Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON 1--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 MAI AJÁNLATUNK fcóSSUTH RADIO: 10.55: Stúdió ’89 A televízió kulturális 8.20: Eco-mix hetilapja (ism.) Gazdasági magazin 11.40: Képújság 8.50: A Holló együttes 16.30: Hírek felvételeiből 16.35: Déli vjdeoújság 9.05: Verbunkosak, nóták A szegedi körzeti stú10.05: Elvesztett otthonok dió műsora 10.36: Operettparádé 16.45: Správy. Hírek szlovák 11.29: Fejezetek Erdély történyelven. A szegedi körnetéből. 5. rész zeti stúdió műsora 12.45: Törvénykönyv 16.50: Reklám 13.00: Klasszikusok délidében 16.55: „Türelöm köll a szőr 14.10: A magyar nyelv szágénységhőn”. X/10. rész zadai A kofa. Epilógus 14.25: Operaslágerek 17.10: Legyen a vendégem! 15.00: Népzenei Hangos Rátonyi Róbert műsora Üjság 17.50: Műsorajánlat 15.38: Az éjjeliőr 17.55: Reklám Lajta Kálmán novellája 18.00: Oj Reflektor magazin 16.20: Miska bácsi levelesÉrdekvédelmi riportládája műsor 17.00: „Isten népének szol18.45: Reklám gálatában” 18.50: Esti mese 17.30: Beszélgessünk zenéről Zsűri és Vili . 17.50: Filmzene Hogyan kapott Zsűri 19.15: A Rádiószínház bemu. ötöst? Csehszlovák tatója. Marija bábfilm Iszaak Babel színmű19.00: Színházi este ... I. rész vének rádióváltozata Beszélgetés a kaposvá20.10: Draskóczy László rl Csiky Gergely Színnépzenei feldolgozáházban az Oidipusz kisaibál rály című darabról 20.35: A külpolitikai rovat 19.20: Reklám műsora 19.25: Közlemények. Műsor21.05: Hallgassuk együtt! ajánlat 22.00: Hírvilág 19.30: Híradó 22.30: Egy igazgató névjegye 20.00: Reklám 22.50: Évszázadok mesterKb. művei 20.05: Színházi este... II. 1 23.40: Schumann: Négy ének rész. Oidipusz király kettős karra Tragédia két részben Közvetítés a kaposvári PETŐFI RÁDIÓ: Csiky Gergely Színházból 8.05: Idősebbek hullám Kb. hosszán 22.55: Híradó 3. 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Fúvósindulók Tv 2 12.30: ifj. Járóka Sándor népi zenekara játszik Kudlik Júliával és Déri 13.05: A tegnap slágereiből Jánossal 14.00: Akár hifi, akár nem 17.00: Képújság 15.05: Zenerulett (Elő) 17.15: Tv 2 17.05: Kölyökrádió Benne: Reklám — Ri17.30; ötödik sebesség portok — Időjárás — Csak középhullámon: Zene — Tévétorna 18.30: Sport. Közvetítés a 17.45: Kérdezz-feleiek labdarúgó-MNK ne. Egri János műsora gyeddöntőiről 18.00: Telesport Az URH-sávban : 18.25: Gyerekeknek! 18.30: Garázs 1. A bűvös gránátalma 19.05: Willi Boskovsky ope. Szovjet rajzfilm rettfelvételeiből (ism.) 19.55: Albumajánlat 2. A bűvös gömb 21.05: Tanakodó A bánatos hercegnő 22.00: Töltsön egy órát kedmeséje. Angol venceivel! rajzfilm (ism.) 23.15: A dzsessz története. 18.48: Tv 2 80'38. rész 19.00: zenés Tv-színház 23.55: A Hobo Blues Band jacobi Viktor Leány, felvételeiből vásár. Az operett tévéváltozata (1985.) (ism.) BARTÓK RÁDIÓ: 20.39: Tv 2 9.08: Barokk kamarazene Népzene zenekarra korabeli hangszereken Lajta : Soproni képek 9.55: A román rádió és teleII (ism.) vízió szimfonikus zene21.00: Híradó 2. karának hangversenye 21.20: Tv 2 11.54: Zenetörténeti értéktár Benne: Időjárás 12.22: Magyar művészek ope21.30: AC Milan—Real Madrid rafeivételeiből BEK labdarúgó-mér13.05: Szonda. Tudományos kőzés. Közvetítés Mimagazin lánóból, felvételről Bayern München—Na. 13.35: Muzsikáról versben, prózában • poll UEFA-kúp a láb14.03: Csajkovszkij: Rómeó és darúgó-mérkőzés. Köz. Júlia. Nyitányfantázia vetítés Münchenből, j 14.25: A magyar nyelv hete 15.00: Berg: Wozzeck 23.10: Tv 2. Napzárta Haromfelvonásos opera 16.30: Mozart: F-dúr zongoraBESZTERCEBÁNYA : verseny. K. 413. 16.55: Brahms: B-dúr szextett 1. MŰSOR: 17.30: XX. századi magyar oratóriumok. XXI/8. 9.20: Zenés-szórakoztató rész műsor gyerekeknek 18.10: Holnap közvetítjük 9.55: Mesefilm 18.30: V materinskom jazyku 10.05: Tévéjáték A Magyar Rádió szlo11.10: Csak nőknek! vák nyelvű nemzetiségi 11.50: Orvosi tanácsok műsora Szegedről 12.00: Az akadémia-filmfesz19.05: Embertan — középtivál műsorából haladóknak 15.50: Egyesült Állaimok— 19.35: Kapcsoljuk a zeneakaCsehszlovákia : Jégkodémia nagytermét (Élő) rong-vb Osztrák kulturális hét 18.20: Esti mese A Clemencic Consort 18.30: Honvédelmi magazin hangversenye 19.30: Híradó Közben : 20.00: A boldogság országa Kb. * Japán film : 20.15: Mesterséges kromo21.40: London. Dokumentumszórna film Kb. 22.40: Musica viva. Magazin ! 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása 2. MŰSOR: Kb. 21.20: Könnyűzene Ausztriá16.05: Kicsinyek magazinja ból 16.55: Sportmagazin Kb. 17.25: A nap percei 21.45: Csellóművészek felvé17.35: Zéman őrnagy esetei teleiből Tévésorozat 22.00: Diszkotéka. Lemezba19.00: Torna rátok órája 19.10: Esti mese : 23.00: Fiatalok stúdiója 19.20: Finnország—Svédország. Jégkorong-vb MISKOLCI STÜDIÖ: 21.50: Híradó 22.00: Világhiradó d 5.55: Tartalomismertetés, hí22.20: Music-mix-internacional 1 rek, időjárás, útinform. — Zenés műsor 8.00: Krónika (Kossuth). —- 6.15: Közelkép mikrofonnal. MOZIMŰSOR: 6.20: Észak-magyarországi j krónika. — 6.30: Hírek,- lapSalgótarjáni November 7.: szemle (Kossuth). — 7.20: Fél 4-től: Vük. Színes maÉszak-magyarországi krónigyár rajzfilm. Háromnegyed ] ka. — Körzeti Időjárás. — 6 és 8-tól: Omen (16). Szí■ 7.35: Szóvá tették, megkérnes amerikai horrorfilm. — I deztük. 7.45: Tájak, arcok, Kamara: 5-től: Váratlan szeí színek és vélemények. — relem (16). Színes görög film. 7.55: Napi összefoglaló és a 7-től: A pokol katonái. Szíí másnapi műsor ismertetése. nes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati MaMAGYAR TELEVÍZIÓ: dách : Krokodil Dundee H. Színes ausztrál! kalandfilm1. MŰSOR: vígjáték. — Kamara: Pergőtűz I. Magyar dokumentum9.00: Képújság film. — Bátonyterenyei Bá9.05: Tévétorna nyugdíjanyász: Csillagember. Színes, soknak szinkronizált USA sei-fi. — 9.10: Hármas csatorna Bátonyterenyei Petőfi: RendőrVI2. rész: Világtájak akadémia. Színes USA-film(ism.) vígjáték. — Pásztói Mátra: 9.55: Két férfi — egy eset Fél 6 és fél 8-tól: KommanNSZK bűnügyi tévédó. Színes, szinkronizált ame. filmsorozat riikai akciófilm. — Jobbágyi: A kudarc (ism.) Iskolamozi : Twist Oliver. ... t elexen Érkezett. Már kétszáz éve is törődtek vele Felépül-e tanévkezdésre a bujáki iskola? A lakosság is segít az építőknek a lemaradás behozásában (Rigó Tibor felv.) Mindig tartogat meglepetést a nyitott szemmel járónak Buják. Az épülő, új iskola környékén autózva, kiderül, nem is olyan apró ez a község, mint amilyennek korábban gondoltuk. Persze, akkor nem mentünk messzebb a falu főterénél, esetleg még a régi iskoláig. Mintegy háromezren lakják ezt a Cserhát völgyeibe magasan, messze elbújó, népviseletéről és más népi értékeiről nevezetes települést. Innen már a műút sem visz tovább. Talán ez az elszigeteltség tette, hogy a lakosság itt általában össze- tartóbb, türelmesebb, mivel tudta, hölgy — ígéreteket kaphat ugyan kívülről, a hivataloktól — igazából önmagára számíthat. Az új általános iskola építését társadalmi munkával segítik a bujákiak. Szakemberek és botcsinálta építőmesterek, gyermekes szülők és gyermektelenek, s maguk a gyerekek is. Április közepéig már 240 munkanappal büszkélkedhettek, ami 15-ével c-sak gyarapodott, hiszen a kedvező időjárást kihasználva több mint száz ember cserepezett. Nagy Béla iskolaigazgató hívó szavának ezúttal is foganatja volt. Ámbár, nem sok ezen a csodálkoznivaló, a bujáki polgárok már kétszáz éve is tudtak áldozni az iskolájukért. Íme, néhány mondat az 1789-es canonica visitatio (egyházi vizsgálat) jegyző- zőkönyvéből a korabeli helyesírás szerint, illetve megtartva a jegyző hibáit: „Mi Nemes Nógrád vármegyében levő Buják neveztű helység bírái esküdtei és lakosai, ahol most 150 oktatásra alkalmas katolikus gyermekek vannak,. .. következendő kötelességek alatt állottunk. Elősször: mivel gyermekeink száma két tanítót, s ugyanannyi tanító szobákat kíván, a mostani oskolaházunk pedig Romlandó állapotban vagyon, azért kötelezzük magunkat, hogy a jövendő tavasszal, úgy 1790-ben egy két nagy és világos Tanító szobákból és két mesternek szükséges Lakásbul állandó Oskolaházat, amelyre Méltó- ságos Földes Uraságtól... szükséges materieléket kérünk, építeni fogunk... Míg ezen épület elkészülend a mi mostani Oskolaházat amennyibe lehet, kifótozzuk, hogy abban is legalább 1 mester által gyermekeink a bejövendő Télnek alkalmatosságával oktathassanak.” S, a derék bujákiak székekről, táblákról és egyéb szükséges eszközökről is gondoskodni kívántak, és ahogyan napjainkban is szokásos, ígéretet tettek az épület évenként esedékes kijavítására. — Szoros kapcsolat alakult ki a helybeliekkel, végtelenül fegyelmezetten, kezdettől fogva segítettek, főleg az ácsmunkákban — mondja Juhász Béla, a megyei állami építőipari vállalat művezetője, akinek jelenkori szavaiban, mintha a történelmi idők példás gondoskodása folytatódna. Nyomós oka is van, persze, mivel az 1928-ban épített négy tantermes iskolát harminc év múltán hiába bővítették két tanteremmel, szertárral, vizesblokkal, csak nem tudta egy délelőtt az összes gyereket falai közé fogadni. A két műszakos tanítás (ismereteink szerint még Mátraszőlősön) itt azóta is hátráltató, kínzó valóság. Az eredetileg napközi céljaira készült épületben is kénytelenek tanítani, meg a művelődési otthonban, ahol a testnevelésórák is zajlanak télvíz idején. A megyei tanács a bujákiak pályázatát a jelenlegi ötéves terv elején fogadta el, így jelentős megyei hozzájárulással épül a nyolc tantermes iskola. A kiszolgáló helyiségek mellett lesz benne tornaterem, természettudományi előadó, könyvtár, 350 adagos konyha. A tanács 30 millió forint értékben kötvényt is kibocsátott a Budapest Bank Rt. balassagyarmati fiókjánál a költségek fedezésére. Az árak olyan rohamosan emelkednek azonban, hogy pillanatnyilag a bekerülési összeg 92 millió forintnál tart. Tavaly januárban kezdte a versenytárgyalást nyert NÁÉV — a NOTTÉV tervei alapján — az építést, s augusztus végére kellene befejezni. A tanévnyitót névadó ünnepséggel szeretnék összekötni; az egy ideig a bujáki erdő túloldalán fekvő Kiskérpusztán gyerekes- kedett Nobel-díjas biokémikusról, Szent-Györgyi Albertról kívánják elnevezni az iskolát. Kérdés azonban, hogy elkészül-e időre az építmény. Most áll ugyanis úgy az épület, ahogyan körülbelül a múlt év végén kellett volna, s az építők szerint is az elmaradás két hónaposnak mondható. Paraszti Nándor építésvezető ennek ellenére bízik az időbená átadásban. — Ügy kell átcsoportosítani az anyagi és az emberi erőket, hogy ne legyen olyan hiány, fennakadás, mint tavaly — mondja. — Most a tetőzárás a legfontosabb, ezen alvállalkozó dolgozik, s április végére kompletten elkészülhet. Mi az iskolát július végére, augusztus elejére szeretnénk felépíteni, ? a szokásos egy hónapos hiány- pótlási idő lerövidítésével úgy átadni, hogy a tanévnyitó ünnepség zavartalanul megtörténhessen. Tudjuk, a falu szívügyének tekinti az építkezést. Patkós István tanácselnök még ennyit tesz hozzá: — Az emberek nagyon örülnek, nagyon igénylik a jobb körülményeket. Nemcsak az iskolások ügye az építkezés. A felszabaduló jelenlegi napközis épületben — rászolgáltak idős lakosaink — az öregek napközi otthonát fogjuk berendezni. Sulyok László Hangszóró mellett Szóró!szóra — Nem a hőzöngés, hanem a társadalom életének evolúciós változása mellett vagyunk... Ez a mondat szinte külön „lejött” az éterből. A mai állandósult kritikai szövegáradat ugyanis a dolgok rendje szerint kezd devalválódni. Nincsenek cselekedetek, nincsenek tettek, sőt, igazán programok sincsenek, de szinte mindenből (rádióból) dől a hőzöngés, ahogy a fenti mondat erre utal. Az ember sokáig tud figyelni. Aztán már kihagy, mert nem lehet állandó kritikában élni. összerendeződésre is szükség lenne a jó egyensúly érdekében. A minap, csütörtökön, a Kossuth adó közvetítette Szóról szóra zenés irodalmi magazin (szerkesztő műsorvezető Albert Zsuzsa) műsortömegéből jött elő a fenti csendes mondat. Shakespeare, Jókai, Lőrin- ce Lajos, Kósa ZAszló, Vasy Géza, Iszlai Zoltán és mások természetesen a költészetről (a hét költője a nagy angol), nyelvművelésről, néprajzról és minden más, magazinba illő ügyről beszéltek személyesen vagy másoktól kérdezgetve, elemezve, előadva (közreműködő Dunai Tamás, a rádiós műsorok, darabok állandósított? szereplője). De mert a vallási kultúra, a vallás(ok) talaján létrejött művészet és irodalom is idevág — közvetítés hangzott el egy, véleményem szerint rendkívül jelentős alakuló közgyűlésről. Ott mondta az új egyesület egyik alelnöke a hőzöngő szövegtömegből- tengerből kisikló józan mondatot. Amire felkapjuk a fejünket (esetleg). Megalakult tehát o Magyar Protestáns Közműdelődé si Egyesület. Kálvinisták és lu- teránusok, reformátusok és evangélikusok közös kulturális összefogásba kezdtek és éppen az első lépéséről tudott hangképekben beszámolni Albert Zsuzsa másként is jól szerkesztett, gondosan összeválogatott magazinszerű irodalmi magazinja. Jöhetne a kérdés (ami nem kérdés amúgy), miként kerül egy irodalmi zenés magazinba egy, vagy ez esetben több egyház egyesületi összefogása? Illyés Gyula is adott erre valamiféle választ jó régen. Adott más is. Szinte mindenki, akit érintett a zsidó-keresztény valláserkölcs vagy a reformáció és általában a protestáló egyház. Ugyanitt, ugyanebben a magazinban, ugyanerről a közgyűlésről ugyanaz az alelnök fejtette ki a másik fontos gondolatot, kijelentve erős határozottsággal, hogy a jövőben semmilyen módszerrel nem lehet már majd arra bírni a protestáns egyházat, hogy saját erkölcsével ellentétes helyzetet elfogadjon — vagyis volt idő, amikor erre kényszerült. Illyés Gyula valamikor ezt így fejtegette — lehetne-e magyar nyelvről beszélni magyarul a református egyház küzdelmei nélkül? A válasz ott is nem. Az igenekben pedig a mainál jóval szélesebb és gyorsabb megvalósulásban lenne szükség az egyházi irodalom, zene és képzőművészet átemelésére, integrálására a magyar élő kultúrába, a mindennapokba... (T. Pataki) A Művelődési Minisztérium páli/ázatai A Művelődési Miniszté" rium — a társszervekkel együttműködve — mindig is értékelte a sportban és a tanulásban is élenjáró, példát mutató fiatalok teljesítményét. Ez a hagyomány az idén sem szakad meg. A minisztérium a nevelési-oktatási intézményekben folyó testi nevelés színvonalának emelése, valamint a közreműködők ösztönzése, erkölcsi és anyagi megbecsülésének elősegítése érdekében az idén is meghirdeti pályázatait: — Az általános iskolai tanulók mindennapi testedzésének és sportolásának megszervezésére, bevezetésére. — „A Magyar Népköztársaság jó tanulója — jó sportolója” országos cím elnyerésére. — „A Magyar Népköztársaság jó tanulója — jó sportolója” országos címet a nevelési-oktatási intézmények tanulói nyerhetik el. Az oktatási intézmények javaslataikat 1989. szeptem- ben 20-ig küldjék el a megyei (fővárosi) művelődési osztályoknak.
