Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-29 / 100. szám
1989. ÁPRILIS 29.. SZOMBAT NOGRAD 3 Vállalni a lakosság széles rétegeinek érdekeit Beszélgetés Devcsics Miklóssal, az MSZMP megyei bizottsága első titkárával Kibővíteti ülést tartóit a bei elejen n/ MSZMI* Nógrádi Megyei Ri/oltsaga. A partbi/olt- '.ag idós/erii bel- cv partpoiitkaí keretesekről hallgatott meg tájékoztatót, majd (lömölt a testű let a megyei küldöttértéke/let összehívásáról. A megye politikai életének <• fontos esemenyeról Deves'íes Miklóstól, az MSZMI* megyei bizottságának első titkárától kértünk közvéleményt, a részletekbe is beavató interjút I # Mi volt a pártbizottság! ülés alapvető célja? — Mindenekelőtt az, hogy tájékoztatást adjunk a Központi Bizottság április 12-i üléséről, amely a párt helyzetét értékelte, másrészt szóljunk a városi első titkárok értekezletéről, amelyen a nemzetközi megítélésünkről, a gazdaságról, s természetesen a párt helyzetéről volt szó. Azt vizsgáltuk, hogy a következő időszakban, milyen feladatok állnak a párt előtt. 0 A közvélemény jól érzékeli, hogy, az országban, így Nógrád megyében is, feszültebb a politikai helyzet, a gazdaságot is érintő válságjelenségek vannak.-- Elsősorban amiatt, hogy a gazdásági növekedés nem következett . be a kívánt mértékben, az exporttevékenység nem olyan, mint szeretnénk, a szerkezet nem javult, a költségvetési egyensúly pedig nem stabil. Mindennek megvannak a politikai hatásai is. Ezzel együtt az emberek azt is érzékelik, hogy az MSZMP kezdeményezésére nagy átalakítás van folyamatban. Fő eleme a párt törekvése: végrehajtsa az egész intézményrendszer reformját, jogállam alakuljon ki, demokratikus szocializmus valósuljon meg. A változásban döntő a gazdaság. A kibontakozás másképpen nem képzelhető el, csak akkor, ha megvalósítjuk a pártértekezlet elgondolását: át kell térni a többszektorú piacgazdaságra: Ennek leglényegesebb eleme a tulájdonreformra épített eredményesebb tőkemozgás, a szerkezetátalakítás. 1 0 A jogállamiság megteremtése és a gazdaság átalakítása mellett manapság a legtöbb szó a párt megújulásáról esik. — A lényeget röviden úgy fogalmazhatom meg, hogy az MSZMP , ügyintéző pártból politikai párttá váljon, s elsősorban politikai, és nem Ideológiai párt Iqjgyen. A pártbizottságunk említett ülésén is azt szorgalmazták, hogy az MSZMP a politikai folyamatokat ragadja meg, azokat a kérdéseket vizsgálja, amelyek az emberek alapvető érdekeit érintik, azokat juttatják kifejezésre. Nemcsak az ügyintéző pártot jellemző vonásokkal kell szakítani, hanem azt is el kell érni, hogy a politikai, ne pedig a világnézeti kérdéseket kezelje hangsúlyozottan. A Mit akar az MSZMP? dokumentum is tartalmazza, hogy a lelkiismereti kérdéseket a párt magánügyként kezeli, s ez vonatkozik az MSZMP tagjaira is. Ez nagy fontosságú változás. A pártbizottsági ülés Is kereste a választ: az elvi megközelítés mellett, milyenek legyenek a konkrét kérdések. Manapság tapasztalható, hogy túlzott a retorika, programozón is van. Ügy gondoljuk, hogy világosabban kell beszélni,, a nagy általánosságok helyett, konkrét sorrendiséget kell felvázolni és vállalni. Az általános program — jogállamiság, többszektorú piacgazdaság stb. — ügyében nincs is vita, a párton belül és kívül az ehhez vezető útról, s annak üteméről ütköznek a vélemények. Nem kerülhető meg az a kérdés sem : a lehetséges konkrét megoldásokhoz, milyen legyen a párt viszonya. Az átalakulóban levő MSZMP — a gondolkodásában • is változó tagjaival — abban érdekelt, hogy erőit a legfontosabb kérdések megoldása érdekében tudja szervezni. 1 0 Melyek ezek a kérdések? — Elsősorban a már említett, —■ mindenekelőtt gazdasági — válság további elmélyülésének megakadályozása. Azért, hogy az átalakuláshoz szükséges politikai és gazdasági stabilitást megteremtsük. Szükséges az is, hogy olyan reális képet mutassunk. partnereinknek, amely megérteti a végbemenő folyamatokat. Érdekünkben áll, hogy a megyében, az országon belül és határainkon kívül, el tudjuk fogadtatni törekvéseinket, ehhez pedig hatékonyan működő MSZMF-re és kormányra van szükség. De beszéljünk most inkább a pártról! Az MSZMP abban is nagy változást hajtott végre, hogy tudomásul vette és megteremtette a feltételeket ahhoz: a párton belül olyan vita bontakozzon ki>, amelyben megjelennek a különböző nézetek, s amelyek a legfontosabb kérdésekben szolgálhatják a jól végiggondolt, megalapozott magatartás- és cselekvési irány közös formálását. A platformszabadság vitára bocsátott elgondolásai is arra vallanak, a párt az utóbbi másfél-két év vélemény- cseréinek tapasztalatai alapján helyesebbnek látja, ha a különböző áramlatok, irányzatok markánsan megjelennek. Ezekből pedig kikristályosodhat a párt. cselekvésének fő iránya. Éppen ezért nem arról var. szó, hogy a különböző irányzatok körül frakciók alakuljanak ki, hiszen ez éppen a cselekvő- képességet kérdőjelezné meg. A különböző műhelyekben felszínre került értékes, racionális gondolatoknak, be kell integrálódni a párt cselekvésébe. A mai helyzetben különösen fontos, hogy mennyi idő alatt alakul ki az az új típusú pártegység, amelyben a közös törekvés és a különbözőség is benne van. Kulturált vitában kialakított új típusú egység kell tehát abban, hogy újabb lépéseket kell tenni a jogállamiság felé, hogy gyorsabban haladjunk a termelési viszonyok korszerűsítésében, hogy érezzék és szükségesnek lássák a szerkezetátalakítást. Vállalva az ezzel járó feszültségeket is. Mindemellett alkalmazkodni kell a világban és Európában kialakult viszonyokhoz, keresve azokat a forrásokat, amelyek a boldogulásunkat elősegíthetik. Ha ez a közös platform kialakul, akkor az MSZMF-nek megnő az esélye, hogy a társadalom konstruktív erőit maga mögé tömörítve gyorsíthatja a kibontakozást. 0 A változó körülmények között ionics a párt magatartása. Sokgzor olyan hangokat is hallani, hogy az MSZMP kivonul, vagy vonuljon ki a gazdaságból. — Az MSZMP kész arra, hogy minden olyan erővel, amely a nemzet felemelkedését akarja, együttműködjön. A hagyományos partnereire, s az egyházakra ez épp' úgy érvényes, mint más szerveződésekre. Természetesen lehetnek viták, ezek során azonban javítani kell a politikai kultúrát, és érettséget kell tanúsítani. A megegyezés érdekében visz- szafogottságra van szükség, megelőzve a vádaskodást és a személyeskedést. Ami pedig a megjegyzés másik részét illeti: a párt sehonnan nem akar kivonulni. Az MSZMP — mint minden párt — mindenütt jelen akar lenni, valamennyi fontos politikai és társadalmi kérdésben véleményét akarja nyilvánítani. Ez természetes törekvés nemcsak az MSZMP, hanem más szerveződések részéről is. Ezt azonban elsősorban tagjain keresztül kívánja elérni, a szervezeti megoldásokban pedig új módszereket kell feltárni. 0 Erre kiváltképpen szükség lesz a választások idején. A közvélemény értesüli olyan véleményekről, hogy erre már az év második felében sor kerülhet. — Bármikor is lesz a választás időpontja, minden szerveződésnek, így az MSZMP-nek is világos, konkrét programmal kell megjelennie. Nemcsak hosz- szú távú elképzelésekre gondolok, hanem olyan rövi- debb távú programokra is, amelyek kifejezésre juttatják a lakosság széles rétegeinek érdekeit, és megvalósíthatók. Ezért döntött úgy a végrehajtó bizottság, majd a pártbizottság, hogy a következő választások előkészítéseként, egy megyei program végleges megformálására — építve az eddigi vitákra, műhelymunkákra — küldöttértekezleten kerüljön sor. Olyan program kidolgozása, jóváhagyása vár erre a megyei pártfórumra, amely megszabhatja az MSZMP Nógrád megyei törekvéseit a következő két-három évre, és ennek birtokában felkészülhet a tanácstagi, illetve Országgyűlési választásokra. A- fő feladat tehát: a műhelymunkák során tagsági véleményekből, különböző rétegektől felszínre került vélemények összevetése, megegyezés kialakítása a tennivalókra. 0 Ki kezdeményezte a küldöttértekezlet összehívását, a napirend pedig kizárólag a választási programra szorítkozik-e? — A küldöttértekezletet a végrehajtó bizottság indítványozta. A hogyan tovább kérdésében ugyanis ma már csak a pártbizottság, nem vállalhatja a felelősséget, ezt szélesebb körben keli megvitatni. A küldöttértekezlet fő hivatása a választáson képviselhető cselekvési irány kialakítása, de természetesen más kérdések megtárgyalására is van jogosítványa. Manapság még a pártbizottsági ülések napirendje is gyakran változik, menetközben vetünk fel újabb kérdéseket, nem arról van- szó, hogy kipipáljuk a munkatervi feladatokat. A küldöttértekezlet pedig akár az ottani viták alapján is — bármilyen kérdést napirendre tűzhet. 1 0 A választási program meghatározásánál minden bizonnyal abból kell kiindulni, hogy az ország gazdasági és politikai életében tapasztalható hatások érezhetők Nógrád - ban is. — Részben korábbi folyamatokból, problémákból, emellett újkeletű kérdésekből, a változások által felvetett teendőkből kell kiindulni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi válaszainkat csak két-három évre tudjuk kialakítani, de arra törekszünk, hogy ezek csatlakozzanak az országos folyamatokhoz, a felkutatott rövid távú megoldások pedig ágyazódjanak be az átalakulásba. A kérdésekre folyik a válaszkeresés, ennek érdekében a pártbizottság különböző műhelyeket hozott létre. Így kialakult öt konzultatív csoport — többek között munkások, tapasztalt pártmunkások, értelmiségiek részvételével, — ezek elkezdték a munkát, vitatva a különböző részterületek tennivalóit. Legutóbb a műszaki értelmiségiek vállalkoztak arra, hogy a gazdaság megújítására alakítanak ki elképzeléseket. E műhelymunkákból — noha ellentétes vélemények is megjelennek —, a párt mégis meríthet. A program érdekében számítunk a párt legkülönfélébb erői, de a párton- kivüiiek véleményére, javaslataira is. 1 0 Milyen kérdésekre kell választ keresni? — Nógrád megye sajátos, jellemzői eltérnek, például egy olyan térségtől, ahol a humán terület dominál. De eltér az üzemek jellege is, hiszen nálunk többségében hagyományos nehézipari létesítmények vannak, nagyon erős munkásréteggel. A mi programunkban tehát meg kell jelenni az ő érdekeiknek, törekvéseiknek. Miben érdekeltek ma a munkások? Abban, hogy a megye' ipari vállalatai újuljanak meg, javuljon a megélhetés lehetősége, bővüljön a munkavállalás feltétele, korszerűbb legyen a műszaki-technikai színvonal. Elsősorban a vállalkozó típusú kollektívákat kell támogatni, amelyek a tulajdonviszonyok átalakításának folyamatában a külső tőke behozatalával sikereket érnék el. Szerintem ez ma kulcskérdés. Tehát a hangsúlyt át kell helyezni a törekvő kollektívák markánsabb erkölcsi-politikai támogatására. Ugyanis ha túlsúlyba kerülnek azok az üzemek, amelyek dinamikusan, fejlődnek, változnak a termelésijén, korszerűsödnek a műszaki és technikai bázisban, szellemiségben, akkor azok az egész megyére húzóerővel bírnak. Nem alakult ki a tulajdonosi érzés sem, ezért ösztönözni kell az új vállalkozási formákat, például a részvény- társaságok alakítását. Szimpatizálok azzal a gondolattal is, hogy a dolgozók saját vállalatuk részvényesei legyenek, hiszen ez jelentős érdekeltségnövelő tényező. Örvendetes, hogy az ország egyik • legnagyobb vegyes vállalati vállalkozása van Salgótarjánban. Magatartásváltozást jelent az is, hogy a vállalatoknak maguknak kell felkészülniök a változásra hozzáértő stratégiai tervekkel, szellemi kapacitással, alternatívákkal, fogadókészséggel. Siker csak így lehetséges. A külföldi tőke pedig csak akkor jön ide, ha extra nyereséget ér el. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a vállalatok fejlődjenek, az ott dolgozók jobban éljenek. Az MSZMP tehát ilyen felfogásban továbbra is munkáspárti politikát kíván folytatni a megyénkben, de új módon, hogy a termelő kollektívák dolgozói a folyamatok valóságos alakítói legyenek. Természetesen tisztában kell lenni azzal is, hogy nem lehet olyan megkülönböztetést tenni: egy ilyen megyében a munkás a fontos, az értelmiség szerepe pedig másodrangú. Törekvéseink valóra váltása elképzelhetetlen az értelmiség szellemisége nélkül. A megye eddig is sokat tett azért, hogy növekedjék az értelmiség létszáma. Egy direkt módon irányított mechanizmusban azonban nem voltak meg azok a szellemi műhelyek, amelyek az értelmiség különböző rétegeinek lehetőséget terémtettek volna az önmegvalósításhoz, szellemi kapacitásuk hatékony működtetéséhez, s a fejlődést szolgáló vitákhoz. Zömmel részfeladatok kidolgozásában és megrendelésre dolgoztak. A vezetésnek — legyen az állami, politikai, vagy gazdasági — az a feladata, hogy a ' szellemi műhelyek önálló gondolataiból integ- ráljá a legjobbakat. Ehhez persze az kell, hogy az értelmiség legyen beavatva a folyamatokba, természetes legyen, hogy önállóan alakít ki elgondolásokat. Ebben az értelemben merőben új értelmiségi politikát kell folytatni. 0 Helyzetünk is* méretében elkerülhetetlen, hogy két rétegnek — az ifjúságnak és az alacsony nyugdíjból élőknek — megkülönböztetett figyelmet szenteljen az MSZMP. — Az ifjúság a mai eseményeket, az egy-másfél évtizede elhúzódó válságot úgy éli meg, hogy egyenlőségjelet tesz a válság és a szocializmus közé. Ebben nőtt fel, nincs tapasztalata. Arról sem, hogy a kapitalizmus is átélt nagy válságokat, meg arról sem, hogy a szocializmus is élért jelentős emelkedéseket. Fontos tehát, hogy rendezzük a viszonyunkat a múltunkhoz, korrekt módon — a megbékélés jegyében és szellemében — tisztázzuk a fehér foltokat. A fiatalokra irányuló . figyelemnek három fontos elemét szeretném kiemelni. Az egész jövő szempontjából nagy kérdés, hogy az oktatás fejlesztéséről a mai viszonyok között sem mondhatunk le, ez nem fölösleges kiadás. A másik: jobban fel kell készíteni őket arra, hogy teljesítményre orientált gondolkodásuk alakuljon ki. Ezt lehet érvényesíteni a felvételi vizsgánál, a tanulás költségeinél, a végzés után a legjoob munkahelyek elnyerésénél. Nem származás és szociális helyzet szerinti menedzselésre hanem tehetségtémogató magatartásra van szükség. Végül el kell érni, hogy az ifjság az alkotásban találja meg céljait és törekvéseit. Mindemellett a szociálpolitikát is másképpen kell kezelni. A fiatalok esetében az első lakáshoz jutást, a foglalkoztatást —' tehát az életkezdést — kell intézményesen támogatni. Ami pedig az említett másik réteget illeti : arra kell törekedni, hogy az alacsony nyugdíjak reálértékét megőrizzük. Nem először mondom ezt, képviselőként a parlamentben is szóvá tettem már. A minimális nyugdíjakat pedig fel kell emelni. 0 Milyen álláspont vállalható fel a kibontakozás szempontjából igen fontos település- szerkezet, infrastruktúra kapcsán? — Szerintem határozottabban tovább kell menni az önkormányzat és az önigazgatás útján. Hasznosítva azokat a kezdeményezéseket is, amelyek például a pályázatokkal megindultak. Világossá kell tenni, hogy az egyes települések saját eszközeikkel szabadon rendelkeznek, az állami beavatkozásnak pedig csupán annyi a létjogosultsága, hogy a nagyon nagy különbségeket — az elmaradott térségek felzárkóztatását — preferálja. Minden egyebet az ön- kormányzat keretében Kell megvalósítani. A kibontakozás nagy érdeke, hogy falupár- tibb politikát folytassunk, ezt a falu és a város természetes kapcsolatában kell vizsgálni. A falupártibb politika keretében képzeljük el az MSZMP új agrárpolitikai koncepciójának megvalósítását. Emellett a párt támogatja a nyitottságot az új vállalkozók, bizonyos értelemben a munkahelyteremtést is segítő reprivati- zálás iránt. Nekem az a véleményem, hogy az élet minősége miatti igényekben a falu fel fog értékelődni. Erre azonban akkor kerülhet sor, ha az infrastruktúrában nivellálás következik be. Ez nem a városok leértékelését, hanem a falu elmaradásának mérséklését jelentené. 1 0 Végezetüf még egy kérdés. A vitában nyilván felmerül: milyen az a szocializmus, amelyet az MSZMP akar? ■— Ha a tulajdonváltozás, a többszektorú piacgazdaság kapcsán át is veszünk kapitalista elemeket, a közösségi tulajdonnak kell dominálni. Az a cél, hogy a kizsákmányolásmentes társadalom épüljön ki, ez természetesen történelmi távlatban képzelhető el. Az esélyegyenlőséget állami eszközökkel is támogatni kell, s a mi demokratikus szocializmusunk az önigazgató önkormányzati társadalom •legyen. A társadalom fejlődése a nemzeti és az egyéni gyarapodáson keresztül valósuljon meg. A vázlatosan érintett konstruktív program kialakítására és meggyőződésem szerint megvalósítására Nógrádban is képes az MSZMP. Ezt erősítette a pártbizottság ülése is. Ez a kialakulóban lévő program pedig vonzó lehet az itt élők többségének és támogatják azt, mert érzik benne saját törekvéseik megvalósítását. — Köszönöm a beszélgetést ! KELEMEN GÁBOR
