Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

1989. ÁPRILIS 18., KEDD I 3 NÔGRÀD I . , .._ _ ......._ A három „H" szorításában IV. Ez a gyár eladó! • Életet akartunk lehelni bele • Nem hizlalják a kereskedőt • Hz óra drágán ketyeg Fiaskóról ki szeret beszél­ni? A sajátjáról persze senki. Márpedig, ahol rizikó van, ott a dolog rosszul is elsül­het. S ha már így esik, nem marad más, mint levonni a tanulságokat, ennyi haszna még a negatív eredménynek is van. Lakat került a Litkei Ipoly Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet ipolytarnóci cserépgyárára. A gazdaság meghirdette az újságokban: ez a gyár eladó! Úgy tűnik, ezzel ér véget egy vállalko­zás története. Két éve nem került már ki egy darab tégla sem a gazdaság ipolytarnóci tégla­gyárából. A színek, a ke­mencék üresen ásítoztak, s igen nagyra nyitották a szá­jukat: évi 1 millió forintot nyeltek le, s anélkül persze, hogy akár egyetlen fillérnyi bevétellel, jövedelemmel meghálálták ' volna a gazda­ságnak a „jóltartást”. — Mindenképpen életet akartunk lehelni abba az üres gyárba — emlékezik vissza a vállalkozás kezde­teire Miklós Zoltán tsz-elnök. — Viszonylag közel a Rom- hányi Építési Kerámiagyár, a mi telepünk tőszomszédsá- ,gában meg a nagy agyag­hegy. Jó agyag az ottani, imádják a keramikusok. Tetszett a romhányiaknak is. Minden jel arra mutatott, hogy ez az agyag alkalmas az egyszer égetéses eljárás­sal készült csempe gyártásá­hoz. A technológiát szerelő olaszoknak azonban más volt a véleménye, így a RÉK—Ipoly együttműködés­ből nem lett semmi. Az agyaghegyet nem adta el a gazdaság. Pedig ez volt a fő motí­vum a gazdaság döntésében: felvesz hárommillió forint hitelt a megyei területfej­lesztési alapból, hogy életre keltse a volt téglagyárat, foglalkoztatási alkalmat kí­nálva az embereknek. A vi- rágcserépgyártás a nagyobb vállalkozásnak már csak af­féle háztájijáv lett volna, ha... Ha hozott volna valamit a konyhára. Másfél évig pró­bálkoztak vele, míg döntöt­tek, nem hizlalják tovább a kereskedőket. — A virágcserép ma is hiánycikk, tudom — mondja az elnök. — Erre alapoztuk a döntést. Tény, nem végez­tünk előtte komoly gazdasá- gosssági számításokat, s azt sem vettük fontolóra, ho­gyan tudnánk megoldani a közvetlen értékesítést. Vala­hogy elegünk lett az egész­ből, mert azt láttuk, hogy azt a cserepet, melyet tőlünk öt­Miklós Zoltán: „Jó agyag az ottani, imádják a keramikír sok’*. hat forintért vettek meg, az üzletben legkevesebb húszért adják el! — Bárhogy is szépítenénk a dolgot, be kell vallani fér­fiasán, melléfogtunk ezzel a vállalkozással — ismeri el Fekete Dezső elnökhelyet­tes. — Értek már minket máskor is kudarcok. A cse­répgyár más, mert a hitel miatt a kirakatban van. Fekete Dezső nem örül, hogy dobra került a gyár. Ha rajta múlna, kivárná azt a pár évet, míg jövedelmező tevékenységet találnak az épületekhez. Csak hát az óra könyörtelenül és roppant drágán ketyeg. És nem a gazdaságnak. Mármost vegyük sorra, mi­be került e sikertelen vál­lalkozás a gazdaságnak. A felvett hitel kamatainak na­gyobbik fele a litkei és a mihálygergei tanácsnál ma­rad. Ebből Litkén végre be lehet fejezni az iskolát, Ger- gén klubkönyvtár és körzeti orvosi rendelő épülhet be­lőle. A két tanácsnak úgy jött ez a pénz, mint egy fa­lat kenyér. A felújított markológépek­nek most jó hasznát veszik az Ipoly menti rekultiváció­nál. Az újonnan vásárolt Fekete Dezső: „Melléfog­tunk ezzel a vállalkozással’’. (Bábel László felvételei) masszagyártó gép sincs mun­ka nélkül, az agyagmasszára a keramikusok a vevők. A rendbe hozott épületek most üresek persze, az egész ob­jektumot 10—12 millió fo­rintra tartja a gazdaság. Ér­deklődő van. _Ha vevő is akad, az odatelepített tevé­kenység ugyanúgy foglalkoz­tatási alkalom lesz a kör­nyékbelieknek, akár tető­cserepet, akár téglát, akár > díszkerámiát készítenek maj­dan benne. Ami pedig az öt nagy tárolószínt illeti, azo­kat ez idő szerint is hasz­nálja a gazdaság. Most lakat van a gyáron. Létszáma egy fő, y vigyázni kell azért rá. Vajon ki ve­szi meg? Szendi Márta (Következik: Két bába közt... ) KISZ-es kitüntetések Értékelték a Nógrádi Szénbá­nyák KISZ-eseinek múlt évi ifjúsági és mozgalmi munkáját. Legtöbb dicséretet a szénelőké- szitő és szolgáltatóüzem szer­vezete kapta, s elnyerte a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. Az üze­mi KISZ-vezetőség titkára. Hal­mi Zoltán, az ifjúsági mozga­lomban hosszabb ideje végzett lelkiismeretes munkájáért Ki­váló ifjúsági vezető kitüntetést is átvehetett. A ménkesi fiatalok a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet cí­met és az ezzel járó zászlót érdemelték ki. A kányásiak, valamint a szénelőkészítő és szolgáltatóüzem Komócsin Zoltán KISZ-alapszervezetének tagsága a KISZ KB dicsérő oklevelében részesült. A bá- tonyterenyei Bányász Művelő­dési Házban megtartott ünne­pi ülésen húszán kaptak pénz­jutalmat az ifjúsági mozgal­mat segítő tevékenységükért. ■MBusaeáif megszokni A Senior Váci Kötöttáru- gyár kazári gyáregységének termelése jól igazodik a mindenkori piaci igények­hez. A gyorsan változó di­vat mellett meghatározó szerepe van a különleges igényeknek. Eltérő jellegzetességek Az előbbiek igazságát erősítik még az idei eszten­dő tavalyitól eltérő jelleg­zetességei. Az első negyed­évre tervezett 78 milliós termelési-árbevételi terv éves viszonylatban is csak szinten tartásra utal és összhangban van a megren­delőik kívánságaival. A vál­tozás iránya abban jelent­kezik, hogy fokozódott a munka igényessége, ennek hatására csökkent a darab­szám, ezzel együtt az eddi­ginél többfajta fazon került a varrógépekre. Ami viszont nem válto­zott, s továbbra is megha­tározó az üzletkötéseknél, a kapcsolat előnyös alakításá­ban, az a határidő pontos betartása, az állandó, jó minőség. Az előbbi követel­mények az operatív mun­kában olyan mércét állí­tanak a kollektíva elé, mely szerint meg kell szökniük az igen rövid határidőket. Ezért fontos, hogy mind az üzemben tevékenykedők, mind pedig a . bedolgozók jól ismerjék a követelmé­nyeket. A kollektíva jórészt a rapszodikus kellékellátás miatt az évkezdet első idő­szakában csak 85 százalék­ra teljesítette napi előirány­zatát. Ahogy javultak a fel­tételek, úgy növekedett a varrógépekről kikerülő ter­mékek száma és javuló mi­nősége. Ez azt jelenti, hogy a negyedév végére elérték a 90 százalékos napi prog­ramszintet. A kívánt 100 százalékos terv teljesítését akadályozta a gyakori át­állást kívánó fontos, de kis tételek gyártása. Ez apasz-. tóttá a társadalmi új ér­ték előteremtésére biztosí­tott minkaidőalapot. Az utóbbi azt is jelenti, hogy az első három hónapban csaknem duplájára — 20-ra nőtt — a munkába vett és elkészített fazonok száma. A piac változását nem­csak az előbbiek, hanem a tőikés export mérséklődése is jelzi. Az itt jelenkező ke­reslet, 20—30 százalékkal csökkent az előző év azo­nos időszakához képest. A megrendeléshiányt a buda­pesti Adidas Kft-nek gyár­tott saját alapanyagú ter­mékeikkel próbálták ellen­súlyozni. Az innen érkező kívánságoknak 90 százalék­ra — 21 ezer 305 termék — tudtak eleget tenni. Szintén az előbbi célokat szolgálta, egyúttal Importkiváltást jelentett a Levis Strauss Kft-nek gyártott ugyancsak saját alapanyagú szabadidő­garnitúrák. Idekívánkozik annak köz readása is, hogy a sza­lagokról lekerült szabadidő- ruhák és pólóingek I. osz­tályú részaránya elérte a tervezett 98 százalékot a tőkés exportban. Egyébként a szocialista és a belföld’ piacra szánt termékeknél az előbbi arány a kezdeti 95 százalékról a negyedév végére felkúszott a 96,8 szá­zalékra. Javítja a poziciit A tőkés megrendelések mellett előkelő helyet fog­lal el a szovjet igények tel­jesítése. Az egész évre le­kötött megrendelésekből, a kívánságnak megfelelően, az első negyedévre esedékes termékekből többet küldtek a szovjet piacra. Az ide szállított korszerű fogyasz­tási cikkeket, a bedolgozó­hálózatban tevékenykedők állították elő. Az ugyancsak fontos bel­földi igények ösztönzése cél­jából Vácott, a központ­ban, a hazai fizetőképes ke­reslet felkeltése és kielé­gítése érdekében sok új terméket mutatott be a vál­lalat az összesereglett szak­embereknek. A szakmai tudást, ízlést és igényességet jól reprezentáló látottak előnyös hatása tükröződik a folyamatosan érkező meg­rendelésekben, olyan minő­ségi előírásokkal, amelyek az exportgyártást jellem­zik. Az új termékek előállítá­sából jutott Kazárra is. Je­lenleg az ADIDAS cég kí­vánságának megfelelően próbagyártásba vették az új Jogging-fazonú kétré­szes szabadidőruhát, amely komplikált termék, teljesí­tésével viszont tovább ja­vítják tőkés exportpozí­ciójukat. Rugalmas munkarendben Az áprilisi programban számba vették a tempó fo­kozásának szükségességét és lehetőségét. Ugyanis ez fel-: tétlenül szükséges az első negyedévben bekövetkezett kismértékű elmaradás pót­lásához. Ennek megfele­lően a különböző tételek fo­lyamatos gyártásának fel­tételeit javítják. Mozgékony­ságuk további megtartását szolgálja az a rugalmas munkarend, amely a kol_ lektíva biztos megélhetésé­nek egyik forrása. Ez azt jelenti, hogy az igények­nek megfelelően, van ami­kor meghosszabbítják a na­pi munkaidőt, más esetek­ben, pedig megkurtítják. Ez, hozzátartozik a talpon- maradás kényszeréhez. — venesz — Buják, az iskolaépítő falu Lapunkban is beszámoltunk már róla, hogy Bujákon je­lentős társadalmi segítséggel általános iskola épül. A NÁÉV kivitelezésében készül és négy épületrészből álló új intézmény eddig 92 millió­jába került a községi tanács­nak. A komplexumban nyolc tanterem, tornaterem, egy 350 adagos konyha, külön könyvtár és természettudo­mányi előadóterem is lesz. A bujáki közösségek nagy­szerű példáját adták és ad­ják folyamatosan az össze­fogásnak az építkezésen hét­ről hétre. Az elmúlt évben legalább öt hét végén dolgoz­tak, földmunkát végeztek, az ácsok zsaluztak, mások fa­lazásban segítettek. Az idei első társadalmi iskolaépítő hét vége most volt: 140-en cserepezték az iskolát. A Ju­hász Béla építésvezető irá­nyításával készülő iskolán ezentúl minden hét végén szorgoskodnak majd a bujá- kiak, hisz maguknak építe­nek. Nem javul a kereskedelmi morál Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőségnél el­készült a múlt évi ellenőr­zések értékelése. Eszerint ta­valy a felügyelőségek ország­szerte 27 692 üzletben, áru­házban, raktárban és telepen, valamint 813 vállalati és ásér vetkezeti központban vizs­gálták, milyen az áruellátás, hogyan alakulnak a vásárlási körülményeik, s kielégítő-e a fogyasztói érdekvédelem. Az ellenőrök megállapítot­ták, hogy a korábbi évekhez viszonyítva javulás csak né­hány helyen és kismértékben tapasztalható. Szabálytalan­ságokat ezúttal is az esetek 30 százalékában tapasztaltak, s a felelősségre vonós okai közt első helyen állt a vásár­lók megkárosítása. Emiatt több mint kilencezer alka­lommal vonták felelősségre a kereskedőket; az esetek mint­egy 80 százalékában pénzbír­ságot szabtak ki, ennek ősz- szege meghaladta a 20 mil­lió forintot. 3,1 millió forint többlet- bevételt vonattak el a fel­ügyelőségek azért, mert a vállalatok, szövetkezetek nem a megfelelő osztályba sorolt áron értékesítettek egyes árukat, az ár és. a minőség összhangját megsértve, a vá­sárlókat összesen 3,2 millió forinttal károsították meg. Az ellenőrök 30.1 millió fo­rint értékű árut áraztattak át. az értékkülönbözet 3,5 millió forint volt. A kereskedelmi és piac- felügylőségekhez, valamint az OKPF panaszirodájához 2738 közérdekű bejelentés és pa­nasz érkezett az elmúlt év­ben, s ezek 63 százaléka bi­zonyult jogosnak. A vevőket a felügyelőségek utasítására 2,6 millió forint értékben kártalanították, a szabályta­lanságok elkövetőit pedig 1,3 millió forintra büntették meg. Az ellenőrzések áttekintést adnak az áruellátás helyze­téről is. Az élelmiszer-keres­kedelem árukínálata — az időnként és területenként előforduló választéki hiá­nyosságok ellenére — általá­ban kiegyensúlyozottnak mondható. A vendéglátás választékos ételkínálatához a nyersanyagok rendelkezés­re állnak, ezzel szemben a ételkínálat továbbra is a hagyományos választékot tükrözi, a vendéglátók nem törekednek újdonságok beve­zetésére. Az idegenforgalmi területeken a kötelező napi menü választéka némi javu­lás* mutat, egyre.több ven­déglő kínál zóna- és kisadag- ételeket is. Az iparcikk-kereskedelem kevésbé tudott alkalmazkod­ni a megváltozott kereslethez, néhány terméknél túlkínálat, másutt hiányhelyzet alakult ki. A vizsgálatok tanúsága sze­rint a vásárlók a korábbi­nál nagyobb követelményeket támasztottak a termékek mi­nőségével szemben. Az el­lenőrzések során ugyanakkor gyakori tapasztalat volt a szabványtól eltérő minőségű termékek forgalmazása, a minőségtanúsítás hiányossá­ga, a vevőtájékoztatással kap­csolatos mulasztások. Kereskedelmi és piaci felügyelőségek a fogyasztói érdekvédelem javításáért ar­ra törekednek, hogy szoro­sabb kapcsolatot építsenek ki más ellenőrző szervekkel, a FOT-tal, illetve a helyi fogyasztók tanácsaival

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom