Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

2 NOGRAD 1989. MÁJUS 23., KEDD Vásárnézőben (Folytatát az 1. oldalról.) mondja, hogy új termékei- - két, amelyek három fő te­vékenységüket — lég-, klí­ma-, hő- és környezetvédelmi berendezések — foglalják magukba, alapvetően a szak­ma képviselőinek szánják informálódás, az általuk el­képzelt és megvalósított fej­lesztés irányának megisme­rése és az új termékek fel- használása céljából. A négyezer terméket elő­állító nagyvállalat — bele­értve a bátonyterenyeieket is — termékstruktúrája sa­ját fejlesztésre, know és how továbbá licencek vásárlásá­ra épül és ezeknek segítsé­gével évenként 15 százalék­ban megújul. A vállalati központ és a bátonyterenyei fejlesztők kö­zös munkájának eredménye­ként hozták létre a nagyobb ipari zsákos szűrőket, ame­lyek robbanásnyomás leve­zetésére alkalmasak és a legújabb gyártmányuk. A kiállított Bora Komfort ra­diátor új, továbbfejlesztett változata eléri a nyugati szín­vonalat, s nem tudnak eleget gyártani a hazai igények ki­elégítésére, bár a termékből igen nagy a konkurencia. A központtal együtt tevékeny­msrm Épületgépészeti termékek a Fűtőber kiállításán. kednek a TRA és a TRC termoventillátörok végleges formájának kialakításán, amely a korszerűsítés révén, 15 százalékos energiamegta­karítást biztosít. Kizárólag bátonyterenyei fejlesztés a Koka állványrendszer, amely­nek sorozatgyártását már megkezdték. Piaci sikeré­ben nagy fantáziát látnak. — A bátonyterenyeiek a legjobbak között vannak a különböző egyedi termékek jó színvonalú gyártásában. Ez is közrejátszik abban, hogy az idén 20 millió fo­rint exporttal számolunk, amelyből 10 milliónak a teljesítése, a tőkésexport­igények teljesítésében út­törő szerepre vállalkozott bátonyterenyeiekre vár — hangsúlyozza Krautheim Miklós. Venesz Károly Fotó: Rigó Tibor Nagytakarítás * Tienanmen téren Az előző két nap vészter­hes feszültsége után hétfőn — a változatlanul érvény­ben levő, de megvalósítha­tatlan rendkívüli állapot harmadik napján — oldot­tabb volt a hangulat, gya­korlatiig megszűntek az i t- cai tömegtüntetések Peking- ben. Ennek magyarázata az, hogy megbízható források szerint a fővárost gyűrűbe záró katonai alakulatok pa­rancsnoksága biztosította a diákok képviselőit: semmi­képpen nem vonulnak be a hadsereg egységei Pekingbe azért, hogy erőszakot alkal­mazzanak a diákok és a la­kosság ellen. Egy dolog azonban az ígé­ret és más lehet annak be­tartása. Ami biztos, biztos, a Peking külső körzeteiben felállított úttorlaszok és ba­rikádok továbbra is meg­vannak, s a lakosság és a diákok éberen figyelik, va­lóban elvonulnak-e a kato­nák a főváros közeléből. Szemtanúk szerint egyes motorizált és páncélos ala­kulatok már megkezdték az elvonulást. A megváltozott légkört mutatja az is, hogy a kíaai televízió hétfőn hosszú kép­sorban számolt be arról, hogyan barátkoznak a diá­kok és a pekingi lakosok a város határán tartózkodó katonákkal. Érdekes ellentmondás, hogy a Zsenmin Zsipao hét­fői számában teljes szöveg­ben leközölte a hadsereg lapjának előző napi vezér­cikkét, amely arra szólítja fel a katonákat, hogy szilár­dan támogassák a Li Peng miniszterelnök által bejelen­tett és a Teng Hsziao-ping vezette Központi Katonai Bizottság által jóváhagyott rendkívüli állapot végrehaj­tását. A vezércikk szerint, az ami Pekingben történik, hasonlatos a „kulturlos forradalom” kezdetéhez, ma­roknyi ellenséges elem ke­ríthette hatalmába a diáko­kat, olyan összeesküvő ban­da, amelynek nyilvánvaló célja a kommunista púit hatalmának és a szocialis­ta rendszernek a megdönté­se. További ellentmondás, hogy hétfőn katonai helikop­terekről olyan röplapokat dobtak a tüntető diákok és lakosok közé, amelyek ana hívták fel az embereket, hogy határolják el magukat az ellenséges elemektől és nyújtsanak segítséget a biz­tonsági szerveknek és a had­sereg egységeinek. A kínai főváros szívében, a Tienanmen téren és az annak közelében levő párt­központ előtt, hétfőn gya­korlatilag egész nap tartott körülbelül 300 000 pekingi lakos és diák tömegtünteté­se. Az előző tüntetésekkel ellentétben a hétfői megmoz­duláson tulajdonképpen egyetlen követelés kapott erőteljes hangot: azonnal mondjon le Li Peng minisz­terelnök. Kínai források tudni vé­lik, hogy a párt- és az álla­mi vezetésen belül, éles vi­ta folyik annak az új h?ly- zetnek az értékelése körül, amelyet az idézett elő, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált nem csak a három nap­pal ezelőtt kihirdetett rend­kívüli állapot érvénybe lép­tetése, hanem a hadsereg bevetése is. Megfigyelők ez­zel a vitával hozzák össze­függésbe a hadsereg lapjá­nak kemény hangú vezércik­két is. Abban minden meg­figyelő egyetért, hogy a fe­szültség lecsendesítése és a helyzet normalizálása érde­kében a kínai vezetésnek mielőbb elhatározásra kell jutnia, mert valóban fenn­áll az a veszély, hogy az, ami Pekingben történik, or­szágos problémává válhat. A diákok minden esetre optimisták: hétfőn elkezdtek a nagytakarítást a Tienan­men téren és a legújabb je­lentések szerint közel hét­ezer diák, — akik a pekin­gi diákok támogatására éi- keztek a fővárosba — haza­indult Pekingből. Á ruha teszi? Az ír idegenforgalom kongresszusáról adott tudó­sításában az Irish Times be­számolt arról, hogy a szá­mos . fontos megbeszélés kö­zött elhangzott Miss Noúl Clery, az Ír Intézet tudós kutatójának háborgó felszó­lalása az utcalányok ügyé­ben. Aki szerint „azok a hölgyek olyan jól öltözöt­tek, hogy a klienseik ösz- szetévesztik őket intézetünk külföldi hallgatóival.” Amiből is, a hiányos in­formáció okán, két dologra következtethetünk. 1. A belföldi hallgatók az elmé­leti tárgyakból erősebbek, mint idegen társnőik, hi­szen elhiszik, hogy nem a ruha teszi az embert. 2. „Azok a hölgyek” nem az intézet ösztöndíjából egészítik ki a ruhatárukat. Politikai vitafórum Egerben Horn Gyufa előadása Ili Nagy Imrének és mártír­társainak pere, csakúgy, mint az ítélet a törvénysér­tések sorába tartozott. Az MSZMP KB történelmi al­bizottságának rendelkezésé­re ‘álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható : politikai indíttatású koncep­ciós pert folytattak ellenük, „fia pedig erről van szó —, s erről volt szó —, akkor mindenképpen szükséges és elodázhatatlan, hogy a tár­sadalom, a nemzet igazságot szolgáltasson Nagy Imrének és társainak” — jelentette ki Horn Gyula, a Központi Bizottság tagja, külügymi­niszter azon a politikai vi­tafórumon, amelyet az MSZMP Eger városi reform­körének szervezésében tar­tottak hétfőn a dohánygyár kultúrtermében. A magyar diplomácia alig két hete hivatalba lépett új vezetője elemezte a reform­folyamat eredményeit, illet­ve a magyar megújulási tö­rekvések külhoni fogadtatá­sát. 1956. értékelésére a tör­ténelemfeltáró munka je­lentőségét hangsúlyozva tért ki a külügyminiszter. Ál­láspontja szerint a múlt tényeinek ismerete, helyes értékelése a megújulás egyik alapfeltétele. Ehhez ma nagy segítséget ad, hogy a ma­gyar törekvések szinkronban vannak a Szovjetunióban megindult múltfeltáró, desz- talinizációs folyamatokkal. Ugyanakkor némileg meg­nehezíti a feltárást, hogy szövetségi rendszerünkben a Szovjetunión és Lengyelor­szágon kívül még nem kez­dődött meg ez a munka. Közelmúltunk megisme­résének ugyan nem elsődle­ges célja', de rendkívül fon­tos része az 1956-os ese­mények tisztázása. A 33 évvel ezelőtt történteknek ugyanis különleges jelentő- (Séget ad, hogy 1956 októbe­rében — mélységét és mé­reteit tekintve — a szocia­lista világrendszeren belül egyedülálló kísérlet történt Bolgár lap Bős—nagymarosról „Nehezen kibogozható cso­mó — elfogulatlanul a ma­gyar—csehszlovák vitáról” címmel a bolgár lapok közül elsőként foglalkozik Bős— Nagymaros problematikájá­val a Pogled legújabb szá­ma. A szófiai hetilap cikké­nek szerzője rámutat, hogy a vízlépcsőrendszer „jövője most kétessé vált, ami nem­zetközi jogi problémákat idézhet elő. Csehszlovákia ragaszkodik az építkezés be­fejezéséhez, ellenkező eset­ben kártérítési igényt he­lyez kilátásba.” Új eljárás a korrupcióval vádolt volt rendőrtisztek ügyében A Legfelsőbb Bíróságon hétfőn folytatódott a kor­rupcióval vádolt volt rend­őrtisztek fellebbviteli tár­gyalása. Az utolsó szó jo­gán mindhárom vádlott úgy nyilatkozott, hogy nem kö­vetett el semmilyen bűn- cselekményt. Ezt követően hirdetett ítéletet dr. Rabóczki Ede hadbíró ezredes tanácsa. A másodrendű vádlott, dr. Pudleiner Gyula, volt rend­őr ezredes, a Belügyminisz­térium főügyeletének egyko­ri vezetője tekintetében — akit a Budapesti Katonai Bí­róság vesztegetés büntette miatt 2 évi fogházbüntetésre ítélt, amelynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfügífesz- tette — az első fokú íté­letet helyiben hagyta. A Legfelsőbb Bíróság az elsőrendű vádlott, Tóth Fe­renc volt rendőr alezredes, a Budapesti Rendőr főka­pitányság gazdasági ren­dészetének volt vezetője, il­letve . az ügy harmadik sze­replője, Huszti Zsigmond volt kisszövetkezeti elnök vonatkozásában a Budapes­ti Katonai Bíróság elsőfokú ítéletét hatályon kívül he­lyezte. Az ügyben az új el­járás lefolytatására a Ka­posvári Katonai Bíróságot je­lölte ki a legfőbb bírói fó­rum. Indokolásában a bíróság rámutatott: az elsőfokú íté­letben rögzített tényállás Tóth Ferenc és Huszti Zsig­mond egymással összefüggő cselekményeire vonatkozó­an nem bizonyult minden tekintetben megalapozottnak. Ezért az eljárást meg kell ismételni. , Magyarországon a sztálini modell meghaladására. Ez már önmagában is arra kö­telez, hogy a tényeket való­di mélységükben, az igaz­ságnak megfelelően ismerjük meg. Hasonlóan fontos kö­vetkeztetés, hogy ma sem haladhatunk végig a ma­gunk választotta úton, ha nem orvosoljuk az «összes 1956 előtti és utáni tör­vénysértést. Ennek tudatosí­tása különösen aktuális jú­nius 16-a, Nagy Imre és társai temetésének közeled­tével. Tragikus sorsukért nemzeti igazságszolgáltatást szorgalmazva, Horn Gyula arra is figyelmeztetett: az áldozatoknak oly módon kell igazságot szolgáltatni, hogy az ne a nemzeti viszályt, a gyűlöltséget, hanem ellenke­zőleg, a nemzet méltóságát erősítve a megbékélést szol­gálja. A téma érdeklődést vál­tott ki a hallgatóságból, s többen bővebb tájékoztatást kértek a külügyminisztertől, mindenekelőtt 1956 nemzet­közi összefüggéseiről. Az át­fogó elemzésre váró kérdés­kört röviden összefoglalva Horn Gyula hangoztatta: a nemzetközi tényező október 23-tól végig jelen volt az események menetében.' (Nem is beszélve' arról, hogy 1956 előtt a magyar vezetés tagja­inak kiválasztását Moszkvá­ban és nem Budapesten dön­tötték el.) Nagy Imre ok­tóber 30-tól' folyamatosan kapcsolatban volt a Ma­gyarországon tartózkodó szovjet vezetőkkel, köztük Andropov nagykövettel. Min­den külpolitikai lépését — beleértve a Varsói Szerző­désből való kilépést és a semlegesség kihirdetését — velük egyeztette. Mindabban, ami novem­ber 4-e után történt ugyan­csak óriási szerepe volt à nemzetközi tényezőknek, s nemcsak a Szovjetunió kül­politikájának, hanem minde­nekelőtt a többi szövetséges magatartásának. Mint is­meretes Románia csapatok­kal kívánt részt venni a rendteremtésben, a többiek pedig fizikai leszámolást kö­veteltek a felkelés résztve­vőivel szemben, összességé­ben „nagyon kemény vissz­hangja” volt mindazon pró­bálkozásoknak. amelyekkel Kádár János, illetve a ma­gyar pártvezetés a magyar sajátosságoknak megfelelő útra kívánt térni. Kivétel nélkül minden ország — ta­lán Jugoszláviát leszámítva — elutasította a magyar mo­dell érvényesítésének lehető­ségét. Gyakran teszik fel a kér­dést, s a mostani fórumon is megfogalmazódott: nem toj gyorsak-e a változások, egy­általán kellenek-e ilyen ra­dikális lépések. Horn Gyu­la álláspontja szerint egy életképtelennek bizonyult rendszer esetében, egy olyan országban, amely az elmúlt évtizedek során a 24. hely­ről a 48-ra szorult vissza a „világranglistán”, értelmet­len a gyors átalakulás szük­ségességét megkérdőjelezni. A valódi kérdés, miként hajthatjuk végre a radiká­lis megújulást egy esetleges robbanás veszélyét felidéző szélsőségek kiszűrésével. Ez olyan nagyszabású nemzeti feladat, amely világviszony­latban is párját ritkítja. A - jelenlegi magyarországi történések valóban gyorsnak tűnhetnek, amennyiben a korábbi álmos tempót vesz- szük alapul. Ugyanakkor — Horn Gyula határozott ál­láspontja szerint — a poli­tikai reform még mindig nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy gyökeres, érdemi vál­toztatásokat hajtsunk végre a gazdaságban. Az átfogó po­litikai megújulás nem odáz­ható el, mert a tapasztalatok szerint éppen a politikai rendszer hiányosságai, hi­bái, a politikai szférát érin­tő reformok hiánya vezettek a társadalom válságához. A Palóc Kereskedelmi Vállalat 1989. JÜLIUS 1-TÖL szerződéses és bérleti üzemeltetési formában versenytárgyalás útján 2 ÉVRE meghirdeti 24. sz. Salgótarján munkahelyi 1 fő Hősök u. 48. élelmiszer 91. sz. Bátonyterenye élelmiszer­1 fő Táncsics u. 45. háztartási 172. sz. Salgótarján munkahelyi 1 fő Hajek R. u. 1. élelmiszer 181. sz. Salgótarján élelmiszer­2 fő Csizmadia u. 61. háztartási 182. sz. Salgótarján élelmiszer- * 1 fő Bajcsy Zs. u. 34. háztartási 184. sz. Salgótarján munkahelyi 1 íő Malinovszkij u. 63. élelmiszer 202. sz. Salgótarján élelmiszer­1 fő Lovász J. u. 25. háztartási 205. sz. Salgótarján ■ munkahelyi 1 fő Rákóczi u. 247. élelmiszer 206. sz. Salgótarján zöldség­ly fő Vásárcsarnok gyümölcs 207. sz. Salgótarján édesség­1 fő Vásárcsarnok pavilon 213. sz. Salgótarján élelmiszer­1 fő Határ u. 1. háztartási 226. sz. Salgótarján zöldség­1 fő Vàsàrçsarnok gyümölcs 227. sz. Salgótarján zöldség­1 fő Vásárcsarnok gyümölcs A pályázatokat írásban a vállalat által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon 3 példányban 1989. június 23-ig kell benyújtani. Salgótarján, Ady Endre u. 3/b címre. A versenytárgyalás 1989. június 23-án délelőtt 9 órakor lesz a vállalat központjában. A pályázatok benyújtásához szükséges adatokat és in­formációkat a vállalat közgazdasági és jogi osztálya ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom