Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó, ötvenöt perc irodalomkedvelőknek 9.23: A magyar nyelv hete 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót Riportműsor 10.25: Fúvószenekari hang­verseny a 6-os stúdió­ban. A Szovjetunió déli hadseregcsoport­jának fúvószenekara játszik 11.00: Népdalok, néptáncok 11.34: Közben Gobbi Hilda önéletírása folytatásokban 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok dél­időben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádió-színház A pincér éjszakája 15.19: László Margit operett- dalokat énekel 16.20: Testőrségen 17.00: Védtelenül? A pedagó­gusok (érdek) védel- • mében 17.45: A Szabó család 19.15: HAF = használt akku­mulátorokat feldolgozó üzem, avagy a pokol tornáca jó szándékkal van kikövezve 20.25: Tudomány és gyakor­lat 20.54: Kétszáz éve született a „magyar Árion” 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) Csengery Adrienne énekel Kb. 23.30: Szimfonikus táncok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Planquette operett­jeiből 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Zenés játékokból 12.30: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Hozott anyagból 15.05: Manuel Barrueco Al­beniz-műveket gitáro­zik saját átiratában 15.30: Csúcsforgalom (Élő) 17.30: Helykereső Esélyekről, lehetősé­gekről — fiataloknak 18,30: Dalok a Pokolgép együttes legújabb. „Éjszakai bevezetés” c. lemezéről 19.08: Fiataloknak! 20.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.05: Prága város panop­tikuma 21.46: Afro-latin zenés turmix 22.40: Lengyel Miklós kínai útiműsora 23.15: Sikerlemezek CD-n 24.00: Virágénekek BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Begányi Ferenc opera­áriákat énekel 9.27: Szimfonikus zene 10.30: Törd a fejed! 10.45: Hangos szöveg- gyűjtemény 11.00: Karinthiai nyár — 1988. 13.05: Rádiószínház A holló árnyéka 13.47: Országok, tájak nép_ zenéje. Zimbabwe 13.57: Rienzi Részletek Wagner operájából 14.50: Erdőzsongás. Muzsika gyerekeknek 15.05: Labirintus. Zenei rejt­vények fiataloknak 15.20: Évszázadok zenekari muzsikája 16.19: Opera-művészlemezek 17.00: A tudákosság könyvei 17.30: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 17.50: X. Európa Cantat. Pécs. 1988. XXX'16. rész 18.30: Na maternjem jeziku A Magyar Rádió szerb- horváth nyelvű nemze­tiségi műsora Pécsről 19.05: In der Muttersprache A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót (Élő) 20.20: Egy pálya vonzásában 20.40: A hangverseny­közvetítés folytatása 21.35: Operakettősök 22.03: Bemutatjuk a fiatal zeneszerzők csoportja, nak új lemezeit. IV/2. rész 22.38: Bemutatjuk új népzenei felvételünket 23.00: A magyar nyelv hete MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Tartalomismertetés, hí­rek, iaőjárás, útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. — 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. — 6.30: Hírek, lapszem­le (Kossuth). — 7.20: Észak- magyarországi krónika — Körzeti időjárás. — 7.35: Szó­vá tették, megkérdeztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Képújság 9.00: Tév^torna nyugdíja­soknak 9.05: James Burke rendha­gyó gondolatai a válto­zásról. Angol dokumen. tumfilm-sorozat 9.50: Telelottó 10.00: Panoráma (ism.) Világpolitika percről percre 10.45: Mozgató Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 10.55: Képújság 16.20: Hírek 16.25: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió híradó műsora 16.35: Nachrichten. Hírek német nyelven A pécsi körzeti stúdió műsora 16.40: Nasa obrazovka A szegedi körzeti stú­dió szlovák nyelvű nemzetiségi magazinja 17.10: Műsorajánlat 17.15: RTV-közönségszol­17.20: A klinika. NSZK-tévé- filmsorozat, XII/11. Apaság (ism.) 18.00: Reklám 18.05: Műemléki világnap. Egyházi épületek 18.50: Reklám 18.55: Esti mese Mirr-Murr a kabátzseb­ben. Magyar bábfilm 19.05: Számadás Gazdasági negyedóra 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsor­ajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Papírsárkány Francia tévéfilmsorozat 21.05: Reklám 21.10: Stúdió ’89 A televízió kulturális hetilapja 21.55: Az animáció mesterei Angol dokumentum­film. Szovjetunió John Halas műsora 22.25: Híradó-. 3. Tv 2 Berkes Zsuzsával és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne: Reklám — Ri_ portok — Időjárás — Zene — Tévétorna Teledoktor Orvosi tanácsok tíz percben 17.45: Kérdezz-felelek Egri János műsora 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Pumukli kalandjai 18.48: Tv 2 19.00: A bécsi kincstár Osztrák rövidfilm 19.22: Tv 2 19.30: A Joseph Haydn fesz­tiválzenekar hangver­senye. Közvetítés a Zeneakadémia nagy­terméből 20.40: Tv 2 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2 Benne: Időjárás­jelentés 21.30: Folyton-folyvást foly­tassa ! Angol filmsorozat 5. rész 21.56: Tv 2 22.00: Gondolkodó A televízió tudományos folyóirata 22.45: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Tévéjáték (ism.) 10.35: Sportvisszhangok (ism.) 11.35: Publicisztikai műsor 12.35: Tévébörze 16.45: Objektív. Magazin 17.15: Iskolások műsora 17.45: Ipari tanulóknak 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok. Tudományos magazin 19.30: Híradó 20.00: Túl meleg májusra Román film 21.35: Szovjetunió—Finn. ország, jégkorong-vb (felvételről) 2. MŰSOR: 15.50: Csehszlovákia—Len­gyelország: Jégkorong- vb 18.30: Az otthon. Tévésorozat befejező része 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.20: Áruló. Angol film moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től1: Vük. Színes ma­gyar rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól1: Omen (16). Színes amerikai horrorfilm. — Ka­mara: Váratlan szerelem (16). Színes görög film. — Ko­hász: Testek csábítása (16). Színes NSZK-beli film. — Múzeumi Mozgó: Zelig. Ame­rikai film. — Balassagyarmati Madách: Krokodil Dundee II. Színes ausztrál1 kalandfilm- vígjáték. — Kamara: Pergő­tűz I. Magyar dokumentum- film. — Bátonyterenyei Bá­nyász: Csillagember. Színes, szinkronizált USA sci-fi. — Bátonyterenyei Petőfi: Ifjú Sherlock Holmes és a féle­lem piramisa. Színes, szink­ronizált angol kalandfilm. — Pásztói Mátra: Fél 6 és fél 8-tól: Kommandó. Színes, szinkronizált amerikai akció­film. — Rétság: ’53 hideg nyara. Színes szovjet film. telexen Érkezett. . Több mint háromezer kötetes könyvtárral rendelkezik a balassagyarmati Geisler Eta Lánykollégium. Az intézmény lakói a középiskolai tanulmányokhoz szükségek szakirodalom mellett a szépirodalmi könyvek, krimik és lexikonok sokaságából válogathatnak. Levél a távolba Színházi esték Mátia Csak dicsérni lehet a szécsé- nyi II. Rákóczi Ferenc Művelő­dési Központ műsorpolitikáját, az idei színházi évad előadásai közé daljátékot is beválogattak. Ha már az elismerés hangját megpendítettem, mindenképpen kijár egy elismerő jelző a Nép­színház operatársulatának, amely — az országban egyedül ►— a műfaj vidéki bemutatóira is vállalkozik. Kertész László érdemes művész, a darab rendezője a tőle megszokott gondos, körültekintő, részleteiben is precízen kidolgozott mun­kával állította színpadra Flotow Márta (Richmond! leányvásár) című énekes já­tékát. A darab meséjében, a kis­sé érzelgős, romantikus tör­ténetben minden kellék megvan, ami a XIX. század érzésvilágát kielégítette. A Márta frissen per/gő, eleven muzsikája máig megőrizte népszerűségét. A dallamos­ságában hajlékony, kecses elegancia van. Flotow sze­rencsésen egyesíti azokat a stílusokat, amelyeket Fran­ciaországban tanult, a né­met nép érzelmes zenevilá­gával. A szereplők közül első­sorban Kecskés Sándor ka­rakteres színészi játéka tet­szett. Lírai tenor éneke iga­zi zenei élményt jelentett. Zöld Ildikó, a darab elején inkább csak szép szoprán hangjával hívta fel magára a figyelmet. A darab máso­dik felében viszont már jól érezte és élte Márta sze­repét. Bihari Tóth Zsuzsanna tiszta énekhangjával, ked­ves, huncutos játékával lop­ta be magát a közönség szí­vébe. Jánosi’ Péter kelle­mes éneklését, bariton hanjg- ját, élethű játékát lehet di­csérni. Tolnai Nagy Miklós, mint a richmondi bíró, csu­pán elénekelte szerepét, de nem élte át igazán. Zsuzsa Mihály viszont — főpohár­nokként — helyenként túl­játszottá a figurát. A többi kisebb szereplő viszonylag jól megvalósította a rende­ző elképzelését. A zenekar karmestere László Endre végig a kezé­ben tartotta az előadást. Tempói jók voltak. Megte­remtette a zenekar és a szí­nészek harmonikus kapcso­latát. Rimanóczy Yvonne korhű jelmezei kifejezőek. Makai Péter díszletei kissé stilizál­tak, miközben megszoktuk az operák, daljátékok kife­jezőbb díszleteit. Igaz, egy utazó színháznál a kifejezés mellett a praktikumot is figyelembe kell venni. — szenográdi — Bereden a múlt év novembe­rében alakult meg —, s jelen­leg több mint hatvan tagja van — a művelődési ház leve- lezöklubja. A gyerekek hazai és külföldi társaiknak írnak, cse­rélik ki gondolataikat, mondják el véleményüket mindennapi életükről, örömeikről és szoron­gásaikról, családjukról, lakóhe­lyükről, iskolájukról. A címeket a berceliek — az együttműködés követésre ajánlható, szép példá­ja — a palotáshalmi népműve­lőktől kapták. Azon a települé­sen ugyanis Gergelyné Tóháti Ilona körzeti könyvtáros irá­nyításával már hosszabb ideje működik széles körű érdeklődés mellett a gyermeklevelező­klub. A berceli csoport vezető­je, Kacsári Eleonóra művé­szeti előadó így indokolja a kör megalakítását: „A Kárpát-medencében és kör­nyékén 15 millió magyar él hat állam területén. Egyedül­álló sors ez Európában, s ha már így történt, nem vehe­tik tőlünk zokon, hogy mi, magyarországiak fenn akar­juk tartani kapcsolatainkat a külhoni magyarsággal. A gyermeklevelezés a kap­csolatteremtés egyik mód­ja.” A népművelő szavaival, gondolatmenetével egyetért­hetünk, bármennyire szíve­sem magyaráznának is bele egyesek bizonyos fokú na­cionalizmust. Ki hallott már ugyanis olyat, hogy a ro­konait, családtagjait szerető, értük aggódó és tenni kész embert nepotizmussal, az­az jogtalan kivételezéssel vádolják?! Persze tudom, nem könnyű meghúzni a ha­tárt a méltányos és a meg­különböztető segítés között — tehát az egészséges hon­fiérzelemnek is megvan­nak a maga buktatói ‘—, ám e nehézségre hivatkozva megtagadni a törődést nem egyszerűen vétkes könnyel­műség, hanem kifejezetten hiba, bűn. Ha úgy figyel­tünk volna eddig is a nem­zeti érzelemre, mint hir­dettük, mint hivatkoztunk Lenin szellemére, aligha je­lentene gondot és fejfájást az a sokféle nemzeti moz­golódás, amely ma Közép- Kelét-Európában jellemző. A „nagypolitika” dolga, hogy tapasztalatai és cél­jai birtokában megszabja a követendő irányt. Az egyén ehhez igazodik, vagy többé- kevésbé ettől tér el. A fő­csapásnak vannak mellékút­jai — akkor is, ha a vezér­lő ösvény jó, akkor is, ha rossz irányba visz. S ebben, a magatartás, a viselkedés tartalmában és minőségé­ben nagyon sok múlik az egyes ember felkészültsé­gén, ismeretein és intelli­genciáján, a személyiséget meghatározó humanizmusán. Számtalanszor jártam már határainkon túl, és említés­re sem érdemes, hányszor szóltak hozzám, bántak ve­lem durván, felháborítóan bárhol is, utcán, üzletek­ben vagy éttermekben. A tisztességes szándékot, az emberi közelítést rendsze­rint a másik fél ugyanazzal honorálja. Ebből következ­tethető: általában sohasem a másik emberrel 'van a baj, ami miatt feszültségben él­hetnek egymás mellett, vagy egy hazában a népek, ha­nem a politikával, a volun­tarista, erőszakos, fila köd­képeket kergető hatalom­mal. Visszatérve a berceli és a palotáshalmi gyermekle- velező-klubra, ezért örü­lök mindkettő létének és munkájának. Korán, aho­gyan illik, a legfiatalabb korban személyes élmények alapján ismerhetik meg egymást a különböző tája­kon, országpkban élő ma­gyar és nem magyar gye­rekek, szerezhetnek a má­siktól új tudást, tanulhat­nak kölcsönösen tiszteletet és megbecsülést. Ezek a levelező gyere­kek így talán különbek lesz­nek, mint mi: azt cselek­szik amit mondanak. Re­mélhetőleg azt is az agyuk* ba, a lelkűkbe vésik, kitö­rölhetetlenül, hogy nem az a fő, ugyanazon a nyelven beszéljünk, hanem azonos tartalommal. A barátság az legyen, ami — magyarul, románul, szlovákul vagy oroszul, egyszóval minden­féle nyelven. (ok) Tv, Vélemény A humorista többéi megengedhet magának... ? Sajnálom és nehezménye­zem, hogy a Radnóti-Színpa- don készült éjszakai szóvál­tások tévébeli vetítésekor nem írják ki az eredeti fel­vétel időpontját. Bár a leg­utóbbinál egyértelműen kö­vetkeztetni lehetett, hogy még az ORI-botrány kirob­banása előtt hívta a nézők és a kamerák elé Mester Ákos Árkus Józsefet. Köztudott, hogy a népszerű kollégánk neve — több más prominens személy társaságá­ban — elsőként röppent fel a hazai viszonylatban sajnos mindennapinak tűnő szenzá­ciós leleplezésben. Ez az éj­szakai szóváltás tehát jóval a kellemetlen közjáték előtt történhetett, hiszen ezt az incidenst Mester Ákos bizo­nyára nem hagyta volna ki kérdései sorából. így egy olyan, önmagával elégedett, de a világot kri­tikusan szemlélő újságíróval nézhettünk szembe, aki a hu­mor eszközével vívja min­dennapos csatáit. Neki vala­hogy mindig megadatott, hogy azt írjon, úgy írjon, ahogy ő jónak látja. Mester Ákos szerint „neki mindig több volt megengedve, vagy­is rendelkezett az udvari bo­londok kiváltságával”. Mivel az udvarhoz tartozik. Az interjúalany válaszai­ból arra következtethetünk : ő mindig tudta mikor med­dig lehet elmenni, ezért nem volt soha rászorulva soha senki keresztapáskodására. Nem kért ajándékot, nem volt talpnyaló, nem kötelez­te el magát. Kívülről látja, szemléli a dolgokat, a kér­désekre maga keresi a vá­laszt. Mert, ha súgnának ne­ki, akkor cinkosává válna a hatalomnak. Manapság már nyíltabban lehet beszélni, a humorista mégis többet meg­engedhet magának. Talán egy lépésnyi idővel többet mondhat ki, mint amit a másik gondol. Nem új ember ő a közélet­ben. ötvenhat után — mivel katonai újságíró volt — elé rakták a tiszti nyilatkozatot, hogy egyetért-e a szovjet csapatok jelenlétével? Nem írta alá, nem sározta be magát. Kocsikísérőként ke­reste kenyerét, aztán amikor visszahívják a szakmába, egy nem túl exponált helyre vágyik csak. Üzemi lapok következnek, majd a rádió, ahonnan „egy nagy értékű felszerelés rendeltetésellenes használata” miatt rövid idő után elküldik. A Népszabadság lesz pá­lyafutásának következő állo­mása, ahol a belpolitikai ro­vatvezető helyettese. Nincs könnyű helyzetben, hiszen Szabó Lászlóval kell párban dolgoznia. De itt is megtalál­ja a számára legkönnyebb kifejezési formát: a „cseve­gő publicisztikát”. Ma a Ludas Matyi főszer­kesztője és a Parabola front­embere, porondmestere. Az egyszerű pórnép és a politi­kusok kedvence. Mert elju­tottunk oda, hogy sikk, di­csőség, a tévé e szatirikus műsorában szerepelni. Egyes körök szerint a neves köz­életi személyiségek tetszési ihdexét az határozza meg, hogy hányszor tűnnek fel a Parabola képernyőjén. Árkus úgy látja: jó propaganda ez „nagyjainknak”. Érdekes értékítélet ez, mert én még nem találkoz­tam olyan emberrel, aki örült volna annak, hogy raj­ta röhög az egész ország. Szép, szép az abszolút érte­lemben vett népszerűség, csak az a kár, hogy sem a toliforgatók, sem a politiku­sok között nem osztják ki a citromdíjakat. Mert nekem lenne rá egy-két jelöltem... Buzafalvi Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom