Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 101. SZÁM ÄRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 2.. KEDD ÍGV ÜNNEPEL T MECVÉNK Felelős választ a jövő sorskérdéseire Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a salgótarjáni nagygyűlésen Tatai Ilona ünnepi Köszöntője Salgótarjánban A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, minden" fajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapesten. A menet első oszlopai tíz óra után néhány perccel indultak el a felvonulási térre, hogy részesei legyenek az ottani nagygyűlésnek A nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstráció résztvevőihez. (Beszédéből összeállításunk a 3. oldalon olvasható). Grósz Károly is kifejtette véleményét az időszerű politikai elképzelésekről. (Részleteit ugyancsak a 3. oldalon közöljük.) Salgótarján főterén több ezer résztvevő előtt nyitotta meg a nagygyűlést a Himnusz után Vincze János, az SZMT titkára. Az üzemek, intézmények dolgozói, a fiatalok mellett ott voltak Nóg- rád megye és Salgótarján társadalmi, politikai életének vezetői, megjelent D-'V- csics Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. A Tanácsköztársaság tér középületein elhelyezett transzparensek mai teendőinkre figyelmeztettek. Többek között ezeket olvashattuk: „Nemzeti összefogással a demokratikus szocializmusért!” — „Valódi reformokkal nemzetünk felemelkedéséért!” — „Megújuló magyar gazdaságpolitikát!” — „Az MSZMP politikájának forrása a tagság akarata!’ A résztvevők között ott voltak a Balassi Bálint Asztaltársaság képviselői is. Transzparenseikkel Václav Havel szabadságát követelték, kifejezték, hogy új arcokat kívánnak látni „Nógrádban is”. Egy másik felirat erősítette az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának a közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalását: emléktáblát 1956 áldozatainak. Vincze János köszöntőjében kifejezte: az új közakarat jegyében rendezett demonstráció résztvevői megjelenésükkel a társadalom megújulási törekvései mellett foglalnak állást. Mai gondjaink között az SZMT titkára idézte évtizedeken át társadalmi értékként számon tartott elvek, struktúrák megingását, az aránytalan teherviselést. Mint mondotta: a létbiztonság, a demokrácia, az esélyegyenlőség olyan elemi igény, amelyet minden erővel támogatni kell. Ünnepi beszédet Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Taurus Gumiipari Vállalat vezér- igazgatója mondott. Május 1. előtörténetének felidézése után a szónok erre a kérdésre felelt: hogyan ünnepeljünk ma? Gondjainkhoz méltó komolysággal. Ezért kevésbé ünnepélyes a külsőség, ellenben demonstráljuk jövőnkbe vetett hitünket, látványosság helyett közös gondolkodással keressük az ország válságának megoldását. Más úton kell továbblépni, s a régi módszerekkel nem lehet választ adni a nemzet sorskérdéseire — folytatta Tatai Ilona. — Az újért most is nagy árat kell fizetni, más választásunk még sincs. Válságok szorításában élünk, új hangú a nyilvánosság, támadják mindazt, amit évtizedeken át eredményeink közé soroltunk. Nehezen érthető, kusza hétköznapokon búcsúzunk múltunktól és kezdünk a jövő megformálásához. A szónok hangsúlyozta, hogy az MSZMP élére ált a változásoknak. Van megvalósítható program: a demokratikus jogállam megteremtése, a politikai intézményrendszer reformjia, a világgazdaság folyamataiba integrálódni képes piacgazdaság a cél. A feladat nagy, a párt számára a küzdőtér is szokatlan, hiszen példa nélküli, hogy egy hatalmon lévő munkáspárt maga hívja életre ellenzékét és nyílt politikai csatározásban akar győzni. Szakítani a múlt keserű örökségével, szembenézni a valósággal — ez az MSZMP és a kormányzat eltökélt szándéka. Tatai Ilona ehhez hozzátette: a társadalmat csak az igazság elhallgatása osztja meg, az őszinteség, a nyitottság bizalmat kelt és hitet ébreszt. Az ország adósságára való utalást követően elhangzott a kérdés: hová lettek a mil- liárdok? Elfolytak a gazdaság beteg vérerein. Nem a munkás bűne a gazdaság válsága, hanem a korábbi vezetésé, amely nem vette figyelembe az értelmes, elérhető célokat. Reformokra van tehát szükségünk úgy a politikában, mint a gazdaságban. A reform, a belpolitikai élet és a gazdaság megújítása egymást felidéző fogalmakká váltak. Első lépés a demokratikus jogállam formálása, ez lehet a biztosíték arra, hogy az új pálya nem torkollik a régi utcába. Az előadó idézte azokat a véleményeket is, amelyek nem politikai, hanem gazdasági reformot sürgetnek napjaink gondjaira. Holott a kettő — a politikai intézményrendszer és a gazdaság átfogó megújítása — egymás nélkül elképzelhetetlen. A gazdaság sikereinek feltételei után a szónok azzal folytatta: napjaink politikai küzdelmeiben az a párt számíthat a nép bizalmára, amely felelős választ tud adni a jövő sorskérdéseire. Az MSZMP kész arra, hogy a társadalom élén kivezesse a nemzetet napjaink válságából. A tulajdonreform igénye és alapvető céljai kifejtése után a Politikai Bizottság tagja vitába szállt azokkal, akik szerint a külföldi tőke behozatalával úgymond az ország kiárusítása folyik. Az ellentmondás így hangzik: amikor az emberek elfogadják, sőt igénylik a nyugati világ vitathatatlanul jó minőségű javait, akkor miért nem érthetnénk egyet a „kipróbált” módszerekkel, amelyek révén e javak létrejöttek és létrejöhetnek itt Magyarországon is. A piacgazdaság létrejöttéhez azonban elengedhetetlen a gazdasági alkotmányosság megteremtése is. Meg kell szüntetni a direkt állami beavatkozás gyakorlatát, az irányítási struktúra ma már működés- képtelen. Ennek egyszerűsítése nemcsak takarékos és világosabb döntési mechanizmust hoz létre. Lehetővé teszi azt is, hogy a döntések ott szülessenek, ahol a végrehajtás felelőssége is számon kérhető. Évente több mint 100 milliárd forintot emészt fel a veszteséges tevékenységek életben tartása, ugyanakkor pénz híján egy helyen topognak jó vállalatok — e hibás gyakorlat kritikája azzal folytatódott: meg kell szüntetni az elvtelen támogatásokul, kerüljön azok kezébe a gazdaság, akik kilendíthetik a holtpontról. Mit tehet a kormány a szerkezet átalakításáért? Gondoskodjon az infrastruktúra fejlesztéséről, szervezze az oktatást és a képzést, hiszen csakis művelt, korszerű ismeretekkel rendelkező társadalom képes az európai felzárkózásra. S, hogy mire képesek, mit tudnak hatékonyan termelni, azt a vállalatoknak kell eldönteniük. Az elv támogatásra is talál, igazságtalanságról akkor beszélnek, amikor a saját gazdasági egységre kerül lakat. Az átalakulás, az' átmeneti munkanélküliség különösen a képzetlenekre ró nagy terhet, ezért a szociális védőhálót ki kell alakítani. A munkanélküli-segély azonban csak tüneti kezelés. Hatékonyan működő új munkahelyek kellenek, lehetőség a szakismeret megszerzésére, pénzügyi segítség az újrakezdéshez. (Folytatás a 2. oldalon.) Mcdgyessy Péter miniszterelnök- helyettes ünnepi köszöntőjét mondja a balassagyarmati ünnepségen. Ünnepi csokrokkal, léggömbökkel jöttek a családok a nagygyűlésre
