Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
2 NOGRAD 1989. MÁJUS 2., KEDD ÍCV ÜNNEPELT MEG VÉNK (folytatás a 1. oldalról.) Külön is szólt az előadó n legnagyobb terhet viselő fiatalokról, a legkritikusabb nemzedékről. Az önálló élet" kezdés elemi feltétele a lakas. az első otthon megszerzésének állampolgári joggá kell. válnia. Beszéde befejező részében a nyilvánosság érteden szemléléséről, a tapasztalható félelemről is szólt Tatai Ilona, majd a család kapcsán aláhúzta: mi gyermekeinket és rajtuk keresztül a jövőnket féltjük. Végezetül óvott az esztelen didi és az ostobaság irányította rombolóktól: ne ragadjanak el bennünket az indulatok, legyen erőnk a higgadt gondolkodásra és cselekvésre. Május f-je legyen az újrakezdés ünnepe! A forradalmi múltú Salgótarján szervezett munkássága mutasson példát az országnak: vállalja és valósítsa meg az MSZMP reformjait. A nagygyűlés Vincze János zárszava után az Inter- nacionáléval fejeződött be. Balassagyarmat Adott a kibontakozás lehetősége Zenés ébresztővel indult a május elseje Balassagyarmaton. Az időjárás miatt a Palóc-liget helyett a Bottyán János Honvéd- kollégium dísztermébe szorult az ünnepi nagygyűlés hallgatósága. A Himnusz hangja után Jeléné Borkő Edit szavalata hangzott el, majd Csikász István, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte a megjelenteket. A nagygyűlés szónoka Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a többi között kiemelte: Napjaink viharos politikai eseményei a közelmúlt történelmének őszinte komplex elemzéseit vonta maga után. Ebben nemcsak az MSZMP, mint kormányzópárt, hanem a különböző alternatív mozgalmak, lassan párttá formálódó politikai érdekérvényesítő csoportok is részt vesznek. A mérlegelés a társadalmi nyilvánosság előtt zajlik. Ma már nagy bizonyossággal megállapítható, hogy a szocializmus eddig hasznait — sztálinista — modellje javítgatások után sem hatékony. A válság először 1956-ban, alig tíz évvel a II. világháború után, népfelkelésként indulva robbant ki. 1956. után csak a mező- gazdaságban történt lényeges változás. Egyéb szférákban háttérbe szorultak az újító törekvések. Egy évtizednek kellett eltelnie, hogy a reformszelilem újra feléledjen. 1966-ban határozták el az új gazdasági mechanizmus bevezetését. Ám az új mechanizmus is felemás maradt, mert nem egészült ki a politikai rendszer reformjával. Rövid idő alatt megtört a reformfolyamat. A vezetés megosztottsága mellett valószínűleg 1968. tragikus eseménye, a prágai tavasz elfojtása, rettentette vissza az akkori vezetőit attól, hogy végigvigyék a reformokat. A 60-as években már tolerán- sabb, de változatlanul ab- szoliti'kus politikai rendszerben, a társadalmi lét valamennyi területén lassú, óvatos, olykor visszalépésekkel tarkított változások politikája érvényesült. Ebben a közegben deficites vállalatok, sőt egész iparágak növelhették termelésüket, ezzel együtt veszteségeiket. A társadalmi békét, a bajok elodázásával lehetett csak fenntartani, ami azonban mára lavinaszerűen gyűjtötte össze a bajokat. 1984-,re az eladósodási folyamatot sikerült ugyan megfékezni, de a gazdaság versenyképessége tovább romlott. Ekkor is hibásan mérlegelte a vezetés a valóságot. A kontrollálatlan, a múlt tanulságait mellőző, ezért voluntarista és önveszélyes gazdaságpolitika alaposan túlértékelte a lehetőségeket. Ma az országban válságot élünk át, mégis kedvezőnek ítélhető a politikai intézményrendszer és a gazdaság megreformálásának a lehetősége. Éles viták zajlanak, amit az alulról szerveződő mozgalmak, az alternatív csoportok és az önmegújítás lázában élő MSZMP folytat. Aki belép a vitába, az felelősséget vállal, mert részt vesz sorsunk alakításában. A kormány a jövő hónapban nyilvánosságra hozza az új társadalmi-gazdasági nyilatkozatát és a parlament elé terjeszti azt. Ennek a programnak a legfontosabb alapvonásai : a párt", és az állami bürokrácia leépítése és a poli- kai-gazdasági önrendelkezés teljes körű megteremtése, nemcsak a szólamok szintjén, hanem törvényileg alá’- támasztva és gazdasági lépésekkel megalapozva. A bürokratikus intézmények uralmának felszámolása, az egyéni és vállalkozó — a vállalat — gazdasági és önmegvalósítási szabadságának kiterjesztése elengedhetetlen. A piaccal, a valóságos versenyhelyzettel olyan gazdasági terepet kell létrehozni, ahol az objektív törvények működnek. A külpiaci nyitás általánossá tételével a gazdaság ténylegesen bekapcsolódhat a világipiac áramköreibe. A gyakran elkényelmesedett hazai termelők pedig közvetlenül érezhetik a külföldi partnerek versenyét. Tulajdoni reformok bevezetésére is készül a kormány. Ennek keretében valódi társadalmi hasznosításba kerülnek a termelési tényezők, elsődleges érdekké válik a vagyon növelése. Boltok, vendéglők, szolgáltatóegységek kerülnek magánkézbe. Kiépül az értékpapírpiac, megvalósul a tőkeáramlás. A kormány kialakítja a megújuló szociálpolitika körvonalait. Átalakul a lakáspolitika — eltörlik a tulajdoni korlátokat, módosítják a bérleti, a házkezelési, a hitelezési és a lakáshoz fűződő szociális rendszert. Az új kormány- program érinti majd a nyugdíjrendszert is, amely — igazodva a fejlett országokhoz — magasabb korhatárt állapít meg, ám hatékonyabban gondoskodik a nyugdíjasokról. Medgyessy Péter mondandója befejező részében elmondta, hogy programokban eddig sem volt hiány, elismerte, késésben vagyunk. A kibontakozás lehetősége mégis adott. Magyarország most jutott el történelme során egy olyan ponthoz, amikor kizárt a visszarendeződés. A kibontakozás iránya kizárólag egy- íelé, a gyökeres politikai és gazdasági reform felé mutat. Ehhez a nemzetközi feltételek is kedvezőek. A miniszterhelyettes ünnepi beszéde után gálaműsor következett. Szécsény Munka, közmegegyezés, belső szolidaritás Nem fogadta kegyeibe az időjárás a munka ünneplésére és a dolgozók nemzetközi összefogásának méltatására érkezőket a szécsényi Kossuth-ligetben sem, pedig a szervezők minden feltételét biztosították annak, hogy valóban majálishangulatban, vidáman ünnepeljenek a városlakók. Fél 11 órakor a Himnuszt követően Batta László lépett a mikrofonhoz, hogy köszöntse a jelenlévőket, a munka ünnepének résztvevőit. Batta László elismeréssel szólt a város munkásairól, a termelőüzemek rekonstrukcióiról1, a szakmai, szervezeti átrendeződésekkel járó terhek vállailásáról. — Többre vagyunk képesek — hangsúlyozta — nagyszerű bizonyítékai ennek a termelőszövetkezet dolgozói, a progresszív szellemiséget felmutató városi értelmiség, a növekvő, jogos igényeit megfogalmazó dolgozó és tanulóifjúság, valamint a munkában már megfáradt nyugdíjasok mai helytállásai is. Délben a zsúfolásig megtelt új művelődési központ színháztermében Koós János, Straub Dezső, Dékány Sarolta és a művelődési központ művészeti csoportjai szórakoztatták a lelkes közönséget. Nagygyűlés a pásztói kastélykertben Megélhető perspektívákat kell teremteni A helybéli kastélykertben ünepeltek május 1-jén a pásztóiak, igaz, a korábbi időkhöz képest talán tizednyi volt az érdeklődők száma. Az ok egyfelől a rossz időjárásban keresendő, másfelől azonban a felvonulás elmaradása is hozzájárult a látogatottság csökkenéséhez. Huber Pálné, a Lovász József Művelődési Központ megbízott igazgatónője szerint: — A tömegek mozgósítása úgyszólván elmaradt. A program is lazára sikeredett. A teljesség kedvéért azt is el kell ismernünk: az ország nehéz helyzetében, a szorító anyagi gondok közepette kevésbé van kedvünk vigadni. Ettől függetlenül több százan hallgatták meg 10 órakor dr. Boros Sándornak, a megyei tanács elnökhelyettesének a megemlékezését. A szónok többi között hangsúlyozta: csak gyökeres társadalmi, politikai, gazdasági reformmal lehet új, megélhető perspektívákat terem* teni. Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyben, az ember szabad és autonóm tagjává válhat a társadalomnak. A megújulás útját történelmi adottságaink, sajátos nemzeti értékeink és érdekeink alapján kell végigjárnunk. Délig a helyi amatőr művészeti csoportok tartottak bemutatót. Fellépett a művelődési központ Mini néptánccsoportja, a Muzsla tánc- együttes utánpótláscsoportja, a mátraszőlősi tánccsoport. Úgyszintén sikerrel szerepelt a Dózsa György Körzeti Általános Iskola Galagonya néptánccsoportja, a tari ciferazenekar és a Rozmaring népdalkor. Majális a kisterenyei Népkertben Pesszimizmus helyett cselekvő összefogást A hagyományoknak megfelelően, a bányászzenekar ébresztette május 1-jén reggel, Bátonyterenye városrészeinek lakosságát. Ugyancsak a fúvósok csalogatták térzenéjükkel a helybélieket a kisterenyei Népkertbe, ahol egész napos program várta az ünneplőket. Bár az esős, hűvös időjárás kevéssé volt alkalmas a járkálásra, a nézelődésre, így is több ezren vettek részt a jól szervezett majálison. A Himnusz akkordjai éppen 10 órakor csendültek fel a művelődési házban, majd dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke emlékezett meg a teremtő munka, az alkotó ember és a nemzetközi szolidaritás világméretű ünnepéről. Többek között elmondta: súlyos válságot él át országunk, s e térségben lakó bányászokat iparáguk gondjai is sújtják. Mind népgazdaságunk, mind a szénbányászat csak akkor újhodhat meg, ha az eluralkodott pesszimizmust az egészséges társadalmi közérzet, a cselekvési készség, a többet, jobbat akaró összefogás váltja fel. Az ünnepi beszéd után Májusi köszöntő címmel fővárosi előadóművészek operettrészletekkel, táncdalokkal és humoros prózákkal szórakoztatták a közönséget. Ezt követően amatőr művészeti csoportok léptek fel, majd a Xenon együttes koncertjének tapsolhattak a zenét kedvelők. A sportot szeretők is hódolhattak szenvedélyüknek. A könyvtárban rendezték meg az ifjúsági Béke sakkkupát. Odakint, a füves pályán hat csapat vívott ádáz küzdelmet ’egymással a kispályás labdarúgókupáért. Ottjártunkkor az Eszkimó névre hallgató együttes állt a legjobban, s egyik tagja, Wagensommer János előre borítékolni is hajlandó lett volna a győzelmüket. Zenés esti randevú címmel, a Fővárosi Operettszínpad művészeinek fellépése zárta a bátonytere- nyei ’ majálist. Nógrádkövesd ; Köszöntötték az építőket is Nógrádkövesdet sem kímélte az időjárás tegnap, amikor a falu határában a sportpályán, az ünnepi nagygyűlésre gyülekeztek a község lakói. Az itteni ünnepnek több újdonsága, érdekessége is volt, ezek közül a legjelentősebb; most először az építők napját is május 1-jén tartották. Ehhez méltón Föl- desi István, a Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet a megjelent, csaknem kétszáz ünneplőnek. Bevezetőjében május 1-je történelmi előzményeiről szólt, majd a korábbi ünnepek eseményeiről beszélt. Ezután mai értelméről, szerepéről, s aktuális belpolitikai kérdéseinkről esett szó. Kiemelte: véleménye szerint, sajnos, a szükségesnél kevesebb szó esik manapság a gazdaság gondjairól, a kilábalás, a gazdasági élet frissítésének kérdéseiről. Ehhez kapcsolódva , pedig leszögezte; a kritika mellett, konkrét, a fejlődést szolgáló, előremozdító programokra van igazán szükség. Ezután az építőkről beszélt. Azokról a munkásokról, akik már 1875-ben szervezetten léptek fel érdekeik védelmében, képviseletében. Elmondta, javultak ugyan a kőbányászok munkafeltételei, ma sem irigylésre méltó a helyzetük. Köszöntője után a szemerkélő esőben a nógrád- kövesdi kőbánya dolgozói munkájuk elismeréseképpen kitüntetéseket vehettek át. Ketten miniszteri, tizenhármán pedig vállalati kitüntetést kaptak. A nagygyűlés után a majálissal folytatódott a kö- vesdi program. Erre az alkalomra társadalmi munkában, s a községben működő gazdasági egységek segítségével, szabadtéri színpadot építettek, amelyet szintén tegnap adtak át. Az első fellépők közt volt Csa- la Zsuzsa, Juszt László, Kocsis Csaba és Albert Dezső. Vidámságaik után az óvodások ünnepi műsora következett, amelyben négy település, Szécsénke, Becske, Galgaguta és Nógrádkövesd kicsinyei léptek a frissen avatott színpadra, őket Tóth Balázs és Szabó Róbert néptáncprodukciója követte, majd a galgagutai általános iskolások szlovák táncot adtak elő. Az egész napos, esős majálist szabadtéri bál zárta. ☆ Bercelen felvonulással kezdődött a tegnapi ünnep. Az Ipari Műszergyár helyi gyáregységétől kilenc órakor indult a menet, s a községi tanács előtti parkba érve, ünnepi nagygyűlésen vett részt. Ott Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese mondott ünnepi köszöntőt, majd amatőr művészeti csoportok léptek színpadra. A napot itt is bál zárta. A május 1-jei eseményekről tudósítottak; Adám Tamás, Bábel László, Hlavay Richárd, Kelemen Gábor, Kolaj László, Kulcsár József, Rigó Tibor.