Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-02 / 78. szám

2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 2., VASÁRNAP Díszünnepség Salgótarjánban (Folytatás a' 1. oldalról.) fegyveres testületek jelen­lévő tagjai, valamint a város üzemeinek, . intézményeinek dolgozói. Ezt követően a Kohász fúvószenekar dalla­mai kíséretében ugyancsak koszorúkat helyeztek el a Tanácsköztársaság téri fel' szabadulási emlékmű talap- zatánál. A díszünnepség nagygyű­léssel folytatódott a Szak- szervezetek Nclgrád Megyei Tanácsának ^zékházában. Jelen voltak a megyeszék­hely párt- és állami szer­veinek vezetői, a tömeg­szervezetek és fegyveres tes­tületek meghívott tagjai, számos vendég, érdeklődő. A zsúfolásig megtelt terem­ben Plachy Péter, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi köszöntőt. A díszünnepség záróak­kordjaként a Salgótarjáni Öblösüveggyár Kossuth Mű­velődési Házának amatőr müvé.zei adtak színes do­kumentumműsort, zenés irodalmi összeállítást. A fellépők között volt a Pető­fi színjátszó kör, a KIVISZI, és a TEMPRESS együttes. Megyénk nagyvárosai' kö­zül Balassagyarmaton és Szécsényben tartottak ün­nepi nagygyűlést felszaba­dulásunk évfordulóján. Va­lamennyi településen koszo­rúkat helyeztek el a fel- szabadulási, illetve szovjet hősi emlékműveknél, a :zcvjet katonasíroknál. Koszorúzás a felszabadulási emlékműnél Az ünnepet irodalmi műsorral köszöntötték a megyeszék­hely amatőr művészei (Bábel László felvételei) Elismerések több évtizedes pártmunkáért (Folytatás az 1. oldalról.) galmazott vájárai, ötven- évi pártmunkáért Andó Ist­ván, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek nyugalmazott személyzeti vezetője és Tóth Gyula, a Nógrádi Szénbányák nyugalmazott adminisztratív dolgozója kapta meg a megyei párt- bizottság által adományo­zott emléktárgyat és okle­velet. Kereken hatvan esztendő pergett le azóta, hegy a tegnapi ünnepség egyik ki­tüntetettje, Szomszéd Győri József a párttagok sorá­ba lépett. Aki látja őt és beszél vele, el sem hinné mi mindent élt át ez a meg­görnyedt, napbarnított arcú ember, aki 81 évét meg­hazudtoló fürgeséggel jár- kel, s ujjai talán soha nem pihennek.- Nagyon kevés jó ada­tott nekem az életben, s amit tettem, azt, mind má­sokért tettem - fűzi gon­dolatait s olyan természetes­séggel mondja a szavakat, hogy azok egy cseppnyi le­mondást sem árulnak el. Ellenkezőleg; töretlen élet­erőt, optimizmust sejtetnek. Pedig a fiatal bányászt, - aki 1924-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba — az illegalitás éveinek ösz- szekötőjét, agitátort, letar­tóztatták, munkahelyéről el­- bocsátották és a többszöri bántalmazást is el kellett viselnie. S ő minderre csen­desen ennyit mond:- Apám is mozgalmista volt. Sok-sok éjszakát töl­töttem álmatlanul, de soha­sem a tisztátalan lelkiisme­ret miatt, hanem, mert ész­revétlen kellett dolgozni: plakátot ragasztani, a röp­lapokat szórni, kiváltképp a lagzis sokadalom idején. .. S mialatt kétkezi munká­val hattagú családjának kis házat épített, szakadatlan szervezett: ott volt a bányá­szok Budapestre indított éh­ségmenetében, toborozta a krsterenyei közösségi párt- alapszervezetet, amelynek a felszabadulás utqn évtizede­ken át volt tisztségviselője. Beszélgetésünk alatt egy idő után türelmetlenül fész- kelődik székében, de en­nek csupán egy oka van: velem is mgg akarja osztani az élményt, amit a felsza­badulás átélése jelentett számárp. Így emlékezik:- Ha éheztem