Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-26 / 122. szám
V 3 1989. MÁJUS 26., PÉNTEK NÖGRÄD A létminimum alatti bérek nyomában Balassagyarmaton H híresztelés esők sí aVs6 határt emlegeti A balassagyarmati Balassa Ruhaipari Szövetkezet elnöke, Boros László nem leplezi meglepetését, amikor elmondom a jövetelem célját. — Az a hír járja a városban, hogy a szövetkezetnél a létminimumhoz közeli béreket fizetnek, viszont a vezetők. prémiuma, finoman szólva nem ebbe a kategóriába tartozik?! — Tavaly valamivel több mint 91 ezer forint volt az átlagbér a szövetkezetnél. Az országos átlag, ahogy ismerem 60—70 ezer körüli. Az is ide tartozik, hogy 1986-tól 64 százalékos emelkedést sikerült elérnünk! A vezetők prémiumáról pedig csak annyit: ha az ez évre tervezett 30 százalékos bér- fejlesztést nem sikerül elérni, akko'r az első számú vezetők nem kapnak prémiumot — válaszol határozottan. A három év alatt elért növekedés persze nem kis erőfeszítéseket takar, s közben természetszerűleg gondokkal is szembe találták magukat. — A bruttósítás után igyekeztünk például olyan normarendszert kidolgozni, amely nem hátráltatja, hanem ösztönzi a dolgozókat. A bérek így havonta 2500- tól egészen 12 500 forintig terjedhetlek, vagyis fnegle- hetősen széles skálán mozognak — mondja az elnök. A mértéke pedig nagyban függ a gyakorlottságtól, a hozzáállástól, a munkabírástól és az ügyességtől is. Ez utóbbira főleg akkor volt hagy szükségük, amikor 1986-ban elkezdték az exporttermelést. Profiljukban, ma hazánkban nincs igazán nagy kereslet, hiszen a klasszikus férfiöltönyök Európának ezen a részén most a divat perifériáján vannak. Ám találtak olyan piacot, ahol erős felvevő- képesség mutatkozik, igaz meglehetősen szigorú minőségi igényekkel. — Kuvaitba, Szaud Arábiába és Jemenbe szállítunk nagyobb 'tételt. Tavaly ezek a piacok a 36 milliós bevételből 25 milliónyit tettek ki. — A minőségi követelmények teljesítésének megvolt a háttere? Itt a szakképzett, gyakorlott, szemléletében is azonnal váltani képes dolgozókra gondolok. — Igaz, a szövetkezet dolgozóinak 35—40 százaléka fiatal, ám mindenki érezte, hogy az exportkövetelményeknek saját érdekünkben meg kell felelni. Az idősebbek körében volt némi idegenkedés, azt mondták; ezt húsz évig így csináltuk, most miért kell másképpen? De ez már a múlté. Odakint a szalag mellett folytatjuk a diskurzust. Folyamatosan érkeznek az újabb gépek, hiszen nemcsak a minőség, de a meny- nyiség is fontos. Idei kapacitásuk már teljes egészében lekötött, s úgy tűnik kevés is lesz! Az elnök büszkén műtatja a hat-hétszázezer forintos modern varrógépeket. Egy „zsebvarró” mellett megállunk. • — A finomkötöttből jöttem át ide... — Ügy tudom — faggatom a szűkszavú varrónőt tovább — az önállóságtól ott is jelentős javulást vártak? A válaszból kiderül, ott nagyon sokszor változott a munka, és az említett önállóságtól csak a követelmények nőttek. A pénztárca nem lett vastagabb. Azon .már nem csodálkozom, hogy a hölgy nem árulja el a nevét. Hasonlóan névtelenségbe burkolódzik a szövetkezet KÍSZ-titkára is. (!) — A mai tanulóknak jobb, hiszen ők már öltönyt varrni is tanulnak, mi ezt nem kaptuk meg. A követelményeknek azt hiszem nem túl nehéz megfelelni — így a kurta válasz. Az idősebb dolgozók — sok. az ismerős arc köztük — nevetve emlegetik, amikor még féltek a modernebb gépektől, a magasabb követelményektől. — Talán