Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 11.. SZOMBAT Befejezte munkáját az Országgyűlés I (Tolyiatás az 1. oldalról.) ség a határ menti megyékben (de nem közvetlenül a határon), illetve a főváros környezetében. Ismeretes, hogy a kormány előterjesztésére az Elnöki Tanács február 24-i ülésén határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetéről szóló 1951-ben Genfben aláírt egyezményhez és annak 1967-es New York-i kiegészítő jegyzőkönyvéhez. Ezt a döntést az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytatott előzetes tárgyalások és a menekültügyi egyezményből fakadó jogosultságok és kötelezettségek alapos és sokoldalú vizsgálata előzte meg. A tárca vezetője szólt azokról az előnyökről is, amelyeket az egyezményhez való csatlakozás jelent hazánk számára. A napokban érkezik hozzánk a főbiztosság küldöttsége annak tényszerű felmé- résére, milyen segítségre van szükségünk a menekülteket befogadó állomások létesítéséhez, működtetéséhez, a menekültek beilleszkedésének segítéséhez, illetőleg to- vábbutaztatásukhoz. Az anyagi-technikai segítség konkrét módjáról és mértékéről a főbiztosság végrehajtó bizottsága fog dönteni. Az egyezményhez való csatlakozás következményeként megfelelő előkészítés után lehetővé tesszük, hogy a menekültügyi főbiztosság irodát nyisson Budapesten. Az iroda segíteni fogja a menekültstátus megadásában illetékes hatóságainkat, másfelől ellenőrzi, miként érvényesítjük a genfi egyezmény előírásait. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán felvetődött: kívánatos lenne az ügyek gyorsabb intézése érdekében kormánybiztos kinevezése, a tárcaközi bizottság működésének fenntartása mellett. A Minisztertanács — amíg nem feltétlenül indokolt — nem szívesen bontja meg az igazgatás kialakult rendjét. Ügy látjuk, a menekültügy igazgatásában egyelőre nem szükséges kivételes eszközökhöz nyúlnunk. A tárcaközi bizottság a lehetőségekhez mérten megfelelően látja el feladatát. Indokoltnak tartjuk azonban, hogy a tárcaközi bizottság munkájának segítésére a Belügyminisztériumon belül alakuljon egy menekültügyi hivatal. Reméljük így is megbirkózunk a feladattal, de természetesen nem zárkózunk el attól, hogy ha másképpen nem látjuk megoldhatónak a problémát, akkor kormánybiztost nevezzünk ki az ügyek irányítására. Végezetül a magyar—román viszonyról fejtette ki a kormány álláspontját Horváth István : — Nehéz megérteni bizonyos román körök tevékenységét, amelyek a magyar—román kapcsolatok tudatos szűkítését célozzák, amelyek kapcsolatainkban zavarokat keltenek, tartósítják a feszültséget. Mindezek óhatatlanul kedvezőtlenül hatnak az európai folyamatokra is. A két állam politikájában meglévő elvi és gyakorlati különbségek manapság — sajnálatunkra — behatárolják az együttműködés lehetőségeit. A magunk részéről változatlanul készek vagyunk ésszerű kompromisszumokra, politikánknak azonban továbbra is szerves része marad a határainkon túl élő, így az erdélyi magyarság sorsával való törődés, a velük tartott kapcsolatok ápolása. Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója elöljáróban elismeréssel adózott a Belügyminisztériumnak azért a munkáért, amely váratlanul szakadt a nyakába, mindenféle előzmények, tapasztalatok nélkül, számos olyan bürokratikus akadállyal, amelyekre nem is számíthatott. A képviselő emlékeztetett arra a kedvezőtlen történelmi folyamatra, amely a romániai magyarság jogegyenlőségétől mai sorsának kialakulásáig zajlott le. Bírálta azokat a magyar- országi véleményeket, amelyek szerint nincs hely nálunk az áttelepült erdélyi magyarok számára. Ennek kapcsán rámutatott: súlyos demográfiai helyzetben vagyunk, minden esztendőben egy Makó nagyságú város lakosságával leszünk szegényebbek. Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára kijelentette: a hazai románok vitathatatlanul elkötelezett magyar állampolgárok, ugyanakkor érzelmileg nem lehetnek közömbösek a román nép iránt. Ám az utóbbi időben a két ország között kialakult nézetkülönbségek zavarólag hatnak mindkét ország nemzetiségeire. A hazai román nemzetiséget —, amely ugyanúgy azonosul a politikai döntésekkel és állásfoglalásokkal, mint a többi magyar állampolgár — hátrányosan érinti a két ország között kialakult rossz viszony. Ilyen körülmények között ugyanis nem számíthat a nyelvnemzet segítségére anyanyelve és kultúrája fenntartásához, fejlesztéséhez. Az itt kialakult közhangulat viszont az együttélést nehezítette meg. Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere elöljáróban utalt arra, hogy a politika évtizedeken át kirekesztette az állampolgárokat a nemzetiségekkel, a magyarsággal összefüggő problémák megvitatásából. Az Erdéllyel kapcsolatos ismereteket leszűkítették, akadályozva ezzel a véleményalkotást. A továbbiakban elismeréssel szólt azokról a tiszteletre méltó erőfeszítésekről, amelyeket a kormányzat tesz. A felszólalásokra Horváth István azzal1 reagált, hogy a kormány hasznosítja majd a képviselői észrevételeket, javaslatokat. Ezután Gyuricza László (Veszprém m. 5. vk.), a házr elnök megválasztásának előkészítésére alakult jelölőbizottság elnöke ismertette a testület jelentését. A titkos szavazás idejére a soros elnök az ülést felfüggesztette. A szünetet követően Pes~ ta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig 27-en. s 8 érvénytelen szavazatot adtak le. Az ellenszavazatok következőképpen oszlottak meg:. Király Zoltán 7, Pozsgay Imre 6, Horváth Jenő 5. Südl Bertalan 3, Grósz Károly 2, Gajdócsi István, Jakab Róber.tné, Kiss István (Komárom m. 7. vk.) és Stad.iniger István egy-egy szavazatot kapott. Horváth Lajos megállapította, hogy az Országgyűlés 318 egyetértő és 27 ellensza* Az alkotmánykoncepció vitájában: Dr. Szilágyi Tibor a hatalommegosztásról Az alkotmánykoncepció vitájában dr. Szilágyi Tibor, Nógrád megye 2. sz. választókerületének képviselője az öblösüveggyár igazgatóhelyettese kiemelt figyelmet szentelt a hatalommegosztás kérdésének. A szünetekben elmondta a NÓGRÁD-nak, hogy a köz- társasági elnök, a Minisztertanács és az ügyészség jogállására vonatkozó észrevételeit nemcsak saját véleménye alapján fogalmazta meg. Hozzásegítette ehhez a képviselői beszámoló, Salgótarján déli vá-. rosrésze tanácstagjaival való találkozás, több más véleménycsere is. — A koncepció is . egyértelműen azt mutatja, hogy a jogállamisághoz a hatalmi ágak elválasztásán keresztül vezet az út. Ennek fontos tényezője a köztársasági elnöki tisztség bevezetése — mondotta a felszólalásában. — Az Elnöki Tanács intézménye nem épült be funkcionálisan a magyar államszervezet mechanizmusába és módot adott az Országgyűlés jogkörének korlátozásáról. Egyetértek ázzál az elgondolással. hogy a jövőben köztársasági elnök lássa el az államfői feladatokat. Azt javaslom, hogy az elnök érdemi jogosítványokkal legyen felruházva, megfelelő kontroll mellett. — Aláhúzta annak fontosságát is, hogy felelősség- teljes, következetes, kiszámítható kormányzás valósuljon meg. — A Minisztertanácsra vonatkozó szervezeti és működési elvek rögzítése a koncepcióban összhangban van a hatalommegosztás tételével. Valójában az merül fél alternatívaként előttem, hogy az Országgyűlés csak a Minisztertanács elnökét válassza és ellenőrizze közvetlenül, vagy pedig maradjon az eddigi jogi gyakorlat. Az az álláspontom, hogy a kormányzati munka és a miniszterelnök felelősségének erősítése az előbbi megoldást teszi szükségessé. Vagyis azt, hogy a minisztereket a kormány elnöke nevezze ki, és mutassa be az Országgyűlésnek. A parlament ezáltal nem veszíti el ellenőrzési jogát a miniszterek tevékenysége felett. Egyrészt a miniszter- elnök politikai és jogi felelősségének megállapítása, másrészt a bizalmi és bizalmatlansági indítvány bevezetése garancia a parlament kontrollszerepének megtartására, sőt megerősítésére. — Az ügyészség jövőbeni jogállásáról ellentétes nézetek is elhangzottak a vitában. — Az alkotmány koncepciójának egyik sarkalatos pontja az Országgyűlés ellenőrző szerepének fokozása. Szerintem pedig ezzel az elvvel teljesen ellenkezik az az elképzelés, amely kivonná az ügyészséget az Országgyűlés alárendeltségéből. Ebben a helyzetben én az A változatot támogattam. A B és a C változat elfogadása esetén ugyanis a* végrehajtó hatalmon belül egy túlsúlyos, kontroll nélküli igazságügyi kormányzat jönne létre, amely alapvetően ellenkezne deklarált elveinkkel. (K. G.) vazattal Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé vá" iásztotta meg. Köszöntötte az új ház-elnököt és eredményes munkát kívánt neki. Szűrös Mátyás rövid beszédben köszönte meg a képviselők megtisztelő bizalmát. Ezután egy — több képviselő által beterjesztett — önálló indítványról döntött a törvényhozó testület: módosította a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény 4. paragrafusát, amely minden rendezvény szervezését megtiltotta az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A három' tartózkodással elfogadott módosítás szerint a gyülekezési tilalom csak a parlamenti ülésszakok idejére vonatkozik. A napirend szerint ezt követően Halmos Csaba államtitkár terjesztette elő a Munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosítási javaslatát. Mi indokolja, hogy a kormányzat most javasolja a Munka törvénykönyve módosítását? Alapvető célunk, hogy a társasági törvénynyel — nemcsak annak betűjével, hanem szellemével is •— összhangot teremtsünk — mondta az államtitkár, majd a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek között említette, hogy a hazai munkajogi szabályozás történetében először hozták nyilvánosságra a tervezetet, s bocsátották széles körű vitára. — Talán túlzás nélkül állithatom, hogy az elmúlt 40 évben jogszabálytervezet nem váltott ki ilyen heves, gyakran érzelmektől, sőt indulatoktól sem mentes vitát. Az egyeztetés, a felek rugalmas hozzáállása a leglényegesebb ellentétek feloldásához vezetett: vagy sikerült egymást meggyőznünk, vagy kompromisszumos megoldás született. Az Országgyűlés elé kerülő tervezet ennek megfelelően egy széles körben megalapozott konszenzust tükröz. A javaslatban megfogalmazott rendelkezések három nagy csoportba sorolhatók. Az első —, s talán a legnagyobb — azokat a szabályokat tartalmazz^ amelyek az érdekegyeztetési mechanizmus korszerűsítését célozzák. A szabályok második csoportja érinti a dolgozók többes foglalkoztatását, azaz 3 másodállás és mellék- foglalkozás rendezését. A harmadik csoportba a javaslatnak azok a rendelkezései sorolhatók, amelyek a gyakorlat áljai felvetett néhány jogalkalmazási nehézség elhárítását célozzák. Halmos Csaba a továbbiakban sorra vett néhány olyan rendelkezést, amely az előkészítés során vitát váltott ki. Az érdekegyeztetési mechanizmust érintő szabályozás elsősorban a kollektív szerződések rendszerét érinti. A jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb, hiányossága, hogy alapjaiban csak a munkaszervezeteken belüli konfliktusok feloldását célozza. A továbblépés egyik fontos eszköze a kollektív keretszerződés intézményének bevezetése. A tervezet szerint a kollektív keretszerződést egyfelől a munkáltatók, másfelől a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei köthetnek. Mindkét oldalon érdekképviseleti szervezet jár ej, olyan szervezetek, amelyek előzetesen tagjaiktól felhatalmazást kaptak a kollektív keretszerződés megkötésére. A felhatalmazás módját a javaslat nem szabályozza, erre nyilvánvalóan az adott érdekképviseleti szervezetek belső szabályzataiban kerül sor. Katona Sándor (Fejér m. 12. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy a bizottságok, tagjai kiemelték, hogy a törvényjavaslat a társasági törvényre tekintettel egyrészt korszerűsítést tartalmaz, másrészt a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe veszi, mert a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítja a helyi szabályozás lehetőségét, jelentősen kibővíti a kollektív szerződésben rendezhető kérdések körét. Az előadó ismertette a bizottság szövegmódosító javaslatait. A házszabályoknak megfelelően következett a tervezet általános vitáia, amelyben két képviselő jelezte felszólalási szándékát: Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) és dr. Bállá Éva (Budapest. 46. vk.). Miután mindketten kielégítőnek találták az előterjesztésben elhangzottakat, elálltak álláspontjuk kifejtésétől. A házszabályoknak megfelelően az Országgyűlés ezután — 12 tartózkodással — úgy határozott, hogy a tervezetet részletes vitára bocsátja. A szünet után határozat- hozatal következett. Ezt követően a Munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt általánosságaiban és részleteiben az Országgyűlés három ellenszavazattal é;s 19 tartózkodással elfogadta. A következő napirendi pont tárgyalása előtt Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) kért szót, s egy felhívást adott közre, amelynek szövegét 15 képviselőtársa írta alá. A felhívás márciys 15-e méltó megünneplésére szólít fel. A képviselők a felhívást egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Ezután Pálfi Dénes (Zala m. 3. vk.) az ügyrendre hivatkozva, emlékeztetett arra, hogy ha elkezdik egy napirendi pont tárgyalását, akkor azt be is kell fejezni. Ezért kérte képviselőtársai véleményét, hogy — délután 3 óra lévén — e fontos tör(Folytatás a 3. oldalon) Nyugtató szavak Ülve, állva, padlón, széken A szakszervezet mindig tartogat valamit Pillanatképek a t. házból