is, boldog voltam, mert milliók örömé­ben osztozhattam. Az ellenforradalom ide­jén fegyverrel védte a szo­cialista vívmányokat, a kon­szolidáció alatt pedig párt­szervezőként járta a megye településeit, segítette a párt újjászervezését. Nyugdíjazá­sa után és ma is, előrehala­dott kora és megrendült egészsége ellenére, aktív párttag - s beteg felesége gyámolítója. Aki kisterenyei otthoná­ban keresi őt, dolgatlanul sohasem találja. Műveli a kertjét, állatokat etet, a ház körül tesz-vesz fáradhatatla­nul, s örül a népes család­jának. — Aki sokat tesz, na­gyon keveset kap — mond­ja az olyan emberek sze­rénységével, akik érde­meikért sosem várnak hasz­not. S ma is azt vallja: - Boldogulni csak úgy lehet, ha megbecsüljük apró győ­zelmeinket, melyek hitet, erőt adnak a mindennapok­hoz.- Mihalik - Fotó: Rigó Tibor Koszorúzás Schaerbeelc temetőjében Hazánk felszabadulásának közelgő 44. évfordulója al- ikalmából szombaton délelőtt a schaerbeeki hősi temető­ben koszorúzási ünnepséget tartottak az antifasiszta küz­delem belgiumi magyar már­tírjainak emlékére. A belga hősök emlékmű­vénél Schaerbeek polgármes­tere, Németh József brüsz- szeli magyar nagykövet, és Papp Zoltán katonai attasé, valamint több baráti ország nagykövetei és katonai atta­séi, majd a belgiumi ellen­állási szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés és a hála koszorúit. A ro­mán nagykövet az ünnep­ségről az idén távol maradt. Ezután a magyar nagykö­vetség és a Belgiumban képviselt magyar szerveze­tek, a magyar kolónia tag­jai helyezték el virágcsok­raikat a belga , ellenállás két magyar mártírja, Lö- wenwirth Miklós és Molnár István sírjánál. Kitüntetések, elismerések üpriEis ü-e alkalmából A hagyományoknak megfelelően idén is elismeréseket, kitüntetéseket adtak- át felszabadulásunk ünnepe alkalmá­ból. Az alábbiakban közöljük * azok névsorát, akik tevé­kenységükkel örotgbitették megyénk hírnevét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes politikai munkájuk elisme­réseként a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta Szomszéd Győ­ri Józsefnek, a Nógrádi Szénbányák nyugalmazott vájárának, a Magyar Nép- köztársaság Csillagrendjét ítélte oda Kanyó Balázsnak, a rimóci községi pártalap- szervezet titkárának, a szé- csényi munkásőregység nyu­galmazott parancsnokának, Április Negyediké Érdem­renddel tüntette ki Novák Istvánt, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek nyugalma­zott gazdasági igazgatóját, dr. Győri Sándort, a Ba­lassagyarmati Városi Ta­nács elnökét, valamint Kiss Andrást, a Nógrádi Béke Tsz elnökét. A Munka Érdemrend arany fokozatában részesültek: Csegöldi Sándor, a Nógrádi Szénbányák vájára, Hartly Jáncsné, a Pedagógusok Szakszervezete Nógrád me­gyei bizottságának titkára, Hornvánszky, György, a Ba­lassagyarmat és Vidéke Afész étteremigazgatója, Kiss Ist­ván, a Ncigrád Megyei Ta­nács egyházügyi titkára, Kiss János, a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgo­zók Szakszervezete Nógrád megyei bizottsága titkára, dr. Tamáskcvics Nándor, az ütvözetgvár , igazgatója, Vincze Istvánná, a NÓGRÁD főszerkesztője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehette át: Cser­háti Zoltán, a Szügyi Ma­dách Tsz elnöke, Fejes Bá­láz'-, a Szakszervezetek Nóg- rnd Megyei Tanácsának fő­munkatársa, Kiss Sándor, a Romhányi Építési Kerámia­gyár üzemvezetője, Mezőfi Zcltánné, a. salgótarjáni XIX. sz. napköziotthonos óvoda vezető óvónője, dr. Mészáros Ottó, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gazdasági vezér igazga tó-helyettese, Szombaton hivatalosan kezdetét vette a Namíbia függetlenségéhez vezető fo­lyamat, miután az ENSZ jelenlevő képviselői előtt Windhoekben, a terület köz- igazgatási központjában fel­húzták a világszervezet zászlaját. Windhoek elő­városaiban és más települé­A Minisztertanács április 1-jén konzultációt folytatott a kormány elnökének az Országgyűlés március 8-ai üiésén, a parlamenti kép­viselők bős—nagymarosi be­ruházással összefüggő in­dítványára tett bejelentésé­ről, illetőleg az azokkal ösz- szefüggő tennivalókról. A Minisztertanács a minisz­terelnök bejelentésében foglaltakkal egyetértett. Megállapította, hdgy a munkálatok a szerződés sze­rinti tervezett ütemben ha­ladnak, az Országgyűlés 1988. októberi ülésszaka ál­lásfoglalásának megfelelő­en. A Minisztertanács szak­értői vélemények alapján tudomásul - vette, hogy az építkezés visszafordíthatat­lanságát a nagymarosi duz­zasztó és erőműtelep felépí­tését szoLgáló alapozó vas­beton-szerelési munkálatok­tól lehet számítani. Miután ezek a munkák júniusban Percze István, a Szécsényi II. Rákóczi Tsz kereskedel­mi igazgatója, dr. Romsics Lajos, a Madzsar József kórház-rendelőintézet cso­portvezető főorvosa, Sándor Lajosné, a Salgótarjáni Ru­házati Szövetkezet főköny­velője, Sótér László, a Mát- raterenyei Zagyvavölgye Tsz párttitkára, Varga László, a Salgótarjáni Üveg­gyapot Rt. ügyvezető igaz­gatója és dr. Várkonyi Jó­zsef, a Palóc Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi igaz­gatóhelyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatának birtokosa: Ba­logh Iván, a Salgótarjáni Városi Tanács VB osztály- vezetője, Bartus Kálmánné, mátraterenyei védőnő, Be- lovai Károly, a Finomkerá- mia-ipari Művek rétsági gyárának művezetője, Be­nedek István, a Szandai Lenin Tsz gépszerelője, Bo- dó József, a Nógrádi Szén­bányák esztergályosa. Czene Zoltán, a Ceredi Ceredvöl- gye Tsz állatgondozója, Csábi István, a PENOMAH brigádvezetője, Csábi István, a balassagyarmati Kiss Ár­pád Általános Iskola patvarci, tagozatos iskolájának igaz­gatója, Csőri Sándorné, a Salgótarjáni Síküveggyár mattirozó és üvegvágója, Fábián Ignác, a Mátratere­nyei Zagyvavölgye Tsz el­nöke, Grosch Tamás, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek piackutatója, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnö­ke, Hanák László, a NAÉV kőműves brigádvezetője, Herczegné Varga Ilona, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgal­mi Szakközépiskola igazga­tóhelyettese, Kerékgyártó Jenő. a Saiigótarjáni Ter­vező és Építőipari Szövet­kezet osztályvezetője, Kol- láth Károly, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár helyzetfúrósa, Mede Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és seken több ezer helvi lakos ünnepelte a dél-afrikai kormányzás végét jelentő eseményt. Az ünneplés elő­estéjén azonban egy össze­csapás nyomán 38 fekete bőrű és két rendőr meg­halt, . amikor az angolai határnál két gerillacsoport összetűzött a rendőrséggel. kezdődnek el, s addig a kormány — a népszavazás­ról szóló törvényjavaslat egyidejű előterjesztése mel­lett — eleert tesz a parla­ment előtti tájékoztatási kötelezettségének, a folyó munkálatok átütemezése nem vált szükségessé. A Minisztertanács ' átte­kintette a költségvetés hely­zetét, és intézkedéseket ho­zott a költségvetési hiány csökkentésére. -Határozott az útalap és az autópálya- használati díj bevezetésé­ről. Kinevezte Somogyi Lász­lót kormánybiztossá, és megbízta a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítő bi­zottságának vezetésével. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a Hévízi-tó jövőjével kapcsolatos, ere­detileg májusra ütemezett előterjesztést már április hó folyamán meg kell tárgyalni. (MTI) Tűzhelygyár főosztályveze­tője, Nagy Lajosné, a szak- szervezetek Nógrád megyei bizottságának kádernyil­vántartója, Patkós István, a Bujáki Községi Tanács elnöke, Sólyom István, a Salgótarjáni öblösüveggyár üzemvezetője, Szabó Gyula, a Bátonyterenyei Városgaz­dálkodási Vállalat bádogo­sa, Vercsik Lászlóné, a Sal­gótarjáni Ruhagyár szabá­sza és Vétgh Ferencné, a DUNA Élelmiszer- és Ve­gyiáru Kereskedelmi Vál­lalat szécsépyi' lerakatának könyvelő raktárosa. A Magyar Népköztársaság belügyminisztere több évti­zedes eredményes belügyi munkája elismeréséül ha­zánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából rendőr ezredessé nevezte ki Szigetvári János rendőr al­ezredest, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság vezető­jét. A Haza Szolgálatáért Érem arány fokozatát ado­mányozta Kérdi István rend­őr zászlósnak. A Nógrád Megyei Rendőr-fckapitány- ságon Skoda' Ferenc, r. ez­redes, megyei rendőr-főka­pitány 31 főnek adott át miniszteri kitüntetést, többen dicséretben és jutalomban részesültek. A rendőr-főka­pitány Kiváló társadalmi munkáért érem kitüntetés­ben részesített. 7 polgári személyt. Az ifjúságvédelem terén végzett kiemelkedő munkájáért a KISZ KB If­júságért Érdeméremmel tün­tette ki Király Mihály r. századost. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos elnök­sége a magyar és a szovjet nép kapcsolatának ápolása terén kifejtett tevékenysé­ge elismeréseként MSZBT- Aranvkcszorú jelvényt ado­mányozott Rácz Andrásnak, a BRG szécsényi gyáregysé­ge MSZBT-tagcsoportja ügyvezető elnökének, az üzem munkaversenv-felelő- sének. Az iméntiek mellett so­kan vették át a kiváló mun­káért járó miniszteri, vál­lalati, szövetkezeti elisme­rést, jutalmat. Végső búcsú Zita királynétól Tömegek gyülekeztek a szombat délutáni órákban az osztrák főváros központ­jában, hogy leróják végső tiszteletüket Magyarország utolsó királynéja, Ausztria utolsó császárnéja, a márci­us 14-én Svájcban, 97-ik életévében elhunyt Bourbon- Pármai Zita előtt. Helyszíni beszámolók szerint óránként kétezren haladtak el Zita királyné bársonnyal leta­kart koporsója előtt, amelyet pénteken helyeztek ravata­lára a bécsi Stephansdom- ban. A temetési szertartást a helyszínen lévő tízezrek mellett milliók követhették figyelemmel a tévékészülé­kek előtt. Az osztrák tele­vízió, programját megvál­toztatva, csaknem, ötórá. ra tervezett közvetítést kez­dett adni a ceremóniáról. Zita temetési szertartása Ferenc József halála óta a legnagyobb ilyen jellegű esemény Bécsben. Európa össze» római katolikus ki­rályi családja képviselteti magát a temetésen, amelyen azonban uralkodók nem lesznek jelen. A hírügynökségi beszá­molók megemlítik: a több- tucatnyi koszorú között ott van az is, amelyet a Ma­gyar Demokrata Fórum ne­vében helyeztek el a ra­vatalnál. Az AP arról is szót ejt röviden, hogy Zita emlékére a budapesti Má­tyás-templomban hétfőn a » tervek szerint Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek celebrál misét. mm Öröm és összecsapások Közlemény a Minisztertanács üléséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom