Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 29.. SZOMBAT Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott a sportági szakszövetségekről. Az új jogszabály — amely­nek tervezetét az Ország- gyűlés Ifjúsági és Sportbi­zottsága is megtárgyalta — a megváltozott társadalmi vi­szonyok és a sportirányítás reformja szellemében bizto­sítja a sportszervezetek to­vábbi társadalmasítását, ön­állóságuk növelését, az ön- kormányzati elemek erősíté­sét. A törvényerejű rende­let meghatározza egyebek között a szakszövetség tevé­kenységének célját és alap­vető feladatait, megállapít­ja a létrehozás módját, a szakszövetség nyilvántartás­ba vételének rendjét. Az új jogszabály a szakszövetséget jogi személlyé nyilvánítja, így lehetővé válik, hogy e szervezetek jogok és kötele­zettségek alanyai lehessenek, s ezáltal vagyoni viszonyai­kat megfelelően alakíthas- ság. A mostani szabályozás nem érinti a társadalmi szer­vezetként működő sportegye­sületeknek az egyesülési jog­ról szóló törvényben megha­tározott jogait. A törvény- erejű rendelet 1989. május 25-én lép hatályba. A testület megtárgyalta a Minisztertanács elnökének írásbeli előterjesztését, amelyben indítványozza: az Elnöki Tanács az Ország- gyűlésnek tegyen előterjesz­tést, hogy 1989. május 10-i hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal el­nökét, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Pé­ter külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügymi­nisztert, válassza meg: dr. Békési Lászlót pénzügymi­niszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminisz­terré, Horváth Ferencet ipa­ri miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, dr. Kemenes Ernőt minisz­terré, az Országos Tervhi­vatal elnökévé. Az Elnöki Tanács előzete­sen egyetértőén állást fog­lalt a Minisztertanács elnö­kének előterjesztéséről, és az Országgyűlés bizottságai vé­leményének ismeretében fogja javaslatát az Ország­gyűlésnek megtenni. A testület határozott — az Országos Válásztási Elnök­ség előterjesztése alapján — annak a szavazásnak a ki­tűzéséről, amely országgyű­lési képviselő visszahívásá­ról dönt. A budapesti 45. számú országgyűlési képvi­selői választókerületben a választópolgárok kezdemé­nyezték Dauda Sándor kép­viselő visszahívását. Az Elnöki Tanács a vá­lasztási törvény 47. paragra­fusának (2.) bekezdése alap­ján határozott, és az Orszá­Kitüntetések a jó munkáért (Folytatás a 1. oldalról.) A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnöksége Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetés­ben részesítette a követke­zőket :■ Danyi Jánosnét, az SZMT könyvelőjét, Vincze Jánost, az SZMT titkárát, Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatú kitüntetést kaptak: Hegedűs Adolf, az SZMT gépkocsivezetője, és Szabó János, az SZMT po­litikai munkatársa. Szakszervezeti Munkáért bronz fokozatú kitüntetést vehetett át: Juhász Éva, az SZMT adminisztrátora, Ko­vács Istvánná, a szakszer­vezetek romhányi nagyköz­ségi bizottságának titkára, Rőmerné Józsa Anna, az SZMT pénzügyi és gazda­sági osztályának vezetője és Tóth Péter Pál, az SZMT oktatási és művelődési in­tézményének vezetője. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott: Kadlót Ferencné, az SZMT oktatási és műve­lődési intézményének tech­nikai dolgozója és Mlinarik Ervinné, az SZMT technikai dolgozója. A kitüntetettek nevében Czinke Ferenc mondott kö­szönetét. Elmondta, hogy véleménye szerint az elis­merés kötelezi valameny- nyiüket. Kötelezi arra, hogy továbbra is kiálljanak a szakszervezeti mozgalom mellett és mindent el kö­vessenek, hogy napjaink ál­landóan alakuló politikai viszonyai között megfelelő helyet vívjon ki. Ezt kell tennie minden szakszerve­zeti tagnak és ehhez bizta­tás az átvett elismerés. Magyar kormányküldöttség Kabulban Magyar kormányküldöttség vett részt az afgán forrada­lom 11. évfordulója alkal­mából rendezett kabuli ün­nepségen. A magyar kor­mányküldöttséget, mely az afgán kormány meghívásá­nak