Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Peres, poros iratok Görög kereskedők a Jászkunságban 8.30: Wolf Péter szerzemé­nyeiből 9.00: Népdalkörök énekelnek 9.30: A külpolitikai rovat műsora (ism.) 20.05: Dallamok nyomában (ism.) 10.35: Labirintus Zenei rejtvények fiata­loknak (ism.) 10.50: Klasszikus operettek­ből 11.29: Heptameron 12.45: Válaszolunk hallga­tóinknak 13.00: Klasszikusok délidő- bén 14.10: Ló az újvidéki áru­házban 14.25: Zene] tükör 15.00: Szóról szóra 16.00: Tizenhat óra 16.10: Gyermekalbum 16.20: A riporterörs tagja voltam: Dévényi Tibor 17.00: Bemutatjuk új felvé­teleinket 17.30: örökzöld filmmelódiák 9.35: Bábu Lengyel filmsorozat IX/l. rész: A hazatérés (ism.) 10.35: Mozgató Tévétorna mozgáskor­látozottaknak 10.45: Képújság 16.05: Hírek 16.10: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió híradó műsora 16.20: Vijesti. Hírek szerb­horvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 16.25: Négy nap tévéműsora 16.35: Hármas csatorna' 17.20: Fali kárpitok. Angol is­meretterjesztő film 17.50: Műsorajánlat 17.55: Telis-tele-video 18.10: Reklám 18.20: Legyen a vendégem! Rátonyi Róbert műsora 18.50: Műsorajánlat 18.55: Reklám 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsor- ajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám ^ 20.05: Szomszédok ______ telexen Érkezett. F ilmjegyzet Vörös zsaru (Red Heat) „A vörös zsaru, azaz Ivan Danko (Arnold Schwarze­negger) tipikus szovjet arcélű rendőr. Izmos hősünk külsőségekben is igyekezett azonosulni a feladattal.” is.ut : Kritikusok fóruma 19.23: Tizenkét éven át a föld körül 20.15: Grabócz Miklós nép­dalfeldolgozásaiból 20.40: Amerikai napló 21.10: Boris Christoff énekel 21.45: ..Hajszálgyökerek” 22.00: Hírvilág 22.30: Jean-Pierre Rampai fuvolázik 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Nagy mesterek — vi­lághírű előadóművészek PETŐFI RÁDIÓ: S . 8.05: Peter Alexander ope­rettdalokat énekel i .8.20: A Szabó család (ism.) 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Élő) I 12.10: Loránd István: Roman­tikus képeskönyv S 12.26: Nemzetiségeink zené­jéből 13.05: Nosztalgiahullám Alan Price 14.00: Lelátó 15.Mi: Operaslágerek . 15.45: Törvénykönyv 16.00: Játék — tízezer fo­rintért (Élő) J 7.05 : Fecsegő Recsegő 17.30: Táskarádió 18.30: Slágerlista 19.05: Sport 19.15: Nótakedvelőknek 20.15: A Poptarisznya dalai­ból 21.05: Kvabarécsütörtök 22.10: Szélmalmok és ősma­darak között. 22.20: Rekordok a zenében II 2. rész 23.15: Tom Waits nagylemezei XIV/7. rész BARTÓK RADIO: 9.08: A Consort of Musicke együttes hangversenye a koppenhágai Tivoli hangversenyteremben 10.30: Zenekari muzsika 11.10: Magyarán szólva (ism.) 12.00: A kísértetkastély 12.34: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 13.05: Halálvonatok 14.05: Évszázadok vonósze­nekari műveiből 15.00: Pophullám 10.59: új Bach-kantátaleme­zeinkből 17.00: Nyitnikék. Kisisko­lások műsora 17.30: Fúvósegyüttesek mű­helyében 18.10: XX. századi magyar oratóriumok 18.30: ín limba materna 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: Zenetörténeti értéktár 20.00: Prágai tavasz Kapcsoljuk a Smetana- termet (Élő) Kb. 21.30: A Super Quartet "* ját­szik 21.45: Operaegyüttesek 22.21: csenki Imre: Kolinda- concerto 22.42: Napjaink zenéje MISKOLCI STÜDIO: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. — 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. —■ 6.30: Hírek, lapszemle, 6.55: Útinform (országos és körzeti). — 7.00: Krónika (Kossuth). 7.20: Észak-ma­gyarországi krónika. Körzeti időjárás. — 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíja­soknak 9.10: Az emberi test Angol rövidfilmsorozat XXVI/2. rész: A bőr mélyebb rétegei (ism.) 20.35: Reklám 20.40: Hírháttér 21.25: Képes nóták kívánság- műsora 21.55: A bűvös szék, avagy ki az őrült a csárdában? 23.15: Híradó 3. Tv 2 Kudlik Júliával és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne : Reklám — Riportok — Időjárás — Zene — Té­vétorna 17.45: Kérdezz-felelek Egri János műsora 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Szupernagyi 18.50: Tv 2 19.00: Jákob és Adele NSZK-tévéfilm 20.00: VI. nemzetközi kar­mesterverseny. Közép­döntő I. Közben : Kb. 21.00: Híradó 2. 22.05: Nézőpont 22.50: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Amerikai film (ism.) 11.05: Művelődési sorozat 11.35: Dokumentumfilm a nőkről 14.50: Kerékpáros békever­seny 16.40: Orvosi tanácsok 16.50: A számítógépekről 17.30: A haza. Dokumentum­film 17.45: ipari tanulóknak 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.05: Dalok a képernyőről 30.25: Egy család története Sorozat 20.45: Publicisztikai magazin 21.30: Autósok, motorosok magazinja 22.10: A háború borzalmai Spanyol tévésorozat 1. rész 2. MŰSOR: 17.05: A nap percei 17.15: A tizenegyedik1 paran­csolat. Tv-sorozat 18.30: Kiküldött munkatár­saink jelentik 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Chabert ezredes. Tv- játék 21.00: Publicisztikai film 21.35: Híradó 22.05: Világhíradó 22.20: Koncert. Komolyzene MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Micimackó. Színes, szinkr. amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Az utolsó asszony (18). Színes olasz—francia film. — Kama­ra: 3 és 5-től: Érintés (18). Színes svéd—amerikai film. 7 órától: A halálraítéltek ut­cája. Színes, szinkr. ausztrál filmdráma. — Balassagyarma­ti Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Mielőtt befejezi röp­tét a denevér. Színes magyar film. Madách Kamara: A pa­pa szolgálati útra ment. Szí­nes jugoszláv film. — Pásztó: Fél 6 és fél 8-tól: Amerikai gyilkosságok (18). Színes amerikai dokumentumfilm. — Szécsény: Árulás. Színes angol film. — Mesebérlet: Felső tagozat: Az emberölő medve. Alsó tagozat: Beszélő köntös. — Jobbágyi: Bosszú­vágy III. Színes, szinkr. ame­rikai krimi. — Nagylóc: Kom­mandó (16). Színes, szinkr. amerikai akciófilm. — Rét- ság: Keménykalap és krump­liorr. Hó, hold. csereszni/evirág A távol-keleti művészetek vi­lágából a kínai porcelánok és a japán fametszetek a legismer­tebbbek Európában. Az ókor­ban és a középkorban a keleti prszágok — elsősorban Kína, Korea és Japán — sok találmá­nyukkal, kulturális és művésze­ti eredményeikkel megelőzték az európai országokat. Felfedezése­ik közül a ma emberéből is csodálatot és elismerést vált ki a papírkészítés és a fadúccal történő szövegnyomás, illetve a színes, művészi igényű famet­szetek készítése. A régi japán fametszetek mű­vészetét többféle módon lehet elemezni. Ferenczy László, a bu­dapesti Hopp Ferenc Kelet-ázsi­ai Múzeum munkatársa — a Képzőművészeti Kiadónál most megjelent könyvében — a tör­ténelmi szempontú ismertetésre vállalkozik. Ezzel a módszerrel nem csak a művészet belső fej­lődését és a technikai újításokat lehet áttekinteni, hanem a kor­szak történelméből adódó össze­függések is jól kivehetők. A japánok a VIII. században koreai közvetítéssel vették át a kínai eredetű fadúcos nyomta­tást, de mind technikai, mind művészeti vonatkozásban egyre inkább önálló irányba fejlesz­tették a fametszés művészetét. A XVII—XIX. században ön­álló grafikai műként és általá­ban festészeti előképek nélkül készítették a színes fametszetes nyomatokat — így azok műfa­jilag önálló műalkotásnak te­kinthetők. Hazánkban csak a Hopp Ferenc művészeti múze­um rendelkezik említésre méltó fametszetgvüjteménnvel. Az 1100 lap nagynak tetsző szám. mégsem képviseli eléggé az ukivo-e művészetét. A magyar gyűjtőknek soha nem volt lehetőségük (péhzük)t a legjobb művek megvásárlá­sára. A kötet képanyaga a To- kyóból érkezett metszetekkel kiegészítve mégis érzékelteti az alkotások szépségét és értékét. Az album, amelynek címe Hó. hold, cseresznyevirág, a klasszi­kus ukiyo-e metszetekkel fog­lalkozik részletesebben, a naga- szaiki ^és a Meiji kor, európai hatású vagy témájú metszetekre csak utalás történik. A könyv több mint 100 oldal­nyi szövegének jobb megértését szolgálja a 23 színes és csaknem 150 fekete-fehér reprodukció. „A magyar betűértő euró­paiságát az méri, hogyan viszonyul megbélyegzett né­pének sorsához” — írja Illyés Gyula. Mostanában gyakran han­goztatjuk európaiságunkat, de megfelelünk-e teljesség­gel a komoly mércének? Aligha. A követelményrend­szerbe történelmünk elfoga­dása is beletartozik. Ha majd a régmúlt és a közel­múlt kellemetlennek tűnő történéseit is felvállaljuk, akkor büszkébben viselhet­jük az európai jelzőt. Az utóbbi hetekben sok szó esik a népfölkelésnek in­dult, de ellenforradalmi je­gyeket is viselő 1956-os tra­gikus eseményekről. Szeren­csére sem családi hagyaté­kaim, sem személyes tapasz­talataim nincsenek az em­lített időszakról — talán ezért is lehetett túl egyol­dalúan megtanítani és el­hitetni velem az akkor tör­ténteket —, azonban az utóbbi időszak információ- áradata arra kényszerített, hogy újból ejővegyem a tör­ténelemkönyvet. Persze, nem vállalkozhatom, hiszen nem is tudnék megfelelni, a még bizonyára sok meglepetést tartogató kérdések tisztázá­sára — ez a történészek feladata —, csak elgondol­kodom. Februárban óriási vitát kavart Pozsgay Imre ' állam­miniszter, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának a történelmi albizottság ku­tatásaira hivatkozó nyilat­kozata, amelyben 1956-ot népfölkelésnek minősíti. Fi­Schwarzenegger, a szuper­sztár a magyar mozik szá­mára is szalonképes lett. És nem is akármilyen szerepben vált fogyaszthatóvá: a moszk­vai rendőrség életvédelmi csoportjának századosaként pozitív nyomozót alakít. A szigorú ítészek, akik eddig barbár Conanként, majd Halálosztóként húzhatták rá a vizes lepedőt, most mér­sékeltebb kritikával kell, hogy ill^sék. Çsak nem fog­nak kikezdeni egy szovjet kapitányt? Hatalmas sikerrel kezdték játszani filmszínházaink Vö­rös zsaru címmel Walter Hill produkcióját, egyszerre 38 kópiáról. A rendezőnek nem ez az első jelentkezése a ha­zai piacon. Ö volt a Nyolca­dik utas: a halál kitalálója és a 48 óra is az ő nevéhez fűződik. Ez az új, humorral átszőtt szuperakciófilnije nemzetköziségével — a sze­replők és a helyszínek sokszínűségével — kitágí­totta üzleti határait s elin­dulhatott a „vasfüggöny” mögötti országokban is hó­dító útjára. A Vörös zsaru, azaz Ivan Danko (Arnold Schwarze­negger) tipikus szovjet arc­élű rendőr. Izmos hősünk külsőségekben is igyekezett azonosulni a feladattal, de a nyelvtanulástól sem riadt vissza, hogy még igazabbnak hasson. Kábítószercsempé­szek után indul Amerikába, ahol alkalmi partnerével, Art Ridzikkel (James Be- lushi) ered a bűnözők nyo­mába. Tengerentúli társa se­gítségével ismeri meg a nemzetközi drogkereskedel­met, amelynek szálai egy börtönbe vezetnek. Danko és Ridzik. Egy orosz és egy amerikai. Itt gyelemre méltó e téren, hogy Kádár János 1956. november 1-i rádióbeszédé­ben „dicsőséges felkelés­nek” nevezi az októberi eseményeket, utalva az azt kísérő ellenforradalmi je­gyekre is. Nagy Imre, az akkori kormány minisz­terelnöke 1956. október 27- én „a nemzeti demokrati­kus mozgalom” kifejezést használja az események­kel kapcsolatban. A középiskolásoknak Jó* vérné Szirtes Ágota veze­tésével összeállított. 1982- ben megjelent IV. osztályos tankönyv Nagy Imre „revi­zionista” tevékenységét em­líti az eseményekkel kap­csolatban, s Kádár János­tól csak a november 4-ei rádióbeszédét közli, amely­ben bejelentette a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány megalakulását. Kádár Jánost, az MDP titkárát, 1956 októberének végén el­ső titkárát, november 1-jén az MSZMP előkészítő bizott­sága tagjai: Donáth Fe­renc. Kádár János, Kopá­csi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán — az újonnan alakult kommunis­ta párt első titkárává vá­lasztja. Ekkor hangzott el A rádióban említett novem­ber elsejei rádióbeszéde. A tankönyv nem említi, hogy Kádár János október 30-tól november 2-ig a Nagy Imre-kormány állam­minisztere volt. A könyv azt sejteti, hogy az MSZMP megalakulása decemberben, a néphatalom megszilárdí­nemcsak két világszemlélet, két kultúra, hanem két tech­nika találkozásának is tanúi lehettünk. Van egyedülálló autóbuszos üldözés, puskaro­pogás, tömegverekedés. Ara Ivan Danko, a rettenhetet- len hajdani kijevi rendőr- akadémista a legképtelenebb szituációkban is végrehajtja küldetését. Reklámnak is jó fogás volt, hogy a felvételek egy részét eredeti helyszínen, Moszkvában forgatták. À MAFILM is kivette részét — az üzletit — a vállalkozás­ból : műtermében készült jó néhány epizód. Kisebb szere­pekben Koncz Gábor, Bal- kay Géza és az olimpiai baj­nok Növényi Norbert is fel­tűnik. Az utazó stáb a bűn fővárosában. Chicagóban és környékén fejezte be ván­tása érdekében történt, és a megalakítok közül csak Kádárt és Münnich Feren­cet nevezi meg. A közkézen forgó kiad­ványban olvashatjuk; „Nagy Imre a forradalmi mun­kás-paraszt kormány meg­alakulásának és a Vörös Hadsereg segítségnyújtásá­nak hírére kormányával a jugoszláv követségre mene­kült. (A jugoszláv kormány később kiadta őket.)” Ember Judit Menedék­jog — 1956. című nem­rég megjelent könyvében, Tánczos Gáborné Bácskai Vera, dr. Szilágyi Józsefné, dr. Donáth Ferencné, Vas Zoltánná (a később elítéltek feleségei, özvegyei) és még a többi hat megkérdezett szemtanú, egyértelműen ál­lítja, hogy Nagy Imréék jugoszláv hívásra mentek be november 4-én a ju­goszláv nagykövetségre, s eszük ágában sem volt kül­földre menni; és az akkori jugoszláv nagykövet aggo­dalma ellenére, önként dön­töttek a követség elhagyása ' mellett, amikor létrejött a magyar—jugoszláv megál­lapodás, amely szavatolta bántatlan hazatérésüket. A hazaszállításukra küldött autóbusz azonban riem ha­za, hanem Mátyásföldre, a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolába vitte őket, majd nemsokára repülővel, erőszakkal Romániába hur­colták a csoportot. A buda­pesti jugoszláv nagykövet­ségen illetve a középiskolá­ban többször tárgyaltak a férfiakkal a Kádár-kormány dorútját, ahol is az autós kaszkadőrös és a börtönjele­netek kerültek a celluloid­szalagra. A dinamikus, izgalmas cse­lekménybonyolításhoz szo­kott hazai mozinéző most sem eszmei mondanivalót keresve indul jegyet válta­ni. A Vörös zsaru nem len­díti meg a fantáziát, primi­tív módon politizál s az ide­geinket is fölöslegesen bor­zolja'. Ráadásul tudjuk, Schwarzenegger [mindig csak győzhet. Mindenáron. Ebből az embertípusból bőven megáldott minket a történelem. Mostanában igyekszünk őket végleg el­feledni. Ügy hiszem, békebeli hőseinknek is ez tesz a sorsa, Buzafalvi Győző megbízottai és maga Mün­nich Ferenc. Romániában Kállai Gyula közvetített a fogva tartottak és a magyar kormány között. .. Jó lenne végre megtudni a teljes igazságot! Mennyi­ben felelnek meg a való­ságnak az újonnan napvi­lágra került információk? Vannak akik még élnek — s nem elvitatva tőlük a nemzetközi elismerést, me­lyet önmagunknak és ha­zánknak az elmúlt évtize­dekben szereztek —, ők koronatanúk, szemtanúk, nyilatkozzanak! A találga­tások, félinformációk he­lyett tudja meg a nemzet, az MSZMP tagsága a teljes igazságot, még akkor is, ha ez néhány személyre nézve kellemetlen. Nem lehet új jövőt építeni múltunk be­vallása és vállalása nélkül! Tény, hogy Nagy Imrét komoly felelősség terheli a felkelés ellenforradalomba torzulásáért, de talán máso­kat is. Lehet, hogy Nagy Imre „makacsságával” ve­szélyt jelentett az új kor­mányzatra, de miért kel­lett száműzni 1956 novem­berében két évre a Rákosi- időszak alatt meghurcolt Rajk Júliát és hétéves fiát, ifj. Rajk Lászlót? Kádár Jánost közeli barátság fűz­te a Rajk. családhoz, miért állítja a hetekben megszó­laltatott Farkas Vladimir, hogy Rajk László kihallga­tásán mint belügyminiszter Kádár János is jelen volt? Csank Csaba (Folytatjuk) 1956 — idézetekkel I. Mii tanít a középiskola?

Next

/
Oldalképek
Tartalom