Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. Megismerni egymás értékeit Erősíteni, mélyíteni a két nép közötti barátságot B barátsági munkáról itthon és a Szovjetunióban MSZBT-'küldöttség járt a Korszerű üzlethálózat, nemzetközi kapcsolatok Kereskedelmi központ kialakítását tervezi a NÓGRÁDKER közelmúltban a Szovjetuni­óban, amelyet dr. Gordos János, az MSZBT ügyvezető elnökségének tagja, a Nóg- rád megyei pártbizottság tit­kára vezetett. — Nem tartja különösnek, hogy az MSZBT tagcsoport­jait képviselő küldöttségben a megyében, intézményben tevékenykedő emberek kap­tak helyet? — Nincs abban semmi kü­lönös, ha a küldöttség tag­jai, nem az apparátusból kerülnek ki. Azt gondolom, hogy a baráti társaság tevé­kenységében megnőtt a fi­gyelem a területi munka iránt. Ez tükröződött minden bizonnyal a küldöttek vá­lasztásánál is. — Merre jártak? Mit csi­náltak? — A Szovjetunió sok vá­rosában rendeztek ünnepi megemlékezéseket felszaba­dulásunk 44. évfordulója al­kalmából. Mi ezek közül ott voltunk Moszkvában, a köz­ponti ünnepségen, amelyet a városi pártbizottság és a szovjet baráti társaságok magyar tagozata szervezett. Részt vettünk ezt követően a Minszkben rendezett ün­nepségen, baráti találkozó­kon és sok személyes beszél­getés részesei is voltunk, amelyeket a barátságot ápo­ló tagcsoportok rendeztek. Az ünnepi rendezvények mellett sok egyéb tanácsko­záson, találkozókon is részt vettünk. Az S3KP Központi Bizottságában találkoztunk V. Dorohinnal, a magyar ügyekkel foglalkozó alosz­tályvezetővel. Hasznos esz­mecserét folytatnunk a szovjet baráti társaságok egyik elnökhelyettesével, I. Svecovával. Azt tapasztaltuk, hogy a szovjet emberek élénk ér­deklődéssel kísérik azokat a változásokat, amelyek or­szágunkban a 44 év alatt végbementek. Sok szó esett az első napokról, a felsza­badulás történelmi tényé- ről. Sokan kérdeztek ben­nünket a szocialista fejlődés eddigi sikereiről és termé­szetesen azokról a feszült­ségekről is, amelyek a vál­tozásokat kísérik. Arra töre­kedtünk, hogy reális képet adjunk a jelenlegi helyzet­ről, benne a barátsági mun­ka mindennapjainak válto­zásáról is. Az emberek érdeklődése, azt gondolom, érthető. Hi­szen a Szovjet—Malgya-r Ba­ráti Társaságban sok olyan ember van, akiket valami­lyen személyes élmény is fűz Magyarországhoz. Részt vet­tek a magyarországi harcok­ban, üzemi kapcsolatok kö­tik országunkhoz, vagy tu­ristaként jártak nálunk. Minszkben többek között a repülőgép-javító üzemben jártunk és nagy tisztelettel szóltak a gyáriak azokról a kapcsolatokról, amelyeket a MALÉV-val alakítottak ki. — Milyennek látják a szovjet emberek a Magyar- országon zajló változásokat? Mennyire értik a reformfo­lyamatok lényegét? — Találkozásaink, tanács­kozásaink azt erősítik ben­nem, hogy az érdeklődést nagyfokú szimpátia és együttérzés kíséri. Több he­lyen és többször is szó esett arról, őszintén örülnek, ha a magyar nép meg tudja valósítani az elkezdett re­formokat a politikai intéz­ményrendszerben és a gaz­daságban. Erre a szocializ­mus továbbfejlesztése érde­kében szükség van. Sokan kérdeztek bennünket —, s voltak, akik nem kis aggo­dalommal tették —, a nap­jainkban zajló változások­ról, a pluralista társadalom­ról, a többpártrendszerről, az ország stabilizációjának megteremtéséről, a szocializ­mus jövőjéről. Szóba került az is, hogy a felszabadulá­sunk körül zajló történész­vita hogyan hat az embe­rekre, zavarja, megzavar­hatja-e kapcsolatainkat, a barátsági munkát? A barátsági munka to­vábbfejlesztése tartalmának és módszereinek folyamatos megújítása, csaknem vala­mennyi találkozáson szóba került. Vendéglátóink el­mondták: maguk is úgy látják, a baráti társaságok munkájában sok a formali­tás, amelyektől mielőbb meg kell szabadítani a mozgal­mat. Mi is azt tartjuk, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége vál­toztatásra szorul, s különösen az utóbbi hónapokban in­tenzíven keressük ennek le­hetséges útját, módját. Az április 7-én, tartott orszá­gos