tett eleget Derzsi And­rás közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter vezette. A magyar minisztert fogad­ta Nadzsibullah, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt (ANDP) főtitkára, a köztársaság elnöke. Derzsi András megbeszéléseket folytatott Niaz Mohammad Momanddal, az ANDP PB tagjával, a KB gazdaságpo­litikai titkárával és Szajed Azimuddin postaügyi mi­niszterrel. A küldöttség pén­teken elutazott Kabulból. A lelkiismereti és -vallásszabadságról szóló törvény előkészítése A magyarországi egyházak és vallási közösségek veze­tőinek javaslatait is fel­használva elkészült a lelki- ismereti és vallásszabadság­ról szóló törvény irányelvei­nek tervezete. A Minisztertanács — az Állami Egyházügyi Hivatal kezdeményezésére — ez évi 2014. számú határozatában döntött a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló tör­vény előkészítéséről. Ez a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében — az A EH feladata. Ezért a hiva­tal kodifikációs bizottságot hozott létre. Az Állami "Egyházügyi Hi­vatal kéri az állampolgáro­kat, a különböző egyesülése­ket, politikai szervezeteket, hogy véleményükkel segít­sék a törvény-előkészítő mun­kát. A javaslatokat az ÁEH címére (1934 Budapest, Pos­tafiók 374.) várják. Az irányelvek elfogadása után a törvényjavaslat tel­jes szövegét — a tervek sze­rint a második fél évben — társadalmi vitára bocsátják. gos Választási Elnökség Ja­vaslatának megfelelően a visszahívásról döntő szava­zás napját 1989. június 3-ra (szombat) tűzte ki. A testület a továbbiakban államtitkárok kinevezéséről és felmentéséről, tábornok kinevezéséről, bírák felmen­téséről és választásáról ha­tározott, és kegyelmi ügyek­ben'döntött. ☆ Személyi ügyekben hozott döntések : a Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Medve László szociális és egészség- ügyi minisztériumi államtit­kárt saját kérésére, .érde­mei elismerése mellett, nyug­állományba vonulása miatt e tisztsége alól, dr. Ábra­hám Kálmán környezetvé­delmi és vízgazdálkodási mi­nisztériumi államtitkárt e tisztsége alól más beosztás­ba kerülésére tekintettel, Miklós Imre államtitkárt sa­ját kérésére, nyugállomány­ba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett e tisztsége alól felmentette; dr. Gál Zoltánt belügyminisztériumi államtitkárrá, dr. Győrfi Ist­vánt szociális és egészség­ügyi minisztériumi államtit*. kárrá kinevezte. A testület Récsey Róbert rendőr ezredest rendőr ve­zérőrnaggyá kinevezte. (MTI) * A Nagy Imre-per iratai a Legfőbb Ügyészségen A Belügyminisztérium át­adta a legfőbb ügyésznek Nagy Imre és társai peré­nek iratait. Miként a sajtó beszámolt róla, a Miniszter- tanács múlt heti ülésén kérte fel a legfőbb ügyészt, vizsgálja meg a Nagy Imre és hét vádlott-társa ellen 1958-ban folytatott bírósági eljárás, valamint az ítélet törvényességét. Szíjártó Károly legfőbb ügyész ez alkalomból el­mondta: a per iratai 38 dossziéban találhatók, a do­kumentumok több ezer ol­dalt tesznek ki. A Legfőbb Ügyészségen öt szakember kezdett hozzá, hogy jogi szempontból elemezze az el­járást, s a Legfőbb Bíróság Népbírói Tanácsának 1958. június 15-i, 52 oldalas ítéle­tét. A legfőbb ügyész a vizs­gálat befejezésének időpont­ját egyelőre nem tudta megjelölni, mivel — mint mondotta — ezeket az ira­tokat nagyon kevesen látták eddig, így előre nem tudni, a tanulmányozás során mi­lyen újabb tisztázandó kér­dések vetődnek fel. Minden bizonnyal szükségessé válik újabb, jelenleg a Szovjet­unióban és Jugoszláviában fellelhető iratok beszerzése is ahhoz, hogy a legfőbb ügyész álláspontja megala­pozott, a történelem számára hasznosítható legyen. Amennyiben a legfőbb ügyész arra a megállapítás­ra jut, hogy a büntetőeljá­rás s az ítélet annak ide­jén megalapozatlan volt, tör­vényességi óvást nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz, s annak elnökségi tanácsa bí­rálhatja felül a jogerős íté­letet. A legfőbb ügyész ígéretet tett arra, hogy a vizsgálat­ról folyamatosan tájékoztat­ja a közvéleményt. À hét két kérdése HOL IVAN ROMÁNIA? Földrajzilag Európában, annak is a kelertd felén. De a ki nem mondott kérdésre különös választ adtak a „TUzenkettek” : az Európai Közösség külügyminiszterei hétfőn Luxemburgban két külön döntést hoztak. Az egyik : Bukaresttel1 befa­gyasztják gazdasági tárgya­lásaikat a romániai embe­ri jogok keserves • állapota miatt. A másik: fejleszteni kívánják az együttműködést közösségi szinten is „Kelet- Európábán”. Az egyik dön­tés: nyílt szakítás Románi­ával. A másik : a szorosabb kapcsolatok nyitánya „Ke- let-Európával”. A Romániáról szóló nyu­gati jelentések ma nem tit­kolt lelkiismerét-furdalást tükröznek: nem sokkal előbb még a „független, kü- lönutas” Románia dicsére­tét zengték. Ahogy kibon­takoztak a reformok az egyes kelet-európai orszá­gokban és átalakult a Ke­let és a Nyugat viszonya, úgy ütközött ki a romániai hatalom természete. A Nyu­gat korábbi látásmódjáért a szocialista országok aligha tehetnek szemrehányást, többségük ma is hallgat — bár ezen a héten történt, hogy az ADN, az NDK hír- ügynöksége védelmébe vet­te Románia nemzetiségi po­litikáját és — Ceausescura hivatkozva — azt is „meg­írta”: az ország gazdaságii, politikai helyzete stabil. Az Európai Közösség hét­fői döntése a nyugati látás­mód változásának első ko­moly, mondhatni hivatalos megfogalmazása. Az igazi fordulat az év eleji bécsi utókonferencián következett be: a kontinens országai (Albánia kivételével), va­lamint az Egyesült Álla­mok és Kanada nemzetközi okmányba foglalta a mai világ emberi jogainak köl­csönösen elfogadható, mi­nimálisnak tekintett, nor­máit. Románia is aláírta — nem akarta ugyan, de ami­kor ismét a „különutas” módszerrel próbálkozott, ak­kor nem „vagy a Keléttel, vagy a Nyugattal” került szembe — hanem „a Kelet­tel és a Nyugattal”. így aláírt ugyan, de fenntar­tásokkal élt — és most fo­kozatosan elszigetelődik. Manapság Ceausescu nemigen tervezhet utazást az európai országok zömé­be — Bukarestben sem ke­resi fel tekintélyes külföldi látogató. Európai vezetők tüntetőén kijelentik nem kívánnak Romániába utaz­ni. Amikor Bukarest nagy- hirtelen meghívta Roland Dumas francia külügymi­nisztert, ő, fittyet hányva a dilpomáciai szófacsarás szabályainak, tüstént közöl­te: nem megy. Géniben az ENSZ emberi jogi bizottsá­ga ezen a héten nevezte ki különleges megbízottját, a romániai állapotok kivizs­gálására. Ha a kérdésre van vá­lasz, akkor pontosítani kell: nem Románia „szorul ki” Európából, hanem egy elhi­bázott rendszer, egy lejára­tott gondolkodásmód, egy anakronisztikus vezetési stí­lus. O VÁLSÁGBAN A NATO? Margaret Thatcher brit miniszterelnök „akár a szakításig” is hajlandó el­menni, Washington szin­te naponta mond „nem”-et, Brüsszelben, a NATO főha­diszállásán pedig egy sze­mélyiség a hatvanas évek feszült válsághangulatához hasonlítja a nyugati kato­nai szövetségben jelenleg uralkodó állapotokat: 23 év­vel ezelőtt De Gaulle ki­vonta a NATO integrált katonai szervezetéből Fran­ciaországot. A viszálykodó NATO-tag- államok két táborát egyfe­lől az NSZK, másfelől az Egyesült Álamok és Nagy- Britannia vezeti. A nézetek két kérdés ügyében csap­tak össze: kelbe korszerű­síteni a NATO Nyugat-Euró- pában állomásoztatott, 500 km-nél rövidebb hatótávolsá­gú atomfegyvereit, s mikor kell erről döntést hozni, illetve kell-e tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval az ilyen fegyverek számának csökkentéséről, felszámolá­sáról? A vitás ügy csak a fel­szín — alatta mélységes szemléletbeli különbségek, sőt mindkét oldalon félel­mek húzódnak meg. Az alapkérdés lényegében az, hogy „hogyan tovább a Szovjetunióval?” lehet-e bízni Moszkvában, és meny­nyire, időszerű-e még az elrettentésen alapuló kato­nai stratégia. A vita eldön­tése sürgető: május végén NATO-csúcstalálkozót tar­tanak, s a 18 tagállam azt a nagyratörő célt tűzte ma­ga elé, hogy átfogó kato­nai-politikai stratégiát fek­tet le a minőségileg meg­változott kelet—nyugati Vi­szonyhoz alkalmazkodva. Kohl kancellár csütörtö­kön a Bundestagban szen­vedélyesen védte álláspont­ját: az atomfegyverek zöme az NSZK területén van, bár­milyen konfliktus esetén az NSZK pusztulna el — nem az Egyesült Államok, még- csak nem is Nagy-Britannia. Különben is: ha az atom­fegyverek korszerűsítésé­ről csak 1992. táján szüle­tik döntés, akkor tárgyalni kell, addig gyökeresen vál­tozhat a biztonságpolitikai helyzet. Washington és London ér­vei is nyomósak: A Varsói Szerződés óriási fölényben van a hagyományos erők tekintetében — ha felszá­molják az atomfegyvereket, ez a VSZ fölényének tartósí­tásával egyenlő. Különben is : mi lesz, ha Gorbacsov nak nem sikerül? E két fővárosban attól is tartanak, hogy Bonn Gorbacsov és Moszkva „uszályába került”, sőt, netalán semlegességre törekszik ! Dúl a vita — de Wa­shingtonnal és Londonnal szemben már kialakult egy „európai koalíció”: Bonn mellé felsorakozott és a tárgyalásokra voksol Brüsz- szel, Koppenháza, Oslo, Mad­rid, Ankara, Athén és Ró­ma. A csata kimenetele ta­lán kompromisszum lesz — a szakítás sokba kerülne. Fodor György Pénzben, tőkében, hatékonyságban gondolkodni a tanácsoknak is Ülést tartott a Rétsági Városi Tanács Srósz Károly szovjet tudósokat fogadott G rósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken fogadta Oleg Bogomolov és Abel Aganbegjan szovjet akadé­mikusokat, akik a magyar— szovjet közgazdász találko­zón tartózkodnak hazánk- ban.­Az MSZMP főtitkára tá­jékoztatta a vendégeket ha­zánk életéről, az MSZMP re­formpolitikájáról. A szovjet tudósok el­mondták, hogy a szovjet tár­sadalomban, a tudományos közvéleményben őszinte ro- konszenv kíséri az MSZMP erőfeszítéseit a korszerűen működő, humánus, demok­ratikus szocialista társada­lom megteremtésére. Sok sikert kívántak a politikai, gazdasági reformok dina­mikus, ugyanakkor kiegyen­súlyozott folytatásához. A találkozón jelen volt Ivány i Pál, az MSZMP po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Részt vett Bo- ; rísz Sz tu kálin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­veté. (MTI) i A Rétsági Városi Tanács pénteken délután tartotta soros ülését a helyi Ma­gyar—Szovjet Barátság Mgtsz tanácstermében, Gresina István tanácselnök vezetésével. Elsőként az elmúlt év gazdaságfejlesztési tervé­nek és költségvetésének végrehajtásáról tárgyalt a testület. A számok helyett inkább Gresina István ta­nácselnök szavaival jelle­mezzük az elmúlt évet : sze­rinte olyan nagyságrendű anyagi eszközökkel, ami­lyenekkel 1988-ban, eddiig még soha nem gazdálkod­hatott a testület, s ez egy­hamar nem is fog megis­métlődni, ahogyan a vita végén elfogadott határo­zati javaslatból is kitűnik tavaly a fő hangsúly az alapellátást nyújtó intéz­mények működési színvo­nalának megőrzésére, a la­kásépítő program teljesí­tésére, a gázberuházásra és a szennyvíztisztító-telep építésére helyeződött. Emeljünk ki néhány jel­lemzőbb adatot. A műkö­dési, fejlesztési kiadások­ra előirányzott 154 millió forint helyett 161 milliót költöttek. A vízgazdálkodá­si ágazatban ivóvízellátásra 254 ezer, szennyvízkeze­lésre pedig 297 ezer forin­tot fordított a városi ta­nács. A lakásépítők helyi támo­gatására csaknem 900 ezer forintot adtak, 18 család ré­szére pedig 910 ezer fo­rintnyi visszatérítendő, és 60 ezer vissza nem téríten­dő támogatást folyósított. Az elmúlt évben a ter­vezett 9 milliót átadták a megyei víz- és csatorna­mű vállalatnak a szenny­víztisztító-telep kivitelezé­séhez, amelynek konté­nerelemei már elkészültek. A beszámoló feletti vita összefoglalójában Gresina István többek között el­mondta, hogy a gazdasági szemlélet, a vállalkozás már az elmúlt évben is ural­kodott a tanács gazdálko­dásában. Ám ahogyan a címben tőle idézett mon­dat is jelzi, ezt fokozni kelL Ezután a testület az ál­talános iskola diákotthon­tevékenységéről tárgyalt, majd a tanácstagi beszá­molókon hallgatott meg tá­jékoztatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom