Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-04 / 103. szám
1989. MÁJUS 4.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Harminckétmillió már az első negyedben Az Írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében az első negyedévben harminckétmilliónyolcszáz- ezer forintos árbevételt értek el, amely százkét százalékos teljesítménynek felel meg. Az év második negyedében harmincnégymillió forint értékű készáru gyártását tervezi az itt dolgozó kollektíva. Felvételeink az ipari kapocs és az elektromos alkatrészek gyártásáról készült. —Rigó— Vita, de miről? Részletek a május l'jei ünnepségeken elmondott beszédekből, valamint a Békés és Tolna megyében megtartott pá r té r tekezl étről szóló tudósításokból. A forrás a Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja, a Népszabadság május 2-i száma. 1. „... az MSZMP élére állt a változásoknak, van megvalósítható programja” (Tatai Ilona Salgótarjánban elmondott ünnepi beszédéből.) 2. „... a párt mutasson irányt, alkosson megfogható kivitelezhető programot, miután ez utóbbi hiányát a viharsarkiak vitájában részt vevő Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is elismerte.” (Részlet a Békés megyei pártértekezletről szóló tudósításból.). 3. „Tolna megye párttagjai szorgalmazzák, hogy az MSZMP XIV. kongresszusa még az idén üljön össze, és dolgozza ki a párt új szervezeti szabályát, valamint adjon egy olyan programot, amely elegendő muníciót nyújt a választási harcok sikeres megvívásához.” (Részlet a Tolna megyei pártértekezletről szóló tudósításból.) Mármost, ha a békésiek egyebek közt szóvá tették, hogy nincs egység a párt legfelső vezetésében, azon ezek után nincs csodálkoznivaló. Nemcsak Békésből látszik így a dolog. És nemcsak Békésben igaz az, amit Iványi Pál úgy fcgalm,azott meg, hogy ellentmondás van a kritika szabadságának erősítése iránti jogos igény és a vezetőktől követelt „nyiilat- kozategység” között. A karmesteri pódiumról dirigált össznépi fejbólogatást aligha sírja vissza bárki is, Láthattuk, tapasztalhatjuk, mit érnek a tartalmatlan hűségnyilatkozatok, mire vezet a cselekvést nélkülöző, üres egyetértés. Jó, hogy vannak végre nyílt színi viták, még akkor is, ha ezek egy olyan új hangú nyilvánosságban jelennek meg, mely esetenként a szélsőségektől és igazságtalan általánosításoktól sem mentes. Mégis azt mondom: néhány alapkérdésben azért jó volna egyetértésre jutni. S, talán nem tévedek végzetesen, ha ezen alapkérdések közé sorolom azt, hogy akkor most van az MSZMP-nek programja, vágj' nincs. Továbblépve, ha van, akkor az időszerű-e mára, végrehajtható-e vagy sem, mert, ha nem állja ki e kritériumokat akkor sincs, ha mégis van. Kissé komplikáltan hangzik ez? összetettek politikai, társadalmi életünk viszonyai is. Sok a zűrzavar, a tisztázatlanság, nagy a türelmetlenség, hevesek az indulatok. Éppen ezért indokolt az igény: ami ma a legfontosabb, ami minden kérdésünk kiindulópontja, alapfeltétele, abban igenis világos, tiszta, érthető és hiteles szóra van szükség. És egyetértésre persze, mert enélkül megmarad a perlekedés és elmarad a cselekvés. S, mindezt nem csupán az mondatja velem, hogy közelednek a választások, melyekben az MSZMP nyílt politikai küzdőtéren kívánja megmérettetni magát. Szendi Márta Romlanak a munkakörülmények A szakszervezeti munka- védelmi ellenőrök a közelmúltban felhívásban emeltek szót amiatt, hogy romlanak a munkakörülmények. Miről tanúskodnak a munkavédelmi ellenőrök tapasztalatai, melyek a legsürgősebb tennivalók — erről kérdezte Sólyom Ferencet, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjét, az MTI munkatársa. A főfelügyelőség vezetője elmondta: a gazdálkodás nehézségei visszahatnak a munkavédelemre is, 1988 óta érzékelhetően romlanak a munkakörülmények. A munkahelyi balesetek száma 1985—88. között stagnált, tavaly viszont ’ emelkedett, 94 570 baleset történt. Javulás