelménynek tartom, hogy ezzel egyidejűleg erősödjön az egyetemek, a kutató- intézetek, a tanszékek au- tónomóniája, önállósága és belső demokratizmusa is. Csa.k így bontakozhat ki a tudomány szeretetére épülő versenyszellem, amely a tudományt előrelendíti. — A kormányzat kiemelt politikai kérdésként kezeli Magyarország mind határozottabb integrálódását Európa, illetve a világ kulturális és gazdasági fejlődésébe. A tudományoktól, a tudósoktól a kormányzat azt várja, hegy egyenként is, de mint műhelyek vezetői, irányítói is munkásságuk mércéjének a világszínvonalat tekintsék. Az egyéni becsvágynak találkoznia kell a nemzet érdekeivel. A nemzet érdeke pedig a korábbi elzárkózottságunk végleges felszámolása. — Csak a nemzeti újjászületés vágya foghat egységbe bennünket. Úgy tűnik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje megbomlott, a régi értékekbe és ideálokba vetett hit megrendült. Ez szükségszerű, de én látom a bomlás mögött a fejlődő, előretörésre készülő, új értékeket és új szintézist kereső társadalmi erőket is. Eltökélt szándékom, hogy ezekkel az erőkkel szövetkezzek. Mindazokkal, akikben megvan a bátorság, a.z elszántság, az erő, és a felkészültség a magyar történelem sorsfordító szakaszában a reformok útjának végig járására — hangoztatta végezetül Németh Miklós. Vissi Ferenc rendkívüli sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) bogy a infláció üteme ne ! egyen még gyorsabb, a háztartási energiahordozóknál meghirdetett 30 százalékos áremelést 20 százalékra mérsékelte a kormány. A — döntően import — alapanyagok körében 15—25 százalékos differenciált termelői árnövekedésre lehet számítani, de számos felhasználó a fogyasztói árakban ezt nem tudja majd érvényesíteni. A feldolgozóiparban már most is olyan magas az árszint — a hazai bérarányokhoz képest —, hogy számos termelő készletre gyárt, mivel termékeik iránt csökkent a kereslet. A készletek értéke 65 milliárd forintra nőtt, ami legalább kétszerese a korábbinak. Külön is szólt arról, hogy az élelmiszer-gazdaság komoly piaci problémákkal küzd, I sok árucikket a lakosság a jelenlegi árakon nem vesz meg, ezért a kormány. az árstabilitás biztosításához rendkívüli támogatást kíván nyújtani, főleg a legfontosabb cikkek értékesítésénél. Ugyanakkor a szabadáras élelmiszerek fogyasztói ára folyamatosan emelkedni fog, de semmi esetre sem robbanásszerűen. Egyébként az elkövetkezendő hónapok áremelései az idei árindexet csak kismértékben befolyásolják, hatásuk teljes egészében csak jövőre jelentkezik. Vissi Ferenc közölte, az árhivatal antiinflációs gazdaságpolitikai elképzeléseiről rövidesen szakmai vitát kezdenek, s a javaslatok remélhetően beépülnek a kormány készülő programjába. Az összeállított tanulmány egyebek között az import- verseny szélesítésével, az exportirányú termelés ösztönzésével, a vállalkozások élénkítésével és a szubvenciók leépítésével foglalkozik. (MTI) „Nincsenek ideológiai korlátok" Grósz Károly nyilatkozata a Daily Express-nek