egy kis félsz azért volt bennük, hogy a gépek elveszik a munkahelyüket — teszi hozzá az elnök, már a vasalóba érve. Fekete, kék, szürke zákók sorakoznak katonásan, s közben megtudom — a kellékekkel nincs minden rendben. A gombért, húzózárért sokat kell járkálni. — Mi a garancia arra, hogy ön kap az idén prémiumot? — firtatom. — Ahogy már mondtam, ehhez teljesülni kell az idénre tervezett 30 százalékos béremelésnek, a kitűzött exporttervnek is. Nem túl nagy az esély... Mégsem reménytelen a helyzet. Igaz, az ágazat ma sem tartozik a jól fizetők közé. Egy biztos, aki dolgozik, ha nem is túl jól. de a híresztelésekkel ellentétben többet keres a „létminimumnál”. Aki pedig közelebb áll ahhoz, magában is keresse a hibát. ; (—hr—) Üj utcasorok alakultak ki az otthonteremtők szorgalmas, erőfeszítésekkel teli munkája által Kishartyán- ban is. Az építkezési kedvet — vélhetően — növelt* a megyeszékhely közelsége, a települé» jó köziekedé si ellátottsága, s nem utolsósorban a természeti adottságai. — kj — A bor kénezése — nélkülözhetetlen Vöröseltolódás mérése Az amerikai Smithsonian csillagászati obszervatórium kutatóinak jelentősen sikerült növelniük a színképvonalak a Föld nehézségei erőterében bekövetkező vöiJöseltolódásának mérési pontosságát. Mint a korábbi hasonló kísérletek sarán, most is nagyon stabil adásfrekvenciájú hidrogénmé- zert juttattak csaknem függőleges pályán mintegy tízezer kilométer magasságba. A kutatók nagyon ponto- sap megmérték a mézersu- gárzásban jelentkező frekvenciaeltolódást, és ezen a módon 0,007 százalékos pontossággal igazolták az Einstein általános relativitáselméletében megjósolt értéke- - két. Ötödik sebességre kapcsoltunk... Mentsd magad; magyarázkodj ! Május 30-fa tervezik Vácott a Széchenyi út 3—7. szám alatti képen látható 28 lakás műszaki átadását. Juhász Béla, a Nógrád Me-' gyei Állami Építőipari Vállalat bujáki, 8 tantermes általános iskola építőjének művezetője az ötödik sebességre kapcsoltunk bevezető szavakkal köszönti Tim- mer Zoltánt, a vállalat igazgatóját, aki személyesen győződik meg a legutóbbi kooperációs megbeszélésen kialakított és egyetértett konkrét intézkedések végrehajtásának hogyanjáról. E mellett benyomásokat, tapasztalatokat gyűjt, vezető- társaihak kezdeményező készségéről, leleményességéről, életrevalóságáról, gyors intézkedési készségéről és képességéről. Lerohanják... — Minden itt van — folytatja az előbbi gondolatot a művezető, majd felsorolja, melyik munkafolyamatnál hol tartanak, melyek a további tennivalók. — Három olyan kőműves brigád dolgozik most itt, akik jó munkájukkal „lerohanják” az építkezést. Az egyik csapatot Hanák László vezeti. Nem sokkal később kint a munkahelyen az Április 4-éh kormánykitüntetésben részesült szocialista brigádvezető ezekkel a szavakkal fogad: — Annyi a feladatunk, hogy orrvérzésik vakolhatunk. Addig itt leszünk, amíg át nem adjuk a létesítményt., Most azért jajgatunk, hogy a tornatermi tetőt mielőbb rakják fel. Nem szeretnénk csökkenteni a mostani jó tempót. — így Hanák László. Tőle Juhász János, szocialista brigádve- zető, a megyei pártbizottság tagja veszi át a szót. — Ha az itteni három brigád igazából neki kezd a munkának, akkor szegény Béla, — a művezetőről van szó — kapkodhatja a fejét. Most nincs panaszunk a feltételekre. Már állítjuk a második habarcskeverőt — mutat a tőle jobbra lévő munkagépre — majd kisvártatva így folytatja. — A habarcshoz szükséges vizet adó kutat is kitakarítottuk. Nem biztos, hogy lesz benne annyi víz, amennyivel kitudja szolgálni a második habarcske- verőnket — jelzi az esetleg bekövetkezhető újabb megoldást kívánó problémát juhász János,' Timmer Zoltán felé fordulva. — Egyesek kétségbe vonják az építők szavait: hogy szeptemberre átadják az iskolát — vetem közbe. — Ezt mondták annak idején Salgótarjánban, az általános " iskola és a gimnázium építésénél azok a lakosok, akiket megkérdezett a riporter, de nem ismerték a belső folyamatokat. Rajtunk most sem múlik, az idejében történő átadás — állítja határozottan a szakmában elismert brigádvezető, majd hozzáteszi: — olyan rámenős kooperációs tevékenységet viszont itt is ugyan úgy eltudnák képzelni, mint Salgótarjánban. — Biztos, hogy átadjuk az épületet — erősíti meg az előbbieket Hanák László. í— a létesítmény megtekintése után az igazgató jegyzetfüzetébe a következők kívánkoznak : — a dolgozók állva utaznak Salgótarjánból, a tornatermi részt komp- lettírozni kell. Az épület járás közben megérkezik Bátonyterenyé- ről Daraszti Nándor, építés- vezető. Ö is feljegyzi a munkát akadályozó észrevételeket. A bérezéssel és az utaztatással kapcsolatos kifogások megszüntetését célzó intézkedését* eljuttatja az igazgatóhoz. Vácott is megszállták Utunk következő állomása, Vác, ahol egy OTP fiók és erre épülő 28 lakásos bérház készül. Hegedűs József művezető közli, hogy jelenleg 127 vállalati dolgozó és 17 lengyel vendégmunkás — kőművesek — dolgoznak az építkezésen. Szerinte a 28 lakást május végére átadják, majd ezután kerül sor az OTP fiókra. Ezt követően a tervezési gondokat hozza szóba. Például a külső homlokzat színezését az utolsó pillanatban döntötték el. — Az idesereglett szakembergárda nem zavarja, akadályozza egymást a folyamatos munkában? — Nem! Mert jól megszerveztük, — hangzik a válasz. — Kezdettől fogva folyam matosan dolgozunk, — kapcsolódik a beszélgetésbe és erősíti meg a művezető szavait Kovács János kőműves brigádvezető, majd aggódva kérdi Hegedűs Józseftől: — Lesz-e elég fehér kőpor a vakoláshoz ? A bíztató igen után Várga László a szakipar jelenlévő művezetője kapcsolódik a beszélgetésbe. Tizenketten vagyunk most itt. Balassagyarmatról újabb szakemberek jönnek majd ide. Velük együtt, ha lesz elég munka- területünk, akkor 3 hét alatt befejezzük a tapétázást. Tőle Sipos László, a csőszerelő-üzem művezetője veszi át a szót. Határozottan állítja, hogy a három fűtésszerelő május első' felében hozzákezd a nyomáspróbákhoz. Körbejárva az épületet, az igazgató legfontosabb észrevétele, hogy nincsenek kompletten befejezve az egyes munkafolyamatok.. — Félő, hogy emiatt egye; sek a már szépen elkészült munka egyrészét a befejező műveletekkel tönkre teszik, — jegyzi meg, Varga László, művezető az előbbi gondolathoz kapcsolódva. Rögtön érkezik a válasz: — Erre nem kerülhet sor —, hangoztatja Hegedűs József. Erősek a gyökerei Hazafelé arra kérem Tirrt- mer Zoltánt, hogy összegezze tapasztalatait. — A sokszori megbeszélés, igenlő egyetértés ellenére még mindég nem elég hatékony a belső kooperáció. A központban dolgozók középvezetők közül néhányan ke.veset járnak az építkezésekre, nincs elég kontaktusuk, nem problémaérzékenyek. Ennek tulajdonítható, hogy az eredményes munkát akadályozó okok hiányos ismeretekor. a ments magad és magyarázkodj magatartás jellemzi őket a gyors, operatív cselekedet helyett. Sajnos, ennek még nagyon erősek a gyökerei. Vffjon meddig? Vénesz Károly Az idő drága Modellkísérletek a Duna-meder helyreállítására A mustot és a bort kéndioxiddal — kénezéssel — óvják meg a mikrobák okozta bőrbetegségektől és az oxidálódástól. A kéne- zéskor keletkező szulfitok azonban bizonyos allergiás, asztmás betegségekben szenvedőkre életveszélyesek lehetnek. Ezért a kaliforniai kutatók azt vizsgálták, hogy nem hagyhatnánk-e el a kénezést a borkezelés műveletei közül. Nyolc borfajtának hatvan mintáját vizsgálták. Volt közöttük fehér is, vörös is. A mustok egyhar- madát hagyományos módon kén-dioxiddal, egyhar- madát a szeszes italt nem fertőtlenítő, de az oxidáló- dását gátló nitrogén védőgázzal, a harmadik harmadát pedig az oxidálódását éppenséggel meggyorsító levegővel kezelték. Amikor a bor kiforrt, mindegyik csoportbéli mintának a felét a palackozás előtt kénez- ték, a másik felét nem. Égy év múltán a mintákat szakemberek minősítették. A nem kénezett borokat határozottan gyengébb minőségűnek találták: kellemetlen barnás színük, és nemkívánatos zamat.uk és ízük volt. A legjobb borok azok lettek, amelyeket kétszer — mind must, mind bor állapotukban — kénez- tek; ha erre csak egyszer került sor, a palackozás előtti volt a hatásosabb. Kísérletükből a kutatók azt a következtetést vonják le, hogy a jó minőségű borokat okvetlenül kénezni kell, jóllehet kívánatos, hogy az minél kevesebb kéndioxiddal menjen végbe. Az OVIBER szakemberei az elmúlt napokban felmérték Nagymaroson, hogy melyek azok a munkálatok, amelyeket a vízi erőmű építésének felfüggesztése ellenére is célszerű befejezni. A végleges döntést, az erről készült tájékoztató jelentés alapján, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban hozzák meg. A javaslat szerint mindenképpen indokolt többek között a már 90 százalékos arányban kész parti sétány kialakításának befejezése, s a nemrégiben elkészült vízműtelep parkosítása, fásítása. A felvonulási lakótelep házai közül a javaslat szerint csak azokat érdemes és gazdaságos tovább építeni, amelyeknek az alapja lagalább 50 százalékos arányban kész. A vállalat egyúttal megbízta a VITUKl-t és a Vl- ZITEÍRV-et, hogy indítson olyan modellkísérleteket, amelyekkel megbízhatóan tisztázható, hogy az erőműépítés esetleges végleges leállításakor miként kellene a nagymarosi Dunában a munkagödröt védő gátat elbontani, milyen vízáramlási viszonyokra kell majd tekintettel lenni. A modellkísérlet sürgős elvégeztetése azért indokolt, mert használható adatokat legalább fél év munkája után lehet csak nyerni. Az idő pedig drága, hiszen most az elterelt Dunában Visegrádnál a szűk mederben olyan gyors a vízfolyás, hogy a kisebb teljesítményű motorral működő hajók csak erősebb vízi jármű segítségével tudnak e szakaszon átjutni. Az égési seb mélysége Az orvosoknak kevés eszközük van arra, hogy megmérjék, valamely égés milyen mélyen hatolt be a bőrbe, s hogy alatta menynyi életképes bőr maradt meg. Márpedig mindezt fontos tudni ahhoz, hogy az égési sebet a lehető legkedvezőbben gyógyíthassák. Az Egyesült Államokban csaknem tíz évig tartó kutatómunka eredményeképpen sikerült egy olyan — ultrahanggal működő — készüléket létrehozni, amely már alkalmas arra, hogy emberen is kipróbálják. Ez 0,03 milliméteres pon toss ággal méri a károsodott bőr hatását.