az idén sem tapasztalható. A gépek átlagéletkora 12,4 év, igen sok a nullára leírt berendezés is. A súlyos balesetek megelőzése, elkerülése érdekében a legszükségesebb intézkedéseket még a pénzszűkével küszködő vállalatok is megteszik. Rossz a helyzet az újonnan alakuló kisszervezeteknél, ahol többnyire még az- elemi munka- védelmi intézkedéseket sem teszik meg. Az évtized legnagyobb exporteredménye Hív a vasút, vár a MÁV? Reklámforgácsok és a valóság A Központi Statisztikai Hivatal közzétette jelentését mezőgazdaságunk elmúlt évi fejlődéséről. Eszerint a mezőgazdasági termékek bruttó termelésének értéke tavaly 242 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal több mint az előző évben, ugyanakkor valamelyest elmaradt a tervezettől. A népgazdasági terv célkitűzései közül azonban megvalósult az, amely előírta, hogy a növénytermesztés az állattenj’észtésnél gyorsabban fejlődjön. A növénytermesztésben kimagasló eredményeket hozott a kalászosok termesztése, míg a kukoricánál és általában az őszi betakarí- tású növényeknél tetemes károkat okozott az aszály. A növénytermesztés szerkezete a korábbi évekhez hasonlóan alakult, azzal az eltéréssel, hogy növekedett a fehérje takarmányfélék aráKétezer meghívott isko’ás- gyerek vidám hancúrozásával, majd Jack Lang kulturális miniszter látogatásával megnyílt az Asterix park — Franciaország legnagyobb szabadidőparkja, egész Európában is párját ritkító létesítmény — az első vállalkozás több hasonló szupervurstliból, amelyek az amenya. Kevéssel csökkent viszont az ipari növényeké, és folytatódott a szálastakar- mány-termesztés arányának másfél évtizede tartó mérséklődése is. Az állatállomány az elmúlt év folyamán — a sertés kivételével — minden állatfajnál csökkent. Ennek ellenére a tej- és tojástermelés 2, illetve 10,8 százalékkal növekedett, s csak a gyapjúhozam . csökkent 5 százalékkal az előző évihez képest. A KSH jelentése megállapítja: a mezőgazdasági termelés ezúttal a lakosság és a nagyobb Idegenforgalom élelmiszerigényének kielégítésén túl az évtized legnagyobb arányú exporteredményét is lehetővé tette. A kivitel ugyanis tíz százalékkal növekedett egy év alatt ; s ez jóval magasabb a tervezett 5,1 százalékos export- bővítésnél. rikai Disneyland sikerén felbuzdulva újabb lendületet és súlypontot kívánnak adni Párizs környékén a turizmusnak. Az Asterix parkot Párizstól 40 kilométerre északra, a lillei autópálya melletti szép, erdős terepen építették fel. Azt mondják a régi vasutasok, ma már lasszóval is nehéz fogni olyan fiatalt, aki vállalja ezt a hivatást. Pedig hajdanán a nyugdíjasállás roppant csábító volt mindenki számára. Előfordult, a polgári iskolai végzettséget letagadták, hogy pályamunkások lehessenek! Reklámforgácsokkal hintett estéinket elviseljük, sorba rakjuk egymás után. Gyermekeink fújják, hogy „hiv a vasút, vár a MÁV'.” Hívni valóban hív, s hogy vár-e, az kiderül. — A forgalmi szolgálat- tevő tanulók a kiképzés ideje alatt 3700 forintot kapnak — mondja Holec Gusztávné, a balassagyarmati körzeti üzemfőnökség munkaügyi vezetője. — A vezető jegyvizsgáló tanulók hasonló oe- rezésben részesülnek. Bevezettük — a megyei tanács támogatásával — az átképzési támogatást. Ennek az a lényege, hogy havonta a munkabért kiegészítjük 3800 forinttal. így a tanulók egy hónap alatt 7500 forintot keresnek. Ezen kívül, aki határidőre levizsgázik 4 ezer forint egyszeri támogatást kap. A kiképzési idő forgalmi szolgálattevőknél 10, vezető jegyvizsgálóknál hat és fél hónap. Nem jótékonyságból osztogatja a MÁV ezeket az összegeket. Munkaerőgondjai hovatovább a vonatok közlekedését vészé-, lveztetik. Amennyiben a dolgozó saját hibájából nem vizsgázik le határidőre, önkényesen kilép, vagy egy éven belül hűtlen lesz a vasúthoz, akkor a munkabér ötven százalékát és az átképzési támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie. Nem kicsi a tét! — A szakvizsgák megszerzése utáh minden dolgozónknak egyenruhát adunk — folytatja a munkaügyi vezető. — Szabadjegyet a belépés pillanatában kapnak az emberek. Aki forduló szolgálatban jár dolgozni, annak több a szabad ideje — maszekolhat a munka m illett. A fiatal házasokat esetenként szolgálati lakással segítjük. Jelenleg Ipolytárnó- con, Rétságon és Magyar- nándorban üres a lakás. Fiataljaink évente 5—6 OTP- öröklakás vásárlásához kapnak 100 ezer forint körüli kamatmentes kölcsönt. Ezek a juttatások nagy vonzerőt jelenthetnek. Azonban, ha részleteiben vizsgáljuk, nem ilyen kedvező a kép. Az egyenruha nem népszerű a fiatalok kóréhen! A szabadjegyet — a kevés szabad idő, a gépkocsik elterjedése miatt ritkán használják a dolgozók. A maszekolásról pedig annyit, hogy a rengeteg túlóra miatt erre aligha van lehetőségük. Vidéken a szolgálati lakások nem igazán kapósak. Bizonyítja ezt, hogy jelenleg is három üresen ásítozik. Az üzemfőnökséghez tartozó állomások korszerűsítése fo- lj'amatosan történik. Azonban előfordul, hogy néhány szolgálati helyen (példá d Rétság, Tolmács) kannából isszák a vizet, lavórban mossák a kezet. Balassagyarmaton a váltókezelői helyiségek olyan kicsik, hogy szinte levegőt is alig lehet venni. A jobb munkakörülmények megvalósítása elsősorban pénz kérdése, s mint tudjuk, ebből van a legkevesebb. A szigorú megszorítások ellenére már a kiképzés ideje alatt többen kilépnek a MÁV-tól. Néhány dolgozót eltanácsolnak, mert fegyelmezetlenek, nem tanulnak. — Azok hullanak ki, akik nem alkalmasak a pályára, nem tudják megtanulni az anyagot — mondja Podma- niczky Pálné vezető oktató- tiszt. — Sokuknál hiányzik az elhivatottság, ami ezen a pályán nélkülözhetetlen. Egyeseknek naiv elképzeléseik vannak a vasútról. Még akkor sem hiszik el, hogy mennyit kell tanulni, amikor eléjük teszem a sok díjszabást, utasítást.1 Gondolják, majd átcsúsznak a vizsgán. Néha nagy csalódás a vége! A vizsgák lebonyolítási rendje felett is eljárt az idő. — Árnyalatnyi változtatásokat el tudok képzelni — folytatja Podmaniczky Pálné. — Vannak olyan utasítások, amelyekből bizonyos beosztásokhoz csak néhány pontot kell tudni. Ezeket össze lehetne vonni. Azonban például a Személydíjszabás I. és II. részt nem szabad egybeolvasztani. A vizsgákat valóban korszerűsíteni kell. Nem látom értelmét a sok reform bevezetésének, a tanulást nem pótolja semmi. Hallgassuk meg a legilletékesebbeket, a tanulókat, miért akarnak vasutasok lenni, milyen tapasztalatokat szereztek. Siklósi Melinda vonatfelvevő: — A régi munkahelyemen kevés volt a fizetésem, ráadásul nem szerettem igazán a varrást. Édesapám is itt dolgozik. Egyelőre nem bántam meg a döntésemet. Még akkor sem, ha nem tetszik a sok tanulás. Jóni Róbert fékező. — Az ipariban kőművesnek tanultam, de nem ment a tanulás. Itt volt hely, hát idejöttem. Sugár László vezető jegyvizsgáló. — Szakácsként dolgoztam a vendéglátóiparban. Környezetváltozásra és több pénzre volt szükségem. Nem hívott a MÁV, csak jöttem. Az egyenruha nem csábít, elég volt a katonaságnál. Persze, ha kell, felveszem. Amire számítottam, az bejött. így képzeltem el a vasutat. Hogy hosszabb távon maradok-e, az majd elválik. Stoic Péter vezető jegy- vizsgáló, aki már fél éve eszi a tanulók kenyeret, vizsga nélkül. Most rugaszkodik neki először a kereskedelmi vizsgának. — Háztartásigép-szerelő voltam. Remélem, több lesz a fizetésem. Nem gondoltam, hogy ennyit, kell tanulni. Száraz a tananyag. Legalább a gyal korlatban bemutatnák a tanultakat! Nincs más, csak a szavak és a dolgozatok. Lakatos Sándor vezető jegyvizsgáló. — Régebben karbantartóként dolgoztam. Sokat kell tanulni, majd meglátom, hogy maradok-e. A tanulók látleletet adtak gondjaikról. Az elhivatottság szót egyikük sem ejtette ki a száján. Mindezekkel együtt elgondolkodtató, vajon úgy várta őket a MÁV, ahogyan kell? Ádám Tamás Asterix park
