Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-18 / 115. szám
» 2 NOGRÀD * 1989. MÁJUS 18.. CSÜTÖRTÖK Grósz Károly látogatása a nyugati határon (Folytatás az 1. oldalról.) tőrákos határában megtekintette az elektromos jelző- rendszer felszedését. Ezt nyolc helyen kezdte meg nemrégiben a határőrség a 350 km hosszúságú magyar— osztrák határszakaszon. A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a bontást saját erőből is végre tudják hajtani. Ugyanakkor a honvédség, és különféle gazdasági szervezetek is érdeklődnek a munkába való bekapcsolódás iránt. A bontást egyébként 1990. végéig befejezik; ezzel egyidejűleg korszerűsíteni kívánják az egész határőrizeti tevékenységet. Tervezik a különböző korlátozó intézkedések megszüntetését, így a határsáv eltörlését is. A látogatás következő állomása a fertőrákosi határőrőrs volt. Itt Frankó István ezredes, a soproni ; határőrkerület parancsnoka tájékoztatta az MSZMP főtitkárát az egység életéről, munkájáról. Ezt követően a vendégek a régi soproni közúti határ- átkelőhelyre látogattak. Harasztombi József alezredes, az átkelőhely parancsnoka tájékoztatójában elmondta, hogy a forgalom 1980. és 1988. között négyszeresére emelkedett. Az átkelőhely az év nagy részében rendkívül telített, s mielőbb szükség lenne egy új átkelő megépítésére. Grósz Károly a kora délutáni órákban a soproni ha- tárőrlkerület-parancsnoksá- gon parancsnokokkal, politikai munkásokkal találkozott és aktívaülésen válaszolt kérdéseikre. Érettségi-felvételi vizsgák Kizárható, hogy a hétfőn kezdődő közös érettségi-felvételi írásbelik tételsorai a vizsga kezdete előtt illetéktelen kezekbe jutnak — erről tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Miként elmondták, ezeket a tételeket eleve másként készítik és kezelik, mint az érettségi feladatsorokat. Nyolc-tíz féle, különböző tételsort tartalmaznak azok a lezárt, lepecsételt borítékok, amelyekből az arra megbízottak húzzák ki a szamukra is ismeretlen „éles” tételeket. E borítékok rendkívül biztonságos őrzés után, páncélládában kerjilnek az országos fel- . vételi irodához. A levéltár várbeli, épületében ,— ahol jelenleg is vannak a dokumentumok — fegyveres őrök vigyázzák a tételeket, s egyetlen nyomdász végzi sokszorosításukat. A feladatsorokat, e hét végén — ugyancsak péncél- ládákbá zárva — juttatják el a mégyei megbízottak közreműködésével, a hétfőn kezdődő írásbeli vizsgák helyszíneire, 19 vidéki városba, illetve a fővárosban a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol csak a vizsga előtti pillanatokban bontják ki. Amennyiben azonban hétfőn reggelig, illetve a helyszínekről .olyan konkrét jelzés érkezne, hogy a tételsorokkal kapcsolatban bármilyen rendellenesség tapasztalható, a vizsgákat leállítják, és más tételekkel pótfelvételit tartanak. A Művelődési Minisztériumban elmondták továbbá, hogy a hétfői és keddi közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgákon — matematikából, fizikából, .biológiából és kémiából — mintegy húszezer diák ír, összesen 41 374 dolgozatot. A többi tárgyból a központi írásbelik június 22—23-án lesznek, a szóbeli felvételik ezután kezdődnek. Mint ismeretes, az idén a korábbi, központilag meghatározott keretszámok helyett az intézmények úgynevezett irányszámokkal dolgozhatnak, amelyektől lefelé és fölfelé is eltérhetnek. Ez — a költségvetésből á hallgatói juttatásokra fordítható pénzeszközök emelkedését, illetve az intézmények saját kapacitását ^j- gyelembe véve — a tavalyi felvételi számokhoz képest' átlagosan 7 százalékos hallgatói létszámemelkedést eredményez, természetesen intézményenként eltérő mértékben. A pályázók idén a felvételi „behívó” mellé külön tájékoztatót kapnak, amelyből pontosan megtudhatják, melyek a felvételivel kapcsolatos jogaik és kötelességeik, így egyebek között azt, hogy miként élhetnek betekintési, panasztételi és fellebbezési jogukkal. A teljesítmények, és az egyetemi-főiskolai lehetőségek alapján az intézményekben kialakított ponthatárokról július közepéig szerezhetnek tudomást a pályázók az érintett felsőoktatási intézményekben, továbbá a tervek szerint a Magyar Hírlap mellékletéből. ☆ Nem zajlott le zökkenő nélkül az érettségi vizsgák harmadik, szerdai napja sem. A műszaki szakközép- iskolák fizikaérettségi tételei közé ugyanis egy olyan feladat került, amelynek megoldása —, mint mintapélda — a feladatgyűjteményben is szerepelt. E sajnálatos hiba nem hozható összefüggésbe a matematika érettségi tételek kapcsán történt visszaélésekkel, amelynek rendőrségi vizsgálata egyébként már elkezdődött. Az OPI-ban végzett eddigi vizsgálatok egyelőre nem derítettek arra fényt, hogy a tételek az OPI-ból szivárogtak volna ki. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a minisztériumhoz több teie- fonbejelentés érkezett, amelyek alapján feltehető, hogy a csütöröki fizika és kémia gimnáziumi érettségi tételek _ is ismertté váltak. Ezért 1—‘ a rádió elnökhelyettesével egyeztetve — úgy döntöttek, hogy e tárgyakból az új tételeket csütörtökön a Kossuth rádió 8, illetve 14 órakor közli. A Művelődési Minisztérium ugyanakkor felkérte valamennyi gimnázium igazgatóját, hogy csütörtökön reggel 8 órától szervezzen rádióügyeletet. A Művelődési Minisztérium szerdán délután arról is tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy a május 22— 23*i, hétfői—keddi közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgákkal kapcsolatos eljárás biztonságát újból ellenőrizték, és azt kifogástalannak találták. Ugyancsak szerda délután Palotás János, a budapesti József Attila Gimnázium igazgatóid a tantestület nevében állásfoglalást juttatott el az MTI-hez, illetve azt megelőzően a Művelődési Minisztériumhoz. Eszerint a József Attila Gimnázium nevelőtestülete szerdai rendkívüli értekezletén állást foglalt abban, hogy az illetékesek tekintsék semmisnek az idei írásbeli érettségi minden eddigi eredményét, és függesszék fel a további írásbeliket, hiszen ez a megmérettetés már értékét vesztette. A gimnáziumi tantestület véleménye szerint vagy az lenne helyes, ha csupán szóbeli érettségi vizsga lenne az idén, vagy az, hogy ismételjék meg a teljes érettségit, írásban és szóban is. Szovjet csapat- kivonások Hamarosan megkezdik a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok egy részének kivonását — jelentette be szerdán a lengyel nemzetvédelmi minisztérium. Elsőként a stracho- wi harckocsizó ezred és egy s\éidnicai gépkocsizóegység távozik. Mindkét helység Lengyelország ' délnyugati csücskében van. A termőföld védelme A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szerdán, Bal- lai László elnök Vezetésével ülést tartott. A testület a termőföld védelméről és hasznosításáról folytatott vizsgálat tapasztalatait értékelte. Az írásos előterjesztés szerint a népi ellenőrök 15 megyére, 75 megyei és városi földhivatalra, 120 tanácsra, valamint csaknem 200 állami gazdaságra, szövetkezetre és vállalatra kiterjedően vizsgálták, miképpen hasznosították a földet 1987—88-ban. Megállapításuk szerint a gazdálkodó szervezetek, az ipari és infrastrukturális létesítményeket üzemeltetők 2876 esetben terjesztettek elő kérelmet a föld termelésből való végleges kivonására, közülük mindössze nyolcat utasítottak el az illetékesek, így ténylegesen 7260 hektárral csökkent a termelő- terület. Élete - egy egész korszak Kádár János távozott az MSZMP elnöki posztjáról AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Duna-parti fehér kőépületét gyakran ostromolják az újságírók. Rendszeresek itt a sajtókonferenciák. Ez alkalommal zsúfolásig megtelt a legfelső emeleti terem. Előző nap a nyugati kollégák — a rájuk jellemző operativitással megjósolták: távozik posztjáról Kádár •János. S amikor az emelvényen elhangzott a bejelentés, hogy a Központi Bizottság érdemei elismerésével felmentette Kádár Jánost az MSZMP elnöki tisztéből és a központi bizottsági tagságából adódó kötelezettségek alól, a sajtókonferencián elhangzott kérdések elsősorban erre a fontos eseményre vonatkoztak. Kádár János hosszú hónapok óta nem jelent meg politikai fórumokon. Hivatalosan azt közölték, hogy Kádár Jánost megoperálták, beteg. Áprilisban felszólalt az MSZMP KB ülésén. A KB tagjait, a párttagokat megrázták a Kádár János egészségi állapotának rosszabbodásáról szóló hírek, az a nyilatkozat, hogy többé már nem tud részt venni a politikai életben. Az újságíróknak bejelentették, hogy Grósz Károly, az MSZMP főtitkára előzetes konzultációt folytatott Kádár Jánossal — aki május 26-án tölti be 77. életévét —, és csak ezt követően fogadta el a Központi Bizottság ezt a kényszerű döntést az ő tudtával és beleegyezésével, amint ez kitűnik, az MSZMP Központi Bizottságának írott leveléből. Minden pártnak megvan a maga tapasztalata a káderdöntések meghozatalában, s ebben nincs helye a mechanikus másolásnak. Az MSZMP előtt nagyon fontos feladatok állnak a szocialista jogállam megteremtésében, meg kell tanulnia a többpártrendszer körülményei, a kormány, a parlament és a társadalmi szervezetek növekvő szerepének feltételei mellett tevékenykedni. A párttisztségeket ■ olyan embereknek kell betölteniük, akik képesek és meg is tudják védeni az MSZMP értékeit, energikusan keresik a kiutat a gazdasági és politikai nehézségekből. Kádár János dolgozószobájában egy szovjet festőművész képe függött, amelyen a sakkozó Lenin látható. — Ez talán nem olyan hivatalos portré, mint amilyent megszoktunk — mondta egyik találkozásunkkor Kádár János —, de nekem tetszik az embersége, közvetlensége. Kádár János sohasem járt kitaposott úton, sohasem gondolkodott sablonosán, sohasem volt hivatalos, „nyakig begombolkozó” típus. Az a hullám emelte őt a politikai tevékenység magas szintjére, amelyet az SZKP XX. kongresszusa és az akkor kezdődött korszak indított el. Következetes internacionalizmusa mindenben megnyilvánult. Mostanában nem szokás kategorikus értékeléseket adni. Mégis úgy vélem, hogy Kádár János Magyarország kiemelkedő politikusa. Nevéhez kapcsolódik a nemzet konszolidációja 1956. tragikus őszét követően (1957. május elsején már leimillió ember üdvözölte a budapesti utcákon a szocializmus magyarországi útkeresését), a falu teljes szövetkezetesítése — az ország sajátosságainak figyelem- bevételével, gazdasági reformok sorozata. Mindezt az .MSZMP úgy valósította meg, hogy egész sor olyan érdekes és eredeti módszert dolgozott ki, amelyek általános jelentőséggel bírnak a szocializmus elmélete és gyakorlata számára. Kádár János mindig is ellenállt annak, hogy kívülről erőszakoljanak rá „megfogalmazásokat”, „értékeléseket” és „tapasztalatokat”. „A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az ön személyében — olvasható az MSZMP I^B Kádár Jánoshoz intézett levelében —, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet—nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas, hetvenes évek Magyar- országáról, amikor hazánkat a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény”. Voltak-e mulasztások? A Központi Bizottság nyíltan kimondta, az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai problémáit nemegyszer téves döntések is súlyosbították. Maga Kádár János is ír erről az MSZMP Központi Bizottságához intézett levelében „Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jó szándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek”. À levélben sikereket kíván honfitársainak, a párt tagjainak és vezetőségének a társadalom és az MSZMP előtt álló bonyolult feladatok megoldásához. A MAGYARORSZÁGON most zajló megúj.ulási folyamatok nem kristályosodhattak volna ki, nem erősödhettek volna meg, nem gyorsulhattak volna fel, ha annak idején nem látták volna előre ezeket, s nem harcoltak volna értük olyan tekintélyes, befolyásos politikusok, mint Kádár János. S amikor most az ellenzéki, szocializmusellenes erők egyes képviselői sértő és igazságtalan vádakkal illetik az MSZMP-t és Kádár Jánost, akkor ezzel saját népük érdekeivel szemben lépnek fel. Magyarországnak komoly ■ szilárdsági próbákat kell kiállnia. Május végén újból összeül a Központi Bizottság. Tovább folytatódik a megújulás újabb konstrukcióinak kimunkálása. Pravda, 1989. május 15. V. Gcraszimov, a Pravda budapesti kiilöntudósítója A NOVIMPEX müncheni székhelye A mogyor-NSZK-svójci vegyes vállalkozói, o NOVIMPEX ebben a müncheni épületben hozta létre kereskedöháiá- nak bemutotótermét és rendezte be a gazdasági tevékenységéhez szükséges irodáit. Az impozáns lakó- és irodaház az 1972-es müncheni olimpiám készült el, s akkor építészeti nívódijat kapott. Vita a készülő nemzetiségi törvényről (Folytatás a 1. oldalról.) majd a törvény szükségességéről szólt. Magyarországon nemzetiségi törvényt utoljára 1868-ban alkottak. Azóta csak kisebb hatáskörű minisztériumi jogszabályok, határozatok rendelkeztek a nemzeti kisebbségek jogairól. Éppen ezért időszerű egy korszerű törvény megalkotása. Ezután a kodifikációs bizottságban a törvényről korábban lezajlott vitáról számolt be az elnökségi ülés résztvevőinek. Erről csak címszavakban. A bizottság nemzetiségi tagjai ellentmondásosnak érezték a megfogalmazást, miszerint figyelemmel kell lenni azokra a jogi hagyományokra, amelyek a nemzetiségek több évszázados magyarorsági tartózkodása során alakultak ki. Más területhez kapcsolódó, vagy kizárólag egyéni jogokat szabályozó törvény kell? Ezzel kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni — tért ki rá Jakab Róbertné — hogy hazánkban a nemzetiségek egy-két kivételtől eltekintve szétszórtan élnek. Ezért véleménye szerint nem lehet területi szempontú a törvény. Vitatott volt a kodifikációs bizottságon az is: hogyan definiálható a nemzetiség fogalma? Ide kapcsolódik az. a koncepció, ami hasonlóan kérdéses: bárkinek szuverén joga legyen-e magát valamely nemzetiség tagjának vallani? — Vitás pont volt az is, hogy csak a nemzetiségekre, vagy a kisebbségekre is vonatkozzon-e a jogszabály — emelte ki a főtitkár. A koncepcióban itt elsősorban a cigányság régi óhaja jelenik meg. Vitaindítójában kitért még a gazdasági és szociális igazságosság deklarálásra, valamint az anyanyelv használatának kérdésére. Ezt követően késő estébe nyúló vita kezdődött, szinte pontról pontra vizsgálva a törvénykoncepciót. A mai programban megyénkben élő nemzetiségiek helyzetéről kapnak tájékoztatást az elnökségi ülés résztvevői. (-hr-)