értekezlet is megvitatta azt a javaslatot, amely lé­nyeges változásokat ajánlott a további munkában. — Milyen 'változásokról van szó? — Tartalmi és formai vál­tozásokról egyaránt. A meg­lévő tartalmas kapcsolatok erősítése mellett a jövőben nagyobb figyelmet szükséges fordítani a Szovjetunió né­peinek gazdag kulturális ér­tékeire, hagyományaira. Azt gondolom, a sokféle nemze­tiség sok új ismerettel gya- rapíthat bennünket. A tag­csoportok tevékenysége ugyancsak javításra, korsze­rűsítésre szorul. Arra törek­szünk, hogy az üzemi, az intézményi tagcsoportok mindenütt öntevékenyen, felsőbb utasítás nélkül dol­gozzanak. Azt gondolom, bi­zonyos változásra van szük­ség a szervezeti életben is. Oldódik az a korábbi kö­töttség, miszerint csak az egész közösség, együtt ala­kíthat tagcsoportot egy-egy munkahelyen. Most kisebb csoportok és egyének is MSZBT-tagok lehetnek. Mindezek a módosítások természetesen nem változ­tatnak az MSZBT jellegén, nem válik szervezetté, poli­tikai mozgalom marad. A folyamatos munkához szükségesnek látszik az ön­álló anyagi alap megterem­tése is. Foglalkozunk a tag­díj bevezetésével. Ám a változások közepette sem feledkezhetünk meg a leg­fontosabbról, amit az elődök, többek között Szent-Györgyi Albert, Kodály Zoltán meg­fogalmaztak : a társaság erő­sítse, mélyítse el a két nép közötti kapcsolatot. S, a két nép egymás értékeinek meg­ismerésén keresztül közeled­jen egymáshoz. — Engedjen meg egy sze­mélyes jellegű kérdést. Mi az ön véleménye a pereszt­rojkáról, a Szovjetunióban zajló változásokról? — Én azt látom, hogy az 1985-ben elkezdődött folya­mat nem állt meg, de a kí­vánatosnál lassabban halad. Ennék okait többek között abban látom, hosszabb idő­re van szükség, hogy az em­berek megértsék a változá­sok lényegét. Aztán az át­alakítás fontos területe a gazdaság, s a korszerű tech­nika, a gazdasági szervezet átalakítása ugyancsak hosz- szabb időt vesz igénybe. Mi valójában a változáso­kat három területen figyel­hettük meg ott-tartózkodó- sunk ideje alatt. Akkoriban, zajlottak le a képviselő-vá­lasztások és először többes jelöléssel. A szovjet emberek nagy politikai érettségről, felelősségről tettek tanúbi­zonyságot, a választások so­rán szinte mindenütt a leg-. rátermettebb, a legnépsze­rűbb emberek mellett vok­soltak. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen a pe­resztrojka sikere. Ugyancsak a változások javára írják a szovjet em­berek a nemzetiségek öntu­datra ébredését. Belorussziá­ban járva többek között megnéztünk egy népművé­szeti múzeumot, ahol az igazgató elmondotta: az or­szágnak ezer évnél régebbi múltja van, amelynek fel­tárására eddig ■ nemigen fordítottak figyelmet. Most azonban fontosnak tartják a múlt ismeretét, a nyelv ápo­lását, a kulturális örökség feldolgozását, megismerteté­sét, mindenekelőtt a fiatal korosztállyal. Ugyancsak tapasztalataim közé tartozik, hogy az utób­bi időben fokozott figyelem fordul a Szovjetunióban azokra a megoldásokra, ame­lyek az ellátás javítását szol­gálják. Az ipari és a me­zőgazdasági üzemekben sza­porodik a korszerű termékek köre, amelyeket szívesen vá­sárolnak az emberek más országokban is. Ám, Minszk­ben, elmondták az emberek azt is, hiába gyártanak kor­szerű hűtőgépeket, a bol­tokban ez csak ritkán kap­ható. Az elosztási gyakorla­tot úgy kell tehát változtat­ni, hogy folyamatosan hoz­zájuthassanak termékeikhez azok, akik készítik. Az emberek tehát támo­gatják az átalakítást. Gor­bacsov az előrelépés érdeké­ben tett erőfeszítések miatt igen népszerű. Figyelemre méltónak tartom, hogy az értelmiség igen hatékony támogatást, segítséget ad a korántsem könnyű munká­hoz. V. G. Megyénk ellátásában meg­határozó szerepet tölt be a 48 hálózati egységgel rendel­kező és csaknem 600 dolgo­zót foglalkoztató Xógrád Ke­reskedelmi Vállalat, melynek tevékenységéről a Salgótar­jáni Városi Tanács legutób­bi végrehajtó bizottsági ülé­sen hangzott el tájékoztató. Kiskereskedelmi forgal­ma tavaly elérte a 2,2 milli­árd forintot (a megyei kis­kereskedelmi forgalom több mint 40 százalékát a válla­lat bonyolította), fejlődésére az erőteljes dinamizmus jel­lemző. Városi hálózati egysé­geinek túlnyomó többsége korszerű üzemeltetési for­mában működik — 13 jöve­delemérdekeltségű, 5 pedig szerződéses rendszerben, el­látási feladatait a nehezedő piaci körülmények ellenére alapvetően teljesítette. Olcsóbb cikkek árusításá­val, a beszerzési források Az AIDS terjedésével, a halálos kór megelőzésével . összefüggő problémák jól érzékeltetik a Szovjetunió szélesebb összefüggésű tár­sadalmi gondjait. Ez de­rül ki abból a beszélgetés­ből, amelyet az AIDS-ről közölt keddi számában a Szelszkaja Zsizny. A beszél­getés két résztvevője: Jurij Fjodorov, az egészségügyi minisztérium járványügyi főosztályának vezetője, va­lamint Vaigyim Pokrovsz- kij. a minisztérium immu­nológiai intézetének labora­tóriumi vezetője, az AIDS elleni harc szovjet társasá­gának elnöke. A Szovjetunióban ma 570 bővítésével, rétegakciókkal, krajcáros bolt létesítésével járult hozzá az egyre diffe­renciáltabb kereslet jobb ki­elégítéséhez. Értékesítési le­hetőségeit új partnerkapcso­latok létesítésével, áruházi és konvertibilis árucsere ke­retében behozott árukkal bő­vítette. A megye építőanyag­ellátását nagymértékben se­gíti az ÉPTEK-kel, illetve a NÁÉV-vel Bátonyterenyén és Salgótarjánban közösen meg­nyitott Házépítők Boltja. Kereskedelmi akcióinak döntő többségét a megye- székhelyen rendezte meg, a hagyományos, évenkénti, NÖGRÁDKER-napokon több új szállító partnere mutat­kozhatott be. Az árukínálat szélesítésére építette ki a vállalat nemzetközi árucsere­kapcsolatait: öt szocialista ország hat áruházából vásá­rolta meg az itthon többsé­gében hiánycikknek számító áruféleségeket. vírushordozóról tudnak, akik közül 378 külföldi. Őket ki­utasították az országból. A hét észlelt megbetegedett közül négy volt szovjet. Hárman közülük már nem élnek. — Az AIDS-járvány meg­szülte a rettegés járványát is — mondotta az immu­nológus annak kapcsán, hogy például az Elisztában fertőzötté vált egyik kis­gyermek édesanyját megfe­nyegették a fajújában: ha hazatér, rágyújtják a házát. A félelmekre reagálva Pok- rovszkij elmondta, hogy a vér alapanyagú gyógyszerek, köztük az interferon-készít­mények veszélytelenek, hi­Salgótarjáni kiskereske­delmi hálózatának felújítá­sára az utóbbi néhány évben mintegy 36 millió forintot költött, bővítette szolgáltatá­sai körét, az árképzést, ár- alkalmazást, árfeltüntetést, ár és minőség összhangját folyamatosan figyelemmel kísérte. A jó munkának köszönhe­tően tavaly 50 millió, az el­múlt négy évben 219 millió forint nyereséget sikerült el­érnie. Jövőbeni, legjelentő­sebb terveinek egyike tevé­kenységi körének szélesítése. A nagyarányú fejlesztések eredményeként hálózatának adottságai jók, ezért a kö­vetkező években a meglevő egységek hatékonyabb ki­használására törekszik. Ter­vezi gyurtyánosi bázistelepé­nek áttelepítését a szénbá­nyák fuvarozási üzemének helyére, ahol kereskedelmi központot kíván kialakítani. m. j. szén egyfelől szigorúan el­lenőrzik a donorok vérét, másfelől a preparátum öt napon át savas közegben van, s ez mindenképpen megölné a vírust. Igyeke­zett eloszlatni azokat a tév­hiteket is, hogy közönséges érintés útján is terjedne az AIDS fertőzése. Felihívta ugyanakkor a figyelmet a házastársi hűség és a szemé­lyi higiénia fokozott jelentő­ségére. Nehéz még csak megbe­csülni is a fertőzöttek való­színű számát, hiszen nem léteznek megbízható felméré­sek a veszélyeztetett társa­dalmi csoportok létszámáról sem. Várja a kirándulókat a Szalajka völgye A Bükk hegység nyugati részén, Szilvásvárad közelében, mélyre bevágott völgyben festői szépségű meredek, er­dős, sziklás hegyoldalakkal és mésztufagátas vízesésekkel várja a kirándulókat a Szalajka völgye. A természet szépségei mellett a terület állatvilágával és erdőmúzeummal is megismerkedhetünk. i — Gyurkó Péter képriportja — Á rettegés járványa

Next

/
Oldalképek
Tartalom