Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

2 NOGRAD 1989. MÁJUS 2., KEDD ÍCV ÜNNEPELT MEG VÉNK (folytatás a 1. oldalról.) Külön is szólt az előadó n legnagyobb terhet viselő fiatalokról, a legkritikusabb nemzedékről. Az önálló élet" kezdés elemi feltétele a lakas. az első otthon meg­szerzésének állampolgári joggá kell. válnia. Beszéde befejező részében a nyilvánosság érteden szemléléséről, a tapasztal­ható félelemről is szólt Tatai Ilona, majd a család kapcsán aláhúzta: mi gyer­mekeinket és rajtuk keresz­tül a jövőnket féltjük. Vé­gezetül óvott az esztelen didi és az ostobaság irányí­totta rombolóktól: ne ragad­janak el bennünket az in­dulatok, legyen erőnk a higgadt gondolkodásra és cselekvésre. Május f-je le­gyen az újrakezdés ünnepe! A forradalmi múltú Salgó­tarján szervezett munkássá­ga mutasson példát az or­szágnak: vállalja és valósít­sa meg az MSZMP reform­jait. A nagygyűlés Vincze Já­nos zárszava után az Inter- nacionáléval fejeződött be. Balassagyarmat Adott a kibontakozás lehetősége Zenés ébresztővel indult a május elseje Balassa­gyarmaton. Az időjárás miatt a Palóc-liget helyett a Bottyán János Honvéd- kollégium dísztermébe szo­rult az ünnepi nagygyűlés hallgatósága. A Himnusz hangja után Jeléné Borkő Edit szavalata hangzott el, majd Csikász István, a Ha­zafias Népfront városi tit­kára köszöntötte a megje­lenteket. A nagygyűlés szónoka Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes a többi kö­zött kiemelte: Napjaink viharos poli­tikai eseményei a közel­múlt történelmének őszinte komplex elemzéseit vonta maga után. Ebben nem­csak az MSZMP, mint kor­mányzópárt, hanem a kü­lönböző alternatív mozgal­mak, lassan párttá formáló­dó politikai érdekérvénye­sítő csoportok is részt vesz­nek. A mérlegelés a társa­dalmi nyilvánosság előtt zajlik. Ma már nagy bizonyosság­gal megállapítható, hogy a szocializmus eddig hasz­nait — sztálinista — mo­dellje javítgatások után sem hatékony. A válság először 1956-ban, alig tíz évvel a II. világháború után, nép­felkelésként indulva robbant ki. 1956. után csak a mező- gazdaságban történt lénye­ges változás. Egyéb szfé­rákban háttérbe szorultak az újító törekvések. Egy évtizednek kellett eltelnie, hogy a reformszelilem újra feléledjen. 1966-ban hatá­rozták el az új gazdasági mechanizmus bevezetését. Ám az új mechanizmus is felemás maradt, mert nem egészült ki a politikai rend­szer reformjával. Rövid idő alatt megtört a reformfolya­mat. A vezetés megosztott­sága mellett valószínűleg 1968. tragikus eseménye, a prágai tavasz elfojtása, ret­tentette vissza az akkori vezetőit attól, hogy végig­vigyék a reformokat. A 60-as években már tolerán- sabb, de változatlanul ab- szoliti'kus politikai rend­szerben, a társadalmi lét valamennyi területén lassú, óvatos, olykor visszalépé­sekkel tarkított változások politikája érvényesült. Eb­ben a közegben deficites vállalatok, sőt egész ipar­ágak növelhették termelésü­ket, ezzel együtt vesztesé­geiket. A társadalmi békét, a bajok elodázásával lehe­tett csak fenntartani, ami azonban mára lavinaszerűen gyűjtötte össze a bajokat. 