Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 107. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. MÁJUS 9., KEDD r>sj . . < Áz alapérték újrafogalmazása (3. oldal) Áz állatokat is illik szeretni... (3. oldal) Sztriptíz a flaszteren (5. oldal) Pályáról pályára (7. oldal) Ülést tartott az NISZIUII* Központi Bizottsága Fejti György nyilatkozata — Szóvivői tájékoztató Az MSZMP Központi Bizottsága hétfői ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a soron következő országgyűlési képvise­lői választások előtt mindenképpen szük­ség van tójobb pártértekezletre. Ezt Fejti György, a Központi Bizottság titkára mondta abban a nyilatkozatban, <amelyet a testület ülésének késő délutáni szüneté­ben adott a Tv-híradónak, a Rádiónak <és az MTl-nek. A pártértekezletnek ki jcell dolgoznia az MSZMP választási Stratégiá­ját, programját, demonstrálnia kell, hogy a pártnak van elképzelése a jövőről, a válság megszüntetéséről. Ugyancsak szük­séges, hogy a párttagság széles köreiből választott küldöttek áttekintsék a párt működési szabályzatát, s amennyiben sze­mélyi kérdéseket is rendezni kell, erre — miként a tavaly májusi pártértekezlet bi­zonyította ,— ugyancsak lehetőséget te­remt ez a fórum. A következő kongresz- szus időpontjára vonatkozóan a Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy arra ia választások után, de nem túl távoli idő­pontban kerüljön sor. Fejti György beszámolt ar­ról a’ vitáról is, amelyet a párttörvény tervezetéről folytatnak a Központi Bi­zottság tagjai. Hangsúlyoz­ta, az a többségi vélemény alakult ki: nem a párttör­vénynek kell szabályoznia azt, hogy á különböző pár­tok milyen szerveződések alapján épülnek fel, illetve hol — munkahelyen vagy lakóterületen — végezzék tevékenységüket. Ezt a pár­tokra kell bízni. Ugyanakkor az MSZMP a jogegyenlőség alapján áll, tehát a törvény szerint azonos feltételrend­szer kell, hogy megillessen minden pártot. Az egyenlő feltételekkel kapcsolatban megjegyezte: ésszerűtlen len­ne például korlátozni vala­kinek az állampolgári jogát — tehát azt, hogy tagja le­hessen pártnak —, annak alapján, hogy milyen foglal­kozást űz. Az MTI munkatársának kérdésére Fejti György el­mondta; a KB-ülésen a tes­tület nyitva hagyta azt a kérdést, hogy milyen mini­mális taglétszámot javasol­jon törvénybe iktatni az MSZMP az új pártok léte­sítésének, választási har­cuk anyagi támogatásának feltételeként. Ezt a kérdést pártközi tárgyaláson kell megbeszélni — hangsúlyozta. A Központi Bizottság tit­kára e témakör kapcsán elmondta: feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy az MSZMP az úgynevezett po­litikai átmenet kérdését megbeszélje a közelmúltban létrejött pártokkal, politikai formációkkal. Az ezzel kap­csolatos jogszabályok közül megemlítette a párttör-, vényt, az alkotmánybíróság­ról szóló törvényt, a köz- társasági elnöki intézmény­ről szóló törvényt és leg­főképpen a választójogi tör­vényt. Szükségesnek tartot­ta, hogy a tárgyalások ki­terjedjenek a gazdasági válság elhárításával össze­függő kérdésekre, illetve egy olyan szociálpolitikai cso­magterv kialakítására is, amely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és egyben lehe­tővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a választásoknál m aj dinem szükségszerűen j e­lentkező szociális demagógia veszélyét, A Tv-híradónak, a vá­lasztások időpontjával kap­csolatos kérdésére, Fejti György, elmondta: ezt a témát még többször mieg kell vitatni, legfőképpen az országgyűlési képviselőkkel — ezen belül az MSZMP- képviselőcsoporttal —, s természetesen a ' pártokkal, a potenciális versenytársak, kai is. A Központi Bízott-! ság egyelőre csak előzetes vitát folytatott erről, javas­lata ügyében nem döntött, de a KB titkára fontosnak tartotta hangsúlyozná, hogy a vitában nem pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország érdekeit szem előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen vá­lasztási periódusra van szük­ség. Az Országgyűlést és a kor­mányt ért támadásokkal kapcsolatban a Központi Bi­zottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok szervezet követeli a kor­mány lemondását, nyugaton általában előrehozott válasz­tásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem kér­hetnek tőlünk számon — hangsúlyozta. — Vagyis egyrészt azt, hogy ne hoz­zuk előre a választásokat, mert' még nincsenek kellő­képpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parla­ment és a konrnámy tagjai adják át helyüket. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen véle­mény fogalmazódott meg a KB-ülésen a párttörvény- tervezetnék arról a passzu­sáról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadá­sát. Fejti György a kérdést rendkívül lényegesnek tár­totta, hangsúlyozva : arról is szó van, hogy fenn akar­ják-e tartani a pártok a maguk szuverenitását, hi­szen a támogatás feltétele mindig valamiféle befolyá­solás. Ezért például az or­szágok egy részében szigo­rúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegye­nek igénybe. E kérdés eldöntésekor a parlamentnek azt is mér; legelnie kell: mennyire en­ged teret annak a — kiska­pukat nyújtó — lehetőség­nek, hogy a globális tiltást feloldja. Ugyanakkor ész­szerűden lenne talán telje­sen kizárni, hogy a külön­böző Internacionálék segít­hessék tagszervezeteiket. Az ilyen jellegű támogatások­nál a nyilvánosságot, az el­lenőrizhetőséget kell meg­teremteni —, hangsúlyozta a Központi Bizottság titká­ra. (Folytatás a 2. oldalon) éke, munka, barátság Elhallgattak végre a fegyverek és a csendben szinte hallat­szott egy ország megkönnyebbült sóhaja: béke van. Senki sem tudta biztosan, hogy mi, s hogyan lesz, mégis bizakodás járta át az emberi szíveket. Ez volt mindannyiuk vágya és ahogy való­sággá vált, értelme lett a létnek, az embernek. A félelem he­lyére ismét a szerelem, a barátság, a munka költözött. Még könnyesek voltak a szemek, hiszen sokan nem érhették meg a háború végét, minden családból elragadott valakit az öldök­lés. Ám romokból felemelte a fejét az ország, hamarosan újra lüktetni kezdett az élet. Ma mintha homályosak lennének a sze­mek. Mintha nem látnánk az emberi akaraterőt, amellyel ak­kor munkához láttak falvakban és városokban. Mert az ország­építő munkásokra, parasztokra, mérnökökre, tanítókra egyformán gondolni kell most, amikor 1945. május 9-re emlékszünk. 4 Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia minden eddiginél nyitottabb közgyűlése kez­dődött meg hétfőn az Aka­démia székházában. Az ed­digi gyakorlattól eltérően a több mint 200 akadémikus mintegy 600 meghívottal, köztük a tudományos inté­zetek, országos hatáskörű szervek vezetőivel, az egye­temek rektoraival, a tudo­mányos társaságok és szak- szervezetek képviselőivel együtt tanácskozik az Aka­démia, a hazai tudományos kutatás megújulásáról, jö­vőjéről. Berend T. Iván akadé­mikus elnök köszöntötte a résztvevőket, köztük Straub F. Brúnót, az Elnöki Ta­nács elnökét és Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét. Berend T. Iván ezután — a hagyományokhoz híven — akadémiai díjakat adott át. Ez után Németh Miklós a kormány nevében köszöntöt­te a közgyűlés résztvevőit. — Országépítő, de most ta­lán jobb kifejezés, hogy or­szágmentő küzdelmünkben nagyon nehéz szakaszban vagyunk. Túlzás nélkül állít­hatom, hogy páratlan, egye­dülálló történelmi szituáció­ba kerültünk: hallatlanul sú­(Folytatás a 2. oldalon.) Vizsgálat a salgótarjáni wb-titkär ügyében Hivatali visszaélések gyanúja Salgótarjánban az utóbbi napokban olyan hírek kel­tek szárnyra, hogy vizsgá­lat folyik dr. Sándor Gyu­la, a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga titkára ellen. A tényt hétfőn reggel megerősítette C. Becker Judit tanácselnök, bővebb felvilágosítást pedig dr. Czipó Ernő városi veze­tő ügyésztől kértünk : — A pletykának van való­ságalapja, a hír igaz — hangzott a felvilágosítás. — Több bejelentés alapján a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság gazdasági ren­dészete vizsgálatot folyta­tott a városi tanácsnál a dr. Sándor Gyula tevékeny­ségét illető jelzésekkel kap­csolatban. Ennek során ala­pos gyanú merült fel, hogy különböző hivatali vissza­élések történtek, éppen ezért rendelték el a nyomozást, A vizsgálat folyik, részle­tek közlése esetleg akadá­lyozná a feltárást. Amikor a nyomozás olyan stádium­ba kerül, a NÓGRÁD olva­sóit tájékoztatjuk a vizsgá­lat megállapításairól. ☆ Milyen kommentárt tud a tényközléshez fűzni az érintett — szerettük volna ezt is közreadni. A kísér­let azonban nem járt siker­rel, dr. Sándor Gyulát nem tudtuk elérni. Munkahelyén nem tartózkodott, lakása te­lefonját pedig hosszas kí­sérletezés után sem vette fel senki. Gondolva az esetle­ges kihallgatásra, a rendőr­séget is hívtuk; a kapitány­ság illetékese ugyancsak nem tudott segíteni. Az ese­ménynaptár szerint, hétfő délutánra összehívták a Sal­gótarján Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságát, s ezen az eseményen a tiszt­ségviselők jelen vannak. Üjabb telefon tehát a ta­nács titkárságára, ahonnan készséggel kapcsolták az el­nököt. A válasz: — Nem valószínű, hogy a végrehajtó bizottság ülése kapcsán elérhető a vb-tiit- kár. A tanácskozáson nem­igen vesz részt, hétfőtől sza­badságon van. ☆ A végrehajtó bizottság ülése határozatképtelenség miatt elmaradt, s ez első­sorban igazolt távollétekkel, külföldi utakkal magyaráz­ható. Ez nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy dr. Czipó Ernő tájékoztatást ad­jon a vb-titkár ügyéről. C. Becker Judit tanácselnök ezt azzal egészítette ki: az egész ügytől elhatárolja magát. Amikor pedig megkapja a nyomozati anyagot —, s a gyanú beigazolódik —, azon­nal megteszi a szükséges munkajogi lépéseket. Bele­értve azt is, hogy akár a megyei végrehajtó bizottság rendkívüli ülésének össze­hívását is kezdeményezi: a városi tanács vb-titkárának felfüggesztése végett. A hazai inflációs helyzetről Vissi Ferenc rendkívüli Viissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnö­ke hétfőre összehívott rend­kívüli sajtótájékoztatóján cáfolta Marosán György kor­mányszóvivő legutóbbi beje­lentését, amely — szerinte — azt sugallta, hogy a kor­mány az idén a tervezettnél jóval nagyobb áremelkedést tervez. Az államtiltkár rész­letes adatokkal szolgált az idei infláció mértékéről. A konvertibilis külkeres­kedelem forintban számított indexe az exportnál a ter­vezett 106,1 százalék he­lyet az év végére 121—122 százalékra nő, az importnál 108 százalék helyett 122— 123 százalékra; a belföldi termelői árindex az iparban 108.5 százalék helyett 112— 113 százalék lesz. A fogyasz­tói árindex az előirányzott 113.6 százalék helyett 115— 116 százalék lesz; az év el­ső negyedében 114,2 száza­lék volt. Annak érdekében, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom