Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

1989. MÁJUS 4.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Harminckétmillió már az első negyedben Az Írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegységé­ben az első negyedévben harminckétmilliónyolcszáz- ezer forintos árbevételt ér­tek el, amely százkét szá­zalékos teljesítménynek fe­lel meg. Az év második ne­gyedében harmincnégymil­lió forint értékű készáru gyártását tervezi az itt dol­gozó kollektíva. Felvétele­ink az ipari kapocs és az elektromos alkatrészek gyártásáról készült. —Rigó— Vita, de miről? Részletek a május l'jei ünnepségeken el­mondott beszédekből, valamint a Békés és Tolna megyében megtartott pá r té r tekezl étről szóló tudósításokból. A forrás a Magyar Szo­cialista Munkáspárt központi lapja, a Nép­szabadság május 2-i száma. 1. „... az MSZMP élére állt a változások­nak, van megvalósítható programja” (Tatai Ilona Salgótarjánban elmondott ünnepi be­szédéből.) 2. „... a párt mutasson irányt, alkosson megfogható kivitelezhető programot, miután ez utóbbi hiányát a viharsarkiak vitájában részt vevő Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is elis­merte.” (Részlet a Békés megyei pártértekez­letről szóló tudósításból.). 3. „Tolna megye párttagjai szorgalmazzák, hogy az MSZMP XIV. kongresszusa még az idén üljön össze, és dolgozza ki a párt új szervezeti szabályát, valamint adjon egy olyan programot, amely elegendő muníciót nyújt a választási harcok sikeres megvívá­sához.” (Részlet a Tolna megyei pártértekez­letről szóló tudósításból.) Mármost, ha a békésiek egyebek közt szó­vá tették, hogy nincs egység a párt legfelső vezetésében, azon ezek után nincs csodálkozni­való. Nemcsak Békésből látszik így a dolog. És nemcsak Békésben igaz az, amit Iványi Pál úgy fcgalm,azott meg, hogy ellentmondás van a kritika szabadságának erősítése iránti jogos igény és a vezetőktől követelt „nyiilat- kozategység” között. A karmesteri pódiumról dirigált össznépi fejbólogatást aligha sírja vissza bárki is, Láthattuk, tapasztalhatjuk, mit érnek a tar­talmatlan hűségnyilatkozatok, mire vezet a cselekvést nélkülöző, üres egyetértés. Jó, hogy vannak végre nyílt színi viták, még akkor is, ha ezek egy olyan új hangú nyilvánosságban jelennek meg, mely esetenként a szélsősé­gektől és igazságtalan általánosításoktól sem mentes. Mégis azt mondom: néhány alapkérdésben azért jó volna egyetértésre jutni. S, talán nem tévedek végzetesen, ha ezen alapkérdé­sek közé sorolom azt, hogy akkor most van az MSZMP-nek programja, vágj' nincs. To­vábblépve, ha van, akkor az időszerű-e má­ra, végrehajtható-e vagy sem, mert, ha nem állja ki e kritériumokat akkor sincs, ha mégis van. Kissé komplikáltan hangzik ez? összetet­tek politikai, társadalmi életünk viszonyai is. Sok a zűrzavar, a tisztázatlanság, nagy a türelmetlenség, hevesek az indulatok. Éppen ezért indokolt az igény: ami ma a legfontosabb, ami minden kérdésünk kiindu­lópontja, alapfeltétele, abban igenis világos, tiszta, érthető és hiteles szóra van szükség. És egyetértésre persze, mert enélkül meg­marad a perlekedés és elmarad a cselekvés. S, mindezt nem csupán az mondatja ve­lem, hogy közelednek a választások, melyek­ben az MSZMP nyílt politikai küzdőtéren kí­vánja megmérettetni magát. Szendi Márta Romlanak a munkakörülmények A szakszervezeti munka- védelmi ellenőrök a közel­múltban felhívásban emel­tek szót amiatt, hogy romla­nak a munkakörülmények. Miről tanúskodnak a mun­kavédelmi ellenőrök tapasz­talatai, melyek a legsürgő­sebb tennivalók — erről kérdezte Sólyom Ferencet, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjét, az MTI munka­társa. A főfelügyelőség vezetője elmondta: a gazdálkodás ne­hézségei visszahatnak a munkavédelemre is, 1988 óta érzékelhetően romlanak a munkakörülmények. A mun­kahelyi balesetek száma 1985—88. között stagnált, ta­valy viszont ’ emelkedett, 94 570 baleset történt. Ja­vulás az idén sem tapasz­talható. A gépek átlagélet­kora 12,4 év, igen sok a nullára leírt berendezés is. A súlyos balesetek meg­előzése, elkerülése érdeké­ben a legszükségesebb in­tézkedéseket még a pénz­szűkével küszködő vállalatok is megteszik. Rossz a hely­zet az újonnan alakuló kis­szervezeteknél, ahol több­nyire még az- elemi munka- védelmi intézkedéseket sem teszik meg. Az évtized legnagyobb exporteredménye Hív a vasút, vár a MÁV? Reklámforgácsok és a valóság A Központi Statisztikai Hivatal közzétette jelentését mezőgazdaságunk elmúlt évi fejlődéséről. Eszerint a mezőgazdasági termékek bruttó termelésének értéke tavaly 242 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal több mint az előző évben, ugyan­akkor valamelyest elmaradt a tervezettől. A népgazdasági terv célkitűzései közül azon­ban megvalósult az, amely előírta, hogy a növényter­mesztés az állattenj’észtésnél gyorsabban fejlődjön. A növénytermesztésben kimagasló eredményeket ho­zott a kalászosok termesz­tése, míg a kukoricánál és általában az őszi betakarí- tású növényeknél tetemes károkat okozott az aszály. A növénytermesztés szerke­zete a korábbi évekhez ha­sonlóan alakult, azzal az el­téréssel, hogy növekedett a fehérje takarmányfélék ará­Kétezer meghívott isko’ás- gyerek vidám hancúrozásá­val, majd Jack Lang kultu­rális miniszter látogatásával megnyílt az Asterix park — Franciaország legnagyobb szabadidőparkja, egész Eu­rópában is párját ritkító lé­tesítmény — az első vállal­kozás több hasonló szuper­vurstliból, amelyek az ame­nya. Kevéssel csökkent vi­szont az ipari növényeké, és folytatódott a szálastakar- mány-termesztés arányának másfél évtizede tartó mér­séklődése is. Az állatállomány az el­múlt év folyamán — a ser­tés kivételével — minden állatfajnál csökkent. Ennek ellenére a tej- és tojáster­melés 2, illetve 10,8 száza­lékkal növekedett, s csak a gyapjúhozam . csökkent 5 százalékkal az előző évihez képest. A KSH jelentése megálla­pítja: a mezőgazdasági ter­melés ezúttal a lakosság és a nagyobb Idegenforgalom élelmiszerigényének kielé­gítésén túl az évtized leg­nagyobb arányú exportered­ményét is lehetővé tette. A kivitel ugyanis tíz százalék­kal növekedett egy év alatt ; s ez jóval magasabb a ter­vezett 5,1 százalékos export- bővítésnél. rikai Disneyland sikerén fel­buzdulva újabb lendületet és súlypontot kívánnak adni Párizs környékén a turiz­musnak. Az Asterix parkot Párizs­tól 40 kilométerre északra, a lillei autópálya melletti szép, erdős terepen építették fel. Azt mondják a régi vas­utasok, ma már lasszóval is nehéz fogni olyan fiatalt, aki vállalja ezt a hivatást. Pe­dig hajdanán a nyugdíjas­állás roppant csábító volt mindenki számára. Előfor­dult, a polgári iskolai vég­zettséget letagadták, hogy pályamunkások lehessenek! Reklámforgácsokkal hin­tett estéinket elviseljük, sor­ba rakjuk egymás után. Gyermekeink fújják, hogy „hiv a vasút, vár a MÁV'.” Hívni valóban hív, s hogy vár-e, az kiderül. — A forgalmi szolgálat- tevő tanulók a kiképzés ide­je alatt 3700 forintot kapnak — mondja Holec Gusztávné, a balassagyarmati körzeti üzemfőnökség munkaügyi vezetője. — A vezető jegy­vizsgáló tanulók hasonló oe- rezésben részesülnek. Beve­zettük — a megyei tanács támogatásával — az átkép­zési támogatást. Ennek az a lényege, hogy havonta a munkabért kiegészítjük 3800 forinttal. így a tanulók egy hónap alatt 7500 forintot ke­resnek. Ezen kívül, aki ha­táridőre levizsgázik 4 ezer forint egyszeri támogatást kap. A kiképzési idő forgalmi szolgálattevőknél 10, veze­tő jegyvizsgálóknál hat és fél hónap. Nem jótékony­ságból osztogatja a MÁV ezeket az összegeket. Mun­kaerőgondjai hovatovább a vonatok közlekedését vészé-, lveztetik. Amennyiben a dol­gozó saját hibájából nem vizsgázik le határidőre, ön­kényesen kilép, vagy egy éven belül hűtlen lesz a vasúthoz, akkor a munka­bér ötven százalékát és az átképzési támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie. Nem kicsi a tét! — A szakvizsgák megszer­zése utáh minden dolgo­zónknak egyenruhát adunk — folytatja a munkaügyi vezető. — Szabadjegyet a be­lépés pillanatában kapnak az emberek. Aki forduló szol­gálatban jár dolgozni, an­nak több a szabad ideje — maszekolhat a munka m il­lett. A fiatal házasokat ese­tenként szolgálati lakással segítjük. Jelenleg Ipolytárnó- con, Rétságon és Magyar- nándorban üres a lakás. Fia­taljaink évente 5—6 OTP- öröklakás vásárlásához kap­nak 100 ezer forint körüli kamatmentes kölcsönt. Ezek a juttatások nagy vonzerőt jelenthetnek. Azon­ban, ha részleteiben vizsgál­juk, nem ilyen kedvező a kép. Az egyenruha nem nép­szerű a fiatalok kóréhen! A szabadjegyet — a kevés sza­bad idő, a gépkocsik elterje­dése miatt ritkán használ­ják a dolgozók. A maszeko­lásról pedig annyit, hogy a rengeteg túlóra miatt erre aligha van lehetőségük. Vi­déken a szolgálati lakások nem igazán kapósak. Bizo­nyítja ezt, hogy jelenleg is három üresen ásítozik. Az üzemfőnökséghez tartozó ál­lomások korszerűsítése fo- lj'amatosan történik. Azon­ban előfordul, hogy néhány szolgálati helyen (példá d Rétság, Tolmács) kannából isszák a vizet, lavórban mossák a kezet. Balassa­gyarmaton a váltókezelői helyiségek olyan kicsik, hogy szinte levegőt is alig lehet venni. A jobb munkakörül­mények megvalósítása első­sorban pénz kérdése, s mint tudjuk, ebből van a legke­vesebb. A szigorú megszorítások ellenére már a kiképzés ide­je alatt többen kilépnek a MÁV-tól. Néhány dolgozót eltanácsolnak, mert fegyel­mezetlenek, nem tanulnak. — Azok hullanak ki, akik nem alkalmasak a pályára, nem tudják megtanulni az anyagot — mondja Podma- niczky Pálné vezető oktató- tiszt. — Sokuknál hiányzik az elhivatottság, ami ezen a pályán nélkülözhetetlen. Egyeseknek naiv elképzelé­seik vannak a vasútról. Még akkor sem hiszik el, hogy mennyit kell tanulni, ami­kor eléjük teszem a sok díjszabást, utasítást.1 Gondol­ják, majd átcsúsznak a vizs­gán. Néha nagy csalódás a vége! A vizsgák lebonyo­lítási rendje felett is eljárt az idő. — Árnyalatnyi változtatá­sokat el tudok képzelni — folytatja Podmaniczky Pál­né. — Vannak olyan utasí­tások, amelyekből bizonyos beosztásokhoz csak néhány pontot kell tudni. Ezeket össze lehetne vonni. Azon­ban például a Személydíjsza­bás I. és II. részt nem sza­bad egybeolvasztani. A vizs­gákat valóban korszerűsíte­ni kell. Nem látom értelmét a sok reform bevezetésé­nek, a tanulást nem pótolja semmi. Hallgassuk meg a legille­tékesebbeket, a tanulókat, miért akarnak vasutasok lenni, milyen tapasztalato­kat szereztek. Siklósi Melinda vonatfel­vevő: — A régi munkahe­lyemen kevés volt a fizeté­sem, ráadásul nem szeret­tem igazán a varrást. Édes­apám is itt dolgozik. Egye­lőre nem bántam meg a döntésemet. Még akkor sem, ha nem tetszik a sok tanu­lás. Jóni Róbert fékező. — Az ipariban kőművesnek tanul­tam, de nem ment a tanu­lás. Itt volt hely, hát ide­jöttem. Sugár László vezető jegy­vizsgáló. — Szakácsként dolgoztam a vendéglátóipar­ban. Környezetváltozásra és több pénzre volt szükségem. Nem hívott a MÁV, csak jöttem. Az egyenruha nem csábít, elég volt a katona­ságnál. Persze, ha kell, fel­veszem. Amire számítottam, az bejött. így képzeltem el a vasutat. Hogy hosszabb távon maradok-e, az majd elválik. Stoic Péter vezető jegy- vizsgáló, aki már fél éve eszi a tanulók kenyeret, vizsga nélkül. Most rugasz­kodik neki először a keres­kedelmi vizsgának. — Ház­tartásigép-szerelő voltam. Remélem, több lesz a fize­tésem. Nem gondoltam, hogy ennyit, kell tanulni. Száraz a tananyag. Legalább a gyal korlatban bemutatnák a ta­nultakat! Nincs más, csak a szavak és a dolgozatok. Lakatos Sándor vezető jegyvizsgáló. — Régebben karbantartóként dolgoztam. Sokat kell tanulni, majd meglátom, hogy maradok-e. A tanulók látleletet adtak gondjaikról. Az elhivatott­ság szót egyikük sem ejtet­te ki a száján. Mindezekkel együtt elgondolkodtató, va­jon úgy várta őket a MÁV, ahogyan kell? Ádám Tamás Asterix park

Next

/
Oldalképek
Tartalom