1984-,re az eladósodási fo­lyamatot sikerült ugyan meg­fékezni, de a gazdaság ver­senyképessége tovább rom­lott. Ekkor is hibásan mér­legelte a vezetés a való­ságot. A kontrollálatlan, a múlt tanulságait mellőző, ezért voluntarista és önve­szélyes gazdaságpolitika ala­posan túlértékelte a lehető­ségeket. Ma az országban válságot élünk át, mégis kedvező­nek ítélhető a politikai intéz­ményrendszer és a gazda­ság megreformálásának a le­hetősége. Éles viták zajla­nak, amit az alulról szer­veződő mozgalmak, az alter­natív csoportok és az ön­megújítás lázában élő MSZMP folytat. Aki be­lép a vitába, az felelőssé­get vállal, mert részt vesz sorsunk alakításában. A kormány a jövő hó­napban nyilvánosságra hoz­za az új társadalmi-gazda­sági nyilatkozatát és a par­lament elé terjeszti azt. Ennek a programnak a leg­fontosabb alapvonásai : a párt", és az állami bürok­rácia leépítése és a poli- kai-gazdasági önrendelkezés teljes körű megteremtése, nemcsak a szólamok szint­jén, hanem törvényileg alá’- támasztva és gazdasági lé­pésekkel megalapozva. A bürokratikus intézmények uralmának felszámolása, az egyéni és vállalkozó — a vállalat — gazdasági és ön­megvalósítási szabadságának kiterjesztése elengedhetet­len. A piaccal, a valósá­gos versenyhelyzettel olyan gazdasági terepet kell lét­rehozni, ahol az objektív törvények működnek. A külpiaci nyitás általánossá tételével a gazdaság tény­legesen bekapcsolódhat a világipiac áramköreibe. A gyakran elkényelmesedett hazai termelők pedig köz­vetlenül érezhetik a kül­földi partnerek versenyét. Tulajdoni reformok beve­zetésére is készül a kor­mány. Ennek keretében va­lódi társadalmi hasznosí­tásba kerülnek a termelési tényezők, elsődleges érdekké válik a vagyon növelése. Boltok, vendéglők, szolgálta­tóegységek kerülnek ma­gánkézbe. Kiépül az érték­papírpiac, megvalósul a tőkeáramlás. A kormány kialakítja a megújuló szo­ciálpolitika körvonalait. Át­alakul a lakáspolitika — el­törlik a tulajdoni korláto­kat, módosítják a bérleti, a házkezelési, a hitelezési és a lakáshoz fűződő szociális rendszert. Az új kormány- program érinti majd a nyug­díjrendszert is, amely — iga­zodva a fejlett országok­hoz — magasabb korha­tárt állapít meg, ám haté­konyabban gondoskodik a nyugdíjasokról. Medgyessy Péter mondan­dója befejező részében el­mondta, hogy programok­ban eddig sem volt hiány, elismerte, késésben va­gyunk. A kibontakozás le­hetősége mégis adott. Ma­gyarország most jutott el történelme során egy olyan ponthoz, amikor kizárt a visszarendeződés. A kibonta­kozás iránya kizárólag egy- íelé, a gyökeres politikai és gazdasági reform felé mu­tat. Ehhez a nemzetközi feltételek is kedvezőek. A miniszterhelyettes ün­nepi beszéde után gála­műsor következett. Szécsény Munka, közmegegyezés, belső szolidaritás Nem fogadta kegyeibe az időjárás a munka ünneplé­sére és a dolgozók nemzet­közi összefogásának mélta­tására érkezőket a szécsényi Kossuth-ligetben sem, pedig a szervezők minden felté­telét biztosították annak, hogy valóban majálishan­gulatban, vidáman ünne­peljenek a városlakók. Fél 11 órakor a Himnuszt követően Batta László lé­pett a mikrofonhoz, hogy köszöntse a jelenlévőket, a munka ünnepének résztve­vőit. Batta László elismeréssel szólt a város munkásairól, a termelőüzemek rekonst­rukcióiról1, a szakmai, szer­vezeti átrendeződésekkel járó terhek vállailásáról. — Többre vagyunk képe­sek — hangsúlyozta — nagy­szerű bizonyítékai ennek a termelőszövetkezet dolgo­zói, a progresszív szellemi­séget felmutató városi ér­telmiség, a növekvő, jogos igényeit megfogalmazó dol­gozó és tanulóifjúság, va­lamint a munkában már megfáradt nyugdíjasok mai helytállásai is. Délben a zsúfolásig meg­telt új művelődési központ színháztermében Koós Já­nos, Straub Dezső, Dékány Sarolta és a művelődési köz­pont művészeti csoportjai szórakoztatták a lelkes kö­zönséget. Nagygyűlés a pásztói kastélykertben Megélhető perspektívákat kell teremteni A helybéli kastélykertben ünepeltek május 1-jén a pásztóiak, igaz, a korábbi időkhöz képest talán tized­nyi volt az érdeklődők szá­ma. Az ok egyfelől a rossz időjárásban keresendő, más­felől azonban a felvonulás elmaradása is hozzájárult a látogatottság csökkenéséhez. Huber Pálné, a Lovász Jó­zsef Művelődési Központ megbízott igazgatónője sze­rint: — A tömegek mozgósítá­sa úgyszólván elmaradt. A program is lazára sikere­dett. A teljesség kedvéért azt is el kell ismernünk: az ország nehéz helyzetében, a szorító anyagi gondok köze­pette kevésbé van kedvünk vigadni. Ettől függetlenül több szá­zan hallgatták meg 10 óra­kor dr. Boros Sándornak, a megyei tanács elnökhelyet­tesének a megemlékezését. A szónok többi között hang­súlyozta: csak gyökeres tár­sadalmi, politikai, gazdasá­gi reformmal lehet új, meg­élhető perspektívákat terem* teni. Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyben, az ember szabad és autonóm tagjává válhat a társada­lomnak. A megújulás útját történelmi adottságaink, sa­játos nemzeti értékeink és érdekeink alapján kell vé­gigjárnunk. Délig a helyi amatőr mű­vészeti csoportok tartottak bemutatót. Fellépett a mű­velődési központ Mini nép­tánccsoportja, a Muzsla tánc- együttes utánpótláscsoport­ja, a mátraszőlősi tánccso­port. Úgyszintén sikerrel szerepelt a Dózsa György Körzeti Általános Iskola Galagonya néptánccsoport­ja, a tari ciferazenekar és a Rozmaring népdalkor. Majális a kisterenyei Népkertben Pesszimizmus helyett cselekvő összefogást A hagyományoknak meg­felelően, a bányászzenekar ébresztette május 1-jén reggel, Bátonyterenye vá­rosrészeinek lakosságát. Ugyancsak a fúvósok csalo­gatták térzenéjükkel a hely­bélieket a kisterenyei Nép­kertbe, ahol egész napos program várta az ünneplő­ket. Bár az esős, hűvös idő­járás kevéssé volt alkalmas a járkálásra, a nézelődésre, így is több ezren vettek részt a jól szervezett majá­lison. A Himnusz akkordjai ép­pen 10 órakor csendültek fel a művelődési házban, majd dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke em­lékezett meg a teremtő munka, az alkotó ember és a nemzetközi szolidaritás világméretű ünnepéről. Töb­bek között elmondta: súlyos válságot él át országunk, s e térségben lakó bányászo­kat iparáguk gondjai is sújtják. Mind népgazdasá­gunk, mind a szénbányászat csak akkor újhodhat meg, ha az eluralkodott pesszimiz­must az egészséges társa­dalmi közérzet, a cselekvési készség, a többet, jobbat akaró összefogás váltja fel. Az ünnepi beszéd után Májusi köszöntő címmel fő­városi előadóművészek ope­rettrészletekkel, táncdalok­kal és humoros prózákkal szórakoztatták a közönséget. Ezt követően amatőr művé­szeti csoportok léptek fel, majd a Xenon együttes koncertjének tapsolhattak a zenét kedvelők. A sportot szeretők is hó­dolhattak szenvedélyüknek. A könyvtárban rendezték meg az ifjúsági Béke sakk­kupát. Odakint, a füves pá­lyán hat csapat vívott ádáz küzdelmet ’egymással a kis­pályás labdarúgókupáért. Ottjártunkkor az Eszkimó névre hallgató együttes állt a legjobban, s egyik tagja, Wagensommer János előre borítékolni is hajlandó lett volna a győzelmüket. Zenés esti randevú cím­mel, a Fővárosi Operett­színpad művészeinek fel­lépése zárta a bátonytere- nyei ’ majálist. Nógrádkövesd ; Köszöntötték az építőket is Nógrádkövesdet sem kí­mélte az időjárás tegnap, amikor a falu határában a sportpályán, az ünnepi nagygyűlésre gyülekeztek a község lakói. Az itteni ünnepnek több újdonsága, érdekessége is volt, ezek közül a legjelen­tősebb; most először az épí­tők napját is május 1-jén tartották. Ehhez méltón Föl- desi István, a Közép-ma­gyarországi Kőbánya Vál­lalat igazgatója mondott ün­nepi beszédet a megjelent, csaknem kétszáz ünneplő­nek. Bevezetőjében május 1-je történelmi előzményeiről szólt, majd a korábbi ünne­pek eseményeiről beszélt. Ezután mai értelméről, sze­repéről, s aktuális belpoliti­kai kérdéseinkről esett szó. Kiemelte: véleménye sze­rint, sajnos, a szükségesnél kevesebb szó esik manap­ság a gazdaság gondjairól, a kilábalás, a gazdasági élet frissítésének kérdéseiről. Ehhez kapcsolódva , pedig leszögezte; a kritika mel­lett, konkrét, a fejlődést szolgáló, előremozdító prog­ramokra van igazán szük­ség. Ezután az építőkről be­szélt. Azokról a munkások­ról, akik már 1875-ben szer­vezetten léptek fel érdekeik védelmében, képviseleté­ben. Elmondta, javultak ugyan a kőbányászok mun­kafeltételei, ma sem irigy­lésre méltó a helyzetük. Köszöntője után a sze­merkélő esőben a nógrád- kövesdi kőbánya dolgozói munkájuk elismerésekép­pen kitüntetéseket vehet­tek át. Ketten miniszteri, tizenhármán pedig vállalati kitüntetést kaptak. A nagygyűlés után a ma­jálissal folytatódott a kö- vesdi program. Erre az al­kalomra társadalmi mun­kában, s a községben mű­ködő gazdasági egységek se­gítségével, szabadtéri szín­padot építettek, amelyet szintén tegnap adtak át. Az első fellépők közt volt Csa- la Zsuzsa, Juszt László, Ko­csis Csaba és Albert Dezső. Vidámságaik után az óvo­dások ünnepi műsora kö­vetkezett, amelyben négy település, Szécsénke, Becs­ke, Galgaguta és Nógrádkö­vesd kicsinyei léptek a fris­sen avatott színpadra, őket Tóth Balázs és Szabó Ró­bert néptáncprodukciója kö­vette, majd a galgagutai ál­talános iskolások szlovák táncot adtak elő. Az egész napos, esős majálist szabad­téri bál zárta. ☆ Bercelen felvonulással kezdődött a tegnapi ünnep. Az Ipari Műszergyár helyi gyáregységétől kilenc órakor indult a menet, s a községi tanács előtti parkba érve, ünnepi nagygyűlésen vett részt. Ott Havas Ferenc, a megyei tanács általános el­nökhelyettese mondott ün­nepi köszöntőt, majd ama­tőr művészeti csoportok lép­tek színpadra. A napot itt is bál zárta. A május 1-jei események­ről tudósítottak; Adám Tamás, Bábel László, Hlavay Richárd, Kele­men Gábor, Kolaj László, Kulcsár József, Rigó Tibor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom